Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 1-26. szám)

1892-06-12 / 24. szám

lyunk ez országot ótnlmadba ajánlotta, e nemzetet reád bizta ; kérünk, eszközöld ki hathatós pártfogásod által, hogy az Atya, Fiu és Szentlélek áldás i legyen mindenkor hőn szeretett királyunkon, édes hazánkon! Ámen." Zalavármegye hódoló felirata dicsőségesen uralkodó I. Ferenc József apostoli királyunk megkoronáztatásának huszonötévei jubileuma alkalmából. Felséges Császár és Apostoli Király ' Legkegyelmesebb urunk ! Hűség a koronás király iránt, ragaszkodás az alkotmányhoz, két ősi erénye a magyar nemzetnek, melyek diadalmasan vezették keresztül ezer év viharain. Felségc> U- Miik Királyunk bülcsesége, népei javáért buzgó atyai szeretete a magyar nép e két erényét történetünkben még eddig felül nem muló összhangban egyesíté, s azok ma egymásból fényt és erőt kölcsönözve tündökölnek. A huszonöt év, mely Felséged megkoronáztatásának örök nevezetességű napja óta lefolyt, a király és a nemzet legbensőbb egyetértésének korszaka. Felséged emelte fel e viszonyt azon eszmén)! magaslatra, ahol nem érintheti azt többé a félreértés árnya, hanem mind örökre elhomályosíthatlan példaképen fog lebegni az utókor előtt. Ezer eves multunk küszöbén remény és bizalom tölt el bennünket a jövő iránt, mert Felséges Királyunkban tudjuk alkotmányunknak leghűbb őrét ! Őbenne birjuk jogainknak leghatalmasabb védőjét, és ü az, aki atyai szivének minden lüktetésével népeinek boldogításán csügg. A koronázás emlékének ez örömünnepén buzgó imával áldjuk a Gondviselést, aki Felségedben népeinek boidogítására az uralkodói erények eszményeit egyesíté ; legmélyebb alattvalói hódolattal rebegünk hálát Felséged fejedelmi bölcsesége és atyai szívének nyilatkozataiért ! Araszsza el az ég Felségedet minden áldásával; legyen a legszerencsésebb országainak boldogitásában ; legyen a leggazdagabb népeinek szeretetében, s találja fel milliók javáért buzgó szent törekvéseinek legméltóbb jutalmát milliók sziveinek hűségében és örök hálájában ! Kelt Zalavármegye törvényhatósági bizottságának I8y2. évi május 24-én tartott rendkivűli közgyűlésében. Koronázási jubileum vármegyénkben. A koronázás jubileumát vármegyénk székhelyén az ünuepélyhez woltóau ünnepelték meg. A házak nemzeti zászlókkal voltak feldíszítve. Reggel (J órakor a róm kath. plebáuia templomban ünnepélyes hálaadó isteui tisztelet volt, amelyre megjelent a vármegye tisztikara, a houvédhuszár tisztikar, a kir. törvényszék, kir. járásbíróság, kir. ügyészség, kir. építészeti hivatal, kir. tanfelügyelőség, kir. pénziigyigazgatóság, ui. kir. esendőrueki, megteszi felébredése után is és ezen a suggestión alapszik tulajdouképen a hypnotismus haszna az orvosi tudományban, — mert oly fájdalmak, beteges kedély hangulatok, görcsös rángások és hasonlók, melyek nem bonctani elváltozáson, hanem a központi idegrendszer túl nagy izgalmán, vagy depressióján alapszanak, — a suggestió által gyakran sikerrel leküzdhetők, — mert amint a hypuotisált a hypnotiseur által minden neki suggeraltat, jóhiszemüleg tényleg lát és érez is, — ép úgy uem látja és nem érzi az elsuggeraltat pldl. a fájdalmakat. A suggestió hatása pedig onnan magyarázható, - hogy — mint a physiologia tanítja, — mmden, agyunk által felvett eszme, az agykéreg sejtjeiben bizonyos változásokat okoz, — és még e változások megvannak, az illető eszmének is birtokában vagyunk, — később e változások ismét eltűnhetnek, — és ez az oka, hogy telejtiiuk. — Hypnosisbau, ugy látszik, e változások intensiv létrejötte igen elő van segítve, és innen magyarázható a suggestió hatalma. Ezekkel tisztelt hölgyeim ós uraim elérkeztem felolvasásom végéhez. — Énnek tolyaiuáu igyekeztem i a hypuosisnak és tüneményeinek oly ismertetését és megfejtését adui, — mint a hogy azt a moderu tudomány tanítja. — Láthatták, hogy a hynotismusban semmi természetfeletti, semmi uiegmagyarázliatlan nincs, és hogy éppeu oly természetes jelenség, mint a milyen, hogy kezeiii ket és lábainkat mozgatjuk. A hypnotismus története pedig egyszersmind azt a tanúságot nyújtja, hogy semmi sincs, a mi az óriási léptekkel haladó természet tudományok előtt sokáig megfejthetlen maradhatna; — hogy dacára mindennek, a hypuotismusnak még mindig vannak és lesznek megrögzött ellentelei, — ^en csodálkozni nem lehet, — mert mindig voltak és lesznek emberek, kik a régiből felejteni, — az újból tanulni nem akaruak, — de előbb, I utóbb rá fog derülni az exact tudás fénye mind arra, ' ami most meg talán érthetetlen, — és hiába tombol a felvilágosodottsag ellenségeinek dühe a természettudományok ellen, — a jövő a természettudományok-é — és vele együtt a felvilágosodottságé, — e két elválasztbatlau ikertestvéré. ség, városi tisztikar, ügyvédi kamara, az összes taniii tézetek tantestületei és növendékei, a m. kir. pénzügyőrség, egy század honvédhuszár, a tűzoltó csapat és nagy számú közönség úgy, hogy a nagy templom zsufo lásig megtelt ájtatoskodó hívekkel, akik az Ég áldását könyörögték le legalkotmányosabb királyunkra és nejére Erzsébet királynéra. Az ünnepélyes isteni tiszteletet Balaton József esperes-plebános tartotta a káplánok segédlete mellett. Mise alatt műkedvelő úrhölgyek és urak szives közreműködése mellett következő énekek adattak elő: Király hymnus négyes karra Barabás István túl; Magyar mise vegyes karra Schill Antaltól; Hazádnak rendületlenül graduale alatt férfi karra Egressy Bénitől; Jókai Király hymuusa férfi karra Bogdán Lajostól; Kölcsey llymnusa vegyes karra Erkel Ferenctől. A róm. kath. templomból a közönség egyenesen az izr. templomba ment, sziutén hálaadó tiszteletre, hol Eiiirelsmau Izrael főrabbi hazafias szellemtől áthatott beszédben méltatta a nap jelentőségét. A templomi ájtatoskodások alatt ez üzletek zárva | voltak. Délután 3 órakor a polgári fiú , polgári leány- és középkereskedelmi iskola itjusága tartotta a koronázási ünnepélyt szép számú közönség részvétele mellett. (Lefolyása más helyeu olvasható.) Este a város csinosan ki volt világítva. Elismerés sel kell megemlékeznünk kereskedőinkről, akik kiraka taikat meglepő csinual és ízléssel világították ki s számos transparentot láttunk „El|en a király! Éljen a haza!" felírással. Egyes magánosok is szép díszítéseket alkalmaztak. A közönség az egész kivilágítás alatt nagy ) csoportokbau hullámzott az utcákon. * * * A koronázás jubileuma Naqy Kanizsait is elég impozáns volt, tekintve, hogy az időjárás éppeu nem volt kedvező. Heggel 5 órakor a város minden templo mában megszólaltak a harangok, a tűzoltó zenekar ébresztővel járta be a város utcáit. 10 órakor istenitisztelet volt a szentferenciek templomában; I I órakor pedig a többi felekezetek templomaiban. Mindpgyiken résztvettek a különböző hatóságok küldöttségei. Délután a Deáktéren térzene volt,; este pedig féuyes kivilágítás, mely alkalommal a város valóságos fényárban úszott s az egyes házak és paloták pazaron voltak díszítve és világítva. Az utcákon a nép ezre uyüzsgütt s a tűzoltó zenekar diszzenével járta be a fényárban uszó utcákat és tereköt A mozsarak hajnaltól késő estig durrogtak. Az íiunepség nagyszerűségéből sokat levont a folyton ismétlődő záporszakadás. * * * Keszthelyen a koronázási jubileumi ünnepséget jun. 7-én a gymnasium kezdette meg. A tanári kar vezetése mellett az itjuság szt. misén volt. Ez után a gymn. egyik termében gyűlt egybe az ifjúság a tanárokkal, hol dr. Burány Gergely igazgató diszbeszédet tartott. E beszéd előtt és után az énekkar hazafias dalokat zengett. _ D 7-én d. u. ra az elemi isk. tanulók kirándulása az erdőre volt tervezve, melyet az eső miatt el kellett halasztani. X án kora reggel lobogódiszt öltött Keszthely város ; az uteákou ünnepi díszben járt-kelt a lakosság; J órakor az izr., 10 órakor pedig a r. k. templomban tartatott hálaadó isteni tisztelet ; utóbbi helyen jelen voltak az összes hatóságok, testületek, honvédség, tanulóifjúság oly nagy számmal, hogy a templom zsúfolásig megtelt. A misét dr. Dunszt F. apát mondotta, főpapi díszben, fényes segédlettel; mise alatt mindvégig az iparosok dalköre énekelt. Mise után az elemi isk. tauulók nemzeti zászló elővitele alatt visszatértek tantermeikbe s a tanítók ünnepi előadást tartottak a koronázásról, a jóságos királyról, I. Ferenc Józsefről ; a tanulók hazafias dalokat zengedeztek. Az összes üzletek 10—11 ig zárva voltak Az az nap d. u. tervezett gymnasiumi tanulók, zárdai és felső leányiskolái növendékek kirándulását Hévízre, a városerdőbe a szakadó eső elmosta. Este 8 órakor (iovorcsin vendéglőjében bankett, a színházban diszelő adás volt. Keszthely polgárváros 8 óra után ki volt világítva. A 9 ére tervezett ünnepségeket, kirándulásokat az eső megrontotta. •í * * Tapolcza város a király megkoronázásának 25 éves évfordulóját szintén hazafias lelkesedéssel ülte meg. A várost fellobogózták, ünnepélyes hálaadó isteni tisztelet tartatott, az iskolákban koronázási ünnepély ! Este a várost kivilágították. Az ünnepélyt társasvacsora zárta be Mojzer vendéglőjében, hol több lelkes és hazafias beszédet tartottak. * s * Csaktornya és Alsó Lendva városok hazafias érzelmű polgársága a nagy naphoz méltólag ülte meg junius 8 át, * * Sümeg is megünnepelte a király koronázás 25-ik évfordulóját. Nemzeti lobogók lengtek a házakon, reggel 8—9 ig a népiskolai tanulók buzdittattak imára a királyi párért és hazafias erényekre, J órakor isteni tisztelet, 10 órakor a reáliskolai tanulók ünnepélye volt, 1 1 kor pedig ima az izraelita templomban volt. Ének, szavalat és alkalmi beszédek emelték a nap fényét. Az iskolákban Bánfi Alajos igazgató az elemi-, felsőleány iskolai, — Orbán Lajos igazgató, dr. Kelemen Károly és Földi János tauárok a reál iskolai tanulók, valamint elöljárók és vendégek jelenlétében mondottak beszédeket. A város este kivilágítva, a tűzoltók pedig fáklyás menetet rendeztek, szónoklatot Barkóczy Károly elnök tartott. Koronázási jubileum a zala-egerszegi polgári- és középkereskedelmi iskolánál. A zala egerszegi polgári fiú , polgári leány és középkereskedelmi iskola a koronázás huszonötéves évfordulójának jubileumát t. hó 8-án délután 3 órakor ülte meg a polgári fiú-iskola rajztermében. A teremben 0 felségeik, a király és királyné olaj nyomatú arcképei voltak kifüggesztve, koszorúval övezve; felettük nemzeti zászlók s e zászlók közt a magyar korona. Az ünnepélyen megjelent dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő, Kovács Károly polgármester, Szigethy Antal iskolaszéki elnök, Háczky Kálmáu iskolaszéki tag, nagy számú közönség s a hármas intézet tantestületei és növendékei. Pont 3 órakor kezdődött az ünnepély a „Hymnus" eléneklésével, mely után Udvardy Ignác igazgató a következő, beszéddel nyitotta meg az ünnepélyt: Mélyen tisztelt Vendégkoszorú ! Kedves növendékek! Ritka örömünnepet ül ma az ország. Dicsőségesen uralkodó királyunknak, I. Ferenc József őfelségének megkoronáztatása huszouötéves évfordulóját. Ha visszaszáll emlékezetünk a múltba, megjelenik előttünk csodavarázsával a dicső nap, melyen 25 évvel ezelőt a nemzet üdvriadása között fejére tették szent István koroDáját, amelyen Isten szabad ege alatt legféltettebb kincsünkre, ezredéves alkotmányunkra, meg esküvék ! E dicső uap emléke felejthetetlenebb előttünk ma, huszonötév után, midőn egy hosszú mult szakadatlan láncolata élő tanuságkép jelzi, hogy benne legalkotmányosabb királyunkat, az ősi alkotmány leghűbb őrét tisztelhetjük. Midőn tudatával biruuk annak, hogy nemes szive velünk, alattvalóival, érez, hogy minden gondolata, minden egyes tette édes hazánk jólétének előmozdítására irányul. Akit láttunk bű tanácsadójának, a haza bölcsének, vármegyénk örök büszkeségének, Deák Ferencnek rovataiánál mély megindulás közt állani; akit láttunk hazánk második metropolisának, Szegednek romjainál a lesújtó fájdalom közt és hallottuk jóslatszerü szavait „Szeged szebb lesz, mint volt": annak nemes szive csak e hon javáért doboghat; drága hazánk nagyra emelkedése és felvirágoztatása lehet csak legszentebb vágya és egyedüli törekvése. A koronázási huszonötéves évforduló drága emlékének méltó megünneplése végett sereglettünk ma egvbe intézetünk lalaí közé, hogy koronás királyunk iránt való alattvalói hódolatunknak kifejezést adjunk; hogy az ő fényes, eredményben gazdag életpályáját megismer vén, nemes példáján fellelkesüljünk; hogy az Eg áldását küuyörügjük le reá, szent István jeles utódára; hogy egy szívvel, egy lélekkel rebegjék ajkaink : „Éljen a király !" Az éljenzéssel fogadott megnyitó után: A puszták rózsája. Énekelték a polgári leányiskola növendékei, mely után Dódy József polgári fiú és közepkereskedelmi iskolai tanár az ünnepély jelentőségét a következő, többszöri éljenzéssel kísért, hazafias érzelmű sikerült beszédben méltatta: Mélyen tisztelt ünneplő közönség ! Kedves Növendékek! Nagy és magasztos ünnepet ül ma Magyarország; hazánk fővárosa tényben úszik, hogy alkotmányunk visszaállításának, felséges uralkodónk megkoronáztatásának 25 éves jubileumát, a magyar állameszme győzel mét, az alkotmányt kivánó nemzet akaratáuak diadalát megünnepelje. Midőn ama megtisztelő felhivásbau részesültem, hogy a mai ünnepély emeléséhez, a mint történelem tauára — én is hozzájáruljak ; egy percig sem haboztam, hogy a fölhívásnak eleget tegyek. Nem mintha azon önhittségben élnék, hogy gyenge szavaim által az ünnepély méltósága emeltetnék, hanem azon örömben ragadtam meg a kedvező alkalmat, hogy e uagy napon, melyen a nemzet milliói felséges Uralkodónknak, I. Ferencz József apostoli királyunknak homlokára a hála és szeretet gyöngyvirágaiból fouuak koszorút, e koszorúba én is a zalaegerszegi ünneplő közönség nevében egy igénytelen levélkét illesszek. Mielőtt azonban az ünnepély fontosságát, annak kiható erejét, nemzeti történetünk e legújabb szakát méltatni szerencsés volnék, engedje meg az igen tisztelt közönség, hogy a multakra visszatekintve, röviden el mondhassam a kiegyezkedésnek, tehát alkotmányunk visszaállításának előzményeit. A magyar szabadságharc szomorú befejezése után gyászos napok borultak a magyar nemzetre. Szeren csétlen honfiaink, kik tényleg előkelő részt vettek a szabadságharcban, vagy nemes belátással itthon intézték hazánk ügyeit, részint bitófára, részint golyó általi halálra ítéltettek, részint gályarabságra hurcoltattak. Akik visszarettentek a halál borzalmas kínjaitól, a hontalan ságban kerestek menedéket. A győztes fél korlátlan kény uralma ólomsulyként nehezedett|a magyar nemzetre ; a központi kormány Bécsben egyesíttetvén, az úgynevezett „Bach korszak" alatt nemcsak a magyar alkot mány, hanem a magyar nemzetiség is eltöröltetett. Utóbb egyetlen kincsétől, nyelvétől is meg akarták fosztani a magyarnemzetet; szigorú büntetés terhe alatt elrendelték, hogy az iskolákban a tantárgyak ' nagyobb része uémetül taníttassék, hogy igy az országot nyelvé tői megfosztva, annál könnyebben tehessék osztrák tartománynyá. A nemzet tűrt, némán, keservesen, és várt jobb idők reményében, lánglelkü költőnk azon szavaival: „Még jönni kell, még jönni fog egy jobb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán!" — mert meg volt győződve, hogy a jog, az igazság olyau, mint rugany, hogy minél erősebben nyomják, annál hatalma sabbati pattan vissza. A nemzet nem is csalódott. Elérkeztek a szerencsétlen, váltságos napok Ausztriára is. 1859-ben háborúba keveredett a franciák által segélyezett olaszokkal; a solterinói vereség után junius 24-én elvesztette egyik legszebb, legvirágzóbb tartományát, Lombárdiát. E veszteség megrendítette Ausztriát; a bölcs feje delem belátta, hogy rosz tanácsadóinak ügyetlen pol> tikája tévútra vezette; belátta azt is, hogy birodalma gyengülését ellenséges érzelmű szomszédain kivül népe