Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 27-52. szám)

1892-09-25 / 39. szám

Kossuth ünnepély. A nemzeti kegyelet és hazafiúi lelkesedés kegyeletes ünneppé varázsolta hazánk nagy fiának, a szabadságharc kimagasló alakjának : Kossuth Lajosnak, 90. évi születés napját. Politika és valláskülümbség nélkül igyekeztek a honfiak leróni a tisztelet adóját a férfiúnak, akinek nevével hazánk történelmének egyik legfényesebb lapja egybeforott. Városunkban az ünnepély f. hó 18-án este 8 órakor kezdődött a „Zöldfa vendéglő" nagy termében rendezett ének és szavalati estélylyel. A nagy termet ez ünnepélyre igen szépen feldi szítették. Az ünnepélyt dr. Kele Antal, a rendező bizottság elnöke, nyitotta meg, méltatva a nap jelentőségét ; majd telmutatá a díszes kiállítású albumot, melyet Kossuthnak küldenek ; felolvasta az album üdvözlő sorait, melyeket a bízottság felkérésére Németh Elek városi főjegyző készített. Az éljenzéssel és általános helyesléssel fogadott üdvözlő irat szövege a következő: Tisztelve szeretett, nagy Hazánkfia! Alig e nemzet milliói térdre omolva adnak hálát a magyarok nagy Istenének, hogy önnek tisztelve szeretett nagy Hazánkfia, mint szép és dicsőséges multunk - a népek történetében páratlan szabadság harcunk még élő vezér J ér fiának, — e nemzet szabadsága megteremtőjének — nemcsak nemzeti, de a világtörténet ritka kimagasló alakfának az emberi kor igen szűkre szabott határait túlterjedő évszámot, születési évfordulót megérni engedte : addig mi, e szerény város hü polgárai, igazi magyarok, egész vonzalmunk, szeretetünk, hódolatunk és csodalatunk imádásával kérjük a Mindenhatót, hogy önnek dicső életét kazánk és nemzetünk nagy örömére megóvni kegyeskedjék, hogy legyen, éljen közöttünk ama nagy alak, akinek világ csodálta babérainak dics fénye besugározza hazáját és nemzetét; akinek hazájáért, nemzetéért teljesített örök becsű tetteire mutatva, taníthassuk gyermekeinket, unokáinkat e hazát- e nemzetet úgy szeretni, érette, ha kell, küzdeni, és ha kell, ugy szenvedni tudni, mint azt önnél, szeretve tisztelt nagy Hazánkfia, mi atyák meg tanultuk. Hontalanságának keserveit ott a távol idegenben tnyhitse azon tudat, hogy itthon hazájában e nemzet hü fiainak szívében élni fog mindörökké, mig áll Buda — és él magyar e hazán ! KelC Zala-Egerszegen rend. tan. városban 1892. évi szeptember hó 19. Az üdvözlő irat felolvasása után, üdvözölve újból a megjelenteket, az ünnepélyt megnyitottnak nyilvánította. Majd az iparos ifjak dalköre Lőwi J. vezetése mellett a tiimnuszt éuekelte. Réiki Uábor polgári leányiskolái tanár szépen átgondolt, szónoki hévvel előadott, többször zajos éljen zéssel kísért hazafias beszédben emlékezett meg a nagy hazafiról. Beszéde után a dalkör a szózatot énekelte, mely után dr. Kele Antal Petőfinek „A magyarok istene" cimű versét szavalta el lelkesen. Záradékúl a dalkör rázendítette a Kossuth nótát, melylyel a szavalati ünnepély véget ért és kezdődött a tánc, mely reggelig tartott. 19-én reggel 5—6 óra közt a „Zöldfa" vendéglő előtt hazafias üalokat játszott a zenekar. Nyolcz Óra után sürü csoportokban gyülekezett a közönség a sétatér alatt levő térre, hol sátort állítottak te, melyben Czuppou Sándor kővágó-eőrsi ev. vall. pap, aki a rendezőség megkeresésére volt szives e haza tias ténykedésre vállalkozni, 9 órakor nagy közönség részvétele mellett, Isleu szabad ege alatt, az ünnepélyes isteni tisztelelet megtartotta. Nagyszabású egyházi be szédben iuéllatta az ünnepeltnek kimagasló érdemeit, hazaszeretetre buzdítva az egybegyűlteket. A gyönyörű nyelvezettel készített s a hazafias lelkesedés hangján j elmondott beszéd mély hatást gyakorolt az ünneplő I közönségre. i Tiz órakor az izr. imaházba vonult a közönség. A templom ez alkalommal igen csinosan tel volt díszítve. Engelsmann Izrael főrabbi igen sikerült hazafias szellemű beszédettartott a nagy számmal egybegyűlt közönséghez. Az ünnepség zárpontját képezte este 8 órakor a „Zöldfa" vendéglő emeleti helyiségében rendezett bankett, melyen mintegy százan megjelentek. A bankett alatt mind végig derült hjngulat uralkodott, amit a jó ételek és italok csak fokoztak. Számos, lelkes felköszöntőt mondottak; nagyobb részük a nap hősére, Kussuthra irányult. A felköszöntők sorát dr. Kele Antal ügyvéd kezdette meg, éltetve Kossuth Lajost; Kovács Karolv polgármester Czuppon Sándor lelkészre emelte poharát; Czuppon Sándor szép beszédben üdvözölte azo kat, akik úgy a délelőtti isteni tiszteleten, valamint a banketten megjelentek; Farkas Ferenc Kossulh nővérére, özv. Ruttkayuéra, Czuppon Sándor Kovács Károly polgármesterre, majd a lendező bizottságra s annak táradhatlan elnökére, dr. Kele Antalra, Farkas Ferenc a magyar honleányokra, Kovács Károly az egyetértésre, dr. Kele Antal az izr. hitközség elnökségére, az izr. rabbira, helybeli izraelitákra s azok bazafiságára; Udvardy Ignác a szabadság eszméjére; Farkas Ferenc Kossut > gyermekeire, Kovács Károly Németh Flek főjegyzőre, az album feliratának ügyes tollú írójára, dr. Kele Ant^l özv. Farkas Dávidnéra, a lelkes honleányra, aki a léte sítendő Kossulh alapra ezer trtot ajánlott tel, Z. Horváth Lajos Kossuthra, mint keresztapjára, majd utóbb özv. gróf Battyányi Lajosnéra, mint keresztanyjára, dr. Hajós Ignác Kossuth Lajosra s a még élő 48 as honvédekre s azok jelenlevő tagjaira emelték poharukat, Konkoly J. a 48 as honvédek nevében fejezte ki köszönetét a meg emlékezésért; Czuppon Sándor Szigethy Antal és Háczky Kálmánra, Pirity Lajos a rendezőségre, főkép Czuppon Sándorra ürítették poharukat; általános óhajra felszólalt Szigethy Antal, s mint a 48-as események éíő szemtanuja, jelezé a főbb eseményeket melyek Kossuth nagyságának megteremtői valának, éltette Kossuthot; Kon koly az ügyvédekre emelte pohárát, akik nevében Boschán Gyula köszönte meg a szives medemlékezést, éltetve a legnagyobb ügyvédet, Kossuth Lajost; dr. Obersohn Mór Zala Egerszeg város polgárságára emelte poharát. A hazafias mulatság éjiélkor ért véget. Alispáni jelentés a törvényhatósági bizottság október 3-án tartandó gyűlésére. Méltóságos Főispán Ur ! Mélyen tisztelt Közgyűlés ! A törvény által tisztemül szabott kötelességemhez képest van szerencsém a törvényhatóság állapotáról és a közigazgatási hivatalos ügyvitel körében tett intézkedésekről szóló jelentésemet — mely ezeu évi ápril hó ; 1-től augusztus hó 3i-ig terjedő időszakot foglalja magá ban — a következőkben mély tisztelettel előterjeszteni: A közegészségi állapot a lefolyt időszak első három hőuapjábau a felnőttek közt kielégítő, sőt több helyen teljesen kedvező volt, julius és augusztus hónapokban a megbetegedések száma szaporodott ugyan, azonban a közegészségi állapot a csáktornyai és letenyei járások kivételével még mindenütt kielégítőnek volt mondható ; nem így a gyermekeknél, ezek közt a beteglorgalom mellett nem ritkán merültek fel súlyos lefolyású kóresetek, minek következtében a halálozási százalék emelkedett. Az előfordult különféle kóruemek közt ápril és május hónapokban a légzőszervi bántalmak, utóbb pedig a heveny gyomor- és bélhurulok szerepeltek legnagyobb százalékkal, ezeken kívül az elmúlt időszakban a mult évekhez arányosítva feltűnő számban észleltettek a váltólázak, valamint több helyen vérhasnak, hasihagymáznak felemlítésre méltó mennyiségű esetei, nem külöuben gyermekek közt itt-ott egyes hökhurut, roncsoló toroklob és vörheny esetek. A heveny fertőző kórok közül a vörheny 1, a kanyaró 9 és a vérhas 1 községben öltött járványos jelleget; a járványokat külön említve : vörhenyben Bucsán megbelegült 33 egyén, ezek közül meggyógyult 18, meghalt 15 ; kanyaróban Alsó-Domború, Karmacs, Csáktornya, Perlak, Ottók, Mura-Király, Csáford, Orosztony és Kerecseny községek 16520 főnyi lakosságából megbetegült 634, vagyis a lakosság 3.83% a, a betegek közül meggyógyult 602 (94.95%), meghalt 32 (5.05%). A vérhas Letenyén 48 esettel fordult elő, melyek közül gyógyulással végződött 36, halállal 12, a hónap végén a megye területe járványmentes lett. A lendvai és perlaki járásokban szemcsés kótliártyalobban szenvedők mikénti gyógykezelése augusztus hónapban ismét felülvizsgáltatott és e célból a vármegye főorvosa megjelent Bellatincz, Cserencsócz, Perlak, Ho dósán, Szoboticza, Draskovecz, Szent Mária, Vidovecz, Kotor és Alsó Domború községekben és azokban, mint rendelési központokon, a járási főszolgabiró és járási orvos urak jelenlétében megvizsgálta az oda berendelt és kevés kivétellel majd mind megjelent szembetegeket ; a gyógykezelés eredménye a körülményekhez képest annyiban kielégítő, hogy a súlyos és könnyen ragályzó kóralakok száma csökkent, sőt jelenthetem, hogy az esetek legnagyobb része a szemcsés küthártyalobnak könnyebb, nem complicált és aránylag rövidebb idő alatt gyógyítható alakjait képezi, a mit a meggyógyul tak száma is bizonyít; hogy mindennek dacára még mindig alig apad a beteglétszám, ez azon általam már gyakran és ismételten felemlített okban találja magyarázatát, mert a betegek a lakás és életviszonyok miatt az egészségesektől el nem különíthetők és így ragályozás folytán újabb rnegbetegülések merülnek fel. De van egy, a betegletszám apadhatását akadályozó más körülmény is, mit említés nélkül nem hagyhatok, ugyanis a trachoma gyógyítása még a könnyebb eseteknél is, más betegségekhez arányítva, hosszabb időt igényel, és ezért a nép a gyógykezeltetéshez! kitartó és kötelező meg jelenéstől fél, miért is baját lehetőleg eltitkolja, ezek aztán a fé évenkinti általános szemvizsgálatoknál nagyobbára mint teljesen kifejlődött és heveny ragályzó tulajdonságú esetek fedeztetnek fel. Az ázsiai kolera vész elleni óvrendszabályok foganatosítása szigorúan eltrendeltetvén, a beérkezett jelentések szerint az elrendelt intézkedések teljesítése legnagyobb részben már megtörtént és folytattatik, az idő rövidsége és más akadályozó körülmények miatt eddig nem teljesíthetett teendők végrehajtása tolyamatban van ; a vármegye főorvosa által a megye összes járásaiban véghezvitt felülvizsgálatok alkalmával meggyőződés szereztetett arról, hogy az állapotok a főszolgabirák által tett elő terjesztéseknek megfelelők, az itt-ott talált és a hatósági főnökök által már előre jelzett hiányok könnyen pótolhatók és azoknak a helyszinén adott utmutatás szerinti teljesítése azonnal elrendeltetett; egyes helyeken a fő orvos által talált nagyobb bajok különös és haladéktalanul teljesítendő intézkedések tárgyát képezvén, ezek általam elrendeltettek. Boncvizsgálat összesen 31 esetben teljesíttetett, tizen nyolcszor törvényszéki megbízatás folytán, tizenháromszor pedig rendőri tekintetből; a halál legközelebbi okai voltak a törvényszéki boncolatoknál : 7 agyroncsolás, 1 agyhártyalob, 1 elvérzés, 1 dermedet, 2 szivhüdés, 4 fuladás és 2 mérgezés; a rendőrieknél : 4 fuladás, 2 szív hüdés, 1 gyomorlob, 1 tüdőlob, 1 szemcsécs máj, 1 vese lob, 1 tüdővizenyő, 1 vérhas, 1 hashártyalob. Külső hullaszemle rendőri tekintetből történt 41 esetben; súlyos sértés bejelentetett 18 Öngyilkosságot 16 egyén követett el, kik közül 8 magát felakasztá, 1 mérget ivott, 3 vízbe ugrott, 4 pedig lőfegyverrel vetett véget életének. Öngyilkossági kísérlet volt kettő, az illetők a gyorsan alkalmazott segély által megmentettek. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 33 egyén lett áldozatává, és pedig: különféle módon vízbe fúlt 18, szekérrőli leesés és lórugás folytán halt meg 7, homokdomb alá temettetett 2, ledőlt fa által üttetett agyon 2, villám által sújtatott 2, elégett 1, a kútban vinni, azok csakhamar egytől egyig kivesznének. Vagy megfordítva, ha a jeges tenger fókáit egy tengerár Mexikó forró vizébe sodorná, csakhamar megsemmisülne az egész faj. Igy tömérdek példa bizonyítja, hogy nincs a föld nek olyan helye, amely valamely fajra nézve halált, pusztulást hozó ne volua; ámde miudennek dacára e helyek és vidékek semmivel sem szegényebbek szerves lényekben, mint a föld egyéb tájai. Tegyük föl most már, hogy egyik hely a másiktól el van zárva, de úgy, hogy némi ismeret mégis szivárog át egyiktől a másikhoz. Ha aztán látja az egyik hely lakója, hogy vannak élő lények, melyek az ő vidékén nem tenyésznek, nem következteti e, hogy másutt sem tenyésznek ; és viszont, ha tudja, hogy mily elleukezők ama uiásik helynek sajátságai, nem fogja e azt hinni, hogy, mivel ama teremtmények, melyeket ő ismer, oly viszonyok közt fungálni képtelenek, ama hely tökéletesen, vagy legalább jó részben lakatlan, holott valójában csakúgy telve van élettel, mint az övé. Hogy concrét példával éljek, jutott volna e valaha az egyenlítői tájak izzó hőségében lakó ember annak tudatára, hogy a sarki övek dermesztő hidege mellett emfeer megélni képes; — föltéve, hogy ismerte volna mindama körülményeket, melyek az ő viszonyaival anynyira ellenkezuek, s melyekről saját helyzetéből kiindulva okvetlen azt kellett tartania, hogy az élet föntartására alkalmasak semmiképen nem lehetnek, — ha erre a tapasztalat meg nem tanította volna. Vagy viszont, melyik hidegövi lakó gondolná, hogy az emberi szervezet a f«rró töldöv hőségét kiállani képes, ha nem tapasztalná, ha nem látuá példák által bebizonyítva. No már most, ha saját földünkön ily téves következtetérbe jutunk, midőn kiindulva saját éghajlatunk viszonyaiból, más tájnak lakhatóságát, vagy lakhatatlanságát akarjuk bebizonyitani; mennyivel inkább ki vagyunk téve e tévedésnek akkor, mikor ugyanezt egy távoli égitestre vonatkozólag tesszük. Ha tehát bebizonyul is valamely égitestről, hogy földünkétől elütő pbysikai sajátságokkal bir, még ez egy körülmény korántsem zárja ki, hogy ott élet nein léteznék. Amellett vannak földünkön helyek, hova egye3 szerves lényeket egyáltalában még csak nem is tehetünk, anélkül, hogy azonnal meg ne ülnök őket. Igy száraz földi állatot vizbe, vízi állatot szárazföldre nein hozhatunk anélkül, hogy el ne vesznének. Melyik ember mondaná, például, hogy a vízben pezsgő élet van, ha nem tapasztalnók; vagy ha a halak gondolkodni tudnának, hinnék e, hogy a rájok fültétlen halált hozó szárazon szervts lények élnek, fejlődnek, szaporodnak. Sőt ujabb időben bebizonyult az is, hogy a legerősebb tavak, melyekről eddig azt tartották, hogy az életet absolute kizárják, tele vannak apróbbnál apróbb élő lényekkel; mi több a tűzokádó begyek által kiszórt lávában élő állatokat, — úgynevezett vulkán halakat — találtak. Pedig saját életviszonyainkat tekintve merné-e valaki azt állitaui, hacsak kétségtelen meg nem győződött volna róla. Ha ez igy van a földön a különböző helyekkel, mért ne lehetne hasonlókép egy tőlünk missze, messze lebegő égi testtel. Nem elégséges tehát valamely égitest lakatlanságára bebizonyítani még azt sem, hogy az oly physikai természettel bir, mely kizárja róla a földön létező összes élő lényeket, sőt ellenkezőleg, maga a föld mutatja nekünk, hogy lehet számtalan égi test, mely az élet ezer és ezer nemének hazája, jóllehet rajta a földön élő terentmények egytől-egyig mind elvesznének. Végre maga a természet is bizonyítja, hogy min den jelenségében, lássék az bár első pillanatra vészhoj zónák, életet producálni, azt elősegíteni törekszik. Oly helyeket, melyeken jelen körülmények között nincs élet, törekszik élő lények hazájává tenni. A tűzhányók maj dan kialszanak, a most lakatlan ormokat pezsgő élet foglal|a el; a jégkéreg fölenged, s helyt ad az élet ezer fajának. Vagy a föld belsejében forrongó, izzó lángten ger, mely jelen állapotában — legalább fogalmaink szerint — életet nem rejt magába, s midőn a föld felszínének belső meleget kölcsönöz, nem áll-e közvetve szolgálatában a szerves életnek? Ezer és ezer kürülmény mutatja, hogy maga a természet oda hat, miszerint minden parányi helyet élő teremtményekkel népesítsen be, s minden tényezőt ezek életének előmozdítására hasz náljon fül. Föltehető e, hogy másképen állnánk más, földünkkel hasonló égitesttel is? Nem. Földünk bizo nyitja, hogy valamennyi, a világűr végtelenségében keringő égitestnek füladata ugyanaz, mint földünké, t. i. élő lényeket producálni. Nein állíthatjuk, hogy jelen állapotában mindegyik alkalmas e célra — bár a mondottak ezt nem zárják ki — de bizonyos időben kétségtelen ez füladata mindegyiknek. Lehetséges azután, hogy egyik-másikra nézve már ez idő elmúlt, — mint hisszük a holdról — vagy még csak a jüvőbeu fog bekövetkezni, — nézetünk szerint a napnál, és más álló csillagoknál. Befejezésül tehát elmondhatjuk, hogy nincsen okunk föladni a hitet, miszerint nem csak az árva kis föld az, melyet a bölcs teremtő nagyszerű munkájának helyéül választott ki, hogy egyedül itt hozzon létre élő lényeket, ide hozza az embert, hogy szellemi fenségével ura legyen a többi teremtményeknek, szolgálatába hajtsa az egész földet. Nem esak a parányi föld az, mely élet tői pezsegve kering a nagy mindeoségben, magára hagyva, árván, egyedül, hanem körülötte millió és millió társ van, hasonlóan nyüzsgő — bár a miénktől külüubüző élettel ellátva.