Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 27-52. szám)

1892-08-07 / 32. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1892. évi 32-ik számához. táo 2, közülök egyik, szintén meghalt. A város területéi) működő orvosok 1 hagy máz, 1 roncsoló torok lob és 24 vörheny esetet jelentettek be. — Két térti és egy nő szállíttatott a helybeli közkórházból Budapestre az őrültek házába. Tüzeset volt 5. — Cselédköuyv 142 drb állíttatott ki, cselédügyi panasz 77 esetben tétetett. Kihágást ügyek. Az 1891 -ik évben hatóság és köz csend ellen 9, közbiztonság ellen 121, közrend és közszemérem ellen 45, közegészség és testi épség ellen 51, tulajdon ellen 13, állategészség ellen 33, metermérték ellen 8, halásztörvény ellen 1, vadásztörvény ellen 1, mezőrendőri törvény ellen 18, utrendőri törvény ellen 8, vasárnapi munkaszünet ellen .2, miniszteri rendeletbe ütköző 1, megyei szabályrendeletbe ütköző 33, városi szabályrendeletbe ütköző kihágás 70, összesen tehát 424 kihágási eset je'jntetett tel, melyek alapján 307 egyén lett megbüntetve. Pénzbüntetés 1086 trt 50 kr. rovatott ki, amelyből 553 frt 30 kr. folyt be. A pénzbüntetések behajthatlausága folytán 94 egyén lett összesen 182 napra elzárva. Csavargás és koldulásért a város ból 57 egyént toloncoltak el. — Előzetesen 82 egyént tartóztattak le. — Hús szemle, áruba bocsátott tápszerek, italok, az ivóviz tisztasága iránt a vizsgálat nyá ron hetenként kétszer, télen pedig egyszer eszközölte tett. — Hét éven alul levő gyermek 7 adatott dajka ságba. — 63 szegény között 2.559 frt 81 kr. oszta tott ki. A közegészségi állapat általában jó volt ; nem volt sem nagyobb mérvű, sem sokáig tartó járvány ; nem volt mozzanat, mely a kedvező közegészségi viszonyokat képes lett volna megzavarni — Skarlát és evvel járó, a roncsolóhoz hasonló toroklob, mely már huzamosabb idő óta uralgott a vidéken, és mindig közeledett a város [ határához, végre nálunk is föllépett; eleiute csak szór- I ványosan, mig a nyár derekán egyidejűleg több betege- i dés lépvén fel, úgy kellett eljárni, mint egy veszedel- j mes járvány felléptekor. Megtörtént a legterjedelmesebb | óvintézkedés s nem is maradt siker nélkül, mert mái' 1 augusztus végén teljesen megszűnt. — E bántalomtól ! eltekintve, a jó közegészségi állapattal arányos volt a | halálozás is. A halottkémlés minden egyes esetben foganatosíttatott. Orvosrendőri hullaszemle volt 6, orvos I rendőri boncolás 5 teljesíttetett. — A védhimlőoltás és ujraoltás a legerélyesebben foganatosíttatott. Közegészségi hatóságok működése. Nem említve a városi közegészségügyi és ján'ánybizottság működését, a város orvosa megvizsgált 6 Ízben élelmi szert, 31 szer tápszert, 46 esetben italt. Lefoglalás l esetben, elkob zás 3, vegyvizsgálat 2 esetben foganatosíttatott. -— A gyermekekre a felügyelet olykép gyakoroltatott, hogy minden, dajkaságba kiadandó gyermek be lett mutatva ; a csecsemők és kisdedek minden hónapban egyszer a városi kapitányi hivatalban be lettek mutatva, ezen kivül a város orvos időnként lakásukon kereste fel a kisdedeket; 4 esetben a csecsemők szoptatására kért engedéiy megtagadtatott. — Az elemi iskolák közegészségi szempontból két ízben lettek megvizsgálva. Az új iskola épület termei kifogástalau jók, eléggé szellőzöttek. — Közhelyiség, műhely, korcsma, vendéglő, köz vágóhíd összesen 60-szor vizsgáltattak mng. Egészségtelen lakás — feljelentés folytán — két esetben lett megvizsgálva; egyszer kiürítés, másik esetben hatósági figyelmeztetés lett e vizsgálatok eredménye. — Zsúfolt lakás négy találtatott, részbeni kiürítés rendeltetett el. — Három öngyilkossági eset volt: egy felakasztás, egy villany mérgezés és egy agyonlövés forgópisztolylyal. A zala egerszegi közkórháznál felvétetett 1891 ben 368 beteg, melyhez hozzáadva a megelőző évben visszamaradt 39-et, ápoltatott összesen 407 beteg. Ebből gyógyultan elbocsáttatott 296, javulva 41, gyógyulatlanúl 15, meghalt 29, visszamaradt a kórházban 26. Az ápolási napok száma volt 14.187; egy beteg után 34'8 nap. — Bevétel volt: megelőző évi pénztármaradvány 2.004 frt 48 kr., befolyt gyógyköltségek 8.868 frt 83 kr., más cimeken 2.269 frt 50 kr., összesen 13.142 frt 82 kr., Kiadások: tiszti fizetések 1.300 frt, bérek 335 frt 82 kr., élelmezés 4,150 trt 58 kr., gyógyszer 805 frt 58 kr., termények 892 frt 10 kr., szerek és bútorok 448 frt 85 kr., épületek jó karban tartása 238 frt 08 kr., iparos munkákra 234 frt 35 kr., vegyesekre 352 j frt 96 kr., Hagymásy Gyulának ragály kórház után I törlesztés 1.067 frt 10 kr., a várostól kölcsön vett összeg törlesztésére 932 frt 90 kr., összesen 13,757 frt 26 kr. — Vagyon: A várostól 1889., 90. és 91. évi járan dóság 852 Irt 60 kr., Rosenberg Sándortól tiizbiztosí tási térítmény 2 frt 85 kr., fundus és épületek értéke 34.822 frt 57 kr., ingóságok értéke -J.972 frt 40 kr., orvosi műszerekben 741 frt 08 kr., gyógyköltség hátralék 3.845 frt ll'/.

2 kr., Stern család alapítványa 10.000 írt., Kovács Kálmán alapítványa 200 trt, Pathy János alapítványa 46 frt 19 kr., szelvények értéke 209 frt 48 kr., kamatok 15 frt 92 kr., ragály orvos fizetésének visszetérítése 25 frt, tartalékalap 5 392 frt 34 kr., pénz készlet 2.385 trt 55 kr., összesen 63.511 frt 09V2 kr. Teher: Hagymásy Gyulának tőke és kamat 215 frt 33 kr., a városnak tőke és kamat 2.239 frt 08 kr. vegyes cimen 961 frt 06 kr., egyenleg, mint tiszta vagvon 60.095 frt 62'/

2 kr., összesen 63.511 trt 09'/

2 kr. Arvaügy. Az 1890. december végén gyámság alatt maradt 304, az 1891 ik év folyamán gyámság alá került 28, összesen 332. Az év folytán felszabadult 14, az 189l-ik év végén gyámság alatt maradt 318. — Az árvaügyek feldolgozását illetőleg 1890. év végén hátralék volt 8, 1891 ben beérkezett 269 s igy elintézés alá került 277 ügydarab; ebből elintéztetett 263 s maradt az év végén hátralék 14 db. — A leírást illetőleg az irodába érkezett 263 ügydarab, melyek mind elintézést nyertek. A gyámoltak tulajdonához tartozó ingatlan va gyon becsértékét illetőleg 1890. év végével nyilvántartásban maradt 46.707 frt 38 kr. ház és földbirtok, 18 394 frt csupán házbirtok, 10.157 írt csupán földbirtok, összesen 75.258 frt 38 kr. becsértékben. Az 1891-ik évi nyilvántartás alá jutott 9.410 trt 48 kr. föld és házbirtok, 314 frt 28 kr., csupán házbirtok, 460 frt csupán földbirtok 10.184 frt 77 kr. s igy összesen 56,117 frt 86 kr. ház és löldbirtok. 18.708 trt 26 kr. csupán házbirtok, 10.617 trt csupáu földbirtok - 85.443 frt 14 kr. Az év folytán nyilvántartásból kivezettetett 440 frt ház és földbirtok, 314 frt 20 kr. csupán ház birtok — 754 frt 28 kr., az év végével nyilvántartás ban maradt 55.677 trt 86 kr. ház- és földbirtok, 18.394 frt csupáu házbirtok, 10.617 frt csupáu földbirtok = 84.688 frt 86 kr. értékben. Tanügy. Az 1890 91 ik tanév legfontosabb ese ményei közé tartozik a város képviselőtestületének a késő nemzedéket is hálára kötelező azon tette, hogy a népoktatás céljaira egy, a kornak megtelelő csarnokot épített. Az 1890. évi február 8 án tartott képviselőtestületi ülésen jeleltetett ki a hely, melyre az elemi fiúés leányiskola számára az iskola épülete állíttatott. Az új épület rendeltetési céljaira 1891-ik évi január hóban adatott át. Az iskolaszék inandatuma lejárván, a képviselőtestület az iskolaszék tagjait megválasztotta s az új iskolaszék május 24 éu tartotta alakuló ülését, inely alkalommal Szigethy Antal elnökké, Krosetz János alelnökké, Udvardy Ignác titkárrá és Páukovieh Györgyjegyzővé választattak. — Az I. leány osztály ban felszaporodott növendékek nagy létszáma miatt az iskolaszék november 1-én tartott üléséből a városi képviselőtestületnél az 1. leányosztály mellé egy párhuzamos osztály nak felállítását hozta javaslatba. A képviselőtestület november 12-én tartott ülésén a javaslatot elfogadta, egy segédtauítói állás szervezését kimondotta s ezen állást az előzőleg kiiri pályázat alapján az iskolaszék december 24 én tartott ülésén töltötte be. — A városi tanács szegénység eimén 405 tanulót mentett fel a tandíj fizetés alól. Az elemi fiú- és leányiskolába beíratott a tauév elején 396 hú, 341 leáüy, a tanév alatt 28 fiú, 22 leány, összesen 787 tanuló. Az iparostanonc iskolába beíratott 179 tanuló; az előadás szeptember 16-án kez dődött s folyt junius 2l-ig bezárólag, amely napon az évzáró vizsgálatok s a rajzkiállítás tartatott az ipartestület elöljáróságának jelenlétében. A tanulók előmenetele kielégítőnek mondható ; mivel az osztályzatban részesült tanulók 69"/ „-ka jeles, jó és kielégítő, 31%,-ka pedig nem kielégítő eredménynyel végezte az évet. Erdőügy. Az 1891. évben a kiirtásra kijelölt hét hold erdőn a nagyobb fák nyilvános árverésen eladattak, ebből befolyt 725 frt 50 kr. Az apróbb fák a város részére ölbe rakattak; ebből nyert a város 99'/

2 öl tűzifát, továbbá 8.) drb közönséges lábfát, 14 drb gerendát, 12 drb lámpafát, 8 drb kerékvetőt. Ágtöredék és vesszőből 6 trt 60 kr. folyt be. A kivágott hét hold terület kapás növény alá adatott ki. Az előző évben beültetett 70 hold terület ültetése jól sikerült; e terület is kapás növény alá adatott ki. Tűzifa 1890-ről maradt 1' 2 öl, 1891 ik évben vágatott 99'/

2 öl, a szükséglet fedezésére a felső erdőn vágatott 30 öl nyirfa, összesen 131 öl, melyből 40 öl az elemi iskolához, 2 öl a tűzoltóknak, 43 öl a városház és kapitányi hivatalnak, 8 öl a cselédségnek, 18 öl a téglásoknak adatott, 20 öl pedig a tégla égetéshez használtatott. A hidak a város területén jó karban tartatnak ; megmaradt 8 drb gerenda. A város épületei rendesen tataroztatnak. Hét új épület emeltetett, u. in. az „Arany Bárány" vendéglőnél 1 jégpince, 1 istáló és 1 kocsiszín; a Baross ligetben egy étkezde; a sörháznál 1 istálló, 1 új szénás pajta; a téglaszínűéi egy új szín. Minden épület bizto sitva van. A város rétjén az aggfű, valamint a sarjú egy része nyilvános árverésen eladatott, ebből befolyt 791 frt 60 kr; mig a többi ötödében kiadatott kaszálás és betakarítás végett s ebből a város szükségletére 58 szekér széna tartatott fenn. A tégtaszinnél 1891-ben égettek 1,624.150 db faltéglát, 33.600 db. burok téglát, 7.150 db. kutiéglát, 17.300 db. bolttéglát, 500 db. párkánytéglát, 122.600 db. cserépzsindelyt, amelyek értéke 24,007 trt 40 kr. Kiadatott 6,479 frt 90 kr. kőszénre, 7.315 frt 17 kr. a téglásnak munkabérre, 1.000 frt épületek-, föld- és szerszámokra, összesen 14.795 frt 07 kr., melyet a nyert anyagok 24.007 frt 40 kr. értékéből levonván, maradt tiszta haszonkép 9.212 frt 33 kr. Közmunkaügy. A városi természetben való közmunka szolgálmány : 169 kettős fogat, 7 egyes fogat és 1.768 kézi napszám. Ezekkel a mezei utakat, valamint a mellékutczákat kavicsolták; a gyalognapszámokat sáuctisztogatásra, utbevágásra használták. Készpénzül megváltatott 255 kézi napszám, melyből befolyt 102 frt, megelőző évről fennmaradt 2 frt 47 kr., összesen 104 frt 47 kr., mely összeg nyugtatvány szerint napszámokra kiadatott. A temetőnél sírok- és emlékkőhelyekért befolyt 245 frt, mely összeg temető alap címén a városi pénz tárba beutaltatott. Vé<re küv. Az iparos-tanoncok munkakiállítása Zala-Egerszcgen. A zalaegerszegi ipartestület által rendezett tanonc munkakiállítást f. hó 7 én nyitotta meg Kovács Károly polgármester, mint a rendező bizottság elnöke. Zala-Egerszeg város 2—300 iparosa közül alig jelent meg 15 ez alkalommal, mert az iparosok saját ügyük iránt nem érdeklődnek, saját ügyükért lelkesedni nem tudnak. E körülmény sajátságos világításba helyezi iparosainkat és szinte megmagyarázhatlan saját ügyük iránt tanúsított nagyfokú közönyük. Az elnök üdvözölte a csekély számú hallgatóságot és részint örömének, részint fájdalmának adott kifejezést a bemutatott eredmény felett. Örömének azért, mivel a kiállított csekélyszámu tárgyak kivitelre nézve, a helyes gyakorlati készültséget, a fokozatos előre haladást tüntetik fel; fájdalmának azért, mivel a kiállítók szá mában évenkint apadást lát, mivel városunk iparos tanulóinak 0 ,„ része egészen távol tartja magát a részvételtől, mivel az iparos osztály nem tudja felfogni e kiállításoknak gyakorlati nagy előnyét és mivel az iparosok úgyszólván nem mernek a nyilvánosság előtt megjelenni, azzal az eredményuyel, melyet tanulóikkal fel tudnának mutatni. Helyesen jegyezte meg a polgármester ; iparosaink, tisztelet a kivételnek, csakugyan nem érettek még eléggé arra, hogy tanoncaik szellemi és gyakorlati kiképzését felfogni, méltányolni tudnák. Ugyanazon hidegséget és közönyt, melyet a szellemi kiképzésre szánt alsófoku iparos inas iskola iránt tanúsítanak, észlelhetjük a munkakiállítás iránt is. No de nem akarunk leckéztetni, csakis iparosaink figyelmét és édeklődését akartuk felhivni arra, hogy a munkakiállításnak csak úgy lesz gyakorlati eredménye, ha a tanulók összesége abban részt vesz; ha a bemutatott tárgyak a fokozatos előhaladás feltüntetésére vannak szánva; ha a tanulók nem hosszú időt igénylő, nagyobb szabású muukára készülnek, hanem képességükhöz mér ten munkarészleteket mutatnak be, mivel nagyobb munkákra az inas képtelen, nagy részét a segédek és mester csinálja; és feltéve, hogy az inas dolgozza ki — nem levén erre elegendő szabad ideje, és ereje vagy elhamarkodva készíti el, vagy segíttet magának; ha az ipartestület erkölcsi befolyásának egész súlyával igyekszik az iparosság között a kiállítás eszméjét népszerűsíteni és megtestesíteni. A kiállításban részt vettek harminchatan. Mesterségek szerint: 4 cipész, l nyomdász, 3 kovács, 4 szabó, 6 csizmadia, 3 kályhás, 1 szűcs, I molnár, 5 asztalos, 3 lakatos, 1 kádár, 2 nyerges, 1 szíjgyártó, l bognár. A biráló bizottság a kiállított tárgyakat tüzetes és szakszerű megvizsgálás után 3 csoportba foglalta. — Az első csoporthoz tartozó tárgyak készítői 2—2 frt jutalomban részesülnek. E csoportba fölvétettek: Zsuppán József kovácsmester 3 V2 ®

ve

s inasa Nagy Ferenc, Sommer Gyula cipész mester 8 hónapos inasa Veisz Zsigmond, Pausa Jáuos csizmadia 2'/

2 éves tanonca Orbán Ferenc, Lakatos János cipész mester 3 éves tanonca Tarl István, ifjú Baján József lakatos mester 2 éves inasa Kiszling Imre, Mentes György szabó 2 éves tanonca Meir.z Ferdinánd, Szlábi Ferenc bognár l éves inasa Bakos József, Kraxner János kádár 2',/j éves inasa Veber János, Lendvay László asztalos 3'/j éves inasa Markó József, idősb Agg Pál szíjgyártó 2' 2 éves inasa Bedő Józset, Kovács László asztalos 3 éves inasa Kovács Józset, Sanics Sándor asztalos 1 éves tanonca Göntér Gábor. A második csoportba 1 — 1 trt jutalommal felvétettek : Braunn Fülöp szabó 2'/

2 éves inasa Pollák Bernát, Stern Bernát szabó 3 éves inasa Rosta József, Breisach Sámuel nyomdász 3 éves inasa Tornyos György,'Kláris Boldizsár csizmadia 1

1 2 éves inasa Bömhecz Miklós, Orsits Ferenc szabó 2'/

4 éves inasa Horváth Ferenc, Grünbaum Mór szűcs 3 éves inasa Robinson Gvula, Németh Gábor kályhás 2 éves tanonca Kenyeres János, ifjú Pitterman Károly kályhás 3 éves tauonca Jónás Ferenc, Pujer Józset csizmadia 1 éves inasa Pujer Gyula, Lukács Jstván kovács 2 éves tanonca Németh Lajos, Csik László nyerges 2 tanonca Németh István és Székely Gyula, Sanics Sándor asztalos 2 éves tanonca Pers Jenő, Dömötör József lakatos 2'/.i éves inasa Desics Gyula. A harmadik fokozathoz tartozó munkák készítői 50—50 kr. jutalomban részesülnek: Keszly Ferenc 2 éves tanonca Szigetvári József, itju Horváth Károly cipész 4 éves tanonca Nótár Sándor, Marótby Ferenc csizmadia 3 éves inasa Bradonovics József, Takács István csizmadia 1 éves inasa Polla Gyula, Dömötör József lakatos 2'/

2 éves inasa Slemmer János, Németh Gábor kályhás 1 éves inas

a Pécsi Mihály, Háry károly csizmadia 1 éves tanonca Fekics István, Lukács István kovács 1 éves inasa Kocsis István, Snatter Antalné cipész 3'/

2 éves inasa Schvarcz János, Pell Kálináu molnár 1 éves tanonca Döbörhegyi István. Zala Szent Gróth, 1882. éui augusztus hó 7 én. Tekintetes Szerkesztő Ur ! Mii.t ismeretlen, bátorkodom bekopogtatni, kérve soraim szives közlését. A zala szt. gróthi ifjúság julius 31 én a nőegylet és tűzoltó egylet javára jótékonycélu szini előadást rendezett. Szinre került Bérezik Árpád „A kék szobá"-ja, Gabányi mono-dialógja : „Egy baleset", végül Murai Károly vígjátéka : „A virágfakadás". Az előadás sikerült a szó legigazabb értelmében. Pedig tekintettel a darabok komplikáltságára, nehéz dologra szánták magukat a műkedvelők. Bérezik Árpád egy felvonásos vígjátéka, „A kék szoba", kissé sikamlós darab, melyben V'ajkaynénak (Deák Gabriella k. a.) nehéz álláspontja volt dr. Kálmán Lacival (Friedman M.) szemben. „A kék szobá" ban előfordult ominosus eset Vajkayné erényeivel lett összekapcsolva és az intrikus orvos, dr. Kálmán, ugyancsak „erősen" jegyzőkönyvbe „kénytelen" Kondor (Politzer Izidor) vizsgálóbíró előtt mondani, mikép jutott ő amaz ominosus karperec birtokába ; végre az ártatlanul gyanúsított szobalány sorsa Vajkayné ártatlanságát is napnál fényesebben aranyozza be és — a vizsgálóbíró megnyeri „Juliá" t, dr. Kálmán Laci pedig felsült fennen hirdetett ,,praxis"-ával. E komplikált darabban a szereplők remekül alakítottak. Következett Gabányi „Egy baleset" című monodialogja. Margit (Morpenstern Malvin) és Gyula (Friedmann Miksa). A kis Malvin, akarom mondani Margitunk, művésziesen oldotta meg szerepét, akár egy iskolázott művésznő. Friedmann ur ezen darabban is remekelt. Végül Murai Károly „Virágfakadás"-ára került a sor. E remek nyelvezettel irt darabban a kis műkedve lők szintén kitettek magukéit. Kovács Péter (Csonka Rezső) Anna feleségével (Schwarz Janka) ugyancsak hosszú ideig uralkodott a ,,ki nem törésen", mig végre akkor, midőn ki kellett törni, a makrancos feleség elérzékenyült és felmentette a 30 évig a házasság rabbilincseiber. vajúdó férjet a kitöréstől és engedett a „két titkos szerelmesnek"