Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 1-26. szám)

1892-03-27 / 13. szám

megindítanák, megyénk lakói kétségtelen(íl nagy örömmel csatlakoznának ; mert részben meg volnának kiméivé a munkakerülők zaklatásaitól, részben pedig a vidéki közbiztonság megszilárdítását látnák a mozgalomban. Közegészségügy. Dr. Manyin Károly kir. tanácsos, megyei főorvos a vármegye területén február hónapban észlelt közegész séi/i állapotról és egyéb, a közegészségügyet érdeklőkről a kö vetkező jelentést terjesztétte be a közigazgatási bizottság március havi ülésére: „A közegészségi állapot úgy a felnőttek-, uiint a gyermekeknél egyes járásokban kielégítő, azonban a megye nagyobb részében még mindig kedvezőtlen volt. Megbetegedések nagy számban fordultak elő. Az influenza ismét járványos jelleget öltött, egyes helyeken súlyos lefolyású complicatiókkai. Gyakoriak voltak atüdőés mellhártyalob esetek, nem különben az idegrendszer bajai és csúzok. Gyermekek közt ezen kivül itt-ott a torokgyik lett gyógykezelés tárgya, továbbá a csáktornyai járásban hökliurutuak, a letenyei járásban kanyarónak, Nagy Kanizsán pedig roncsoló torok lobnak több esete. A heveny fertőző kór nemek közül a vörheny 5 köz aégben (Szent-Lőrinczen, Szijjártóliázáii, Vonyarez-Vasbegyen, Békásd-Zsábnikon, Szent Andráson) uralgott jár ványosan 68 kóresettel. Ezekből gyógyulással 38, halállal lü végződött. A hónap végén 3 községben további ápolás alatt maradt 20. Boncolat csupán egy esetben történt rendőri tekin tétből; a halál okáui fulladás találtatott. Külső hullaszemle hivatalos megbízatás folytán egy esetben teljesíttetett. Öngyilkosságot 3 egyén követett cl, kik közül 2 (Horváth Péter Kebelén és Uutos Pál Gyulakeszm) magát felakasztá, egy pedig (lienczekovics Antal) lövés által vetett véget óletenek. Öngyilkossági kísérlet volt egy; az illető megmentetett. Elmekórnak egy esete lett hivatalos beavatkozás tárgya. A beteg, mint csendes őrüli, házi gondozás alatt hagyatott. Tiizrendöri szabályrendeleti tervezet, Az 1888 ik évi 53. 888. sz. a. kibocsátott tiiz rendészeti kormányrendelet intézkedéséhez képest a megyék megalkották tüzrendészeti szabályrendeleteiket. Vármepyénk törvényhatósága is alkotott ily szabályrendeletet, mely az általános tűzoltó kötelezettséget kimondja, s e megyei szabályrendelet alapján a megye községeiben a tűzoltókötelezettségi váltságdíj szedetik is. E szabályrendelet azonban nem szól a megye törvényhatósági területén levő két rendezett tanácsú városra: Zala-Egerszeg és Nagy-Kanizsára, de melyek utasíttattak, hogy hasonló szabályrendeletet saját területükre alkossanak. Városunknak ez ideig a szóban forgó szabályrendelete nem lévén inog, a zala egerszegi tiizoltóegylet választmánya miniszterileg jóváhagyott s majdnem az egész ország területén érvényben levő szabályrendeletek szellemében egy tervezetet készített s azt a városhoz azzal terjesztette be, hogy annak alapján szahályrende letet alkotni s annak mielőbbi életbeléptetése iránt intézkedni szíveskedjék. A városhoz beadott tervezetet tájékoztatás végett itt közöljük : 1. §. A szabályrendelet ezé!ja. Mivel a zalaegerszegi önkéntes tűzoltó testület — fennállása óta — üdvös működésének számos esetben fényes jelét adta, hogy ezen testület jövője biztosittassék, de különös te kintettel arra, hogy az egyletben levő működő tagok a közvagyon megmentése czél,áltól tetemes anyagi áldozatokat hoznak, illő, sőt jogos dolog az, hogy Z.-E-erszeg rt. város kebelében azok, kik a tényleges működési szolgálatra elegendő képességgel bünak, de eddig az egyletbe való belépés elől kitértek, a nemes czélhoz, anyagi viszonyaikhoz arányítva, szintén hozzá járulja nak; de tekintve azt is, hogy az önkéntes tűzoltó testületben kevés az oly felvilágosult, e nemes eszmét teljességben felfogó ember, aki az önkéntes szolgálati egész kötelezettséget megérteni és átérezni képes, a vezető parancsnokság inellőzhetlen, a rendet, melytől egyedül függ a siker, szigorúan szabályozó rendeleteit készségesen követné, hanem az önként elvállalt kötelezettséget át nem érezve vagy érezni nem akarva, a vezető paraucsnokság által alkalmazott inellőzhetlen szigor esetén a testületnek hátat fordít, hogy az önkén tes tűzoltó egylet parancsnokságának üdvös és czél irányos intézkedései a város részéről is hathatósan támogattassanak, hogy a vezető parancsnokság rendeleteinek nagyobb és nyomatékosabb támpont nyujtassék, s hogy a tűzoltók száma szaporodjék, jelen szabály rendelet meghozatott. 2. §. Zala Egerszeg rt. város területén minden férfi 20 éves korától 45 éves koráig bezárólag — az önkéntes tűzoltó egylet javára, a városi pénztárnál éven kint a következő díjakat fizetni köteles: a) Napszámos, ki kizárólag napszámból él, éven kint 1 Irtot; b) iparos, a ki kizárólag iparral foglalkozik, 2 forintot; c) iparos, ki ipara mellett gazdasággal foglalkozik, földmives, kisebb üzlet tulajdonosok, alsóbb rangú hivatalnokok 3 irtot; d) magán hivatalnokok, városi, megyei és állami tisztviselők 4 frtot; e) kereskedők, italmérők, a kik könnyen gyulé kony anyagokkal kereskednek, és magánzók 5 frtot kötelesek fizetni. 3. A dij fizetés alól kivétetnek : a) kik testi fogyatkozásaik miatt a tűzoltó szolgálat teljesitésére nem alklmasak ; b) minden állami és törvényhatósági hivatal főnöke; c) posta és távírda személyzet; d) va suti személyzet; e) közpénztárak kezelői és ellenőrei; I) magán házaknál a ház teljességgel nem nélkülözhető cselédsége ; g) az önkéntes testületben tényleg működő tagok ; h) azok, a kik a testületben egyhuzamban 10 évig tényleg szolgálatot teljesítettek s erről a parancs nokság által kiállított bizonylatot felmutatnak. 4. §. Ezenkívül minden háztulajdonos köteles a városban levő minden háza után, az épületek lakrészeinek száma szerint megfelelő váltság dijat fizetni, mely összeg 20 krnál kevesebb és 6 frtnál több nem lehet. A váltság dijak a következő fokozat szerint vettetnek ki az egyes háztulajdonosokra: a) 1 lakrészből álló épület után 20 kr., b) 2 lakrészből álló épület után 50 kr.. c) 3 lakrészből álló épület után I frt, d) 3 lakrészen felül 1 I lak részig minden egyes szoba után fizetendő 50 kr., e) a 12 és ennél több lakrészből álló épület után, tekintet nélkül a lakrészek számára, fi frt fizettetik. n. §. A 2. és 4. § ban megszabott díjak a közadók módjára közigazgatási uton hajtatnak be. Minek eszközölhetése czéljából a fenti dij kötele zettek összeirandók, a kivetési lajstrom 15 napi közszemlére kiteendő, az ellene beérkezett lelebbezések elbírálására első fokulag Zala egerszeg város tanácsa, 11-od fokon Zalavármegye, közig, bizottsága illetékes. A dij minden év január havában befizetendő. Azon egyén, kinél a 2. § ban előirt váltság dij bevehetetlennek bizonyulna, a köteles tűzoltók közé sorozandó. fi. §. A fizetendő dijak beszedésévid a városi pénztár bizatik meg és ez a nyilvántartást is vezetendi s a beszedett dijakat havonkint, szabályszerű nyugta mellett, az önkéntes tűzoltó egylet pénztárába befizeti. 7. §. A befolyó díjaknak felhasználása az önkéntes tűzoltó testület által a következőleg eszközlendő : 1 1) Az önkéntes tűzoltó testület jóváhagyott alapszabályaiban megnevezett tisztviselők tiszteletdija, tűzoltók ösztöndíja s szolga fizetés fedezésére. 2) Azor. működő tagok, kik a parancsnokság előtt a tűzoltói vizsgát letették, a parancsnokság véleménye zése alapján ruházattal látandók cl. 3) Tüzeseteknél ruházatban esett károk ezen dijakból pótolandók. 4) Tüzek alkalmával vagy más alkalommal is magokat kitüntető tűzoltók jutalmazására; 5) tüz alkalmával vagy gyakorlatnál szerencsétlenül járt tűzoltók vagy családjaik segélyezésére; 6) tűzoltó szerek és szerelvények beszerzésére. 7) Tűzoltó szertár épitési és tatarozási költségekre. K) Az önkéntes tűzoltó testület választmánya állal összeállított költségtervben felvett összes kiadások fe dezésére. A testület köteles leend az évi költség elő irányzatot az év elején és a díjak mikénti felhasználásáról számadásait minden év végével a városi képviselő testület elé, felülvizsgálat végett terjeszteni. 8. §. A befolyt dijakból netán szerzett testületi közvagyonra nézve, ha az önk. tűzoltó testület felosztanék — további intézkedés — az ezen testület által alkotott s a nagyinélt. m. k. belügyminisztérium által az 1SK0. évi jiifius hó 2-án 30Ö22. sz. a. záradékolt alapszabályok 22. § ban foglaltatik. 9. §. Ezen szabály rendelet azon évben lép érvénybe, melyben törvényhatóságilag jóváhagyatik. Kórliáziigy, A városi közkórházi bizottság dr. Mangin Károly kir. tanácsos s megyei főorvosnak, mint bizottsági elnök nek, elnöklete alatt f. hó 23-án ülést tartott. Elnök üdvözölvén a bizottság megjelent tagjait, dr. Háry István közkórházi igazgató a közkórház 1801 ik évi működéséről, a bevétel- és kiadásról, vagyon és a közkórházat érdeklő egyéb ügyekről terjesztette elő részletes jelentését, mely szerint a betegforgalmat illetőleg a közkórházija felvétetett 3fi8 beteg; e számhoz hozzáadva az I8

(J0-ik évről visszamaradt 39 beteget, összesen 407 beteg részesült ápolásban. Ezek közül gyógyultan elbocsátottak 296-ot, javulva 41-et, gyógynlatlanul 15 öt; elhalt 29, a kórházban az 1891-ik év végén visszamaradt 26. A felvett 368 beteg közül zalamegyei volt 184, zalaegerszegi 42, vasmegyei 82, fehérmegyei 3, sopronmegyei t7 tolnamegyei 4, veszprémmegyei 6, somogymegyei 6, pestmegyei 3, baranyamegyei 1, bácsbodrogmegyei 1, gömörmegyei 2, treucsémnegyei 1, nyitramegyei I, horvátországi 5, morvaországi 2, staierországi 2, krajnai 1, lengyel 1, sziléziai 1, csehországi 5. Vallásra nézve: 333 róm. kath., 15 ág. ev., 7 ref. helv., 1 görög keleti, 12 izr. — Az ápolási napok száma volt 14.187, egy beteg után átlag 34 8 nap. — A pénzforgalmat illetőleg bevételek : pénztármaradvány az előző évről 2.004 frt 48 kr., gyógyköltségek cimén befolyt 8868 Irt 83 kr., más címeken 2.269 frt 50 kr., összesen 13.142 frt 81 kr. Kiadások: tiszti fizetések 1.300 frt, bérek 335 frt 82 kr., élelmezés 4.150 frt 58 kr., gyógyszer 805 frt 58 kr., termények 892 frt 10 kr., szerek és bútorok 448 frt 85 kr., épületek ió karban tartása 237 frt 08 kr., iparos munkákra 234 frt 35 kr., vegyesekre 352 frt 90 kr., Hajinásy Gyul'mak ragálykórház után tölesztés 1.067 frt 10 kr., a várostól kölcsönzött összeg törlesztésére 932 frt 90 kr., összesen 10.757 frt 96 kr. A mérleg kimutatás szerint a kórház tiszta vagyona 1891. december 31-én 60.095 frt 62' 2 kr. — A közkórházi igazgató jelentését a bizottság örömmel vette tudomásul. A közkórházi gondnoki állásra a fizetésnek meg felelő óvadék letételének kötelezettsége mellett a bizottság Sinionffy Gyula zala egerszegi lakóst választotta meg'. Addig is, mig a közkórháznál a betegek ápolása és élelmezése apácák kezére adatik át, a bizottság elhatározta, hogy a főzés árlejtés utján adatik ki s a kény sebet ejtett körünk pénzállományán Kaufinann | Rudolf kereskedőnek elébb hét, most utóbb három éven , át volt pénztárosnak hűtlen kezelése, kinek ugyanis anyagi helyzete megingattatván, nála, bírói összeírás és tnglalás történt más érdemben s amint ennek híre futott, Pozsonyi József másod elnök sürgős megbízás folytán a számvizsgáló bizottság élén a hűtelen pénztáros lakásáu előmutatott okmányok nyomán múlt 1886. évről számvizsgálatot teljesített nemcsak a célból, hogy a bizottság a mulasztásérti felelősségtől me-óvassék, hanem lőleg, hogy a kör pénzügye a csonkitástól lehetőleg megmentessék. A vizsgálat eredménye elvégre is a kör kárára 234 frt 20 kr. veszteséget tüntetett elő; s ha másod elnök éber finy. lemmel nincs, a károsodás tetemesen nagyobb. Az igazságtalan lelkületű pénztáros benne helyezett nagy bizalomnak örvendvén, megismervén is maga legjobban paástolt öiiköriilinényeít, addig késleltette a nyilvános beszámolást, míg odázása ránk nézve vészthozóvá vált. Megkisérleltetett a mentésre minden lehetőség, — de hasztalan. Isten mentse körünket ilyentől. 1888 ban kitett az összes bevétel a 420 frt kávéházi bérlettel 1668 irt 20 krt, a kiadás pedig 1480 frt 59 krt. Eddig a tiszti kar és választmány évente újból választatott; 18M9 végén határoztatott, miszerint ezentúl mind a kettő 3 évről 3 évre választatik; a választmány sorsolás utján mindig fele részében, a kisorsoltak azon- 1 ban ujra beválaszthatok; 1893 ra fog ilyen választás megejtetni Körünk fejlődése, amint látjuk, nem volt valami rohamos, hanem lépésről lépésre' fokozatos; és habár nem is volt tőle rohamos átalakulás követelhető, kitűzött céljának mindazáltal mielőbbi elérésére mindig dicséretesen törekedett. Derék önképzőkörünk viselt dolgaiból már csak kevés mondani valóm van, azt is t) történeti vázlatom befejezésére leszek bátor hagyni s most történelmünk eddigi szövegébe fel nem vett némely megemlítésre méltó dolgokat szabadjon itt felső- | rolnom. Hálás tisztelettel említem meg ez alkalommal | több nemes keblű emberbarát áldozatkészségét, melylyel körünk gyarapodása elősegittetett; nevezetesen a ház építésekor a veszprémi püspökség 4000 faltéglát szíveskedett ingyen kiszolgáltatni; ugyanekkor a nemes város minden szükséges téglanemüt gyári áron, — ezenfelül kérvény folytán bizonyos mennyiségű ily anyagéit já randott 81 frtot elengedett; Maiig János cserép diszitmények és kályhák kész számlájából 20 frtot; Baka István 12 frt 44 kr., Scheiber Lipót 5 frt készpénzt; Eitner Sándor két, atyja Eitner József egy részvényt, összes 30 frt, Darnay Kajetán egy részvényt 10 frt értékben; Mojzer József pedig a köri könyvtár gyarapítására tartatni szokott táncestélyekre nagy dísztermét néha díj nélkül, többször meg jutányosán szíveskedett átengedni. A tagok szellemi élvezetére járat a kör több politikai, szépirodalmi, éle és szaklapot; ezen kivül könyvtára 1250 magyar, 500 német és 30 egyéb nyelvű könyvtartalmával áll tagjainak és a város közönségének szolgálatára Március 15 íkét, a magyarnak örök hagyományos napját, megillető ünnepélyes kegyelettel szokja évenkint alkalmi beszéd és felolvasás kíséretében tömegesen megülni. Eljutottam most oda, hogy felvegyem befejezésül a kör történetének máig terjedő még hátralevő rövid, de érdekes részletét. Pozsonyi József másod elnök mult december hó 26 iki népes közgyűlés elé azon időszerű kérdést terjeszté: kivánja-e a tisztelt kör fennállása 25 évének betel tét, mely már a küszöbön van, jubilálni s ha igen, mikor és hogysn? Az összes jelenvoltak illőnek és méltónak találták az illető 25 évnek minél díszesebb színezettel leendő megünneplését és kapcsolatba óhajtották hozni megtartását a szilveszteresti szokásos gyű 1 léssel; azonban több tagtársnak'bőven okadatolt indítványára, főleg pedig ama meggyőző kijelentésére, hogy körünk szeretett elnöke a sajnálattal értésünkre esett gyengélkedése miatt a tervezett estén az ünnepséget még személyes becses megjelenésével úgysem emelhetné; azért a 25 éves évfordulónak ünnepélyét a szilveszteri estélyről levenni -- s idejének és módjának megállapítását azon szilveszteri gyűlésnek fennhagyni határozta. Kocsis Károly helybeli tanitó éppen jelen levén, fölkéretett, alakítson a kör tagjaiból dalkört s tanítsa be az ünnepély napjáig alkalmas darabokra, mely fölkérés minden részről helyesléssel találkozott és szivesen el is fogadtatott. A szilveszteresti gyűlés azután az évforduló ünnep napjául január 16-át, a mai napunkat tűzte ki és sorozatának megállapítására s azon este e köri helyiségben tartandó fesztelen táncestély rendezésére bizottságot nevezett ki. A gyűlés menetrendjére kitűzött részletek letárgyaltalván, azonnal egy érlelődő ujabb korszerű eszmének megvalósulására forditá figyelmét s nyujta segédkezet; ez eszmét a gyűlés menetén jelen volt Bánfi Alajos pendítette meg, indítványozván tartalmas körbeszédben, hatna behatólag a tisztelt kör polgársága oda, hogy az úgynevezett legényegylet, a milyennel már több város dicsekedhetik, Sümegen is minél előbb létezésének örvendhessen. Ezt a gyűlés elvben elfogadta, közreműködését Ígérte s kebeléből e e végre bizottságot választatott. Ezekben volt szerencsém adni körünk negyedszáz éves történetének tőlem telhetett vázlatát, némileg megoldottnak vélem kitűzött feladatomat. Bíráljanak felette a 25 év lezajlásának ismerői. IIIŐ, hogy folyó 1892-re — körünk 26 ik évfolyamára megválasztott tiszti és választmányi karnak névsorát is átadj am e helyütt a télszázéves évforduló majdani megirójának. Úgymint: Elnök: Eitner Sándor, másod elnök Pozsonyi József, jegyző Könnye József, háznagy Joákimsztál István, pénztáros Tóth József,