Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 27-52. szám)

1892-11-06 / 45. szám

Midőn az értekezleten megállapított javaslatokat olvasó közönségünknek tudomására hozzuk, nem zárkózhatunk el annak kijelentésétől, hogy az értekezlet tagjainak, valamint első sorban vármegyénk érdekeit oly melegen szivén hordozó alispánunknak, mint az értekezlet ügybuzgó elnökének, elismerésünket ne nyilvánítsuk, hogy áthatva ezen, Zalavármegye egy jó részének létérdekét képező ügy nagy horderejétől, a puszta tanácskozás merev korlátain túlemelkedtek és praktikus, a cél elérését biztosító javaslataikkal a kezdeményező nagy lépést megtették. Nincs kétségünk az iránt, hogy az illetékes hatóságok a felsorolt javaslatok célirányos voltát átlátván, azokat nemcsak határozatokká emelik, hanem egyszersmind mielőbbi foganatosításukon teljes erélylyel közreműködnek. Egy nagy vidék áldása és soha meg nem szűnő hálája kisérendi ez irányú üdvös működésüket. Felhívás a hazai közönséghez Baross Gábor emlékszobrához leendő adakozásra. Érc-szobrot annak, a ki életében is érc volt! Mintája az igaz férfinak, a hazatinak, a kormányférfinak. Kinek alkotásait hirdeti vas és arany. A ki Magyarországot önmagához közel hozta. A ki a honi ipart és kereskedelmet saját piedestáljára állította. A ki vaskaput tört Dunánknak, arany kaput épitett Fiuménknak. Baros Gábor szobra legyen az utókor előtt látható jelvénye a munka megdicsőitésének. A nép filléreiből gyűljön össze az érctömeg, mely szobrát alkotni lógja. A hatalmas alak, ki éltében, mint Atlasz, hordozta vállán hazáját, hordozza azt az érc-szobor alakjában is az idők végtelenjéig ! E felhívással fordulunk a nemzethez, Baross Gábor emlékének méltó megörökíthetése végett. A nemzethez, mely életében annyi ragaszkodással viseltetett iránta, halálában mélyen gyászolta, hogy állíthassuk fel lehetőleg mielőbb a tő- és székváros keleti vaspályaháza előtti díszes téren azon férfiú érc szobrát, kinek nagy alkotásai között legnagyobb mégis csak a hazai közlekedésügy ujjáteremtése vala. A szoboria szánt adományok, ez ívre jegyezve, a soproni kereskedelmi és iparkamarához küldendők, mely kezelésüket magára vállalni szives volt. Budapest, 1892. október hó 15-én. Vaszary Kolos Magyarország hercegprimása, mint a Baross szobor bizottság védnöke. Báró Podmaniczky Frigyes a szobor bizottság elnöke. Brázay Kálmán a szobor-bizottság alelnöke. Wahrmann Mór a szobor bi zottság alelnöke. J. Virág Béla a szobor bizottság jegyzője. Szterényi József a szobor-bizottság jegyzője, lordai Kádár Kálmán a szobor bizottság jegyzője. E felhivást a soproni kereskedelmi- és iparkamara a következő sorok kíséretében küldötte szerkesztőségünkhöz : A kereskede'mi és iparkamaráknak legutóbb Győ rött tartott értekezlete által megindított mozgalom kifő lyásakép — Baross Gábor elhunyt miniszter emlékének állítandó szobor ügyében — az országos intéző bizottság a mai nappal bocsátotta ki a nagy közönséghez szóló felhívását, melyet azon kérelem kíséretében van szerencsénk a tek. Szerkesztőségnek megküldei.i, hogy azt az országom intéző bizottság megállapodásához képest közölni szíveskedjék. Fölöslegesnek tartjuk ez alkalommal az elhunyt jelentőségét, kinek emlékét megörökíteni szándékozunk, tetteinek és alkotásainak felsorolásával a tek. Szerkesztőség előtt kiemelni. Hisz épen a hazai hirlapok voltak az ő mííködéséuek mindenkor a leghívebb krónikásai ; messzemenő terveinek kivitelében mindig ők voltak készek legelőször a közreműködésre és támogatásra. Epen azért szabadjon remélnünk, hogy a tek. Szer kesztőség a közönség buzdítása mellett maga is élénk részt fog a gyűjtésben venni. E célra bátrak vagyunk a 11 ik számú gyüjtőívet ide mellékelni, kérve annak a befolyó összegekkel 1892-ig évi deczember hó 25 ig leendő szives visszaküldését. Megjegyezzük még, hogy a kamara a kerületéből befolyó összegeket havonkiut a központi gyűjtőhelyet képező bankba szállítja be, s igy örömmel fogadja az esetleg időközben begyülő összegeket is. Melyek után a tek Szerkesztőséget a kegyeletes munkában való szives közreműködésre és támogatásra kérve vagyunk Sopron, 1892. évi október hó 26 án. Az elnök : A titkár : Müller Kirchknopf. kir. tanácsos. A Pallas Nagy Lexikona. E vállalat megindításával a „Pallas" irodalmi és nyomdai részvénytársaság azt tűzte ki célul, hogy olyan segédkönyvet állítson össze, mely az ismeretek összes ' körére kiterjeszkedvén, a közélet és a tudomány által a legtágabb társadalmi rétegekig elvitt eszméket, találmá I nyokat, törekvéseket és kérdéseket egyenként és kimerítően megmagyarázza. Minden olvasó érzi annak a szükségét, hogy rendelkezésére álljon egy olyan segédkönyv, mely a közélet műkifejezéseit, vonatkozzanak azok akár a kereskedés és ipar, a mező- és nemzetgazdaság, a jogi- és államélet, sőt a tisztán erkölcsi tudományok, művészetek, vallások stb. körére, röviden és mégis tüzetesebben világítsa meg, uiint ezt az aktualitás szolgálatában álló hirlapok tehetik s a gyors eligazodásra biztosabb kalauzt nyújtson, mint a tan- és egyéb szakkönyvek teszik. E szükségérzet abban az egyszerű tényben leli magyarázatát, hogy míg a közélet nyelve rendesen alig használ többet néhány ezer szónál s fogalomnál: addig a legkülönbözőbb vállalatoknak, tudományos és gyakorlati törekvéseknek, valamint ezek történelmének révén százezernél több köz- és tulajdonnév, cimszó és műkifejezés jut forgalomba, melyeknek legfölebb egy tizedrészé ben van minden olvasónak biztos jártassága, míg a műkitejezések és fogalmak többi kilenctizedrésze kivül esik ismeretének biztos határán. Olvassa, hallja s rendesen azonnal el is felejti, míg egy-egy esemény a közéletnek érdekei körébe vágó valamely mozzanata újra reá nem kényszeríti. E kényszeritő körülmény hozza létre és emeli naponként mind nagyobb virágzásra az úgynevezett lexikonokat, amelyek az emberi ismeretek leltárát betűrendben foglalják magukban s magyarázzák meg. A Pallas Nagy Lexikona tehát nemcsak szótár, hanem egyetemes ismeretek legteljesebb gyűjteménye és az élet minden körülményének leghaszuosabb, legszükségesebb segédkönyve és tanácsadója : a tudás és a műveltség kulcsa lesz; felöleli magában az emberiség évez redek óta hangyaszorgalommal felkutatott, kifürkészett és összehordott ismereteinek összességét, minden fogalmat velősen és közérthetően megmagyarázva és ismertetve ; közli a föld alakulásától egész máig mind azt, amit a föld kiterjedéséről, felületéről, tartalmáról geologiai, geográfiái stb. tekintetben megismerni lehetett; ezer és ezer citikben ismerteti a természet minden egyes tüneményét, kezdve a világ- és napirendszertől a legutolsó, szabad szemmel láthatatlan átómig; tartalmazza az emberiség fejlődésének történetéi, anyagi és szellemi, művelődés történeti, irodalom történeti, egyéni, társadalmi, vallási- i és politikai szempontból; jellemző cikkekben ismerteti minden egyes, a nyilvánosságban szerepelt és szereplő kiváló ember életét és működését, ismertetni fogja az emberiség fáradhatlan munkája, ernyedetlen szorgalma | és tökéletesedési vágya által megteremtett minden egyes nevezetesebb tárgyat, anyagot és eszközt; részletesen tog megvilágítani minden egyes fogalmat, tartozzék az a mindennapi szükség körébe, a mezőgazdaság, ipar és keres delem, harcászat, közlekedés, a tudomány, művészet, irodalom stb. szolgálatában. A Nagy Lexikon a magyar föld, a magyar nép, a magyar áliam, a magyar történelem, a magyar köz gazdaság, a magyar ipar és kereskedelem, a magyar tudomány, művészet, irodalom és egyházi élet alkotásainak ismertetését tekinti főfeladatának. Ehhez kapcsolódik rögtön ama népek szellemi és anyagi viszonyainak ismertetése, amelyek nemzetünkre kiváló hatássai voltak. lllustráeiók tekintetében is páratlanul fog állani irodalmunkban; ugyanis a mintegy 13.000 kéthasábos oldalra terjedő szöveget több, mint 2000, a szöveg közé njomott fametszetü ábra fogja díszíteni és érthetőbbé tenni. Ezen kívül a földrajz, természettudomány, inatheniatika, technologia, hadi tudomány, ipar és mezőgazdaság, mű és kultúrtörténet stb. körébe vágó, mintegy 500 külön mellékletet ad a vállalat, amely mellékletek részben kő-, részben szinnyomat (kromó), fotogratia és fametszet utján állíttatnak elő s gondos művészi kivitel tekintetében nemcsak kiállják a versenyt bármely hasonló irányú vállalattal, de részben túlszárnyalják a német lexikonok hasonnemű képeit. A Nagy Lexikon famentes, tehát soha meg nem sárguló papírra nyomva jelenik meg 16 kötetben. Egy egy_ kötet terjedelme 45—50 ív, számos képmelléklettel. Ara kötetenként diszes és tartós félbőrkötésben 6 frt vagy tizenkét korona; vagy pedig 240 három-négy ives füzetben, megfelelő számú melléklettel, ára füzetenként 30 kr. 60 fillér. E kötetes kiadásból hetenként egy füzet jelenik meg s megrendeléseket elfogad minden könyvkereskedés. Olvasó közönségünk figyelmébe ajánljuk e hézagpótló irodalmi vállalatot, melyből az első főzet a napokban fog megjelenni. A soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. Hirdetmény. A cs. és kir. közös hadügyminisztérium által közzétett hirdetmény szerint a hadsereg részére szükséges különféle ruházati és felszerelési tárgyak szállítása általános pályázat utjáu fog biztosíttatni. A pályázatban csak magyar vagy osztrák állampolgárok vehetnek részt. A részletes teltételek megtekinthetők a brünni, budapesti, gráczi, kaiser ebersdorfi és gyulafehérvári ruharaktárakban, a hadtestek kezelő hivatalaiban, a budapesti keresk. muzeumban, a magyar orsz. iparegyesületnél Budapesten, valamint az alulirt kamaránál. Az ajánlatok közvetlenül éi legkésőbb 1892. évi november hó 16-ik napjának déli 12 órájáig a közös hadügyminisztérium iktató hivatalába nyújtandók be. Mire az érdekelt körök figyelmét alulirt kamara 1 ezennel felhívja. Sopron, 1892. oktober hóban. A kerületi kereskedelmi és Iparkamara. Hirdetmény. A cs. és kir. közös hadügyminisztérium a hadsereg részére 1893. évben szükséges ruházati és bőrből készült fölszerelési tárgyak egy részét a kisiparosok utján szándékozik beszerezni. A pályázatban csak az osztrák magyar monarchia területén lakó ás adófizető kisiparosok — egyenként vagy szövetkezetet képezve — kik a szállítandó tárgyakat tényleg saját műhelyökben készíttetik, vehetnek részt. A részletes föltételek az alulirt kamaránál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Az 50 kros bélyeggel ellátott ajánlatok legkésőbb 1892. évi december 15 ik napjának déli 12 órájáig a közös hadügyminisztériumnál nyújtandók be. Mire alulirt kamara az érdekelt körök figyelmét ezennel fölhívja. Sopron, 1892. oktober hóban. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. Helyi, megyei és vegyes hirek. Halottak esteje. Szokatlan szép idő kedvezett halottak estéjén a nagy megemlékezés eme kegyeletes ünnepének. Mig legtöbbször az uralkodni szokott komor idő mintegy önkénytelenül is ez enyészetre emlékeztette az élőket, addig az idei ünnepen a nyár megujult verőfénye a feltámadás magasztos eszméjét keltette a hivők ben. Igen sokan keresték fel városunkban is e napon a máskor oly elhagyatott helyet, a temetőt, hogy megkoszorúzzák drága övéik sirhalmait, hogy meggyújtsák kedveseik feldíszített sirhalmainál a megemlékezés ragyogó fáklyáját s könnyet hullassanak a megdicsőültekért, akik lenn, a sir mély ölében aluszszák hosszú álmukat, várva a feltámadásnak: a közös egyesülésnek nagy napját ! Jótékonyság. Báró Hornig Károly veszprémi me gyés püspök a balaton henyei templom részére újólag 150 frtot volt kegyes adományozni. Halottak napja. A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet hallgatósága az idén is impozáDS módon ünne pelte meg a tanintézet Keszthelyen elhunyt hallgatóinak emlékét. Mindenszentek estéjén testületileg, fekete zászló alatt kivonultak a szépen feldíszített és kivilágított sírokhoz, ott Gyökhegyi III. éves gazdász emlékbeszédet mondott, az int. daloskör pedig gyászéneket zengett. Ugyanezt tette a keszthelyi ipartestület is, kivonult Untenberger Ferenc, az ipartestület nagy jótevője, sírjához, s gyönyörű gyászdalt zengett az elhunyt emlékének. Az önk. tűzoltó egylet működő tagjai is kivonultak a temetőbe s ott elhunyt bajtársaik sir ját megkoszoruták. A kir. járásbíróság tiszviselői Stocker Antal jbiró sírját, a m. kir. honvédtisztikar Kocsis százados és Királyi főhadnagy sírját koszorúzta fel. Egyesek és családok, kik nek szeretetteik nyugosznak a keszthelyi temetőkben, mind-mind koszorút helyeztek a sírokra és este fényesen kivilágították azokat. Halottaink emlékének ünneplése alkalmával a legszebb őszi est volt. Kaszinói közgyűlés. A zala-egerszegi kaszinó rendes közgyűlését —- mivel az október hó 31 ére hirdetett közgyűlést, tekintettel a megjelent tagok csekély számára, megtartani nem lehetett — f. hó 8-án délután 5 órakor tartja saját helyiségében a következő tárgy sorozattal : az elnök, tisztviselők és a választmány meg választása ; a jövő évi költségterv megállapítása ; a folyó évi számadás előterjesztése; a „Zöldfa" szállodában bé relt új kaszinói helyiségre vonatkozó bérleti szerződés jóváhagyása. Ezen közgyűlés az alapszabályok értelmében — tekintet nélkül a megjelenendő tagok számára — határozatképes leeud. Mindenszentek ünnepe Sümeghen. Az idő kiválóan kedvezett az idén és igy az elhunytak iránt táplált kegyelet adóját igen sokan róhatták le. Halottak napját megelőző időben nov. 1 én Sümegen is élénk mozgás volt észlelhető, már reggel 8 órakor kivonult a reálta nári kar a tanulókkal megkoszorúzni Kisfaludy Sándor a költő, Ramassetter pár iskola alapító és Szigeti elhunyt tanár sírköveit. A tanalók a szózatot és hymnust énekel ték, dr. Kelemen Károly tanár Kisfaludynál, Földi Já nos Ramassetter Vince és Orbán Lajos igazgató Szigeti sírjánál mondott beszédet. Este a temető kivilágítva való ságos élő metropolis lett. A kaszinó is elhelyezte koszo ruját Kisfaludy szobrára. Adomány. Tolnai Festetits Jenő gróf a Csáktornyái kisdednevelő egyesületnek újabban ismét 50 forintot volt szives adományozni. A halottak emlékezetének szánt nap délutánján a nagy kanizsai gymn. ifjúság fekete lobogóval vonult ki az ottani kath. temetőben nyugvó tanárjaik sírjához (a kegyesrendiek sírboltjához), hol szép beszéddel és megható g}ászénekkel róták le a kegyelet tartozását. Végül _a néphymnust énekelték. A Balaton kultúra fejlesztése érdekében szükséges intézkedések megbeszélése és megállapítása tárgyában a közigazgatási bizottság szeptember havi üléséből kiküldött bizottság értekezletét október hó 24 én tartotta Badacsonyban. Az értekezleten Csertán Károly alispán elnöklete alatt résztvettek Bogyay István, Bogyay Máté, Csigó Pál, Hertelendy István, Kovács Ábel, Hertelendy Ferenc, Lénárd Ernő, Lány Kálmán, Skublics Gyula. Az értekezlet javaslatait lapunk vezércikkében találja olvasó közönségünk. Templom szentelés. Magasztos egyházi ünnepélynek volt szinhelye mult vasárnap, okt. 30-án, Alsó Páhok község. Ekkor szenteltetett fel az alsó-páhoki róm. katli. templom, melyet a veszprémi püspök, mint kegyúr, br. Hornig Károly renováltatott körülbelül 6000 frt költség gel. A templom most valóban ritkítja párját. A felszen telési szertartást Jánossy Ágoston veszprémi kanonok végezte; az alkalmi szeut beszédet Szabó Antal szent györgyvári plébános tartotta. Az egyházi ünnep végeztével Kránitz Kálmán ottani esperes-plebános vendégszerető házánál fényes ebéd volt s a gyöngyöző pezsgő árjában éltették a templom nagylelkű patronusát, báró Hornig Károly püspököt és a templom hű lelkipásztorát, Kránitz Kálmán esp.-plébánost! Vizsgáló birak kirendelése. Az igazságügyi kor mány az 1891. évi XII. t.-c. 33. §-a alapján már ki rendelte az egyes királyi táblákhoz tartozó törvényszékekhez a vizsgáló bírókat; a győri kir. táblához tartozó zala egerszegi kir. törvényszékhez vizsgálóbiróúl Baumgarten József törvényszéki birót, helyetteséül Strausz Lajos törvényszéki birót, a pécsi kir. táblához tartozó nagy kanizsai kir. törvényszékhez vizsgálóbiróúl Weber