Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 1-26. szám)

1892-02-14 / 7. szám

Dr. Ruzsicska Kálmán tanfelügyelő mély meg- i hatottsággal mondott hálát a közigazgatási bizottság részéről pályája első percétől tapasztalt meleg támogasásáért s jóindulatáért, mely életének mindenkor egyik legszebb emlékét fogja képezni s egyik fő törekvése leend arra minderkor érdemes lehetni. Olvastatott és helyeslőleg tudomásul vétetett az alispáni havi jelentés a közigazgatás egyes ágaibau január hóban előfordult eseményekről. A kílimán- orosztonyi községi közlekedési (vicinál) kőút kiépítése a műszakilag elkészített költségelőirányzat szerint a kézi és igás napszámokat is pénzértékbe véve fel, 11884 frt költséget igényel s mivel ezeu összegből a decemberi törvényhatósági közgyűlés a szükséges kő előállítási, kisajátítási és az útvonalra szükséges műtárgyakra előirányzott 2.510 frtnyi költségnek a megyei utfentartási alapból leendő viselését kimondotta, az ennek levonásával fenmaradó 9.374 frt építési költséget az alispáni hivatal a szóban forgó ut által érdekelt községekre uézve adója alapján elsőfokulag következőleg állapította meg: Kerecseny községre 2.107 frt 12 kr., Orosztonyra 3.466 frt 67 kr., Kilimánra 1.010 frt 98 kr., Ung-Jakabfára 633 frt 21 kr., Dióskálra 5U9 frt 24 kr., Szabarra 737 frt 29 kr., Nagy Radára 612 frt 11 kr., Egeraracsára 297 frt 38 kr. Ezen hozzájárulási arány ellen az érdekelt községek közül többen a közigazgatási bizottsághoz ieltolyamodván, a közigazgatási bizottság az elsőfokú alispáni határozatot indokainál fogva helybenhagyta. A kereskedelmi miniszter megengedte, hagy Garaboncz községben postahivatal állíttassék fel, mely napon ként közlekedő gyalogküldönc postajárlat utján a kiskomáromi postahivatallal lesz összeköttetésben. Tudomásul vétetett a pécsi posta- és távirda igazgatóság értesítése, mely szerint a pölöskei postahivatal kézbesítési köréhez tartozó Kslléuk puszta a bucsú-szent-lászlói postahivatal körébe osztatott be. | A pécsi posta és távirda igazgatósága felmerült akadályok folytán a inura-szent-mártoni postahivatalt január 19-én ideiglenesen beszüntette s a kézbesítési kerületébe tartozó községeket és pusztákat ideiglenesen a muraszerdahelyi postahivatal kézbesítési kerületébe osztotta; a beszüntetett postahivatal mielőbbi életbeléptetésére nézve a tárgyalásokat megkezdette. Az igazgató ság ezeu jelentését a közigazgatási bizottság tudomásul vette. Olvastatott Llajmásy István olai lakosnak a vasuti kisajátító bizottság által okozott anyagi sérelmek orvoslása tárgyában benyújtott kérvéuye. A kérvény — ér demleges intézkedés előtt — a vasuti társulatnak nyilatkozattétel végett kiadatik. Olvastatott és tudomásul vétetett a kereskedelem ügyi in. kir. miniszternek a következő rendelete: „A kisajátításról szóló 1881. évi 41 t.-c. 20-ik §-áuak azon intézkedése alapján, hogy a vasuti vállalat építésének megkezdése utau a pályától 60 ineternyi távolságon belül épületek csak az illetékes hatóság engedélyével emelhetők, mire nézve a vállalat is meghallgatandó, szüksége merült fel annak, hogy a vasuti vállalat ezen felszólalási jogának mikénti gyakorlására nézve útbaigazítást adjak oly esetekben, midőn a helyi viszonyok a magán érdekek lehető tekintetbe vételét megengedik. Ennélfogva 18U0. nov. 4-én 61963. sz. a. kelt rendeletemmel eugedélyt adtam a m. kir. államvasutak igazgatóságának arra nézve, hogy felszólalási jogának gya korlásától méltányossági okokból egyes esetekben tekintsen el azon teltétel alatt, hogy az épület tulajdonosa a netán keletkező tűzkár megtérítésétől a vasul intézettel szemben lemond, magától értetvén, hogy amennyiben az épület a vasút meghallgatása nélkül emeltetett volna, aunak eltávolítását, vagy pedig saját feltételeinek elfogadását a vasút intézet követelni jogosítva van." A közigazgatási bizottság — Eperjessy Sándor bizottsági tag indítványára — a kereskedelemügyi minisztert íeliratilag megkeresi az iránt, hogy a felsőKorán kelék s számláltam a perceket, amikor Rózámhoz mehetek . . . Igaz, tegnap este kissé szokatlan — tán nem is illő — módon „búcsúztam" el tőle . . . De mikor annyira erőt vett rajtam az elkeseredés ! . . . Ma már talán — több szerencsém lesz . .? 10 óra tájban beléptem házuk küszöbén . . . Elsőben is Rózával találkoztam . . . De, én Istenem, tán csak ne jöttem volna! Hidegen, kimért udvariassággal fogadott. — Imádott angyalom, megbántam már a tegnap esti illetlen viseletemet, mely véghetetlen fájdalommal, clkesedésemnek volt a kifolyása. (Álmomra gondoltam.) Ugyebár szeretsz, drága Rozam ? — Vegye tudomásul Lévai úr, liogy én az ön érzelmeit nem tekinthetem komolyaknak és hogy ennéllogva Málnay ajánlatát elfogadtam. Annak jegyesét láthatja ön maga előtt Elsötétült a világ körültem. Feljajdultam s miként egy őrült, elrohantam onnan . . . Nem tudom, hogyan érkeztem haza .... Tehát sejtelmem ennyire valóság lett! Amikor nekem álmomban Róza azt mondta: „Nagyon-nagyon, kimondhatatlanul szeretlek, kedvesem I" — tán éppen akkor felelt így, Málnaynak valóságban; — mert az egész éjjel tartott náluk a hangos mulatság — amiként azóta értésemre esett íme, a delejességnek átkos satyrája . . . ! Nem, ezt nem bírom el! Isten veled, te gyűlölt világ, te átokteljes élet! Én nagyon-negyon, kimondhatatlanul szerettem őt . . . Megőrülök . . . Több újévet én már nem látok! u És december 31-én éjjel mégis halt . . . Az óta éppen egy egész esztendő telt el. — Virág Róza még mindig leány. De ne is adjon Isten neki különb jegyest, mint Málnay, aki 3 hó múlva már másik leányt jegyzett el menyasszonyul s azután ismét másikat . . . mert Isten igazságos és ő közte és egy férfi között mindig ott lesz szegény Sándor barátomnak véres teteme. rajki postahivatalnak a zala-szent-mihályi postahivatallal való összeköttetése szüntettessék meg és Felső-Rajkon, mint vasuti megállóhelyen, a vasuti mozgó posta adná le az érkező postát. Skublics Gyula bizottsági tag indítványára, a badacsonyi kikötő kisajátításával megbizott bizottság felhatalniaztatott arra, hogy a kikötőhöz vezető út kiépítése tárgyában esetleg más vállalkozóval, mint a ki arra a mult évben vállalkozott, a tárgyalást megtarthassa. Olvastatott és tudomásul vétetett a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete, melylyel a salomvári róni. kath. hitközségnek a r. k. paplak felépítési költségeinek hozzájárulása tárgyában hozott és a szentszék által jóváhagyott határozatát — az érdekelt községek fellebezésére —- feloldotta azon indokolással, hogy a hozzájárulási kulcs megállapításánál a canonica visita értelmében kell eljárni. A kir tanfelügyelő jelentése szerint a vallás- és közoktatásügyi miniszter a csáktornyai községi elemi és polgári iskolák számára tervezett új épület műszaki okmányainak saját tárcája terhére elkészítését elvállalta és műszaki osztályát azoknak mielőbbi elkészítésére utasította. Ugyancsak a csáktornyai kisdeduevelő egyesületnek j50 frt évi segélyt engedélyezett. — Résztvett a csáktornyai tanítóképezde igazgatótanácsa ülésén. Meglátogatta a képezdei összes tanfolyamok előadásait; meg vizsgálta a képezde dologi viszonyait. — Befejezte a drávaegyházi iskola személyi viszonyaiban elrendelt vizsgálatot. —- A muraközi népoktatás ügyének további tervszerű fejlesztéséhez képest megindította a tárgyalást egy Rétháton és Bükkösön, valamint Mura-Szent-Kereszten felállítandó állami iskola ügyében. — A nagy-kani zsai polgári leányiskolához a minisztérium részéről megajánlott tanerő kineveztetvén, a szóban forgó iskola működését teljesen rendezett személyi viszonyokkal megkezdette. — Kir. segédtanfelügyelő meglátogatta ezeu időszakban a kebelei, dobrónaki, gáborjaházai, radauiosi, szécsi-szent lászlói, szent györgyvölgyi, jakabtai, leszneki r. kath. és reform, iskolákat. Megtárgyalta Belső- és Külső-Sárd községekkel létesítendő iskolájuk ügyét. Intézkedés vált szükségessé a kebelei, dobrónaki, radauiosi iskolák túltömöttsége, a dobrónaki r. k. iskola helyesebb világitása, a dobrónaki izr. zúgiskola megszüntetése, a jákablai tanító haszonélvezetébe tartozó földeknek, nem különben kert illetményének kiszolgáltatása ügyében. —Jelentés tétetett a kir. tanfelügyelőség hoz a nagy-lengyeli rom. kath. iskola uj helyiségének kiszárítása és berendezése ügyében. A viudornya szőllősi romai katholikus iskola új helyiségének műszaki okmányai a kir. építészeti hivatal által felülvizsgáltatván, kivitel céljiból az illetékes esperességnek megküldettek. — A teken^ei r. k. iskola és tanítólak új helyiségének ügyében az illető hitközség kellő intézkedés érdemében felhívást vett. A nagy kutasi községi iskolai tanító választásra elnökül Thassy Miklós járási főszolgabiró küldetik ki. A dráva egyházi r. k. tanító illetményének ügyé ben érkezett miniszteri rendelet tudomásul vétetett. Kiss Jolán hodosáni áll elemi, Csathó Alajos keszthelyi áll. seg. községi felső népiskolai és Szauermann Mihály nagy-kanizsai áll. seg. községi polgári iskolai tanítók kérvényei ötödéves korpótlék ügyében a miniszterhez pártolólag felterjesztetnek. A közigazgatási bizottság jóváhagyólag tudomásul vette a kir. tanfelügyelő jelentését, hogy a 3—6 éves gyermekek néhány járásban újból elrendelt összeírására szükséges idő miatt a végeredményről csak a márciusi ülésben tesz előterjesztést. Az összeírásnak némely járásban újból eszközlése ügyében a miniszterhez jelentés tétetett. Kir. tanfelügyelő jelentést tett a magyarnyelv oktatásban és annak elsajátításában jeleskedő muraközi és vendvidéki tanítók és tanulók hatodik vagyis 1890 91-ik tanévi megjutalmazásáról s beterjesztette az erre vonatkozó okmányokat. Jeleutése jóváhagyólag tudomásul vétetett. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogalmazói karnál december végén hátralék volt 2.865, január hóban beérkezett 2.957 s így elintézés alá került 5.522 ügydarab; ebből január hóban elintéztek 2.498 dbot, január végén hátralékban maradt 3.024 db. — Az irodai szaknál december végén hátralék volt 261, január hóban leírás végett kiadatott 2.991 s így elintézés alá került 3.252 ügydarab; ebből január hóban leírtak és expediáltak 2.526 dbot, január hóban hátralékban maradt 726 db. Állítsunk megyénkben cukorgyárt! Somogyi Gyula, megyénk új földbirtokosa, a zalamegyei gazdasági egyesület f. hó 10-én tartott iilé sén egy nagyon is korszerű s a közgyűlés által egy hangulag elfogadott indítványt tett s azt osztatlan helyesléssel találkozott indokolással kisérte. Az indítvány a következő: a zalamegyei gazdasági egyesület, mint kezdeményező kezébe veszi egy, a megye területén létesítendő cukorgyárnak ügyét; fölhívást intéz a vármegye gazdaközönségéhez, hogy kiki mily mérv ben óhajt kisérletet tenni a cukorrépa termelésére nézve; a szükséges, jó minőségű mag beszerzését és szétosztását eszközli. Egy bizottságot küld ki kebeléből az ügytanulmányozása és előkészítése végett; e bizottságnak feladata lesz továbbá a termelt répa polarizálásának eredményéről statiszkát készíteni, a gyárnak hol és mily módon való létesíthetéséről ez év végén tartandó gazda sági egyesületi közgyűlésen konkrét javaslatot beterjeszteni. Indítványozó indokolásában felemlíté, hogy meggyőződése szerint Nagy-Kanizsa, mint gócpontból kiin dúlva, Zala-Egerszeg, Keszthely, Kottori irányban ki válóan a répa termelésre alkalmas vidék terül el. Nézete szarint az élet fokozottabb igényeivel és a folyton nagyobbodó közterhekkel párhuzamban kell haladnia a mezőgazdaságnak is. A földbirtok értékét tényleg úgy emeljük, a népnek hasznos foglalkozást úgy adunk s a tőkét jövödelmezőleg úgy helyezzük el, ha a cselekvés terére lépünk s egy helyes irányban létesített vállalattal jövödelmünket fokozzuk, egyúttal az egyébként is nyomorral és nélkülözéssel küzdő köznépnek a megélhetést biztosítjuk. Ha megtalálhatók vármegyénkben azon előfeltételek, melyek egy cukorgyár létesítéséhez elkerülhetleniil szükségesek : úgy saját jól felfogott érdeke ellen vétene e vármegye gazda közönsége, ha a természet nyújtotta előnyöket a maga javára kihasználni nem törekednék. Már pedig a szükséges előfeltételek e tekintetben megvannak. Mióta a cukorgyárak a Riedinger-féle mosást alkalmazzák, egy cukorgyár létesítésénél —- a kellően poralizáló répán kívül — egyik elengedhetlen feltétel a kellő viz, melynek hiánya nem egy ilyen gyárt tett már tönkre, vagy nehezítette meg működését. A vízhiányról vármegyénkben pedig panaszkodni épen nem lehet. Hogy lesz-e a cukorgyártáshoz alkalmas répánk, arról a termelt répának poralizálása által szerezhetünk biztos meggyőződést. A gyár létesítésénél a felemlített elsőrangú félté teleken kivül figyelembe jönnek : a jó vasuti összeköttetés és elegendő munka erő. Ami a vasutat illeti, e tekintetben sincs fennakadás; mivel vasutaink a legter mékenyebb részekeu futnak keresztül. Ami pedig a munkaerőt illeti, a phylloxera által sújtott nép egy részének a felállítandó gyár a megélhetést biztosítaná s így ezen — bizonyára szomorú körülménynél fogva — munkaerőben szükséget szenvedni nem fogunk. A gyári építkezés sem fog nehézséggel járni; mivel az olcsó építkezés feltételei megvannak. Ugyanis úgy a kő, mint a tégla, épületfa és mész beszerzésére elegendő forrással rendelkezünk. Legfontosabb és a termelő közönséget legközvetlenebbül érdekli kétségkívül azon mód, amelylyel indítványozó a cukorgyárat létesíteni javasolja és ez az, hogy a termelők szövetkezete lenne egyúttal a gyárnak tulajdonosa, amely körülmény a gyár kedvező üzlet viszonyai mellett a gazdaközönségre nézve sokszoros haszonnal járna. Lehetőleg jó áron értékesítené ugyanis a termelt répát, a répa salakot gazdaságában felhasználhatná, részesülne a gyár által elért haszonban, bíztosítva volna a gyáros részéről nem egyszer tapasztalható túlszigoru eljirás ellen. A részvényekre alapított gyár részvényesei lennének első sorban maguk a termelők, másod sorban a megyei pénzintézetek s a pénzemberek. Tekintve, hogy ma napság —- a nagy pénzbőség mellett — a tőke csekély százalékkal reálizálható, nincs kétség benne, hogy úgy a pénzintézetek, mint a pénzemberek anyagi támogatásukkal pártfogolni fognak egy, kellő jövödelmet biztosító vállalatot. A gazdasági egyesület — - mint fent is említők az indítványt közhelyesléssel fogadta s az eszme kivitele iránt a legnagyobb érdeklődést tanúsítja. Tekintélyes számú tagokból álló bizottságot választott a részletek megvitatása és konkrét javaslat kidolgozása végett; egyúttal az egyesület tagjait felhívja, hogy aki a kísérletezés végett répát termelni óhajt, a szükséges mag mennyiséget az egyesületnél jelentse be; mert a szükséges répamagot maga az egyesület fogja beszerezni úgy, hogy már az idei répa termés poralizálási kísérlet alá vehető, melynek ha kellő sikere leend, úgy már az év végén tartandó közgyűlés az eszme megvalósítására a szükséges lépéseket megteheti. Üdvözöljük úgy az indítványozót tett indítványá ért, valamint a gazdasági egyesületet, hogy úgy a gazdaközönség, mint a munkás osztály érdekeinek szolgálatában álló ezen indítványt oly melegeu felkarolta és nincs kétségünk az iránt, hogy ha a cukor gyártására szükséges répa termelésére megyénk földje alkalmas, úgy az életrevaló indítvány rövid idő alatt testet fog ölteni. üjoncozási tervezet az 1892-ik évre. A nagy-kanizsai járásban sorozás március 2., •>., 4., 5. napjain. Polgári elnök : Csertán Károly alispán. Polgári orvos: dr. Mangin Károly kir. tanácsos és megyei t. főorvos. Nagy Kanizsa városában sorozás március 7. és 8. napjain. Polgári elnök : Csertán Károly alispán. Polgári orvos : dr. Mangin Károly megyei t. főorvos. A pacsai járásban sorozás március 10., 11., 12 és 14. napjain. Polgári elnök : Baranyay Ödön megyei bizottsági tag. Polgári orvos: dr. Háry István várme gyei tisztb. főorvos. A zala-egerszegi járásban sorozás március 16., 17., 18., 19. napjain. Polgári elnök : Csertán Károly alis pán. Polgári orvos : dr. Mangin Károly megyei t. főorvos. Zala-Egerszeg városában sorozás március 21. és 22. napjain. Polgári elnök : Csertán Károly alispán. Polgári orvos : dr. Mangin Károly megyei t. főorvos. A zala-szent-gróthi járásban sorozás március 24., 26., 28. napjain. Polgári elnök: Kozáry Aurél vármegyei bizottsági tag. Polgári orvos: dr. Mizner Antal járási orvos. A sameglii járásban sorozás március 30. 31., április 1. és 2. uapjaín. Polgári elnök: Forintos Kálmán vármegyei bizottsági tag. Polgári orvos : dr. Lukonich Gábor járási orvos. A tapolczai járásban sorozás április 4., 5., 6., 7., 8., 9. napjain. Polgári elnök : Csigó Pál vármegyei bizottsági tag. Polgári orvos : dr. Mangin Károly megyei t. főorvos. A keszthelyi járásban sorozás április 11., 12., 19., ^0. napjain. Polgári elnök : Botfy Lajos megyei első aljegyző és tisztb. főjegyző. Polgári orvos : dr. Mangin Károly megyei t. főorvos. Az alsó-lenclvai járásban sorozás március 19., 21., 22., 23., 24., 26. napjain. Polgári elnök : Hajós Mihály vármegyei bizottsági tag. Polgári orvos: dr. "" " Mór járási orvos.