Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 27-52. szám)

1892-12-11 / 50. szám

Melléklet a „ZALAMKGYE" 1892. évi 50 ik számához. lebontatta anélkül, hogy helyette a szükségletnek meg telelő szertárt épített volna úgy, hogy az egyesület által közadakozás utján gyűjtött, valainiut az egyesület évi vagyonából beszerzett tűzoltó szerek, tüzfecskendők, a célnak épen meg nem telelő helyen vannak, jobbára egészben vagy részbeu a szabad ég alatt kitéve a romlásnak. Az egyesület részére a város évi költségvetésébe éveukéut felvett 150 frtos segélyek, melyen a tűzoltók ruháinak beszerzésére volnának fordítandók, négy év óta az egyesületnek nem fizettettek ki. Ily zilált viszonyok mellett és a rendetlen állapotbau levő megrongált szerekkel a tűzoltó csapat tűzesetnél a segélynyújtásra képtelenné vált. A felsorolt rendellenességek miatt fordul a tűzoltó egyesület az alispani hivatalhoz, hogy a városi tüzrendé szeti szabályrendelet megalkotása előtt a vármegyei tüzreudészeti szabályrendelet hatálya városunkra is kiterjesztessék; mert akár megalkotja a város a tűzrendészed szabályrendeletet, akár a vármegyei tüzreudészeti szabályrendelet lép életbe nálunk is: a létező és tovább nem tiirhető tűzoltói bajok orvoslást nyernek ; míg a jelenlegi állapotnak továbbra való fentartása a tűzoltó egyesületnek a közel jövőben teljes szétbomlására vezet. Óvakodjunk azoktól a sorsjegytársaságoktól. Újságokban nem egyszer olvasunk egyes bankároktól felhívást az általuk alakított sorsjegytársaságokba való belépésre. A dologhoz kevéssé éitő köunyeu lépre megy azon kecsegtető ígéret folytán, hogy amint az első részletet lefizettük, egy csomó sorsjegyre játszunk, más szóval az azon sorsjegyekre eső uyeremények osztályosai leszünk, Hogy az ily csábitó ígéretek minő alappal birnak s mennyire óvakodjunk ily sorsjegytársaságokba való belépéstől, hacsak magunkat nagy mértékben nem akarjuk károsítani, ennek kimutatását célozza jelen felszólamlásunk. Előre bocsátjuk, hogy nem holmi elméleti tétellel fogjuk állításunkat beigazolni, hanem az életből merített s így gyakorlati példával. Előttünk fekszik a Lőry J. budapesti hatvani utcai bank és váltó üzlet tulajdonos által kiadott „Magyar Merkúr" legujabbi vagyis f. hó 2-án kiadott 312-ik száma, melynek utolsó oldalán egy, egész kolumnát el foglaló telhivás foglaltatik. Ebben a laptulajdonos az általa alapitottt sorsjegy társaságba való belépésre hívja fel a nagy közönséget. A társaság részére 450 drb sorsjegyet vásárolt meg oly célból, hogy 60 havi időtartam alatt azoknak minden egyes húzásában, illetve az azokra eső nyereményekben a sorsjegy társaság (30 tagja egyenlő arányban részt vesz. Minden hónapban legalább egy húzás lesz. A főnyeremények összege 2 miliő forintot tesz ki. A 60 hó elmultával még ki nem húzott sorsjegyek a napi árfolyam mellett eladatnak s azok értéke s az idő közben esett nyeremények összege a sorsjegy társaság 60 tagja között részvételök arányához képest felosztatik. A résztvevő tag 60 hónapon keresztül havonként 1 frt 55 krt köteles fizetni s már az első két részlet beküldése után a bank átszármaztatja a sorozatokkal és számokkal ellátott sorsjegykönyvecskét. Havi 1 frt 55 kr. részletfizetéssel 450 drb sorsjegyre játszhatni úgy, hogy legalább minden hóban egy húzás lesz s a főnyeremények összege 2 inílió forint, nem mindennapi dolog! Hatvan hónapon át min Jen hónapban legkevesebb egyszer leshetjük fortuna kisasszony mosolyát s azután meg mikor záradékul az áll, hogy a 60 hó elmultával még ki nem húzott sorsjegyek eladatnak, aminek körülbelül az volna laikus ember előtt az értelme, hogy azt a 450 drb sorsjegyet a 60 hó alatt mind kihúzzák mintegy parancs szóra, nagy nyereséggel úgy, hogy helyet sem tudunk majd adni a nyereségnek! Lássuk már most az érem másik oldalát! Vizsgáljuk meg ezen ügyletet közelebbről s főkép abból a szempontból, mit ad a bank, mit ad a társaság s minő arányban áll a kettőnek adománya? Az idézett felhívás szerint a bank által kijelelt 450 drb sorsjegy az ugyanazon számban foglalt budapesti tőzsdei jegyzés szerint (a vételárt véve alapul) a következő összegeket képviseli: 50 drb magy. vörös kereszt egyleti sorsjegy á 11 frt 25 kr. 562 frt 50 kr., 50 drb. vörös kereszt egyleti sorsjegy á 13 frt 25 kr = 662 frt 50 kr, 150 drb. Bazilika sorsjegy á 6 frt 50 kr = 975 frt, 200 drb. Jósziv-sorsjegy á 3 frt 600 frt vagyis a 450 drb sorsjegy vételára 2800 frtot tesz ki s így a bankár 2800 frt értékű sorsjegyet bocsát a sorsjegytársaság rendelkezésére. Ezen kiadással szemben a bankár bevétele a következő: egy egy belépő havonkint tízet 1 trt 55 krt s így 60 hónapon át 93 frtot s mivel a csoportban 60 an vesznek részt, azok összesen a 60. hó vagyis 5 év alatt befizetnek 5580 frtot. A bankár által felajánlott 450 drb sorsjegy 2800 frt vételárával szemben áll tehát a résztvevők által befizetendő 5580 frt. Ehhez, azt hisszük, bővebb magyarázat nem kell! Kiadok 2800 frtot, beveszek érte 5580 frtot, vagyis az üzleti haszon 2780 irt azaz 20 frt hiányával épen annyi a uyereség, mint amennyi a befektetett tőkénk, amit úgy neveznek, hogy 100

u/"No de nem vehetjük annyinak! Hisz a bankár befektetetett 2800 frtot, ezt ingyen nem értékesítheti, de ha 10°/u o

t veszünk is tei befektetett pénzének gyümölcsöztetése végett, ami egy évre 280 frtot s igy öt évre 1400 frtot tenne ki, még akkor is a 2780 trt haszonból teninaradna 1380 frt különleges haszna azért a táradságért, hogy a havonkénti befolyó részleteket felvegye és ellenőrizze a húzásokat! A tagok által befizetett e jelentékeny többletet épenséggel nem ellensúlyozza, hogy 450 drb sorsjegyre játszhatunk. Köztudomásu ugyanis a sorsjegy kölcsönökkel ismerős előtt, hogy mily nagy számban bocsátják ki a sorsjegyeket s aránylag mily kevés sorsjegy huzatik ki nagyobb nyereményuyel, hanem a legtöbb kis nyereménynyei, ami a szóban forgó Vöröskeresztegyleti, Razlika, Jószívsorsjegynél jóval kisebb mint aminő árfolyammal a tőzsdén azokat jegyzik. Őrizkedjünk tehát az ily sorsjegytársaságoktól; mert — mint a fentebbiekből láthatjuk — annak semmi reális alapja nincs és a tagok hátrányára szolgál. Ha valaki ily sorsjegyeket akar venni, tekintve, hogy azok egyébként is kis összeget képviselő sorsjegyek : sokkal helyesebben tesz, ha az arra szánt havi 1 frt 55 kros részleteket félretéve, amint azok oly összegre növe kednek, hogy rajtuk egy sorsjegyet vehet, maga részére megveszi azt, Így legalább összes pénzét sorsjegyek bevásárlására fordította, míg a banknál kétszer annyit fizet, mint amennyi értékű sorsjegy árát a feloszláskor majd megkapja. Óvakodjunk ily üzletektől, ahol a reményt, hogy 450 drb. sorsjegyre játszva, minden hóban főnyereményt csinálhatunk, oly drágán kell megfizetnünk ! mellékesen megjegyzem, csak 3000 frtot kapott meg az én ismerősöm, azt tisztelt hallgatóim megítélésére bocsájtom. Hogy az ítélet megalkotása nagy fejtörésekbe ne kerüljön, megjegyzem, hogy ahányszor összejövök a boldog férjjel, mindig azt emlegeti, hogy 1000 flóresért többé párbajt nem víyna, különösen akkor, ha gyógyírként egy oly kedves anyóst kapna ráadásul, mint az övé. Es mégis e beteges társadalmi kór felismerése dacára, mi, akik elitéljük, nevetségesnek tartjuk, nem tudunk tőle szabadulni. — A barát visszavonja kezét a baráttól, — a gyermek megvonja tiszteletét az apától, — a nő megvonjí' becsületét a férfitől, ha e beteges társadalmi elfajulás elől kitérni elég bátor volt. — Hát mindnyájan inficiálva vagyunk a társadalmi betegség eme botrányos tüneteivel. Ennek oka kizárólag abban keresendő, hogy a 19 ik század felvilágosodott korszakában a társadalmi egyenlőség, szabadság, testvériesség küzdelme még uralkodik a kasztrendszernek középkori maradványaival. E fenséges jelszavak küzdelme még teljesen item érvényesült és a társadalmi munkásságból kiemelkedő törvényhozás kellő védelmében még nem részesült. — Innen van, hogy az eszmék érvényesülése körül vívott harcban előáll gyakran a kérdés, ha a törvény és esz me nem védelmez meg a nyers erő ellenében, íme áll jon erőszak erőszak ellen, döntsön közöttünk az Isten ítélet, a sors. Ha győzünk, győzött az eszme; — ha meghalunk, hamvainkból támad a martyromság; de az eszméknek előbb utóbb mindenkép győzni kell. Ha azt kérdezi a hallgató közönség, miben áll a párbajkór tüneteinek orvoslása, erre igen egyszerű a telelet. — A büntető törvény sújtó hatalmában. — Amíg a törvényhozás őrei, a korona bizalmas emberei párbajt vívnak politikai differenciák miatt, addig ne reméljük, hogy e métely ki fog pusztíttatni. — Csak akkor kjvetkezik be a teljes felgyógyulás, amidőn a Uj találmányok és műszaki közlemények, Küzlí : Bergl Sáudor szabadalmi és méroüki irodája, Budapest VI Andiássy út 30. Uj lámpabél. Saját tapasztalatából tudja mindenki, hogy a lámpabél egyenlőtlen lemetélése az üveghengert veszélyezteti. Londonban immár eléghetetlen lámpabélt találtak fel, mely egy finom sodronynyal kürülvont fémkeretből áll, melynek belseje itatós anyagokkal, mint csepü, kender, asbest stb. van megtöltve. Az igy előállított bél egy bélhűvelybe van beillesztve, mely azon túl terjed; az olaj a csövön át a rostos anyagra felszívódik. A belet egy nyéllel lehet a hüvelyben emelni vagy sűlyeszteni. Harris E. londoni lakos a találmányra szabadalmat nyert. Az ablakok megfagyása. Az ablakok megfagyása azáltal idéztetik elő, hogy az üvegtábla különböző hőmérsékleteknek van kitéve. Ha nagy a különbség a külső párbaj a közönséges verekedéssel egyenlő büntetés alá esik. Csak akkor virrad fel azon jobb kor hajnala, melyben egy családos embert, mint egy hajtásban levő nyulat, öt osztrák értékű írtért büntetlenül lepuffantani • nem lehet. A párbaj lélektani elbírálásához még egy mozzanat a lelki furdalás büntető szózata. Engem a párbaj ban megölt ellenfél árnyéka kísértetként követne min denü vé, ha a Bolgár féle párbaj codex összes paragraphusai akarnák is elaltatni azt. Felebarátom életét bármi jogosnak látszó alakszerűségek betartása mellett nem ölhetem meg anélkül, hogy a lelkiismeret szózata ne tiltakozzék ellene. — És mégis tisztelt hölgyeim és uraim, ha családi szentélyemet bűnös kéz megmételyezi, ha ártatlanul felém mosolygó gyermekem boldogságát megzavarja, ha szeplőtelen őrzött becsületem szentélyét biinös nyelv rágalma megfertőtleniti, ha csak a leplezett gúny mérgével >s a vérbosszú fegyverével elé állunk a becsület tisztességének megvédelmezéséhez, mert ha a törvény meg is véd, de nem véd meg azon társadalom felfogása, mely között mozgunk és nekünk nincs meg i a bátorság arra, hogy gyávák lehessünk. Ott, ahol sikra kell szállani azért, ami legked vesebb előttünk, tehát ott verekedjünk, de csakis a vérig sértett tisztesség és becsület fogalmaiért. Ott a hol nincs más kigázolás, de ott aztán verekedjünk komolyan, ha elesünk, egy társadalmi kór áldozataiként hull vérünk, mely tisztességesebb jövendő csiráit hordja magában. — A krákellerséget utáljuk, a becsületért, ha kell, haljunk meg. Befejeztem. Ez eszmecsere célja nem volt más, mint önöket, tisztelt társaság, hangzatos című felolvasásommal összetoborzani egy barátságos estólyre, melynek befejezéseként szóljon a zene, perdüljön a tánc kivilágos kivirradtig. — A szives türelemért köszönetemet és hálából önöknek lelkemből jövő éljen ! ! . . . melegség ós az ablakfiók melegsége közt, akkor a tábla, ha középhőmérsékletet vesz is fel, mégis sokkal hidegebb lesz, mint az ablaktiókbau levő levegő. A viz azonbau mindig csak gőz alakban vau a levegőben ós ez a hideg táblára lecsapódik és megfagy. Hogy ezen a bajon segítve legyen, többféle utat követhetünk. Igy érhető el a cél, ha valamely készülékkel egyeulő magasságúvá tesszük a hőmérsékletet a tábla előtt és mögött; a másik mód az volna, az ablakfiók levegőjét teljesen vízmentessé teun , úgy, hogy a lecsapódás lehetetlen legyen. E két megfigyelés többféle ablakszerkezet készítésére adott alkalmat az északi országokban. Igen célszerű ablak, meiyet számos k.vitelben találhatunk, a következő, mely az utca felől egy üvegtáblával, az ablakfiók felől egy üvegajtóval van elzárva. A közbenső térben olyan levegőt akarunk, melynek ugyanazon hidegségi foka van, mint az utcai levegőnek, erre szükséges, hogy az ablak fiók felőli ajtók, amily szorosan csak lehet, elzárassanak és hogy a meggyújtott lámpák által előidézett vagy az ablakflókból az ablakba jutó meleg levegő, kívülről a hideg levegő által pótoltassanak. Mint oly gyakran, itt is a legegyszerűbb mód a legjobb, az ablak alsó és felső keretfájába egész hosszában i—l'/

2 cm. széles lyukakat csinálunk; rendesen három—öt lyuk van, melyeket a belső térnek pormentesen való tartása végett, rácsszerűen áttört díszítéssel látnak el. A légváltozás tehát olyképen történik, hogy a hideg levegő az alsó lyukakon beomlik és a meleg levegő a felsőkön elillan. Ha a fiók felől az ajtó jól elzáratik, akkor a legnagyobb hidegségnél is szép tiszta marad az ablak. Egy Oroszországban sokat használt ablakberendezés abban áll, hogy a kettős ablakberendezéshez hasonlóan két ablektábla 9—10 cmnyi távolságban alkalmaztatik. A tél kezdetével egy derült napon mindkettőt gondosan megtisztogatják, a külső oldalon vattával vagy hasonló anyaggal betömik a nyílásokat és ezen felül azt még papirossal is beragasztják. A két tábla közé poharakat tesznek, melyek sűrített kénsavval, marókálival, vagy helyesebben clórkáliummal vannak megtöltve. Ezután úgy, mint az első ablaktáblát, a másodikat is el kell zárni a levegő behatása elől és igy az ablak meg lesz védve az izzadás és befagyástól, minthogy a nevezett vegyületek az összes vizet kiszívják a táblák között levő légrétegből. A papirszeletek helyett jobb, ha üveges — kittet használunk. Kívülről alig lehet észrevenni, hogy két ablaktáblán néz keresztül az ember és végűi még az üvegeket is lefödjük, s vattával vagy valamely más tisztogató eszközzel lehet azokat felruházni. Ha a tél vége felé közeledik, akkor a táblák süritői eltávolítaudók és az időközben folyóssá vált kénsavat, illetőleg a származott marókálioldatot kiöntjük, Uj zseb záró készülék. A zsebek tágas nyílása, kii' önösen a nőiruháknál, kedvező alkalmat nyújt a zseb metszőknek művészetük gyakorlására. E nemes művészet gyakorlásának ineggátlása céljából Kohn Lipót berlini lakos egy zseb záró készülékre szabadalmat kért. A zsebtolvajok e maecenásának találmánya lényegileg négy egymással igazgathatólag összekötött zárból áll, melyek a zsebnyilást körülveszik; ha a zárakat összecsapatjuk, ekkor a két alsó zárat összetartó kapcsolással a zseb záratik. Nedves falazat. Ugy a tudomány, mint a gyakorlat bebizonyította, hogy csaknem minden háznak íalai az év folyamán több vagy kevessbb nedvességet szívnak íel a talajból, mely az építő anyag likacsosságánál fogva gyakran az épület legmagasabb részeibe vezettetik. Számos házban ez az oka a házi gomba és penészképződményeknek és azon sajátszerű penészes szagnak, melylyel a régi házakban oly gyakran találkozunk. Uj építményeknél a talajnedvességnek ezen felszállását igen csekély költséggel el lehet távolitani az által, hogy az alapfalakra, miutegy az alsó párkányzat magasságáig, egy réteget falazunk be, mely a vizet át nem bocsájtja. E célra szolgálnak az Andernach-féle asfalt különítő lemezek és rétegek. Ez ismert óvrendszabályoknál érdekes körülmény az, hogy a babiloni romok mutatják, miszerint ezen eljárást már 3000 évvel ezelőtt ismerték. Figyelmeztetés a postát igénybe vevő közönség érdekében. A karácsonyi posta forgalom fokozott mérvben veszi igénybe a postai alkalmazottak tevékenységét s olyan rendkivüli mérveket szokott ölteni, hogy ha a fennálló postai szabályok a közönség által szorosan nem tartatnak be, a kir. posta a legkiterjedtebb intézkedések és a legnagyobb erő megfeszítés dacára sem volna képes a közönség minden igéuyének eleget tenni, minek következtében a közönség maga szenved kárt, ha küldeményei vagy nem érkeznek meg rendeltetésük helyére, vagy ha megérkeznek, nem kézbesíthetők, vagy végre ha kézbesíthetők is, a tartalom meg van sérülve, romolva stb. A taj>asztalat azt mutatja, hogy a szabályoknak a közönség részéről való pontos betartása a csomag sorsát biztosítja, ennélfogva a postát igénybe vevő közönség figyelmébe a következőket annál nyomatékosabban aján lom, mert ezeknek figyelmen kivül hagyása, az állam kincstárnak kártérítési kötelezettségét megszünteti. Minden egyes küldemény a tartalomnak megfelelően, de minden esetre jó anyaggal és tartósan csomagolandó. Élelmi szerek, játékok, gyümölcs, szövet, kalap, ruha, fehérnemű külön külön bepakolandók. Ezüst és arany nemüeket, továbbá pénzt a fennebb felsorolt tárgyakkal együvé csomagolni nem tanácsos, mert esetleges kártérítésnél figyelembe nem jöhetnek, vagy csak bonyolult bizonyítási eljárással, de már a nyo mozásnál a tényállás kiderítését hátráltatják. A csomagoknak általában ugy kell göngyölve lenni, hogy egyrészt a göngyölet (burkolat) a küldemény tartalmát külső befolyás ellen megvédje, illetőleg, hogy tartalmukhoz a burkolat és a pecsétek megsértése nél kül hozzá félhető ne lehessen, másrészt, hogy a tarta-