Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 1-26. szám)

1892-06-12 / 24. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 18í)2. évi 24 ik számához. inek, de különösen magyar népeinek elégületlensége is okozza; hogy tehát a jó viszonyt, mely az uralkodó és uépei közt feltétlenül szükséges, helyreállíthassa, hogy népeit kibékíthesse, eltogadta az alkotmá íyosság elvét, kiadta az úgynevezett oktoberi diplomát, melyben elren­delte, hogy az összbirodalom részére, — beleértve Magyar­országot is — 100 tagból álló birodalmi tanács szervez­tessék, s e birodalmi tauácsban Magyarország képviseló'i is helyt foglaljanak. Bach, a mindenható miniszter, ki eddig vas ma­rokkal igazgatta az összbirodalom kormány gyeplőit, ki ügyetlen politikájával annyi bajt okozott az osztr. birod. nak, elbocsáttatván, helyét Sehmerling foglalta el, s az októberi diploma szellemében a magyar országgyű­lés 1861-ben összehivatott, hogy a kiegyezés módozata­inak megállapítása céljából a reichsrathba küldendő képviselőket megválaszthassa. De a nemzet képviselői — ezen országgyűlésen — boldog emlékű nagy hazánkfiának, a halhatatlan Deák Ferencnek, vezérlete alatt megtagadták a reichsráthbau való képviseltetést, az alkotmáuy teljes visszaállítását követelvén, miért is az uralkodó — Sehmerling taná­csára — augusztus 21-én a magyar országgyűlést fel­oszlatta. A kisérlet tehát, mely a nevezett évben Magyar­ország és az osztrák tartományok között tenforgó kér­dések megvitatására történt volna, siker nélkül maradt, igy létrejött Magyarországon az úgynevezett második provisorium. Az alkotmányos élet tehát ismét fenakadt, de a nemzeti élet tovább lüktetett, az ország kormányzása már szabadab színezetet öltött, s ily körülmények között, de különösen, midőn a porosz udvar felől vész fellegek tornyosultak Ausztria egére, sejteni lehetett, hogy a politikai életnek fel kell ébrednie. Még korán sem volt nappal, éjjel sjm volt, a regg szürkülni kezdett. A felkelő napnak, mely rövid idő múlva melegét volt terjesztendő, sugara az azóta annyiszor emlegetett húsvéti cikk volt, mely 1865. ápril 16-án bold. Deák Ferenc nagy Hazánkfiának tollából, a Pesti Naplóban jelent meg. E cikkben ujolag kimondatott, hogy a magyarok alkotmányukra, a kiegyezés módozataira nézve csak a koronázott királylyal és nem a birodalmi gyűléssel egyez­kedhetnek és akarnak egyezkedni. — De ez ugy volt előadva, hogy a kiegyvzés el nem maradhatott, ha a cikk­ben foglalt intés figyelembe vétetik. A megfelelő válasz nemsokára bekövetkezett. O fel­sége, még e hónapban, ápril 30 án — Vilmos főherceg kíséretében Pozsonyban a futtatáson megjelenvén, oly lelkesedéssel fogadtatott, melyből világosan kitűnt, hogy az uralkodót megillető hódolattal egybe van kötve a sejtés, miszerint a kiegyezés megkezdődött. Junius 4-én 0 felsége már újból egy küldöttséget, a magyar gazdasági egyesület küldöttségét, fogadta, mely fölkérendő volt Ú felségét arra, hogy a Pesten rendezendő gazdasági kiállítást megtekinteni kegyeskedjék. S <J fel­sége, ezen meghívásnak engedve, junius 6-án Pestre érkezett. A fogadtatás, melyben O felsége három napi itt tartózkodása alatt részesült, a legforróbb köszönet nyíl vánulása volt a fejedelem bizalmáért, melynek a kiegye­zést, tehát az a kotmány helyreállítását, kelle előidéznie. A nemzet nem csalódott reményében. O felsége örömkönnyek között győződött meg hű magyar népének szeretetéről, ragaszkodásáról, önszive sugallatát követve belátta, hogy birodalmát csak népeinek szeretete, ra­gaszkodása, tehát az alkotmányos élet visszaállítása által szilárdíthatja meg, békejobbot nyújtott a nemzetnek, kibékülés céljából elrendelte a magyar országgyűlés összehívását, melyet azután ugyan az év december 4 én személyesen nyitott meg. A magyar országgyűlés, mely 17 év óta szünetelt, a kiegyezés érdekében tehát megkezdi áldásos működé­sét, s balhatatlan emlékű Deák Ferenc hazafiúi bölcse ségének sikerült oly kiegyezési módozatot találni, mely azután alapjává lett a végleges kiegyezésnek, a mely kiegyezés az 1867. törvényekben találta meg­oldását. Igy alkotmányunk és törvényeink visszaállítására előkészíttetvén az ut, 0 felsége, 1. Ferencz József 1867. junius 8 án a nemzet örömrivalgásai közt, ősi szokás szerint nagy fénynyel, pompával, a budai vártemplomban Simor János esztergomi érsek és hercegprimás által a i sz. koronával magyar király lyá koronáztatott, mely alka­lommal megesküdött a magyar alkotmány megtartására; esküvel fogadta, a nemzet színe előtt, a szabad ég alatt, hogy a magyar nemzet törvényeit mind maga megtartja, mind mások által megtartaná ja. És most, igen tisztelt közönség, kedves ifjak ; ba futó pillanatot vetünk az elmúlt 25 évre, mely idő alatt felséges Uralkodónk, apostoli királyunk köles kormány­lata alatt élni szerencsések vagyunk, ugy hiszem, mind­nyájunk szózatával találkozom, midőn azt állítom, hogy nincs széles Magyarországon egyetlen egy ember, egyet­len alattvaló, ki ily nemes szivü, jóindulatu, népeinek boldogságát szivén viselő fejedelem alatt boldognak, megelégedettnek ne érezné magát. A lefolyt 25 év alatt hazánkat a hatalom, szellemi műveltség, ipar, kereske­delem és földmivelés terén oly magasztos fokra emelte, milyen elődei alatt soha sem volt. Ő alatt rendeztettek azon viszonyok, amelyek a pragmatica sanctio értelmében mindkét államot, a magyar és osztrák birodalmat közösen érdeklik, s véget vetett azon kinos helyzetnek, százado­kon keresztül tartott viszálykodásnak, mely a birodalom beolvasztása érdekében a központosítási rendszer miatt fönállott, s érvényt szerzett törvényeink, alkotmányunk azon sarkalatos pontjának, hogy Magyarország szabad és független ország, mely semmi más országnak vagy nép nelc nincs alárendelve, saját törvényei és szokásai szerint igazgatandó. Még sokat, nagyon sokat mondhatnék el a nemes szivü kegyes fejedelem bölcs intézkedéseiből, melynek mindegyike hazánk fölvirágoztatását, liű alattvalóinak boldoguását eredményezték; de mindezeket megírni, a jó uralkodó nevét arany betűkkel feljegyezni, majd a történelem lesz hivatva. Mai üunepélyes összejövetelünk nek célja az, hogy örömben, lelkesedésben csatlakozzunk a nemzet millióihoz ; e határtalan szeretetünk és hódol a tunk szózatával kérjük a Mindenhatót, hogy adjon tel séges uralkodónknak 1. Ferencz József apostoli kirá lyunknak erőt, kitartást és béketűrést, hogy hű népeinek boldogitására irányuló nagy és fenséges munkáját be végezhesse. Áldja meg a Mindenható hosszú élettel, erő­vel, egészséggel, hogy még az évek hosszú során át láthassa boldogulva e hazát és gyermekeit. Sorakozzunk tehát szellemben a kegyes, jó király körül, s lánglelke : sedéssel kiáltsuk a nemzet millióval: Éljen a király! Éljen a haza! Éljen a magyar nemzet! Végül pedig, áldva legyen a uemzet nagy bölcsének, boldogult Deák Ferencnek emléke is, ki békét hozott mi közénk, jog­folytonosságon alapuló megegyezést a nemzet és király között. Legyen áldott emléke a magyar nemzet szivében mind örökké ! Es uiost, hozzátok emelem szavaimat kedves ifjak. Ti vagytok hazánk jövő reményei ; véssétek sziveitekbe a honfiúi erények legdrágábbikát, a hazaszeretet. 11a meggondoljátok, hogy mennyi küzdelemmel, véráldozat val szereztetett meg e hon, lehetetlen, hogy a legforróbb hála ne keljen sziveitekben a nagy hősök iránt; lehe tetlen, hogy szent és mindenek fölött kedves ne legyen előttetek a haza földje, melyben apáink dicső ham vai uyugosznak. Szeressétek a drága hont; s ha ismét jönnének válságos napok, melyek hazánkat, alkotmányunkat, tör vényeinket megsemmisítéssel fenyegetnék, lebegjen sze­meitek előtt dicső hontiaink emléke; drága hazánk megmentésére ne késsetek véreteket, életeteket föláldozni ; mert nincs dicsőbb, magasztosabb eszme, mint a hazáért élni és meghalni. Kérjétek imáitokban a Miudenhatót, hogy drága hazánk egéről távoztasson el minden veszélyt, hogy semmi kül vagy belviszály alkotmányunk hajnalát el ne borítsa, mert csak a béke áldásai között virulhat föl a tudomány, ipar, kereskedelem és művészet minden ága, csak ezek által lehet nagy, boldog és virágzó e haza. Legyetek tehát kedves ifjúk —- először hű alatt­valói a királynak, másodszor rendületlenül hivei drága hazánknak! A zajos éljenzes lecsilapultáva! a hazafias ünnepély a következő sorrendben folyt le: Rendületlenül Arany Jánostól; szavalta Török Ferenc II. osztályú középkeres kedelmi iskolai tanuló. Honfidal; énekelték a polgári fiú iskolai tanulók. Nemzeti ünnep Rudnyánszky Gyulá­tól; szavalta Sohwarcz Gusztáv III. osztályú közép­kereskedelmi iskolai tanuló, Oszi dal. Énekelték a pol­gári leányiskolái tanulók. A haza Pósa L íjostól ; szavalta Belső József 111. osztályú küzépkere.skedehni iskolai tanuló. Lrdő, erdő, sűrű erdő. Énekelték a polgári fiú­iskolái tanulók. Hymnus Vörösmarty Miliálytól; szavalta Erdősi Antal I. osztályú középkereskedelmi iskolai tanuló. Ezután dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, vár­megyénk fáradhatlan buzgalmú tanfelügyelője, aki az intézet iránt mindenkor kiváló figyelmet és meleg érdek lődést tanúsít, emelt szót. Méltatta a koronázás huszonötödik évfordulójának ama fontos történeti és nemzeti mozzanatait, melyekre Magyarország közoktatásügyi minisztere oly meghatot­tan reá mutatott, ezen magasztos napnak a hazai ifjú­ság által méltó megünneplését célzó leiratában. Kérte továbbá a közönséget, emelje szivét a Min denhatóhoz, hogy kedves gyermekeinkből váljanak a nemeslelkü királynak hű alattvalói ; egy szép, gazdag, boldog Magyarországnak boldog fiai és leányai. Az „0" szentelt fejét pedig —- végzi a költővel — koszorúzza mindenkor hir és dicsőség ! Éljen a Király ! Éljen a király ! Zúgott lelkesülten vissza a nagy közönség és a gyermekek százainak ajkáról. A hazafias ünnepélyt a Szózat zárta be, melyet a fiú- és leányiskolái tanulók közösen énekeltek. Helyi, megyei és vegyes hirek. A megyei központi választmany f. hó 7-én Cser­tán Károly elnök elnöklete alatt tartott gyűlésén a csák­tornyai kerületi országgyűlési képviselő választás határ napját f. hó 22-ére tűzte ki s a szavazatszedő küldött séget következőleg alakította meg : Molnár Elek választási elnök, Alszeghy Alajos vál. jegyző; Sárossy László szav küld. elnök, Kornfeind Nándor szav. küld.jegyző; Peezek György, Tóth István h. elnökök ; Vollák Rezső és Vizmathy Sándor h. jegyzők. Képviselő kijelelés. A csáktornyai választókerület nemzeti pártja dr. Herczegh Mihály egyetemi tanárt jelelte ki egyhangúlag képviselőnek. Áthelyezés. Ő felsége a király az igazságyűgy­miniszter előterjesztésére Mórocza Kálmán balaton füredi járásbirósági járásbirónak a veszprémi járásbírósághoz leendő áthelyeztetését megengedte. Kinevezés. Ő felsége a király az igazságügymi­niszter előterjesztésére dr. Segesdy Ferenc pápai járás birósági albiiót a balaton-füredi járásbírósághoz járásbi­róvá nevezte ki. A veszprémi püspök jotekonysaga. Báró Hornig Károly veszprémi megyés püspök a koionázás jubileu­ma alkalmából jótékony célokra és közhasznú alkotá­sokra ötvenezer forintot adományozott; ebből megyénk ben Alsó Páhok községnek két új harangot ajándéko zott 1.000 frt értékben, felséges királyunk koronáztatá­sáliak 25-ik évfordulóját hirdető fel vattai, továbbá Monostor-Apátiban új két osztályú népiskolát építtetett 4500 frt értékben. A veszprémi püspökség jövölelinéből annak nem egészen négy évi birtoklása alatt az ura dalmi számadások és okmányok alapján kiadóit jóté­konyságra, vallási, oktatásügyi, közművelődési célokra, művészet és tudomány pártolására, közhasznú intézőié nyek és alapítványokra 99.446 frt 57 krt, kegy díjak­ra 25.699 frtot, új iskolákra és óvodákra 32.059 frt 49 krt, új kápolnára 4.000 Irtot, új gazdasági és erdészeti épületekre 35.989 frt 23 krt, iskolák és templomok helyreállítására 29.738 frtot, széklakok, gazdasági, erdé­szeti és bérleti épületek javítására 69,927 frtot, összesen tehát épületek .'inelésére és helyreállítására a sajátjából fordított 171.714 frtot. Ezenkívül eladott regále épüle­tek árából s haszontermészetű törzsvagyonából új gazda­sági és erdészeti épületeket 122.829 frt 39 kr. értékben emelt úgy, hogy az általa a veszprémi püspökségben négy év alatt eszközölt építkezések 294.544 frtot lesz­nek ki. Zalavarmegye bandériuma az 1867 iki koronázás­kor. Az 1867 iki koronázáskor a vármegyék bandériu­mokat küldöttek fel, amelyek részt vettek a koronázási diszmenetben. Az „Ország Világ" jubiláris száma közli megyék szerint a banderistákat. Zalavármegyéből a ban­dériuma tagjai voltak: Bogyay István, Csíllagh Gyula, Ghika Járosláv, Horváth Mór, Pálffy Elek és Raiky László. Közülök elhaltak már Ghika Járosláv, Horváth Mór és Rajky László, Diszöltönyük volt: hattyú prémos kalpag, ugyanoly prémezoti fehér mente, azúrkék dol­mány és nadrág, sárga csizma. A zsinórzat arany. Püspöki biztos. Dr. Dunszt Ferenc keszthelyi apát­plébános a keszthelyi gyinnasiumhoz p.ispöki biztossá neveztetett ki. Esperesi kinevezes. Kránitz Kálmán alsó-páhoki plébános és tanfelügyelő utóbbi hivatalától felmentetvén, a keszthelyi kerület esperesévé, Fekete Gergely zsidi plébános pedig ugyanezen kerület tanfelügyelőjévé nevez­tetett ki. Zaroünnepseg. A nagy kanizsai kath. főgymnasium junius 7-én d. u. 5 órakor tartotta záróünnepségét a fogym. nagytermében, mely egytittal a koronázási juhi leiuu megünnepléseül is volt. A műsor megkezdése előtt Farkas László főgymnasiurai igazgató a szép számban megjelent közönséghez és az ifjúsághoz alkalmi beszédet intézett; méltatván a uap jelentőségét, mélyebb pillantást vetett a jelenlegi alkotmányos kifejlődést megelőző moz­zanatokra, végül valóságos ódai szárnyalással buzdí­totta az itjuságot az alkotmányos jogokhoz való tánto­ríthatlan ragaszkodásra és hazaszeretetre. A hazaszere­tet szent enthusiasmu'sával mondott beszéd nagy hatást keltett s a köztiszteletben álló jeles igazgatót a közön­ség zajosan megéljenezte. A műsor a Hymnussal kez­dődött s el lehet mondani, hogy minden száma tiszteletre méltóan sikerült. A zene- és ének-darabek előadásán határozottan meglátszik, hogy az ifjúság őszinte oda­adással törekszik a szépművészetek ez ágait felkarolni s V őrös Mátyás énektanárnak és Venczel Rezső zenetanár nak évről érve tapasztalt nemes fáradozása elismerésre méltó eredményt képes elérni. Sallér Aladár és Böhm négykezese, valamint Hirschel J. hegedű szólója Bó'hm zongora kísérete mellett tetszésben részesültek és tapso kat arattak. Kétszeri László, Hajdú Gyula és Landler Jenő szavalatai szintén szép hatást értek ej s arról tanús­kodtak, hogy ez előadott darabokat tanulmányozták. Nagy érdeklődéssel várta mindenki a pályázatok ered­ményének kihirdetését. Nyertek pedig Hajdú Gyula 3, Langler Jenő 3, Soncup Vladimir 2, Kétszeri László, Steinberger Győző, Haaz János Muzikár Ferenc, Paár Károly 1 — 1 pályadíjat. A műsor utolsó pont|a a disz tornászás volt, mely szépen sikerült és dicséretére válik a kötelesség tudás és teljesítés színvonalán álló Pongrácz Adolf tornatanárnak, valamint a tornászás fontosságát megértő fiatalságnak. A „Dunántúli Közművelődési Egyesület" igazgató válaszinánya Széli Kálmán elnöklete alatt f. hó 4 én ülést tartott, melyen az elnök meleg hangon emlékezett meg az elhunyt Királyi Pálról, ki az egyletnek választmányi tagja volt. Több fontos ügyet tárgyalt le az ülés. Igy elhatározták, hogy már legközelebb megkezdi az egylet a segélyezéseket, bár egyelőre csekély mértékben. Palla­vicini Ede őrgróf indítványára elhatározták központi női választmány alakítását, melynek szervezésére Széli Kál máiméi kérték fel. Hieronymi Károly ellenőr jelentést tett a pénztár megvizsgálásáról, melyet rendben talált. Ezután alelnökül megválasztották Fenyvessy Ferencet. Az „Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület" közgyű­lésére az egylet képviselésére fölkérték az elnökön kívül Széchenyi Béla gróf tiszteleti tagot, Hieronymi Károlyt, Hollán Ernőt, Büsbach Pétert, Pallavicini Ede őrgrófot, Makfalvay Géza és Ernuszt Kelemen orsz. képviselőket, dr. Fekete Ignác pénztárnokot és Porzsolt Kálmán tit­kárt; fölhatalmazták továbbá az elnökséget, hogy az egylet 30,000 forintnyi törzsvagyonát papírokban he­lyezze el. Elhalasztott népünnepély. A felvidéki ínségesek s a zala egerszegi közkórház javára f. hó 6 ára tervezeti jótékonycélú népmulatság a kedvezőtlen idő miatt f. hó 12-ére halasztatott el s amennyibeu az idő e napon sem kedvezne, úgy f. hó 16 án vagyis Űrnapján fogják megtartani. Ez utóbbi napon a beérkezett nyeremény­tárgyak kísorsolása, a tekeverseny és tánc a ,kaszaházi vendéglő helyiségeiben kedvezőtlen idő esetén is múlhat lanul megtartatik. — A sorsjegyekből befolyt jövede­lemből ujabban 100 forintot (összesen 200) Beregmegye főispánjának elküldött a rendezőség. Nyilvános köszönet. Nyeremény tárgyakat a mái­közölteken kívül alább írott m. t. Úrnők és urak voltak szívesek küldeni : Fiedler Józsefné I drb kötényt, Fied- ler Márta 1 drb varróvánkost, Fiedler Rózika 1 drb kötőkosarat, Kolin Irma 1 drb varróvánkost, Galitzens tein Juliska 1 drb lámpatálcát, Sneller Juliska 1 drb tii vánkost, Pártmann Anna I drb tüvánkost, Liebentritt Katica 1 drb fejdíszt, Ritscher Gyuláné 1 drb vajtartót, N. N. 1 drb varróvánkost, Skublics Irma (Döbrétéről) egy dóboz illatszert, Skublics Margit (Döbrétéről) egy díszes hímzést, Skublics Lenke (Döbrétéről) egy darab himzett fali naptárt, Kováts Károlvné 1 drb kagyló hamutartót, Csik Lászlóné 1 drb varrókészletet és egy drb társasjátéktárgyat, Fángler Mihály I üveg liqueőrt,

Next

/
Thumbnails
Contents