Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 27-52. szám)

1892-07-24 / 30. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1392. évi 30 ik számához. lésügyi miniszter urakhoz, a só árának leszállítása és olcsó marha só forgalomba hozatala tárgyában intézett emlékiratát. A közgyűlés elhatározta, hogy ezen, az emberiség táplálkozására, ugy az állat tenyésztésre agyaránt nagy fontosságú és közhasznú indítványt a legmelegebben pártolja s a nevezett urakhoz hasonló irányú feliratot terjeszt. 53/86. A földmivelésügyi m. kir. miniszter ur őnagyméltóságának leirata a Stájerországból Magyarorszába behozott almaborokkal űzött csalások tárgyában. Zalavármegyei gazdasági egyesületnek Zala Eger szeg. Tudomásomra jutott, hogy Stájerországból Magyarországba behozott, s innen Bécsbe vitt almabornak magyar bor gyanánt forgalomba hozatalával csalárd üzel mek követletnek el. Felkérem a gazgasági egyesületet, hogy az almabor szállításával elkövetett emez üzelmeket a legéberebb figyelemmel kisérje s mihelyt ujabb konkrét eset tudomására jut, azt a vármegye törvényhatóságának, j azonnal jelentse be. Budapesten, 18 2. junius 20-án. Bethlen. Tudomásul vétetik. 54/87. Titkár jelenti, hogy az egyesület rendes tagjai sorába felvételre jelentkeztek: RezsőfFy György türjei jószágkormányzó, Takács Zsigmond sümegi, Gencsy j Ödön /.ala-lövűi, Háry József nemes apátii és Farkas Gábor alsó-bagodi lakosok és birtokosok. Jelentkezők az 1892. évi január 1-től a rendes ta gok sorába felvétetnek, felvételükről az első magyar ált. I biztosító társaság főügynöksége Nagy-Kanizsán, a „Zala- \ megye" című lap gazdasági „Értesítő" kiadó tulajdonosa Zala-Egerszegen, úgy az egyesületi pénztárnok úr érte síttetni rendeltetnek, a felvételi okmány és tagsági kötelező pedig a belépő tagoknak elküldendő. 55/88. A földmivelésügyi m. kir. minisztérium a tilloxera ügy állásáról szóló 1889. és 1890. évi jelentést 5 példányban megküldi. Ezen jelentés szerint 1890 ik évben Magyar és Erdélyországban 1746 községben constatáltatott filloxera, Zalamegyében pedig 76 községben. Ebből esik a tapolczai járásra 61 község, keszthelyire 3, sümegire 2, nagy-kanizsaira 3, zala egerszegire 3, pacsaira 3 és zala-szent-gróti járásra 1 község. Sikerrel irtatott 1 helyen Kolosvárott. Szaporult 1889 ről 1890-re az egész országban 267 községben. A szomorú statisztika tudomásul vétetik, a jelentés 1 példánya a könyvtárban helyeztetik. 56 92. A cs. és kir. V. hadtest élelmezési bizottsága megküldi a széna, szalma, zsupp és tűzifa szükséglet kimutatást. Tudomásul szolgál. 57 90. A sümeg vidéki gazdakör ipazgató választmányi jegyzőkönyve 1892. január 7-ről. Az értesítőben közzé teendő. 58 89. 90. 91. 93. Különféle gép és műtrágya árjegyzékek. 59/76. Az angol osztrák bank budapesti fióktelepje közzé teszi a következő hirdetést: T. cz. Bátorkodunk ezennel újonnan létesített korpa osztályunkat becses figyelmébe ajánlani, a mely osztály kizárólag takarmánycikkek (korpa, konkoly, bükköny, ( csirkebuza, olajpogácsa stb. stb.) beszerzésével és eladásával foglalkozik és hivatva van gazdaközönségünknek | nagy szolgálatokat tenni. Hazánk összes malmaival szoros összeköttetésben , lévén, legjobban Ítélhetjük meg mindenkor, hogy cikkeink hol szerezhetők be legelőnyösebben és miután mindig tetemes mennyiségeket vásároluuk egyszerre, másrészt pedig pénzügyi szempontból is előnyben része- i sülünk, azon kellemes helyzetben vagyunk, hogy vevő- , inket a legjutáuyosabban szolgálhatjuk ki. Mai áraink folyó évi szeptember—deczember havi szállításra, kötelezettség nélkül : finom vagy durva korpáért ... 3 frt 90 kr. konkolyért 2 frt 80 kr. 100 kilogr. után, teljsúly tisztasúlynak véve, zsák nélkül a budapesti hajó vagy vasúti állomáshoz szállítva, készpénzfizetés mellett levonás nélkül — és a midőn még a felől biztosítjuk, hogy becses rendelményeit mindig pontosan és szorgosan fogjuk eszközölni, maradtunk, becses megbízásait kérve kiváló tisztelettel Az Angol Osztrák Bank budapesti fióktelepe. 60. Ezen jegyzőkönyv hitelesítésére felkérettek : Bogyay Máté és báró Putheáni Géza urak. Egyéb tárgy elintézendő nem lévén, miután ügyvezető elnök ur a nogy munka idő dacára tanúsított érdeklődésért a tagoknak köszönetet mond, az ülést bezárja. — Kmf. ; Orosz Pál sk., Háczky Kálmán sk., • e. titkár. ügyv. elnök. Közegészségügy. Í Dr. Háry István helyettes megyei főorvos a várme• megye területén junius hónapban észlelt közegészségi állapotról és egyéb, a közegészségügyet érdeklőkről a követ- . kező jelentést terjesztette be a, közigazgatási bizottság julius havi üléséhez: j A. közegészségi állapot a felnőtteknél kedvező volt, amennyiben kevés megbetegedés fordult elő s leginkább , csak az emésztő szervek hurutos enyhe bántalma. ( A gyermekek közegészségi állapota egyáltalán ked vezőtlen volt nemcsak a gyakori heveny gyomor- és bél hurut miatt, hanem azért is, mert több vidéken a kanyaró, hökliurut és roncsoló toroklob több esete részint szórványosan, részint járványszerüleg lépett tel. Járvánzszerüleg a kanyaró nyolez községben ural kodott (Csáktornya, Csátord, Orosztony, Kereeseny, Alsó-Domború, Perlak, Oltok és Mura Király). Megbetegededett összesen 554; ezek közül meggyógyult 520, meghalt 29, beteg maradt 5. Boncvizsgálat és pedig csak törvényszéki megbízás folytán, három teljesíttetett. A halál legközelebbi oka 2 esetben agyzuzódás, egy esetben pedig gomba mérge zés volt. Külső hullaszemle rendőri szempontból 6 történt. Súlyos sértés bejelentetett három. Öngyilkosságot 3 egyén követett el, kik közül Stovicek Vadlor lovasi magát felakasztotta, Horváth József vityeni lakos a tormaföldi malom vizébe ugrott, Reinhard Péter szent-jakabfai magát főbe lőtte. Véletlen szerencsétlenségnek 9 egyén esett áldozatává és pedig Szabó István novai, Belső József náprát fai, Kálóezy József vonyarcz: földulés és lórugás folytán; Tala bér István meszes-györki, Písztori ?»íiliály, Báksa Adam pólai, Hóbor János dobrii, Benczik Károly tapolczai, vizbefultak ; Nóvák Imre nedeliezí szénás szekérről leesvén, agyrázkódás következtében halt el. Elmekóros három lett bejelentve; kettő a téboly dába szállíttatott, mint közveszélyes, egy pedig, mint csendes elmebeteg, házi ápolás alatt hagyatott." Városunk 1891. évi zárszámadása. A) Rendes bevételek. Állandó jövödelmek : íöldbérekből 301 frt 20 kr., városház alatti boltok béréből 954 frt 10 kr., aggápoldai épület szoba béréből 66 frt, ovodai épületben levő raktár béréből 25 frt, kavicstelep béréből 200 frt, homokbánya béréből 33 trt, vadászati bérből 106 frt, fűárból 798 frt 90 kr., a pesti magyar banknál levő pénz kamataiból 3.552 frt 87 kr., a megye áltai megvett házhely vételára után kamat 73í frt 36 kr. összesen 6.773 trt 43 kr. Változó jövedelmek : adóbehajtási illetékekből 542 frt 26 kr., marhalevelek átiratási díjából 646 trt 53 kr., ebadóból 94 frt 84 kr., ebvéd|egyekből 21 frt 60 kr., lovak után 19 frt, tetelepedési díjakból 13 írt 92 kr.. oltványok és csemetékből 53 frt 60 kr., községi pótlékból 14.747 frt 33'/.

2 kr., gyógyköltségtérítméuyből 7 Irt 25 kr,, összesen 16.146 frt 33'/

2 kr. Elemi iskolai jövödelmek: tandíjakból 1.659 frt, iskolai értesítőkből 37 trt 65 kr., Hérics alapítvány kamataiból 94 trt, vegyesekből 80 frt 40 kr., összesen 1.871 frt 05 kr. Alsófokú ipariskolai bevételek: ipariskolai engedélyekből 47 frt, tandíjakból 32 frt, államsegélyből 300 frt, iparkihágási bírságokból 90 trt, összesen 469 frt. j Recálejoghoz tartozott épületek után: bér az épiile tek után az „Arany Bárány" vendéglő kivételével i 1.220 frt, adó és járulékai téríményből 313 frt 65 kr., ! vegyesekből 159 frt, összesen 1.692 trt 65 kr. B) Rendkívüli bevételek. Különfélékből: fogyasztási és italmérési adótöbbletből 100 frt, italmérési illetékekből 1.975 frt 50 kr., kórháznak adott kölcsöu résztörlesztéséből 932 Irt 90 kr., előleg téritményekből 102 frt 31 kr., fizetési ivek ért 60 kr., fizetési előleg visszatérítéséből 50 frt, takarékpénztári kamatokból 225 trt 91 kr., hídmérleg díjból 27 frt 75 kr., egy pár avult lószerszám eladásából 7 trt 10 kr., törmelék tégla eladásából 2 frt, iskolai avult padokért 47 frt 30 kr., visszaadott bánatpénz .0 frt, takarékpénztár adománya a Flórián szobor elhelyezéséhez 100 frt, házszámok árából 183 trt 82 kr., gazdasági egylettől a temetőbástya mellett levő kerítés költségeinek visszatérítéséből 154 frt 90 kr., bi rságból 7 ' frt 50 kr., vegyesekből 20 írt, 200.000 frtos kölcsönből felvétetett 37.205 frt 94 kr., a megye által megvett házhely ára 16.700 frt, összesen 57.853 frt 53 kr. Csatornázási bevétel 200 frt. Átfutó bevétel 90 írt. Szegénytartási pótadó hátralékból 738 írt 78 kr A banktól felvett kölcsönök törlesztésére fedezetül lekötött jövödelmekbó't: pénzügyi palota évi béréből 2.237 frt 50 kr., Arany Bárány szálloda után 1.768 frt 52 kr.. körkemence jövödelméből 12.655 trt 43 kr., regale váltság kötvények kamataiból 6.915 frt 36 kr., vágóliidi díjból 1.805 frt .5 kr., napi és heti vásárbérből 6.116 frt 67 kr., országos vásár bérből 3.058 fi t 34 kr., helypénzszedőktől adótéritmény 400 frt, laktanyai jövödelmek bői 19.853 frt 21'/

2 kr., összesen 54.810 frt f7'/

2 kr. A bevételek főösszege az 1890. évi 9.173 frt 98 kr. pénztármaradványnyal együtt 149.818 frt 93 kr. A) Rendes kiadasok : Személyi járandóságok : tiszti fizetések 11.761 frt frt 50 kr,, szolgák, rer.dőrök stb. fizetései 4.593 trt 52 kr., személyi mellékjárulékok 831 frt 81 kr., összesen 17.186 frt 98 kr. Különfélékre 9 098 frt 11 kr. Elemi iskolai kiadások 9.904 frt 15 kr. Alsófokú ipar- és kereskedelmi iskolai kiadások 1.164 frt 14 kr. Reqálejoqhoz tartozó épületek és joqok kiadásai 204 frt 89 kr. B) Rendkívüli kiadások : Csatornázásra 5.230 frt 50 kr., átfutó kiadásokra 90 Irt 25 kr., nem várt esetekre 51.081 frt 55 kr., a pesti magyar magyar kereskedelmi banktól vett 550.0U0 irt kölcsönösszeg biztosítására lekötött katonai laktanya- és téglagyárra tett kiadások a törlesztési összeg- i gel együtt 50.41 1 frt 55 kr. Kiadások főösszege 149.352 trt 13 kr. A 149.818 frt 93 kr. bevételből a 149.352 frt 13 kr. kiadást levonván, pénztári maradvány 466 frt 80 kr. A vagyon kimutatás szerint 1891. december 31 éu vagyon: pénztári maradványban 466 Irt 80 kr., jövedelmező ingatlanokban 830.349 trt 53 kr.

( nem jövedelmező ingatlanokban 70.980 frt 70 kr., jövedelmező ingóságokban 13.604 trt 04 kr., nem jövedelmező ingó Ságokban 4.140 frt 25 kr., zárszámadás szerint követelésekben 66.871 trt 18 '/

2 kr., közkórháztól követelés 2.239 frt 08 kr., összesen 988.651 frt 58'/

4 kr. Teher: a pesti magyar kereskedelmi bank összes követelése 540.S08 frt 97 kr., özv. Öszterreeher Zsigmondné tőke követelése 15.000 frt, zárszámadás szerint kifizetetlen hátralékok 22.768 trt 55'/, kr., egyéb kifizetetlen tartozások 18.415 frt 50 kr., egyenleg, mint tiszta vagyon 391.658 frt 55'/

2 kr., összesen 98H.651 frt 58'/

4 kr. Forgószél (ciklon) Zala-Egerszegen. Óriási forgószél —záporral vegyest-vonult keresztül folyó hó 18-án '/

23 kor városunkon. Nyomában pusztulás volt mindenfelé. Ily borzalmas vészre legöregebb embereink sem emlékezt ek. A végítélet előjátékának is beillett az az öt perc, mely alatt legkevesebb százezer forint értéke városunknak megsemmisült. S akik átélték ezt a kínteljes öt percnyi időt, fél örökkévalóságtól vélhették, hogy megszabadultak. Toll nem képes elég híven leirni azt az irtóztató rombolást, amit e szélvihar okozott s ameiy ha még öt percnyi időig tart, ki tudja, városunk legnagyobb része nem-e hever ma romokban.?! Egyetlen egy ház sem maradt épen; legtöbbet szenvedtek a cserépzsindelyes és zsúppal fedett házak. A vihar elvonulása után pusztulás volt látható mindenj felé s az utcák telve voltak a szél által a tetőkről leraI gadott zsindelydarabokkal, szalmával, mit a zsúppal fedett házakról vitt magával a szél, a boltokról leszakított s tova vitt táblákkal. Isten csodája, hogy a kőzáporkéut hullott zsindelyek ember életben kart nem okoztak. Menekült mindenki a borzalmas vihar elől s így az utcák egészen néptelenek voltak. A templomtérnél levő sétány, valamint a Deáktéri sétatér fáit, úgy a házak előtt s a kertekben levő Iák legnagyobb részét a vihar yugy gyökerestül kitépte, vagy derékban törte ketté. Es sajátságos játéka a sorsnak, hogy minél vastagabb volt a fa, annál kegyetlenebbül bánt el vele és csak az apróbbak, vékonyabbak menekültek meg a pusztulástól. A Szent Háromság szobrát, alapzatát a rajta • volt szentekkel ott hagyva — a mintegy 5—6 méter magas s bizonyára 30—40 métermázsát nyomó kőoszlopot az alapjához tartó vasszegből kiemelte s a földhöz vágta, három darabban esett be a sétatérre. Az ott közelben levő, négy ágú massiv vas lámpás oszlopot lesodorta, a lámpásokat az oszlopról egyenként letördelte. Nagyon megrongálta ritka szépségű templomunk tetejét; a tornyokról a bádog fedélzet jó részét leszakította, az egyik tornyot kissé meggörbítene, úgy a torony tetején a keresztet ; az egyik ablak vasrostélyát felszakította, az ablakot tokostul együtt kilépte. Magánál a a templomnál a viharokozta kár néhány ezer forint. Három sebesülési eset fordult elő; Fischl Mátyásra a pajta szakadt, lába kificamodott, jobb halántékát a gerenda megütötte úgy, hogy eszméletét elvesztette, ma már jobban érzi magat; ugyanitt egy arató a fejpúpuál erős vágást szenvedett, orvosi segélyben részesíttetett, ma már baja nincs; a szívhegynél egy összedőlt pajta egy oda menekült asszonyt ütött le, hozzátartozói úgy vitték haza, ma már a veszélyen túl van. Több h izon a vihar oly rombolást vitt véghez, hogy azokat hatóságilag ki kellett űríttetni; mert a bent lakás közveszélyessé vált. Ily pusztítást vitt véghez a következő házakon: Fischer Miksának Újváros utca 73. sz. a. levő házán ; Ory Istvánnak Major utcában levő házán ; Tóth Györgynének Síp utca 6. sz. a. levő új téglából épült házán, melyről a fazsindelyes tetőt a szél leviite, a talak egy részét ledöutülte; Soos Józsefné Síp utca 8. sz. a. levő házán, hol a ház fele részéről a tetőt levitte s a falakat megrongálta ; Pintér József Cigány u. 9. sz. a. házán, melyről a tetót leszakította, a falakat nagy mértékben megrongálta; Dobos Mihály Major u. 10. sss. a. házán ; Vass asztalos Alsó u. 9. sz. a. házának egy részéu ; Gigler Jenőnek a Körmendi utcában levő házán, hol a tűzfalat ledöntötte s a falazatot igen megrongálta; Fürst Bencének Ola külváros végén levő házán ; a püspök majorban a cselédlakás egy részén, valamint az egyik istállón. Nagy pusztítást vitt véghez, azonban annyira még sem, hogy kiürítés vált volna szükségessé, Pataky Ferencnek Cigány u. 4. sz. házánál, hol a kocsiszint a vihar összedöntötte; Varga szabónak Cigány u. f8. sz. a. házának tetejét elvitte; Pávlicsek Ferencnek Major u. 12. sz. a. háza tetejét egészen lerontotta, a gerenda és falazat azonban ép maradt; Bakonyi Vilmos körmendi utcában levő emeletes házán a tűzfal egy részét ledöntötte, a tűzfal lebontása hatóságilag elrendeltetett; erősen megrongálta a plébánia ház tetejét és tűzfalát úgy megrepesztette, hogy azt le kell bontani; Vöczköndy László körmendi u. 51. sz. házának tetejét egészen levitte s a szomszéd ház udvarába dobta ; Fürst Bencének Ola külváros 1. szám a. háza tűzfalát ledöntötte, a tető és falazat azonban épen maradtak ; a kórház bádogtetejét egészen levitte; Grünwald L ajos iskola utcai házánál levő féltetős magazinról, mely bádoggal volt fedve, az egész fedelet leszaggatta; az „Arany Bárány vend'églő" kaszinói olvasóterme tetejét leemelte a Kazinczy térre ; a vendéglő udvarában levő rozzant kocsi színt összedöntötte, az alatta volt omnibusz, melyben a vendéglős kis fia volt, tartotta lenn, a gyermeknek semmi baja sem esett; a fürdő u. 3. sz. a. levő kovácsműhely tetejének egy részét magával ragadta a vihar; a Gömbös malom összes épületeit erősen megrongálta, a pajta tetejét a rétre vitte s abból egy darab, hat méter hosszú tát vagy