Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 27-52. szám)
1892-07-31 / 31. szám
kimondotta s az iskolaszéket megbízta, hogy 500 frttal javadalmazott férfi segédtanítói állásra pályázatot hirdes seri ki, míg a tanács a szükséges helyiségről gondoskodjék. tüzetes kimutatást készítsen és terjeszsze be, a mely kimutatás magában foglalja a körkemence építési kiadásait, a tégla előállítás évi kiadásait, az évi bevételeket s ezek alapján kimutatását annak, bogy a körkemence kezdettől fogva mit jövedelmezett. Tekintve, hogy a gyűlésen eszközölt számbeli kimu tatás szerint az 1891. évi költségvetés és ugyanazon évi zárszámadás feltűnő eltéréseket tüntet fel, amennyiben a zárszámadás szerint 19 ezer forinttal kevesebb rendes bevétel volt, mint amennyi a költségvetésben előiráayoztatott s a rendes kiadásokra 9 ezerrel kevesebb fordíttatott, mint amennyi a költségvetésben felvétetett: a városi tanács utasíttatott, hogy jövőben az évi költség vetések nagyobb pontossággal és körültekintéssel készít tessenek, ami által a/, egyensúlyt megzavaró eltérések a költségvetés és zárszámadás adatai között megszűnnének. A Baross ligeti és fehérképi korcsmák bérbeadása tárgyában Domokos Ignác bérlővel kötött szerződésre Déz've a tanács utasíttatott, hogy azt a legközelebbi kép viselőtestületi ülés elé megerősítés végett terjeszsze be. Utasíttatott továbbá a tanács, hogy jövőben, ha a képviselőtestület elé a tárgysorozat értelmében valamely — a költségvetésben elő nem forduló — kiadás megszavazásáról van szó, egyúttal jelölje ineg a torrást is, melyből a szavazás alá kei ülő összeg fedezetét nyerné. Hogy a rendkívüli kiadások a költségvetésben a rendkívüli kiadásokra felvett összeget felül ne mulhas sák : a tanács utasíttatott, hogy az évi rendkívüli kiadásokról rendes jegyzék vezettessék s midőn rendkívüli kiadás megszavazásáról vau szó, a képviselőtestületi ülésen azonnal jelentés tétessék az e célra még rendelkezésre álló összeg nagyságáról. Ezután a képviselőtestület a pesti magyar keres kedelmi banknál még meglevő 30.000 forint terhére a következő, már esedékessé vált s összesen 25.1)94 forint 05 krt tevő kiadásokat szavazta meg: a kaszárnya 15.000 frt vételárát özv. Ösztérreicher Zsigmondnénak, az „Arany Báiány" vendéglő istáló építési költségeire ! Graner Géza vállalkozónak 2.641 frt 31 krt, a Baross ligeti vendéglő építéseért Hagymássy Gyula vállalkozónak 364 forint 90 krt (illetőleg a kimutatott egész összeg, mintegy 1.400 frt, azonban a felülvizsgáláskor csak a szakértők által megállapítandó mennyiség adatik ki), Baly Béla vállalkozónak 865 frt 49 kr., Pfeifer Henrich vállalkozónak 182 frt 61 kr. az „Arany Bárány" vendéglő istálójánál s 97 frt 34 kr. a Baross ligeti vendéglőnél teljesített bádogos munkákért; Isoo Alajos és Smeizli Péternek a Baross ligethez vásárolt területért 542 frt 40 krt, az „Arany Bárány építési terveért lOOO forintot, a körkemence (izemének íolytathatása végett forgótőkéül 5.000 frtot. Hogy az „Arany Bárány" vendéglő felépítése tái gyában már két évvel ezelőtt hozott képviselőtestületi határozat — mivel az e célra felveti 80.000 frt egyéb építkezési túlkiadások fedezésére, valamint folyó kiadások kiegyenlítésére használtatott tel — foganatosíttathassék, a képviselőtestület 22 szóval 7 ellenében elhatározta, hogy a pesti magyar kereskedelmi banktól 105.000. frt kölcsönt vesz fel 50 évre 5 V 2 l ,/ 0-kal,. 98 frt árfolyam mellett. Egyúttal az épi'ési terv Brenner szombathelyi építésznek a részletes költségvetés elkészítése végett kiadatik azzal, hogy azt f. 1892. évi augusztus hó 28-ára elkészítvén, az árlejtés legkésőbb október 1 ére kitűz bető legyen. Olvastatott a zalaegerszegi pénzügyigazgatóságnak letiltó rendelete a pótlék hátralékok külön behajtása ellen. A képviselőtestület felvilágosítja a péuzügyigaz gatóságot, hogy a tanács eljárásával a folyó állami egyenes adó beszedése nem szenved semmi csorbát s emellett törekszik a régibb pótlékok behajtására. A városi elemi iskolai tanítóknak az új fizetésüknek megf'elelőleg kiállított díjleveleit a képviselőtestület megerősítette s jóváhagyás végett a közigazgatási bizottsághoz beterjeszti. Az iskolaszék javaslatához képest — a felhozott [ j indokok alapján — a képviselőtestület a III. és IV-ik i I osztályú fiúnövendékek számára a már létező külön osz tályokon kivül egy összesített osztálynak létesítését é.» j j annak f. 1892. évi szeptember 1 jével életbe léptetését I I A megyei tanítói testület köréből. A zalamegyei általános tanítói testület központi választmánya Udvardy Ignác tantestületi elnök elnöklete alatt f. hó 27-én ülést tartott. Elnök üdvözölvéh a központi választmány megjelent tagjait, az tlést megnyitja s felkéri a tagokat első sorban a keszthelyi nagygyűlés idejének és tárgysoroza tának megállapítására. A választmány a keszthelyi nagyg\ ülés határnapjául f. 1892. évi augusztus 24 ét tűzi ki, mig az előértekezlet 23 án tartatnék. A kögyülés tárgy sorozata lesz: Elnöki megnyitó és elnöki jelentés az egyesület három éves működéséről. — Pälagogiai eszmék Arany János költeményeiben. Értekezés ; irta és felolvassa Hoffmanu Mór nagykanizsai polgári fiúiskolái tanár. — Jelentés a pályamunkákról. — Minő eszközök szolgálhatnak a tanítói tekintély emelésére ? című pálvakoszoruzott munka felolvasása. — Köznépünk rosz szokásai és vesztőhelyek Nézetek a részegeskedés és egyéb mértékletlenség kiirtásáról s a falusi tanító e körüli teendőiről. Irta és felolvassa Béketi Elek zalakoppáuyi községi tanító. — A számvizsgáló bizotlság jelentése. — Indítványok tárgyalása. — Tisztújítás. Elnök előterjeszti az egyes járáskörök részéről a kö/.gyülés elé terjesztendő indítványokat. Igy a sümeghi járáskör 1890. évi november 29 én tartott közgyűlésén Likits Vendelt és Péterfy Sándort, a hazai tanítóság oszlopos tagjait, a zalaegerszegi járáskör 1891. évi okt. 22-én tartott közgyűlésén Radocza János kir. tanácsost, a kerület felejthetlen emlékű képviselőjét, tiszteletbeli tagokul ajánlják. A központi választmány egész készséggel járul mindkét indítvány elfogadásához. A sümeghi járáskor 1892. évi május 18-án tartott közgyűlésén indítványozá, hogy az országos bizottság zalamegyei tagjai a bizottság gyűlésére a központi pénztárból uti költséget kapjanak. Tekintve, bogy a csáktornyai közgyűlés azon határozatának, miszerint az egyesület működéséről évi jelentést adjon ki, csak most tehet eleget a közpouti választmány ; mivel a nyomtatási költségre szükséges összeggel ez ideig nem rendelkezett s az évkönyv költségei a központi pénztárt kimerítik s igy az indítvány — pénz hiányában — ez idő szerint nem valósítható meg; de nem vihető ki jövőben sem, mert ha az egye sülét kellő pénzzel rendelkezik, sokkal fontosabbnak tartja a választmány egyetemes gyűlésekre képviselők kiküldését s ezek uti költségeinek fedezését. Tekintve, hogy a déli vasút társaság ez ideig követett eljárásához képest, a közgyűlésre utazó tagokat 33% árkedvezményben részegítette, mely esetben minden tag részére külön igazolványt kell kiállítani, valamint igazoló jegyet egyleti tagságáról ; tekintve továbbá, hogv most már minden állomáson nyolc napra szóló oda- és visszautazási (tour retour) jegyet lehet váltani, melyekkel ugyanannyi százalék engedés van egybekötve : a központi választmány ez érdemben a vasúti társulatot nem keresi meg, hanem a járásköri elnökök utján értésére adja a tanítói testület tagjainak, hogy a kik vasúton utaznak a nagygyűlésre, tour-retour jegyet váltsanak. Kiss Lajos, a pályamunkák bírálatára felkért bizottság előadója, jelenti, hogy a bizottság egyhangúlag a „ v eritas etiamsi iucunda non est, mihi tarnen grata est" jeligés munkát találja relativ legjobbnak és jutalomra méltónak. A bizottság javaslata azzal fogadtatott el, hogy a részletes birálat a közgyűlésen felolvastassák s ugyanott bontatik fel a jeligés levélke. Olvastatott a kir. tanfelügyelőségnek f. 1892. évi julius 22 én 1478. sz. a. a tantestületi elnökhöz intézett megkeresése, melynek kapcsán az erkölcsnemesítő egve sületek létesítésére szolgáló „Útmutatás" egv példányát azzal küldi meg, hogy ezeu nagy fontosságú ügyre a járáskörök figyelnie hivassék fel, esetleg e tárgy az idei nagygyűlés tárgysorozatába felvétessék. A választmány az „Útmutatás" egy egy példányát a járáskörök elnökeinek azzal adja ki, hogy azt járásköri közgyűlésükön (őszi, esetleg tavaszi) tárgyalják meg előadó alkalmazása mellett, megállapodásukat terjeszszék be a központba, míg a központ az összes járásköröktől beérkezett javaspicttlák nem egy szomorú történetet moudtak el nekem. Ez már azért sem igazságos, mert számtalan munkás kéznek köszönhetem jelenlegi helyzetemet. Az én pénztárnokom szegény, családos ember volt, több gyermek atyja. Az asszony gyönge, beteges terem tés volt, aki minden takarékossága mellett is csak nehe zen tudta a háztartást vinni, mert az élet, az élelem kerül a legtöbbe és azért nem tud a szegény ember boldogulni. Tehát a fiatal családapa sóhajtozva számlált meg és rakott bennünket hol a szekrénybe, hol a kirakatba, hogy a világot csábítsuk. Egyszer leejtett, s ekkor én olyan siránkozva és részvevőén csengtem, hogy kellemes hangom mindenkinek feltűnt. Történt, hogy az én barátom egy este egyedül maradt vissza az üzletber.. Egy kis elintézni valója volt még, azt akarta rend behozni. A szegény ember tenyerébe rejté homlokát s a mint észrevettem, sirt. Egy forró könycsepp éppen reám esett. Ez a drága gyöngy egészen megtisztított a szenytől, a mely az emberektől reám tapadt. Ugy éreztem, hogy most sokkal nemesebb érc vagyok, mint azelőtt. — Istenem, Ijtenem ! — sóhajtá a szerencsétlen — mi lesz belőlem, mi lesz gyermekeimből ? En egész fül voltam. — Ha holnap nem tudok fizetni — kesergett tovább — mindenünket elveszik s én nőmmel, gyermekeimmel együtt koldus vagyok . . . egy földönfutó . . . óh !! . . . Majd hevesen felugrott. — Itt — rebegé lázasan, elfojtott hangon — itt van előttem a sok arany, csak a kezemet kell kinyuj tanom és én örökre boldog vagyok. Boldog?. . . vájjon a becstelen ember is lehet boldog? Eddig becsületes ember voltam és most gazember legyek ? Nem, ezt nem teszem I De — fűzé tovább gondolatait — ez nem sik kasztás, én csak kölcsön veszem azt a pénzt, majd visszatérítem. Miért félek tehát ? ! Bátorság, erő ... az alkalom kínálkozó ! Megtörtént. A becsületet megtörte a nyomor ; az emberek szivtelensége, maga a társadalom adja meg az alkalmat és viszi a bűn lejtőjére a gyöngét, engedi elbukni az erényt. Szivem hangosan dobogott, midőn a félreismert szorgalom zsebében voltam. — Mióta arany vagyok, ilyen becsületes kézben még nem ragyogtam. Örültem, hogy a jámbor boldogságán közreműködhetem, de óh jaj — egészen máskép történt, mint ahogy gondoltuk. Pár nap múlva mindent felfedeztek. A boldogtalan meg sem kisérlette a tagadást, de azért a törvény még sem ítélt fölötte. Szivén lőtte magát . . . Egy-két csepp nemes vér én reám is hullott, s ez az a vér, amit rajtam látsz. Ugyanaz a bankár, kinél a „sikkasztás" történt, egy év múlva minden aranyával együtt kiszökött — Amerikába. Ott ül ragyogó trónusán , A legerősebb hatalom, Ö felsége: Mammo í király. A világ ura — mondhatom ! latokat egybefoglalván s így ezen ügyet kellőkép előkészítvén, a jövő évi közgyűlés tárgysorozatába fogja felvenni. A közpouti választmány a közgyűlés elé a következő indítványokat terjeszti : a) a jövő 1893-ik évi nagygyűlés Alsó-Lendván tartassék ; b) kerestessék meg a vallás- és közoktatásügyi miniszter az iránt, hogy a javult pénzügyi helyzetre való tekintettel a jövő 1893. évtől kezdve az állami iskolai tanítók részére a járásköri, valamint megyei gyűlésekre való utazásuk alkalmával a fuvar- és napi dijat az állampénztárból kiutalni és ezáltal lehetővé tenni kegyes kedjék, hogy a vármegyénk területén levő nagy számú állami iskolai tanítók a gyűléseken résztvehessenek ; c) tekintve, hogy egyes járáskörökben nagymérvű tagsági dijhátralékok vannak, a közgyűlés utasítsa a járásköri elnököket, hogy az alapszabályok alapján rendelkezésükre álló eszközökkel, felelősség terhe mellett, a hátralékokat t'. 1892. évi december végéig hajtsák be és ez irányú eljárásuknak eredményéről 1893. évi január végéig a központhoz tüzetes jelentést tegyenek, kimutatva 1893. év végéig a hátralékokat egyéneuként, hogy a még hátralékban maradó összeg behajtása iránt a köz ponti választmány a további lépéseket megtehesse. A városi közegészségügyi bizottság ülése. A városi közegészségügyi bizottság Németh Elek városi főjegyző, mint helyettes polgármester, elnöklete alatt t. hó 25 én ülést tartott. Eluök jelenté, hogy a városi tanács tekintettel a beállott melegebb időjárásra, valamint az Oroszországból érkező kolera hírre, a közegészség és köztisztaság, valamint a nélkülözhetleu fertőtlenítés teljesítésére a városi rer.dőr kapitánynak a kellő utasításokat kiadta, amit a bizottság helyesléssel tudomásúl vett s egyúttal felkéri a polgármestert, utasítsa a városi állatorvost, hogy ha vönként kétszer t. i. minden hó 1 én és 15-én az állategészségügyről a tauácshoz jelentést tegyen. Mivel a város tanácsa egyedül a közegészség- és köztisztaságra fel nem ügyelhet, az eddigi szokáshoz képest felkéretnek a közegészségügyi bizottság tagjai, hogy a város tanácsának segédkezet nyújtani és igy egyes utcákra felügyelni szíveskedjenek. A felügyelő bizottsági tagok kerületenként követ kezőleg osztattak be : Eehérkép és telekutcában : Háczky Kálmán, Horváth Béla, Rigó Ferenc ; kis és nagy temető utcákban : dr. Czinder István, Szedmák Zsigmond, Baján János; Újváros utcában: Kovács Károly polgármester, Nagy Jáuos, Bedő Vendel, Deutsch Ferenc; Uri utca, fazekas tér, iskola utca, zöld utcában és a szállásház körül : Kaszter Sándor, Hajik István, Páslek József, Pirity Lajos; Kazinczy tér és körmendi utcában: Fangler Mihály, Preszler Gyula, Part Sándor, Horváth Miklós; cigány utca, major utca és kert utcában: dr. Halász Miksa, Goldfinger János, Nagy Károly; lürdő utca, csapó utcában, váralja és Deáktéren: dr. Isoó János, Kovács László, Stetanncz József, Weisz Izidor; Kaszaháza és templomalja utcában: dr. Rosenthal Jenő, Kuinmer Gyula, Heinrich Vilmos; kórház utca, bozót utca és rózsa utcában : Ruzsich Károly, Fischer László, Zsilinszky Sándor; csácsi utca, pap utcában: dr. Halász Miksa, id. Czinder István, Varga Mihály ; Ola külvá rosban : Rozenkrancz József, Ösztreicher Márkus, Berger Henrich. A közegészségügyi bizottság a polgármester elnöklete alatt havonként kétszer tart ülést, amelyekre a felügyelők eljárásuk- és észrevételeikről jelentéseiket beterjeszteni sziveskedjenek. Oly esetekben, midőn a felügyelők kerületeikben sürgős és elodázhatlan intéz kedést látnak szükségesnek, jelentéseiket akár szóval, akár Írásban a rendőrkapitányi hivatalhoz terjeszszék be. Weisz Izidor bizottsági tag a fürdő utcában levő nyitott csatornának, mely folyton bűzhödt anyagot tartalmaz és lefolyása nincs, betöltését javasolja. A bizottság a város kapitányát a csatorna betöltése iránt való intézkedésre felhivja s elrendeli a korcsmák, vendéglők, kávéházaknál a fertőtlenítés megkezdését s ennek ellen| őrzésével a kapitányi hivatalt megbízza. A városi tanács intézkedésre hivatott fel az iránt, I hogy a karból a két gyógyszertáron kivül más kereskedésekben is áruba bocsáttathassák, hogy igy azt jutányosabban lehessen megszerezni, valamint a szemét az udvarokból a városi fogatokon hetenként készer szállíttassák ki. A városi tanács megbízatott, hogy a vármegyét kérvényileg keresse meg az iránt, miszerint a Part Sándor házánál levő megyei híd alapzatát szállíttassa le annyira, hogy a vizslahidi patak vizének szabad letolyása meg ne akadályoztassák. A ragály kórház teljes felszerelése érdemében a városi képviselőtestület megkerestetik. Helyi, megyei és vegyes hirek. Felhivas. Az 1892. évi julius hó 18-án sok kárt okozott szélvihar városunk területén a több száz évet j ért Szent Háromság díszes szobrát is ledöntötte, melynek helyreállításához a városnak alapja nincs, miért is tisztelettel k erem városunk közönségét, hogy a fent emlí tett szobor felállíthatása költségeihez tehetségéhez mérten járulni szíveskedjék. — A gyűjtés gyűjtő iveken fog eszközöltetni s hirlapilag nyutáztatni. Zala Egerszeg, 1892. julius 29-én, Kovács Károly polgármeter. Kinevezes. A király a m. kir. igazságügyminiszter előterjesztésére Mikos Géza nagy-kanizsai kir. törvényszéki bírónak az ítélőtáblai bírói cimet és jelleget adományozta. A zalamegyei önkéntes tűzoltó szövetség közgyűlését f. évi augusztus hó 14-én d. u. '/ 2 3 kor, választmányi ülését pedig ugyanaz nap délelőtt 10 órakor Csáktornyán, a városház uagytermében fogja megtartani; a közgyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki jelentés.
