Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 1-26. szám)

1892-06-26 / 26. szám

száma, a hőmérő délben néha 24° C-ig emelkedik, a levegő mérsékelten nedves. Ezen hónap végétől, de tőleg április elejétől fogva kezdődik a tartós szép idő beállta. Április hóban a hőmérsék már csak elvétve megy le a fagypontig, nappal a hőmérsékek olyanok, hogy a déli órákban már felöltő nélkül lehet a szabadban tartózkodni, mit a délnek nyitott fekvésnek kell tulajdonítanunk. A felhőzet szintén csekély, tehát nő a napos órák száma, a levegő relatív nedvessége 74" „ délben kissé szárazabb ; a csapadékmennyiség mérsékelő hatása a léghőmérsék­letre már kezd mutatkozui, a mennyib MI a levegő túl ságos lehűlését az éj folyamán meggátolja. A vegetatió ezen hónapokban már szintén megindul. Azon pár órá tói eltekintve, midőn az eső esik, ezen hónapban mái­reggeltől estig lehet a szabadban tartózkodni. Május hónap már a kezdődő nyár képét mutatja, a déli órák­ban néha kissé tikkasztó meleggel, kevés, de bővebb esőzéssel, azonban a levegő ezen időszak alatt a leg tisztább, a hőmérsékek kora reggel és késő este is meg en"edik a szabadban tartózkodást és a déli órákon a Balaton felől jövő mérsékelten hűvösebb légáramlat, mely kellemetlenné soha sem válik, a nap melegét el­viselhetővé teszi. A nyári hónapok alatt a léghőmérséklet a déli órákban gyakran emelkedik nagy magasságra, azonban ez e„ 2—3 órától eltekintve, a nap többi részén át. elég kellemesek a homérséki viszonyok és a levegő éjjel sem hűl le a Balaton befolyása folytán, úgy hogy éjjel a legtöbbször nyitott ablaknál l^het minden veszély nélkül aludui. Az időnként jelentkező csapadékok és NYV szelek, melyeket azonban a gyógyhelyen érezni nem lehet, ezenkívül a tó és part közti légcsere, hozzá­járulnak a levegő lehűtéséhez. A gyógyhelyen a levegő szárító hatása a Balaton párolgása folytán észrevehetőleg mérsékelve lesz és kellemetlenné sohasem válik. Szélcsend havonta átlag 34 vau és a ritkán mutatkozó égiháboruk rendesen a távolban egyenlítődnek ki. A tavasz mellett Balaton Fürednek legszebb évszaka az ősz, mely itt sokkal tovább tart, mint honunk más vidékein. Szeptember teljesen hasonló májushoz, csak­hogy még csekélyebb felhőzettel és kevesebb széllel. Október pedig J)'8° C. hőinérsékkel és oly időjárással bir, melyet csak elsőrangú délibb klímáknál találunk Ezon hónapbau a legtöbb teljesen szélcsend nap van és a csapadékmennyiség növekedése dacára is csak hét csapadékos nap. Havazás nem szokott mutatkozni, a napos órák száma a felhőzetből ítélve még mindig ele­gendő nagy, a bőmérsék a szabadban tartózkodást egész nap megengedi, szóval gyógyeélokra az időjárás ezen hónapban is kiválóan alkalmas. Ez áll még november első feléről is, mely a szélcsendes hónapok közt harma­dik helyen áll. Nagyobb hidegek ezen hónapban csak ritkán és legfeljebb a hó vége felé szoktak jelentkezni. Összegezve ezen tényeket, Balaton Füredet első­rangú klimatikus gyógyhelynek kell tekintenünk, mely nek előnyeit legjobban oly módon használhatjuk ki, ha mint átmeneti állomást vesszük igénybe. Ezen elnevezés alatt oly gyógyhelyeket foglalunk össze, melyeknél a tél ugyan enyhébb, de jelentékenyen rövidebb, mint hazánk más részein, a melyek ennélfogva téli gyógyhelyekéi is használhatók Ugyan, de különösen március végétói fogva április és május hónapokban, valamint szeptembertől fogva november közepéig, midőn hazánk legtöbb részén a változó időjárás, korán beálló hideg és nagyfokú hőingadozások a betegekre nézve leginkább veszélyesek, tüdőbetegeinknek a leghatalmasabb tartózkodási helyül szolgálnak. Ilyen gyógyhelyet, mely ezen feladatnak teljesen megfelelt volna, hazánkban eddigelé nem ismertünk, jövőben pedig Balaton Füred lesz hivatva őszszel a téli gyógyhelyekre induló, tavasz kor pedig a visszatérő betegeknek huzamosabb ideig nemcsak tartózkodási, de a szó szorosabb értelmében vett gyógyhelyül szolgálni, a hol nemcsak ideiglenes tartózkodásra, hanem az említett előnyök folytán számba vehető javulásra is számíthatnak. Balaton-Füred klímája rendkívül hasonlít a genfi tó partján levő Montreux klímájához, mely mint átmé­reti állomás, a legelterjedtebb hírnévnek örvend, sőt ujabb időben mint téli gyógyhely is eléggé látogatva van. A két hely adatainak összehasonlításakor Mon­treux t a szorgosabban vett téli hónapok alatt valami­vel melegcbbuek fogjuk találni. Ennek oka a genfi tó nagyobb mélységében rejlik, mely télen sem fagy be és igy hatását a parti helyekre kis részben ínég télen is érvényesiti. Ennek dacára Starke 1877 78. télen rende­sen fagypont alatti hőmérsékeket észlelt, az ablakokat reggel jégvirágok borították és a hőmérő sokszor muta tott 8—9" C. hideget. A március hónap mindkét gyógy • helyen körülbelül egyforma, a hó végétől fogva azonban Balaton Füred sokkal előnyösebbnek mutatkozik, mivel a hőmérsék havi középértéke április hóban már másfél tokkal felülmúlja Montreux t, a felhőzet sokkal kisebb, enuél fogva a napos órák száma nagyobb. Ugyanígy állanak a viszonyok májusban is, azonban mig Mon­treuxban a rendkívül magas csapadékmennyiség sok aka­dályt gördit sokszor a szabadban tartózkodás elé, addig Balaton-Füred e tekintetben is sokkal előnyösebb viszo­nyokkal bir. Az őszi hónapokban ugyanígy áll a viszony ; szeptember és október Balaton Füreden jóval melegebbek, mint Montreuxban, hol ezenkívül a sok csapadék is akadályozza a szabadban tartózkodást. November hó mindkét helven egyforma, a csaapdék viszonyok kivételével. A levegő nedve»ségi viszonyai Balaton Füreden mérsékeltnek moudhathatók, mig Montreuxben, kivált a tó közelében, a túlinagas páratartalom sok esetben kel lemetlenné válik. Az évi csapadékmennyiség Montreux ben 1722.5 mm., tehát 3-5-szer annyi, mint Füreden, sőt Budapest évi csapadékmennyiségének is csaknem három szorosát képezi. A csapadékos napok száma Montreux­ben 109, Balaton-Füreden csak 79. Mindezen felsorolt előnyök bizonyítják, hogy Bala­ton Füreden oly előnyökkel bíró átmeneti állomással rendelkezünk, mely a külföld hasonló hivatásu legismer tebb gyógyhelyét is jóval túlszárnyalja. Az őszi és tavaszi hónapokban tehát ezen gyógyhely lesz hivatva első sor­ban a régóta érzett hiányon segiteni. Azonban az előnyök ilyen kiemelésével nem akarom távolról sem azt mon­dani, hogy Balaton-Füred a nyári évszak után klimati­kus gyógyeélokra alkalmatlan. E tekintetben már az ottani tapasztalatok is elegendők arra, hogy az ellenke­zőről meggyőzzenek. A legroszabb esetben is legfeljebb 2—3 óra hosszat üzi a déli órák néha nagyfokú melege a betegeket szobáikba vissza, de viszont kora reggeltől késő estig a legkellemesebb homérséki viszonyok mellett van alkalmuk a betegeknek a szabad és nyugodtan ál­lithatjuk, tiszta levegőn tartózkodásra. A természet minden előnyt oly bőven ruházott rá Balaton-Füredre, hogy jobb klimatikus átmeneti gyógy­helyet ennél kivánnunk nem lehet. Nagy előnye a hely nek még az is, hogy a déli helyek felé vezető közleke­dési vonalban fekszik és igy a betegeknek nem kell külön az odautazás miatt több fárasztó utat tenni meg. Kétségtelen az is, hogy a Balaton egész nyugati partja hasonló klímával bir és igy talán nem hiu azon remény, hogy rövid idő multán orvosaink és a betegek pártolása mellett ezen, klimatikus szempontból oly kiváló partvidéken a gyógyhelyeknek hasonló sorozata fog emelkedni, mint azt a schweizi és felsőolaszországi tavak nál látjuk. Stefánia özv, trórörökösné Keszthelyen. Festetics^-Tassiló gróf val. belső titkos tanácsost és uejét, született Hamilton Mária hercegnőt, a boldog emlékű Rezső trónörökös özvegye, Stefánia ő fensége abban a magas kitüntetésben részesítette, hogy Balaton­Füredről Keszthelyre rándult az ő látogatásukra. Habár e magas látogatás tisztán a grófi családot illette, Keszthely város szeretett grófjának fejedelmi ven­dégét lelkesült örömmel fogadta. Uzsonna után játszani kezdett a társaság. Varano és Elza párthisták voltak egy másik pár ellenében. Elza rendkivüli ügyességgal kezelte az ütőt, minek folytán minden játszmában ők lettek a győztesek. Az ifjú tiszt elméjét inkább Elza foglalta el, mint a játék, s nem csekély érdeklődéssel követé néha sze­meivel a leány kecses mozdulatait. Az utolsó játszma bevégzése után a leány a diadalérzet ragyogásával arcán így szólt lovagjához : — Ugy látszik, főhadnagy ur, hogy mi Fortuna kegyeltjei vagyunk, társak a szerencsében. Varanó szeme közé néz a leánynak, s halk hangon szól : — Akarja, hogy társak legyünk ne csak a szerencsében, hanem a balsorsban is éltünk határáig ? Elza elpirult arca elé vonta az ütőt, s annak nád fonatú apró nyílásain keresztül bámult a tisztre. A má­sik kezében levő lapda a földre esett. Lahajolt érte, de ugyané pillanatban a tiszt is utána kapott. Keze a leány kezét érte és megcsókolta. — Ne tréfáljon I föbadnagy ur. — Komolyan mondtam. Katonának nem szabad szavával játszani. Szóljon ! Ha igent mond, még ma föl­keresem atyját. Elza hallgatott. Meglepte a tiszt komoly hangja. Megint arca elé vonta az ütőt, s izgatottan dobolt rajt ujjaival. Majd susogva szalasztá ki ajkain az „igen" szót s a társaság többi tagja felé szaladt. Később szándékosan csatlakoztak külön csoporthoz. A társaság szétosztása után Varano fökereste irodájában Römer bankárt. Katonás rövidséggel adta elő kérelmét. Elmondta, hogy szereti Elzát, s legfőbb vágya őt bírhatni. A bankár meglehetős szivélyességgel hallgatta vé gig s készséggel adta beleegyezését, ha leánya részéről ellenkezéstől nem lehet tartani. Azt azonban bátor volt utólag megjegyezni, hogy tekintve banküzletének pan gását s így zilált anyagi viszonyait, leányának hozomá­nyul tisztességes kelengyén kivül mit sem adhat. Pedig hogy lehűlt ettől a kijelentéstől a tiszt uram vére, s hogy párolgott el képzelt szerelme. Hebegett valamit, hogy nem pénzéért szereti Elzát, azután eltávozott, óvatosan surranva el Elza szobájának ablaka alatt, melyen keresztül egy ábrándos melodiájú dalnak utolsó akkordjai hallatszottak. * i i* * Lenner százados fölkel Íróasztalától, néhány lépést téve a szobábau, azután odafordul az ablak deszkáján könyökölő komor arckifejezésű Varano főhadnagyhoz : — Tanácsot kértél tőlem s én nem csak mint barátod, hanem mint feljebbvalód is tudomásodra aka rom hozni, hogy nem szeretném, ha valaki azt mondaná, hogy századomban egy lovagiatlan tiszt sértetlenül vi­selheti a karbojtot és az arany-csillagot. — A viszony­felbontását tehát nem tanácsolhatom, várj türelmesen, mig kaucióképes leszesz. — Ellenesetben én lennék az első, ki a lovagiatlanság vádját arcodba csapnám. Ha tanácsomat követed, baráti kezem támogatására számít­hatsz. — Jól van ! tehát megmaradok vőlegényi szere­pemben mindaddig, mig Elza nagysám meg nem unja meny asszonyságát — mondá Varano . . . E jelenet után néhány napra nyilvánosságra jutott Rö mer bankházának bukása s a csődtömeg elárverezése után alig maradt annyijuk, melyből a nagy fényhez és kényelemhez szokott bankárcsalád fél évig elélhetett volna. A banküzlet főnöke kénytelen volt más bankház­nál másodrangú könyvvivői állást elfoglalni. Ily viszonyok között Varano és Elza ugyancsak jegyesek maradtak mintegy hat évig, mig végre Varano, vasszorgalmával a hadbiztosságig fölvivé, mely állásban kaució^ nem k vántatván, végre oltárhoz vezeté Elzát. S hogy boldogok-e ? Azt nem tudom. De miért is ne lehetnének azok ? Varano a klubbokban és lóversenyeken igen jól szokott mulatni. Elzának sincs semmi kívánni valója Cselédekkel nem sokat kell vesződnie, vendéglőből ét keznek. Egész nap zongorázhat, vagy ölebecskéjével játszhatik, s ha ezt is megunja, fölveszi legújabb ruhá­ját s kis kutyája társaságában kisétál a Práterbe. O fenségének s kíséretének érkezése f. hó 24 éu déli '/.^l órára volt jelezve; '/ 212 órakor már egész Keszthely sürü sorfalat képezett a Balaton-parton, a gőzhajó kikötő táján. Ott voltak: a hatóságok, testüle­tek, az összes tanuló ifjúság a tanárok és tanítókkal, a leánykák fehér ruhában virágcsokrokkal. 12 órakor fényes díszhintón megérkezett Festetics gróf is hercegi nejével a magas vendég és kísérete to gadására. Eltelt l óra, a Baross hajó még mindig uem tűnt tel a láthatáron, végre '/ 22 órakor lathatóvá lőn a hajó, mely a hullámzás miatt nehezen haladhatott. A hosszú várakozás alatt a grófi család élénken társalgott a hatóságok és testületek fejeivel és egye­sekkel s ez által az idő mégis meglehetős gyorsan telt. 2 órakor kötött ki a Baross hajó. Stefánia ő fen ségét csónakegyleti egyenruhás fiatal gazdászok szállí­tották csónakon az id. kikötőből a partra, hol a gróf és neje fogadták és melegen üdvözölték, a közönség pedig lelkes éljenzéssel adott kifejezést örömének. Az özv. tróuörökösné Festetics grófnéval, fehér­ruhás leánykák sorfala között — virágszőnyegen — jött a grófi diszfogathoz, melyen a grófnéval Keszthely fel­lobogózott főutcáján a grófi palotába hajtattak ; őket követték a kiséret tagjai fényesebbnél-tényesebb grófi fogatokon. Stefánia özv. trónörökösné tiszteletére a grófi palotában fényes villásreggeli volt, melyen ő fenségén, Stefánián kivül résztvettek : gróf Belegarde főudvar­mester, Gondrecourt és gr. Pálffy Erzsi udvarhölgyek, továbbá gr. Eszterházy Mihály és neje, grót Nádasdy ' leányával, grót D'Orsay Fella, gróf Eszterházy Ferenc, grót Zichy Antal, Bugyi és Kazimir, gr. Andrássy Géza és Sándor, br. Senyey Mici, gr. Bertold Richárd uejével ós leányával, gr. Pálffy Lincsi" s a házigazda nejével. A grófi család csak pár óráig örülhetett a magas látogatásnak. A főhercegnő ő fensége 4 óra 10 perckor már elutazott Keszthelyről külön vonaton s ugyancsak külön vonaton utazott tovább B.-Szt.-Györgyről a déli vasúton Lepsényig, innen kocsin Dégre, grót Festetics Pálékhoz, hol 3 napig fog tartózkodni ő fensége. Azou magas urak és hölgyek, kik a fenséges asszonyt B. Füredről Keszthelyre kisérték, az nap 4 óra után a Baross gőzhajón visszatértek B.-Füredre. Faiskolát kezelő tanítók ügyeimébe ajánljuk a földmivelésügyi m. kir. minisztérium részérő! 1892. évi junius hó 1-én 29.495!IV. 10. sz. a. kibocsá­tott eme pályázati hirdetményt : A magyar földhitelintézet a hazai gyümölcstenyész­tést a községi faiskolák utján előmozdítani óhajtván, az 1892. évtől kezdve, az 1902. évig m'nden évben 1 drb 300 frtos, 2 db. 200 frtos és 18 db 100 frtos jutalmat tüz ki oly tanítók jutalmazására, kik faiskolát kezelnek ós a fatenyésztés terén szembetűnő sikert képesek fel mutatni. Ezen díjakra pályázhat minden magyarországi, faiskolát kezelő néptanító, valamint oly községi kertész is, ki a faiskola kezelésén kivül a népiskolákban a gyü­mölcstenyésztést hivatásszerűen tanítja és tanításának eredményeként községében és vidékén a nemes gyümölcs termelése terén látható sikert képes felmutatni. Különös figyelemben fognak részesíttetni azon ta nítók, kik a tilloxera által elpusztított vidéken kezelnek mintaszerűen faiskolát A pályázati kérvények megbirálásánál kiváló súly­fog fektettetni a minél kevesebb és leginkább keresett gyümölcsfaj nagyban való szaporítására, a faiskola rend szeres kezelésére, az oltás módjára, a magas és félma gas törzsű fák helyes nevelésére. A folyó évi -pályadíjakra a pályázati kérvények f. é. junius 30 áig adandók be az illető kir. tanfelügyelősé gekhez, ki azokat véleménye kiséretében közvetlenül a vezetésem alatt álló minisztériumhoz terjeszti fel, és a pályázat eredményéről ugyanakkor egyidejűleg a vallás­és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrhoz jelentést tesz. Az ekként beérkezett kérvények, a vezetésem alatt álló minisztérium által, az országos gazdasági egye­sület és az országos kertészeti egylet kebeléből össze állított és az országos gyümölcsészeti miniszteri biztos által kiegészített bizottság által fognak tárgyaltatni, mely bizottság a pályázók faiskoláit, ha azt szükségesnek ta lálná, esetleg központi vagy vidéki megbízottjai által meg" is szemlélteti. A pályázó laiskola kezelő tanítók pályázati kérvé nyeikhez faiskolájuk vázlatos rajzát, részletes leirását az abba n található csemeték és oltványok kor, nem és faj szerinti kimutatását meliékelui tartoznak. A bíráló bizottság által a pályadíjban részesítésre érdemes pályázóknak odaítélt jutalmakat a vezetésem alatt álló minisztérium adományozza elismerő oklevél kiséretében. Kik már egyszer jutalmat nyertek, újabb juta­lomra csak az adományozást követő 3 évben pályázhat nak ismét. Ha valamely évben az összes jutalmak nem lenné nek kioszthatók, a ki nem adott pályadíjakkal több dij fog következő évben pályázatra bocsáttatni. Bottornya, 1892. jnnius hó 19-én. Tekintetes Szerkesztő Ur ! Van szerencsém értesíteni, hogy Zalamegye csák­tornyai járásának ügybuzgó, érdemteljes és közszeretet­ben álló főszolgabirája, tekintetes Vrantsits Károly ur, f. hó 18 án ünnepelte boldog házasságának és megyei hivatalos ügyködésének 25 ik évfordulóját, mely alkalom mai járásának jegyzői kara részéről nagy óvációkban részesült. A délelőtti órákban testületileg vonult a jegyzői kar szeretett főszolgabirája lakására, hol az ünnepélyhez méltón őt üdvözölte; ezután disz-isteni tisztelet volt, melyet csoportos lefényképeztetés és közös diszlakoma követett, a melyen a sok felköszöntésekben sem volt. Inán). A díszlakomán részt vett az egész családi kőris

Next

/
Thumbnails
Contents