Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 1-26. szám)
1892-03-06 / 10. szám
A zalamegyei gazdasági egyesület hivatalos értesítője. Jegyzőkönyve a „Zalavármegyei gazdasági egyesület u 18.92. évi február hó 10-én Zala-Egerszegen tartott rendes közgyűlésének. Jele n voltak: Háczky Kálmán ügyvezető elnök, Roller István II od elnök, Skublics Gyula, Csaby Lajos, Nagy László, Nagy Károly, Isoó Alajos, Krosecz János' Csillagh Gyula, Farkas József, Hayden Sándor, Hirschl Ármin, Fatér János, Sümegi Kálmán, Udvardy Ienácz, Gyömörey Gáspár, Baranyay Ödön, Szűcs Dezső, Bakó Gyula, Königmayer János, Gózony László, Szily Dezső, Somogyi Gyula, Csutor János, Orosz Pál egyesületi 'tagok, utóbbi jegyző is. Elnök üdvözli a megjelent tagokat, az ülést meg nyitja s ezen ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére Königmayer János és Isoó Alajos tag urakat felkéri. J 1/8. Olvastatik az 1891-ik évi egyesületi számadások megvizsgálására kiküldött bizottság eme jegyzőkönyve: Jegyzökönyve a „zalavármegyei gazdasági egyesület 1 1 1891-ik évről vezetett számadásai megvizsgálására kiküldött bizottság 1892. évi január hó 21-én Zala-Egerszegen tartott ülésének. Jelenlevők: Csertán Károly bizottsági eluök, Königmayer János, Skublics Jenő kiküldött számvizsgáló tagok. Háczky Kálmán egyesületi ügyvezető elnök, Csutor János egyl. pénztáros, Orosz Pál egyl. titkár, úgyis mint jegyző. Elnök az ülést megnyitja s a bizottság működését megkezdi. Az egyesület számadásai tételről tételre átvizsgáltatván, azok teljes rend- és pontosággal vezetetteknek találtatnak. Az egyesület vagyona 189.-ben az ingatlanok kivételével állott: 1. Készpénzben 2. Egységes államadóssági kötvényben 3. 5°/ 0-kos magyar papirjáradékban 4. 4°/ 0-os földtehermentes. kötvényben 5. Takarékpénztári könyvek szerint betét 6. Alapitó kötvényekben 7. dto. dto. kamat hátralékaiban . . 8. Kölcsön tőkében 9. Tagsági díj hátralékban . . . . 10. Tenyészbikák vételárából hátralék 11. dto. dto. kamataiban 12. Csontliszt tartozás és kamataiban 13. Eladott gyümölcsfa- és csemetékért frt kr. 396 98 300 — 15600 — 2000 — 4710 — 3600 — 1860 — 200 — 1880*65 1795 58 138 45 4825 81 44 összesen: 37351 47 az az harminczhétezer háromszáz ötven egy frt 47 kr. Az egyesület vagyona ingatlanokban. frt kr. 1. Épületek és kertek 10000 — 2. Könyvtár értéke 100 — 3. Egyéb leltár: bútorok, eszközök, méhes berendezés stb 1C64 64 összesen: 11164 64 az zz tizenegyezer százhatvannégy frt 64 kr. Az összes ingó és ingatlan egyesületi vagyon volt tehát 1891 ik évben 48.516 frt 11 kr., az az negyvennyolczezer ötszáz tizenhat forint 11 kr. Bevételek az 1891-ik évben: 1. Mult évi pénztár maradvány . . (2 drb. 10 frankos arany és 11 drb. 2 frtos tallér.) 2. Alapitó tőke és kamatból befolyt 3. Egyéb tőke és kamat összege frr kr. 1316 60 138 1247 57 4. Folyó évi tagsági dijakból . . . 550 — 5. Régibb „ „ .... 230 18 6. Ingatlanokból bevétel: fák, cserjék stb. 410 08 7. Biztosítási jutalék az első magy. ált. Bizt. Társaságtól 402 10 8. Tenyészbikák vételárából vissza fizetés 1198 05 9. Vegyes bevételek : Csontliszt ára, köböktől stb 2270 71 10. Állampapírok kamataiból .... 960 — 11. Takarékpénztárban • • • • 4200 — összesen : 12923 29 2 drb 10 trankos arany, 11 tallér, azaz tizenkétezer kilencszázhuszonhárom forint 29 kr. — és 2 drb 10 frankos arany, 11 drb 2 frtos ezüst tallér. Kiadások az 1891 ik évben: frt kr. 1. Központi személyzet javadalmazása 1500 — 2. Takarékpénztári betét 3475 80 3. Irodai költségek: fűtés, világítás stb. pósta 180 91 4. „Értesítő" kiadása, szétküldése . . 296 80 5. Ingatlanokra: fal, kerítés készítése . 528 58 6. Egyéb kezelési költségek .... 36 55 7. Tenyészbikák beszerzésére . . 470 43 8. Körök segélyezése, kiállítási díjakra 2091 85 9. Beszerzésre, csontliszt, vegyesekre . 3 942 39 összesen: 12o26 31 az az tizenkétezer ötszáz huszonhat forint 31 kr. a bevételek összegéből: 12.923 frt 29 krból levonván a kiadások összegét: 12.536 frt 31 krt., marad az 1892 ik évre felveendő pénztár maradvány: 396 frt 98 kr. az az háromszáz kilenczvenhat forint 98 kr. Ezután az egyesület pénztárában lévő készpénz és egyéb értékek számláltattak meg, azok teljesen rendben s a kitüntetett összegeknek megfelelőeu találtattak, minek folytán a számvizsgáló bizottság Csutor János egyesületi pénztárnok urnák, az általa 1891-ik évre teljes pontosság és rendszerint vezeteti egyesületi számadásokra nézve a felmentést kozgyülésileg megadni határozza. K. m. f. Jegyzette: Orosz Pál e titkár. A közgyűlés a jelentést tudomásul veszi. A számvizsgálati jegyzőkönyv alapján Csutor János egyesületi pénztáros urnák, az általa 1891-ik évre vezetett egyesületi számadásokra nézve a felmentést megadja, s azt részére végzésileg kiadni rendeli. 2. Csutor János egyesületi pénztáros ur jelenti, hogy a „Keszthely" és „Sümeg vidéki 1 1 gazda körök az elmúlt évről vezetett számadásaikat beadták. Ezen számadásokat nevezett pénztárnok ur felülvizsgálta és azokat teljes rendben vezetve találta, minek folytán Dr. Csanády Gusztáv és Mojzer József uraknak, mint a fennebb nevezett gazdakörök pénztárosainak, a felmentést közgylilésileg megadni kéri. A közgyűlés a felmentést megadja s azt végzésileg kiadni rendeli. A nagy-lengyeli gazdakör pénztárosa számadásait többszöri sürgetésre sem adta be ez ideig; ennek folytán Farkas József tagtárs ur, a lengyeli gazdakör elnöke, megkerestetik, hogy a kör pénztárosát számadás tételre luvja fel s az eredményt a jövő közgyűlésre terjessze be; e lenkező esetben kényszerülve lenne az anya egyesület a nagy lengyeli kör pénztárosa ellen törvényes uton lépéseket tenni. Ezen határozat Farkas József urnák, mint a nagy lengyeli gazdakör elnökének, kiadatni rendeltetik. 3/20. A gazdasági egyesület 1892 ik évi költségvetése. 1. Központi tisztviselők és kertész évi javadalmazása 1500 frt 2. Az egyesület közlönyére és szétküldésére 290 frt 1 3. Pósta kiadásokra • 100 frt 4. Irodai költségekre, fűtés, világítás, tisztitás stb 100 trt 5. Nyomtatványokra 100 trt 6. Állami és községi adókra 45 frt 7. Tenyész bikák beszer zésére .... 5000 irt 8. Vetőmagok közvetítése, vadonczokra stb. 100 trt 9. Az állami mének osztályozásánál közreműködő tagok utazási költségei és napidíjaira 150 frt 10. A vidéki körök javadalmazására . . . 1000 frt 11. A tapolczai vinczellér iskolánál 2 alapítványi helyre 240 frt 12. A balatonmelléki phylloxera ellen védekező egylet segélyezésére 300 frt 13. Előre nem látható kiadásokra .... 300 frt 14. Sümegi Ferencz egyleti kertész nyugdijára 120 frt összesen: 9345 frt az az kilenczezer háromszáz negyvenöt forint. 4 21. Az egyesület tekintve, hogv az állat díjazások iránt az elmúlt években igen csekély érdeklődés mutatkozott, de mert a száj- és körönibetegség még mindig egyes vidékeken uralkodik, a folyó évben állat díjazást nem rendez; a termény kiállítás pedig a kalászos termények, gyümölcs és egyéb kerti növények mikénti fejlődése- és eredményétől lévén függő, egyelőre szinte nem vétetik fel a munkatervbe. 5. A csontliszt tartozásra nézve elhatározza a közgyűlés, hogy azon határozat, mely szerint a tartozás csontlisztért 3 évnél tovább fenn nem állhat, szigorúan betartassék ; továbbá, hogy a hátralékos tartozási összeg után 5% kamat fizettessék az egyesület pénztárába. A csontliszt ára csak kötelezvény kiállítása mellett maradhat 3 évig tartozásban; azon tag, ki a kötelezvényt be nem küldi, vagy aunak kiállitását megtagadja, a teljes Összeg azonnali befizetésére hivandó fel, esetleg beperlendő. Ezen határozat miheztartás végett az egyesületi pénztárnoknak kiadatni rendeltetik. 6/22. Inditvány czukorgyár létesítése tárgyában. Somogyi Gyula pallini földbirtokos ur a megye területén felállítandó czukor gyár tárgyában a következő indítványt nyújtja be : „Zalamegye gazdasági egyesülete" mint kezde ményező kezébe veszi, egy, a megye területén létesítendő czukorgyár ügyét; fölhívást intéz Zalamegye gazda közönségéhez azon kérdéssel, hogy ki, milyen mérvben óhajtja a kísérletet a czukorrépa tormelésre nézve megtenni? Az egyenlő s jó minőségű mag be szerzését s szétosztását köz veti ti. Kebeléből egy bizottságot küld ki, melynek föladata lesz az ügyet tanulmányozni s előkészíteni, a répa polarizálásának eredményéről statisztikát összeállítani, a gyárnak hol és mily módon való létesithetéséről ez év végén tartandó gazdasági egyleti közgyűlésen egy concret inditványt beterjeszteni. Az inditványt közhelyesléssel fogadja a közgyűlés és annak közzétételét elhatározta, továbbá egy nagy bizottságot választ meg, mely a czukor gyár létesítése ügyében működik és első ülését május hóban tartandja. Elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy kísérlet tételre megbízható forrásból cznkor répa magot szerez be, s azt 1 — 5 kilóig, esetleg nagyobb mennyiségben is, a kisérletet tevőknek rendelkezésére bocsájtja. A nagybizottság tagjainak névsora: Háczky Kálmán elnök, Koller Isván, Somogyi Gyula, Ebenspanger Lipót, Sümegi Kálmán, Csertán László, dr. Vízlendvay József, Szabó Imre, Vrana Frigyes, Tóth István, Hirschl Ede, Guttinann Vilmos, Mészáros Antal,jPfeifer Nem baj — szólt Mari — majd ugy teszünk, mintha semmit sem tudnánk az egész dologból; akkorát csodálkozunk rajta, hogy no. Nem sokára rá Szerelemvölgyi távozott, sikerült a második lépés is. Mari és anyja pedig az előkészületekhez láttak, mert rövid az idő, és sok minden kell egy mulatsághoz. Harmadnap este diszes fogattal jött értük Szerelemvölgyi. Állítása szerint Kónyi csak az esti 10 órai vooattal érkezik meg. Szerelemvölgyi mindent elkövetett, hogy Mari jól mulasson, de különös gondot fordítottak arra is, hogy a mama valamiképen ne unatkozzék. Mindig maradt valaki mellette, ki elmulattassa, mig Mari tánczol. Mari pedig tánczolt; egyik kézből a másikba ment, leülui nem engedték. Ha egy tánczolt vele, öten már várták, hogy átvehessék. Kezdte magát beletalálni helyzetébe. A fiatal emberek rendkivül figyelmesek és udvariasak voltak iránta, kívánságát már arczárói leolvasták. Ha szomjazott, egyszerre tíz kéz nyújtotta feléje a czitromlevet; szegény leány! nem tudta, hogy annak minden cseppje méreg, sőt annál is rosszabb. Ki venné ilyenkor észre, hogy az idő halad; pedig ugy volt. Rég elmúlt már 10 óra, mikorra Kóuyinak meg kellett volna jönnie, de ki gondolt volna most arra. Mari jól mulatott. Ép Szerelemvölgyi karján lejtette a keringőt. A hegedűk sirtak, a két óriási teremben hömpölygött az emberáradat; a szorosan összeölelkezett párok, mint forgószél, röpültek egymás után; egyik sem gondol ilyenkor a másikkal, csak a mamák és gardedamok tesznek itt-ott megjegyzéseket egyik másik párra. Neki hevült arczok, suttogó hangok, egyegy merészebb szóra lesütött szemek nem tűnnek itt föl. Fiatalság, vidámság! Marin tánczközben hirtelen valami ideges rászkódás futott végig és egész testében remegni kezdett, Majd hirtelen valami lázas forróság öntötte el tagjait. lángba borult egész teste, orczái kipirultak, s szokatlan izgalomba jött egész valója. A szédületes keringésben szemei elhomályosodtak, feje elkábult, fülei zúgtak, nem hallott, nem látott semmit, összefolyt előtte minden, csak azt érzé, hogy őrült tánczban haladtak tova, tova. Nem vette észre, hogy a táncztermet elhagyják, hogy a zene már csak messziről, tompán hangzik, hogy csend lesz körülöttük; nem vette észre, hogy félhomályos, rózsaszínű szobába értek, hol kábitó illat tölti be a levegőt, hol mérges minden lehelet. — — — — — Benn a tánczteremben tovább folyt a vigalom. Az özvegy gazdatisztnének épen most magyarázza erősen Pisztoly Dani, milyen szégyen az, mikor egy hölgy ülve marad. A theoriát mindjárt példákkal is akarta igazolni, mikor egyik barátja hirtelen félbeszakítja: Asszonyom — szólt a fiatalember az özvegyhez — siessen, leánya rosszúl lett, most küldöttük haza egy bérkocsin. Jézus Mária — kiáltott föl az asszony — mi baja lett? Kérem, — fordult ijedten Pisztoly Danihoz — szerezzen nekem egy kocsit. Igen, szólt az, nyomban ideküldöm a pinczért, s elvegyült a tömegben. Halálos aggodalmak közt várta as özvegy a pin ezért, de se pinczér, se fiatal eirber; magának kellett kimenni kocsit keresni. Sok időre talált egyet; bevetette magát, odakiáltott a kocsisnak: Sip utcza 23. Nem is szaladt, hanem rohant föl a lépcsőkön, s majd ugy esett be az ajtón. Az asztalon rövid gyertya égett; Mari ott ült a divánon, arcza halovány volt, mint a fal. Az anya lihegve szaladt hozzá. De mi az ? A test hideg volt. Csak most nézett körül. Az asztalon levél volt, mellette kis üvegcse, ráírva kívül : cyánkali. Szegény asszony félőrülten tépte föl a levelet, s elhomályosult szemekkel olvasá e néhány sort. Drága, szeretett anyám! Bocsáss meg, lányod elbukott, de ártatlan volt. Mari. Most kezdé csak érteni a dolgot a maga szörnyű valóságában ; most látta csak, hogy ocsmányúi tőrbe cealattak, hogy alávaló gazoknak estek áldozatul. Oda borult a holt testre, össze-vissza csókolta azt; majd felugrott, magán kivül kezeit tördelte, s haját tépte kínjában. Aztán fölsikoltott: „Nincs többé leányom, nincs" ! s ájultan rogyott a padlóra. E perezben nyitott be a szolgáló, 8 majd hogy hanyatt nem vágta magát ijedtében, mikor a két nőt mozdulatlanul elterülve meglátta. Jajveszékelve kiabálta össze a házlakókat, kiknek nagy nehezen sikerült az özvegyet magához téríteni. Egyebek hiányában a szolgálót faggatták, mi történt, de ő csak annyit tudott mondani, hogy éjfél tájban a kisasszony maga jött haza, Íróasztalához ült nyomban és két levelet irt. Az egyiket neki adta, hogy mindjárt vigye el a postára. Ő elment a levelet föladni, s mikor haza jött, a kisasszonyt a díványon, asszonyát pedig a földön elterülve találta. Szegény özvegy! Egyik ájulásból a másikba esett, kicsibe mult, hogy eszét nem vesztette. Másnap szomorú temetési menetet láttak a járókelők; gyászos asszony követte a koporsót, könnyei már nem voltak, elsirta mind, csak arczán látszott meg, mennyire szenved. Szegény Mari! Szegény Mari! Ugyanaz nap pedig az esti lapok a következő gyászhírt hozták : „Kónyi József, fiatal joggyakornok, ma ismeretlen okból öngyilkos lett." Csak a „Nagy Pipá" ban voltak vigan a czluiborák, s míg ők dévaj lakziban egymásra ürítették poharaikat, elhagyott magányában bánatos anya siratta egyetlen leányát s egy ősz apa könnyezte öregségének egyedüli támaszát.
