Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 1-26. szám)

1892-03-20 / 12. szám

XI. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1892. március 20. 12. szám. ZÁLÁME GYE i n rr IrMf i r 1, OMB 85 A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem klilritiiik vissza. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. A mezőgazdasági hitel. A magyarországi rendezetlen hitelviszonyok határozottan előmozdítói voltak a múltban annak, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó honpolgárok helyzete napról-napra rosszabbá, kritikusabbá lett; hogy különösen kisebb birtokosaink nagy része uzsorások markába került, honnan azután csak alaposan megkopasztva kerültek, szabadultak ki, ha egyáltalán kiszabadulhattak. A nagybirtokosok hitelügye aránylag mindig sokkal kedvezőbb volt. Ok rendesen nagyobb kölcsönügyleteket kötöttek, tehát olyan összegiieket, mikbe a nagyobb bankok is szívesen belementek. A kisbirtokosokat ellenben a hitelviszonyok annyira megkötötték a haladás, a helyes kibontakozás iránti törekvésükben, hogy — habár a körülmények nem egyszer elég erősen kényszeritették őket — íidvösebb, gyakorlatibb irányú mozgalmat sehogysem voltak képesek indítani. Már évek óta országosan foglalkoznak a mezőgazdasági hitel általános szervezésével, de még eddig eredménytelenül. Most újra fölcsillámlik a bizonytalanság ködén át egy kis remény a valuta-rendezés küszöbén, hogy végre ez az égető kérdés komolyan foglalkoztatni fogja az illetékes köröket s minden lehetőt meg fognak tenni a mezőgazdasági hitel kérdésének megoldása érdekében. Haladásunk minden vonalán szeretünk a vezérlő szerepet vivő Nyugatra mutatni; nem lesz érdektelen és gyakorlatiatlan dolog tehát e téren is megfigyelni: mily irányban óhajtanak e kérdésből kibontakozni a haladott franciák? Ott sem uj ez a kérdés; ott is már évtizedek óta foglalkoznak ezzel a kérdéssel, ami megint csak azt mutatja, hogy a megoldás nem olyan könnyii dolog, amit valami financ-kapacitás sommás uton, talán 24 óra alatt nyélbe üthetne. Tartottak a franciák 1878-ban Párisban egy nemzetközi gazda-congressust, melynek egyik tárgyát a mezőgazdasági hitelviszonyok rendezése képezte. Már az a körülmény, hogy ezt a tárgyat éppen egy nemzetközi congressus tanácskozási tárgyává tették, világosan mutatja, hogy a franciák nem akartak elzárkózni bármily irányból jövő okos tanács elől, csakhogy a helyes megállapodás stádiumába jussanak. Azon a congressuson egy eszme részesült nagy tetszésben, az, hogy lehessen a gazdáknak úgy nevezett „ingó-jelzálog" alapján hitelügyletet kötni valamely szabadalmazott bankkal. E szerint a gazdák ingóságaikat, függő-termésüket éppen úgy leköthették volna zálogul, mint a hogy lekötni szokták ingatlanaikat. Ez az eszme a franciáknak nagyon tetszett; optimismusra hajló véralkatuk hamar megbarátkozott ezzel a gondolattal s már meg is tették a lépéseket, hogy az ingó-jelzálog rendszerének behozatalával oldják meg a kérdést és szervezék a mezőgazdasági hitelt. Ámde, mikor a dolog kiviteli módozatait kellett volna véglegesen megállapitani — a dolog természetében rejlő okoknál fogva — olyan nehézségekbe ütközött nagy jóakaratuk, hogy a kivitelben praktikusnak éppenséggel nem mutatkozó tervről le kellett mondaniok. Azután néhány hitelszövetkezet ideái alapján tettek kísérletet; de miután oly szellemben, hogy a francia birtokos-, kisbirtokos- és bérloosztály igényeinek egyaránt megfelelt volna, azokkal sem birták a mezőgazdasági hitelt szervezni : eljutottak a legpraktikusabbnak Ígérkező módhoz. Sok szó elrepült, sok tinta elfogyott, mig végre a francia gazdák abban állapodtak meg, hogy a nemzeti bank irányában egyenjogúságot kérnek a maguk számára oly értelemben, hogy a nemzeti bank nyisson nekik is hitelt éppen úgy, mint a bejegyzett cégit iparosoknak és kereskedőknek. Legújabban ily irányban és szellemben indult meg a mozgalom, még pedig igen tiszteletre és utánzásra méltó erélylyel. Az ő nemzeti bankjok szabadalma rövid idŐ alatt lejár. Most a francia nemzetgazdák teljes erélylyel azon dolgoznak, hogy az új concessio olyan feltételekhez köttessék, mikkel egyúttal a mezőgazdasági hitel szervezésének kérdése is megoldható legyen. Ez már kétségtelenül nagyon praktikus terv és keresztülvitelével a francia mezőgazdasági hitelviszonyok kedvező fordulatot vesznek. A jó példa tehát előttünk van. Nálunk Magyarországon is régtől vajúdik ez a kérdés. Mi — mint a féle keleti faj — nagyon szeretjük a tanácskozásokat, a dolgok komoly megvitatását okos szóval, sok szóval, erősen megérlelt bölcseséggel. De mikor azután a sok zöldasztali szót, tanácsot foganatosítani kellett volna, hol itt, hol ott bekövetkezett az a határozatlanság-, {az a habozás, mely a legfényesebb elméletet is képes megbuktatni. Volt egy kísérlet a kisbirtokosok hitelintézetével; de az a takarékpénztárak haladottságának jelenlegi stádiumán olyan jelentéktelenné törpült, hogy semmi előnyt nem nyújt, sőt határozottan azt lehet tapasztalni, hogy a hitelügyletek kötésében a haladottabb takarékpénztárak túlszárnyalták. Azután a személyi hitel oly drága és annyi alakisághoz van kötve, hogy' a mezőgazdasági hitel Ugye azzal nemcsak hogy kedvező lendületet nem nyert, hanem fenakadottnak tekinthető! Eljutottunk tehát mi is a franciás kísérletezés utján az osztrák és magyar bankig. Ezzel a bankkal most éppen új egyezmény fog köttetni. Itt van tehát az alkalom, hogy miként a franciák a nemzett bank concessiojára, mi is az osztrák és magyar bankkal kötendő' uj egyezményre bazirozzuk a mezőgazdasági hitel ügyének megoldását. Az illetékes körök, ha ily irányú mozgalom indul meg több irányból, bizonyára minden lehetőt el lógnak követni a rég vajúdó kérdés megoldása érdekében. A dolog megér* demli a mentül tágabbkörü megbeszélést és mozgalmat, mert mezőgazdáinkra — különösen ha a bérlőosztály nálunk is erősebb kifejlődést nyer — rendkivül nagy haszonnal fog járni A „Zalamegye" tárcája. Az éhező gyermekekért. Prolog irta: Hoffmann Mór. Az éhező iskolás gyermekek javára tartott előadáson szavalta : G. Gutmann Lilly. Éhező gyermek l Mi fájón hangzik éz! Mint éles tőr hat a szivén keresztül; Hát van-e szív, jó, érező, nemes, Mely hallatára mélyen meg nem rezdül ? És van-e lélek, mely nem érzi azt? Mely ilyen sebre nem nyújt írt, vigaszt. Szegény gyermek, ki könnyezve lefekszel, S könnyezve mondod el az estimát; S a szüléd kérdi búsongó kebellel: Vaj' lesz-e holnap, a ki enni ád ? Mert óh az éhség rossz, gonosz egy vendég ; Korán érzed te már az élet terhét! De jó az Isten, nem hagyja övéit I Fölöttünk őrködik az 0 szeme. S ha körülöttünk olykor bú sötétlik: Keresztül tör rajt a fény özöne. Keresztül tör a szeretetnek fénye, S e fényben az Ur üdve és segélye Két egylet vette ügyedet kezébe: Jótékony nők, e földi angyalok, A kilcnelc gyengéd, érező szivébe' A szeretetnek szent tüze lobog S kik eddig külön a jóért hevültek : Az Isten szent nevében egyesültek. Es gyermekeknek ártatlan csoportja Játszik, dalol a gyermektársakért, Hogy soknak tűnjék búja, szűnjék gondja ; Nem tapsot kérnek ők és nem babért, A jutalom, mi szívüknek marad Jótett emléke, édes öntudat ! A sümegi „polgári önképzőkör" 25 éves múltja. Irta és a kör 25 éves jubeliáris diszgyülésén felolvasta : Könnye József köri jegyző. (Folyt.) 1875. január 1-én soha eléggé nem méltányolható tettével adá tanújelét a polgári önképzőkör annak, mennyire felfogja valóban nemes hivatását, hogy szellemi művelődés terén haladni s ennek érvényt szerezni kitűzött célja s átérzi, hogy a tulajdonképpeni szellemi mivelődés első sorban az iskoláktól függvén: a város oktatásügyi állapotának intézőit, mint a közmivelődés előmozdítóit és ápolóit tisztelni és mint illik, felkarolni is tudja és akarja: midőn közgyűlése jegyzőkönyvének egyik pontját igy alkotá; „Igen jelentőségteljes és úgyszólván fénypontját képezé a mai gyűlésnek — némely tisztelt tagtársaknak abbeli nyilatkozatára: „vajha többször látogatná az önképzőkör helyiségét a helybeli elemi és reáltanszemélyzet" — azon általános határozata, hogy mivel jóirányú egyletünk feladata ugy is nevezetesen az az egyik, miképp polgársága között erők és eszközök lehetőségéhez képest a szellemi képzés mindinkább szilárdíttassék, időszerüleg helyesen alkalmazandó közhasznú előadások és felolvasások által isineretköri fejlődése hovatovább elősegíttessék s nyelvezeti tisztasága erősbödjék: — ez okokból kiindulva a sümegi polgári önképzőkör a helybeli elemi és reáliskolák összes tanszemélyzetét — amennyiben e megtisztelő szíves kínálat az érdeklendők részéről készséggel fogadtatik — bekeblezett díjmentes tiszteletbeli tagjaiul ezennel ünnepélyesen kinevezi s ennek az illetőkkel leendő szabályos közlésével Könnye József egyleti titkárt megbízza." Csekély személyem tiszteltetett tehát meg e megbízással s abban híven el is jártam; e kimagasló megtiszteltetést mindakét rendbeli tanszemélyzet szives köszönettel fogadván, rajta volt időszerüleg eddig is és rajta lesz ezután is háláját népszerű előadások s felolvasások által kitelhetőleg nyilvánítani. Jelentékeny eredményű volt a körre nézve az 1875. év. A kör kebelében pár év óta hangzott már egy emberbaráti eszme, mely a társulati tömörülést még nagyobb mérvben Ígérkezett előmozdítani, az egymásközti viszonyt egymáshoz még közelebb hozni; egy eszme, mely ha megtestesül, általa a kölcsönös felebaráti szeretet és részvét még kitünőbben ós fensőbb szempontból is fogna kifejezést nyerni, mindezek mellett pedig a kör anyagi érdekeinek míg megfelelőbb és minden esetre kifizetó'bb alapja is megvettetni. Ez eszme nem volt más, mint a kör kebeléből keletkező temetkezési egylet — vagy egy diszes felszerelésű temetkezési kocsi. Közgyűlésen a bőven emlegetett tárgy behatóan vitattatván, a győző nézet oda irányult, hogy az önképzőkörnek gyümölcsözésre helyezett tőkécskéje gyászkocsira semmi esetre se, hanem igenis eredeti rendeltetésének megfelelően alkalom ugy szolgálván, házvételre fordíttassák, a gyászkocsi terve pedig ugy fogadtatott el, hogy az 10 frtos részvények utján szereztessék meg. E végből bizottság neveztetett ki s a kívánt összeg csakhamar áldozatkészséggel alá íratott, és a kitűzött célra fordíttatott. Valóban, legkevésbbé igényel az hosszas körültekintést, miszerint meggyőződhessünk, hogy ily népeséggel és vidékkel dicsekedhető Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva.