Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 27-52. szám)

1892-07-03 / 27. szám

térni a termelők túlságos védelmétől ; mert a fogyasztó tömegnek is vannak jogos érdekei. Ennélfogva tehát oda kell konkludálnunk, hogy mig a jó termés az általános jólét alapja, addig

1 a tdlmagas gabonaárak kétségkívül a fogyasztó közönség rovására esnek Reméljük, hogy az általános jó középtermés ép úgy ki fogja elégíteni a gazdák méltányos igényeit, mint a fogyaszt > közönséget, mely mindennapi szükségleteit nem lesz kénytelen kereseti viszonyaihoz nem illő, drága áron megváltani. Keszthely, 1892. junius 28. A keszthelyi kir. kath. gymnasiumban az 1891/2 iki iskulai év junius 29én „Te Deum" mai és utána 10 órakor az uj lőgymnasiumi épiilet torna-csarnokában iélek emelő ünnepélylyel fejeztetett be. Ezen ünnepélyen gr. Festetics Tassilót, a város és gyLnnasium kegyurát és védnökét fia, György gróí képviselte, kivüle a tanári kar és ifjúságon kn iíl jelen voltak a városi hatóság Reiehsl V. vbiróval, Pap Sándor jogés jószágkormányi elnök, hatóságok és testületek, szülők H közönség oly uagy számban, hogy a nagy, tágas tornacsarnok zsúfolásig megtelt. Az ünnepélyt dr. Burány Gergely gymn. igazgató uagy szabású, klassikus beszéddel és cicerói ékesszólás sal nyitotta meg, vázolva az algymnasium fennállásának 122 éves történetét, mely most bezáródott, hogy kezdetét vegye a lőgyninasium jövője. A múltra nézve felem 1 í té, hogy a sok viszontagságon átment keszthelyi gymnasium 1,.000-nél több ifjút nevelt a hazának. A „haza bölcse" Deák Ferenc, Fehér György nagy-váradi kanonok, ki nagyszerű alapitványaival Keszthely városnak és a gymnasiumnak állandó jóltevője lett, Vaszary Kolos hercegprímás s más nagyok számosan a keszthelyi gyinnasiumban kezdették tanulmányaikat s kik állandóan hivei maradtak a városnak és gymnasiumnak s bárhová mentek, mindenütt megállhatták helyeiket. Többen kiváló állásra emelkedvén, a szülőföld és az intézet iránt való kegyeletből és hálából, a szorgalom és jómagaviselet előmozdítása végett 12,409 frtra rugó oly alapítványokat tettek, melyekuek kamatai keszthelyi születésü és a gymnasiumba járó tanulóknak segély és jutalomdíj gyanánt osztassanak ki. Midőn dr. Burány igazgató az 1771-ben gr. Festetics Pál által alapított keszthelyi gymnasium történetét röviden felkorolta, áttért a gymnasium kiegészítésére. Felemlítette a tényezőket, melyek hozzájárultak, hogy a főgymnasium V-ik osztálya 1892 szeptember havában megnyittathassák. Első sorban gr. Csáky minisztert, gr. Festetics Tassilót, a város kegyurát, Keszthely város áldozatkész közönségét, Zalavármegye nemesi pénztárát, Svasties Benó főispánt s több másokat sorolt tel s nyilvánitoti nekik köszönetet a tanári kar és a nemzeti Genius nevében, mire a közönség lelkes éljenzésben tört ki. Az igazgató ez után kiosztotta a jutalmakat. A tanuló ifjúság közben közben összhangzatos énekeket zengett. Az ünnepély dr. Burány igazgató éltetésével ért véget. A keszthelyi közs. elemi fin és leány iskolában a tanév jun. 26. fpjeztetett be. Mise után a tanulóifjúság s nagyszámú közönség az iskola szép udvarára gyűlt össze, itt Pákor Adorján iskolaszéki elnök intézett szép beszédet a tanulókhoz, buzdítva őket minden szépre, jóra, nemesre. Ezután kiosztotta az ösztöndijakat és jutalmakat, melyek részint pénzből, részint szép könyvekből állottak. Összesen 81 tanuló részesült jutalomban. Óvakodjunk a torokgyíktol.*) Senki sem ismer biztos védőszert a torokgyik ellen s olyant sem, melylyel a betegséget kezdetén el lehet fojtani. Az sem véd meg uj megbetegedés ellen, ha a betegségen egyszer már túlestünk. Járvány idejekor elméleti okokból azt ajánlották, hogy a szájat és torkot szorgalmasan mosogassuk olyan vízzel, melynek egy literjében egy tizedrész grammnyi higany-szublimátot föloldottunk. Azt mondom, elméleti okokból. Ezen és más, Lölficrtől ajánlott szereknek van kísérleti alapjuk, mert azokat Löltler az általa fölfedezett difteritisz bacillus tiszta tenyészetein kipróbálta, habár gyakorlatilag nem bizonyította be, hogy rendszeres öblögetés megóv-e a ragályozástói. Azonban a higany-szublimát hevesen ható méreg, valamint más ajánlott szer is és éppen ifjabb gyermekekre, kiknek difteritisze különösen veszedelmes és megvau annak lehetősége, hogy az öblítő viz egy részét lenyelik. Aromatikus száj- és torokvizeket is ajánlottak. Ezekre nézve sincs gyakorlatilag bebizonyítva, hogy hathatósan megóvnak-e, de ezek legalább nem veszedelmesek. Löffller kísérletei alapján elővigyázati toroköblögetés céljából chloroform vizet is ajánl, valamint egy rész thymolt 500 rész 20 százalékos borszeszben oldva, kálium hypermanganicuin hígított (rózsavörös) oldatát és nemcsak a betegség elleu, hanem ettől való óvakodás végett is hasonlóan szoktak használni. Azonban Löffller erősebb oldatot tart szükségesnek. Célszerű, hogy a gyermeket korán tanítsuk ineg gurgulázni, hogy idejekorán elszok janak az öblető viz lenyelésétől. Minden esetre legfontosabb, hogy a gyermeket minél kevésbbé tegyük ki a fertőzés veszedelmének. Löffler F. dr., ki e tekintetben kiváló tekintély, azt tartja, hogy difteritiszes gyermekről esetleg 4—-5 hóna *) E cikket mutatváLykép közölj ük dr. Briicke Ernő, a híres fiziologus „Mikéut óvjuk gyermekeink életét és egészségét ? ' eimü munkájából, mely dr. Faragó Gyula, a ni. államvasutak gyermekorvosi tanácsadója kitűnő fordításábau most jelen meg Lcgrádytestvérek kiadásában. E könyv valóságos nyereség hygenikus irodalmunk számara. Melegen ajánljuk a magyar szülők figyelmébe ; megtanulhatják belőle gyermekeik gondozásának minden csínjátbínját. pig származhatik át másra a betegség. A beteg minden esetre legalább 4 hétig ne járjon iskolába, nehogy a betegséget tovább terjeszsze. A betegtől levált bacillus száraz állapotban is még 4 5 hónapig életre képes. Nem tudjuk, hogy ez nedves állapotban meddig tart. Tehát elég ok vau lakás felvételekor tudakozódnunk, hogy utóbbi időben nem feküdte abban torokgyikos beteg. A felnőttnek difteritisze sokszor oly enyhe lefolyású, hogy miatta orvost sem hivat és mégis a betegséget teljes borzaimasságában átültetheti a gyermekre, a ki meg is halhat. Szoktassuk el tehát idejekorán a gyermeket attól, hogy szájunkat csókra nyújtsuk neki. Néhány éve az újságokban volt, hogy egy ur egy idegen hölgynek, a ki gyermekét megcsókolta, csattanó pofont adott. — Ez nem volt ugyan sem udvarias, sem lovagias, de az atya haragja jogosult volt. Ha difteritisz van a családban, akkor különítsük el a beteget és az ápolóját. Célszerű, ha az utóbbi 25 évnél idősebb. Bár néha 25 évnél idősebbek is meghal nak e bajban, de ritkán. Ha a betegség lefolyt és az orvos ítélete szerint a direkt-ragályozás veszedelme elmúlt, akkor a betegszo bábán levő minden értéktelen tárgyat égessünk el. A tehérneinüeket egy óráig forró vizben főzzük ki. A mely tárgyakkal azt nem lehet megtenni, azokat kenjük be vékonyan egy gramm szuhlimátnak egy liter vizben való oldatával és e mérget tél óra múlva sok vizzel öblögessük le. Az ágyat és a vánkosokat, ha nem akarjuk elégetni, egy órahosszig mérsékelten túlhevített vízgőzben fertőtlenítsük. A falakat (teliil is) vakartassuk le, uieszel(essük és festessük újra, illetőleg uj tapétákkal vonassuk be. (Ha a falak bevonása olyan, hogy semmi áron nem akarjak föláldozni, akkor Esmarsch E. ajánlata szerint dörzsöljük le kenyérbéllel ; de sohase feled jük, hogy ez nem tel jesen kielégítő s ezért a gyermekeket még hosszú ideig tartsuk távol e szobától. Uff'elmann helyesen azt tanácsolja, hogy alapos fertőtlenítés után is még mindenkor 14 napig nyitva tartsuk az ablakokat, mielőtt a szobába hurcolkodunk.) A padlót is az említett szublimátoldattal vékonyan kenessük be, várjunk fél óráig (ne tovább !) s ezután sok vizzel, illetőleg lúggal mosassuk föl, a mit a cseléd ne kézikefével, hanem nyeles kefével tegyen s a mosórongyokat se mindjárt a kezével csavarja ki, hanem előbb a kútnál bőven keresztül öblögesse vizzel, nehogy magát a szublimát mérgező hatásának kitegye. Oly tárgyakat, melyeket nem tudtuk fertőtleníteni, egyelőre ne használjunk és legalább fél évig száraz helyre, legcélszerűbben a padlásra tegyük télre. — Ha az éppen leirt, minden esetre körülményes és költséges eljárás helyett inkább az elterjedt és általánosan ismert chlórgázzal való fertőtlenítést akarjuk csinálni, akkor előbb a szoba levegőjét viznek szerte feeskendésével nedvesítsük meg, a mi által a következő fertőtlenítés sokkal hathatósabbá válik ; nem határozhatom meg, hogy a levegőnek chlórgázzal kellő telítését el lehet-e érni és ennek mekkorának kell lenni, hogy a difteritisz csiráit elölje. Végtére chlórral minden szerves anyagot meg lehet ülni, csak az a kérdés, hogy mily sűrűségben kell arra hatnia,. Ha a betegség halállal végződött, akkor a hullát szublimátoldatba mártott lepedőbe csavarjuk és igyekezzünk azt minélelőbb eltemetni, nem eresztve közelébe lehetőleg senkit a családból. A difteritisz lappangási idejét, vagyis, mely a ragályozás és betegség kiütése között elmúlik, 2 egész 7 napra becsülik, de a fölső határ nem bizonyos, a minek magyarázatát az is adja, hogy a közönség nem ismeri föl mindenkor a bajt, melynek idejét később már az orvos sem becsülheti meg. Színészet. Szombaton (25 én) Lukácsi négy felvonásos, énekes bohózata, a Fene leányok, került szinre, amely a közönségnek ép oly kedvenc darabja, mint volta múltévben a Gigerlik. Ez alkalommal — dacára a mérsékelten felemelt helyáraknak — a szinészek telt ház előtt játszottak. Az előadás igen sikerült volt s a közönséget egészen kielégítette. A fene leányokat H. Serfőzi Etel, Sárküzy Margit, Schuszter M., Bodrogi Lina és TurnéiIlka ügyes alakításban mutatták be s többször zajos tapsban részesültek ; Polgár Sándor (Csurgós), aki a közönség méltó kedvence, a gazdag pióca kereskedőt igazi rutinnal adta, sokszor részesült méltán megérde melt tapsviharban s cuplé-ját fre letikus éljenzés kisérte. Ki kell még emelnünk Morváit Csobánczi, Kremer Jenőt Jeges, Mátrayt Kalvári és Kremer Sándort Mátyás szerepében. A kis Halasi Margitka a III ik felvonásban érzéssel előadott szavalatával, bátor fellépésével a közönséget elragadta. Vasárnap (26-án) két előadás volt. Délután Lumpacius Vagabundus vagy a három jómadár, tündéries, lát ványos bohózat, este pedig a budapesti népszínház egyi k legvonzóbb darabja: Kis madaram eredeti népszínmű került szinre. A kitűnő darab, valamint az összevágó előadás nagyobb közönséget is megérdemelt volna. Lo csarekné (özv. Vetési Audrásné) szépen alakított; H. Serfőzi Etel, Bodrogi Lina, a darab két vetélytársa, élénk és érzésteljes játékukkal tűntek ki; Kremer Jenő Herczegmann Kristófot közmegelégedésre adta ; Kremer Sándor (Gyuszi) természetes, mesterkéletlen játéka e szerepében legjobban érvényesült ; Polgár Sándor Kifli Aladárt, a volt drámai színészt, köztetszéssel kisért alakításbau íi utatta be ; Kishonti Sándor Barkóczy szerepét jól adta. Hétfőn (27 én) Mátray József jutalomjátékáúl Stancsics Béla két felvonásos vígjátékát „Estély előtt" — adták. Ezt megelőzőleg Mátray Jókainak „A munkácsi rab" cimű monologját szavalta el sikerült drámai színezéssel. A vígjátékban a szereplők összevágó, élénk játétukkal köztetszést arattak. A jelen volt szerzőt a közönség a felvonások végével rokonszenves tüntetésben részesítette. Az első felvonás utáu Turner Ilka Huge nották operájából az Apród áriát gyönyörűen énekelte. Kedden (28-án) itt először Monieaunak A három csőrü kacsa cimű, kedves zenéjű, mulattató bohózatos operettjét adták. Polgár Sándor (Van Ostebal) mint min dig, úgy most is kitűnően játszott; Turner Ilka (Margit) kellemesen énekelt ; Loesárekné az erénydíjakkal oly sokszor kitüntetett Sophronia agg szüzet köztetszéssel adta; Kremer Jenő Van Bautruche polgármester szerepében sokszor keltett általános derültséget ; Kremer Sándor (Suriot) játéka szerepével teljesen összhangban volt ; Serfőzi Etel Elsa szerepében egészen megállta helyét; Nógrádi (Spaniello) szép éneke rokonszenves fogadtatásban részesült. Szerdán (29-én) közkívánatra bérletben, rendes helyárak mellett a Fene leányok at újból adták ugyanazon szereposztással s ugyanoly sikerrel, mint első Ízben. Csütörtökön (30-án) Znojemszky Gyula karnagy jutalomjátékáúl Szegény Jonathán operett került szinre. Znojemszky, a kitűnő karnagy, aki úgy a zene-, mint az énekkart ritka ügyességgel és kiváló szakértelemmel vezeti, nagyobb számú közönséget érdemelt volna. A/, előadás — úgy a zene, mint az ének részleteket tekintve, összevágó és sikerült volt s a tő szereplőket helyes alakításukért többször kísérte a közönség lelkes éljenzése és sürii tapsa. Pénteken (julius 1-én) Polgár Sándornak, a társulat egyik legtehetségesebb tagjának, jutalomjátékáúl, több műkedvelő közreműködésével Szentpétery 3 felvonásos népszinművét : „ Tündérlak Magyarországon és a rokkant huszár

u — adták csekély számú közönség részvétele mellett. A darabban Gyurin, a rokkant huszáron (Polgár S.) és Marosán, útitársán (H. Serfőzy Etel) kívül a többi szereplőnek igen kis működési tere van. A társulat említett két kitűnő tagja igazi bravúrral és rutinnal játszotta szerepét s a közönség többször zajos éljenzés sel és tapssal kisérte játékukat. Az előadás előtt, vala mint felvonások közben Horváth József helybeli zenekara külföldre utazásuk előtt búcsú hangversenyül nemzeti dísz egyenruhájukban játszottak. Kitűnő játékuk a kö zönség zajos helyeslésével találkozott. Helyi, megyei és vegyes ÍM, Személyi hir. Festetics Tassiló gr. és neje Hamilton Mária hercegnő junius 29-én kora reggel a „Helka" gőzhajón Keszthelyről B. Füredre rándultak át, hogy az ott nyaraló főúri társaságot, melynek több tagja Stefánia özv. trónörökösné ő fenségét jun. 24 én Keszthelyre kisérte, meglátogassák. A grófi pár Balaton Füredről ugyancsak a „Helka" gőzhajón ae nap, de az éj késő óráiban, tért vissza Keszthelyre. EskÜVÖ. Arvay Lajos, Zalavármegye t. főügyésze, junius hó 26-án esküdött örök hűséget Zala Egerszegen, a plébánia templomban Csillagh Sarolta úrhölgynek, néhai Csillagh László miniszteri tanácsos kedves leányának. Köszönetnyilvánítás. Özv. Farkas Dávidné úrhölgy a zala egerszegi polgári fiú- és leány iskolai tanulók megjutalmazására tiz forintot volt kegyes adományozni, melyért nevezett intézetek igazgatója hálás köszönetét nyilvánítja. Zalavármegye központi választmanya junius hó 28 án Csertán Károly alispán, mint a központi választ mány elnökének elnöklete alatt ülést tartott, amelyen felvétettek a megyebeli kilenc választókerületről közsé génként külön betűrendben összeállított ideiglenes név jegyzékek. Az országgyűlési képviselő választóknak jövő 1893 ik évre összeállított ideiglenes névjegyzékei ellen az 1874. évi 33. t. c. 44. §-a értelmében tehető felszó lalások, valamint a felszólalásokra a 45. §. értelmében tehető észrevételek benyújtására f. hó 5-étől 25 ig bezárólag terjedő határidő tűzetett ki, mely idő alatt a megyebeli választókerületek összes választóinak ideiglenes névjegyzékei Zala-Egerszegen, a megyei központi választ mány székhelyén, a megyei irodában, ezen kivül az egyes város és község választóinak ideiglenes névjegyzékei az illető városban, nagy községben és körjegyzőségben lesznek közszemlére kitéve, hol is a névjegyzék ezen idő alatt naponként reggel 8 órától déli 12 óráig a közégi elöljáróság egy tagjának jelenlétében mindenki által megtekinthető és d. u. 2—6-ig lemásolható. A névjegyzék kiigazitása iránt a kérvények Írásban f. hó 5 tői 15 ig adhatók be a központi választmányhoz címezve és a szükséges okiratokkal felszerelve azon város vagy község elöljáróságánál, melynek névjegyzéke ellen a felszólalás történt, míg kisközségekben az illető körjegyzőnél. Adomány. Özv. Farkas Dávidné urnő Ó Nagysága szorgalmas és jómagaviseletü zala-egerszegi községi elemi iskolai tanulók jutalmazására ez évben is kegyes volt tiz forintot küldeni. Ezen összegből az (I. a), (I. b) fiu- és leáuyosztályokban fejenkint 50—50 kr. jutalmat nyertek Pávlicsek Kálmán, Smodics Ferenc, Geiszt Erzse, Gyenge Rózsa és az olakülvárosi .iskolában Németh József I. o«zt., Bencze Rozi II. oszt. tanulók. Továbbá egy-egy ezüst frtnyi jutalmat kaptak PintéiErnő, Kovács Ida II. oszt., Fay Jenő, Steiuer Kati III. oszt., Kluger Jenő itju, YVeisz Blanka IV. oszt., Puskás István V. oszt. tanulók, összesen 10 Irtot. A nemeskeblű adományozó által küldött összeg a vizsgálatok befejezte és az évi „Értesítő" kinyomatása után érkezett kezeink hez, mién is a jutalmat beküldő jószivü úrnőnek a jutalmazott tanulók nevében e helyen adunk kifejezést őszinte hálánknak és köszönetünknek. Zala Egerszeg, 1892. évi junius hó 30 án. Az igazgatóság. A zala egerszegi polgári leanyiskola záró iinnepélye junius 28-án délután tartatott a polgári fiú iskola rajztermében, kapcsolatban tornászati vizsgálattal. Az ünnepélyen jelen volt Szigethy Antal iskolaszéki elnök, Molnár Sándor s. tanfelügyelő és nagy számú közönség. Az ünnepély pont 3 órakor kezdődött a Hymnus elének lésével, meíy után Erdősi Szelin I., Grünvald Berta I., Udvardy Ilona II., Kovács Ilona II. és Kovács Magda II. osztályú növendékek szavaltak. Ezt követte az „Erdei