Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 1-26. szám)

1892-06-05 / 23. szám

A soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből. A soproni kereskedelmi és iparkaraara május hó .2 én közgyűlést tartóit. A gyűlésnek a megyénket érdeklő' megállapodásait a következőkben adjuk: A kereskedelemügyi miniszter oiy felhívással küldé meg Perlak k, zs• a már engedélyezett keddi heti vásárou a marha'• 1 i)tás és egy új, szombati napon tartandó hetivásár engedélyezése iránt benyújtott kérvényét mellékleteivel együtt a kamarának, hogy az említett kérelemre nézve közgazdasági és közforgalmi szempoutból tegyen véleményes jelentést. Mivel folyamodó község azon indokolása, hogy úgy fogyasztó közönségének, mint kereskedelem- és ipar ral foglalkozó lakosságának száma az 1876. évbeu engedélyezett keddi hetivásár engedélyezése óta tetemesen emelkedett s ennélfogva új élelmiszer — hetivásár engedé lyezése feletti kívánatos, egyáltalán meg nem támadható, amennyiben Perlakon, mely már előbb is szolga bíróság és kir. közjegyzőség székhelye volt, az utolsó 15 évben tényleg kir. járásbíróság s lü tagú tantestülettel biró állami népiskola létesült, ezenfelül a kereskedők és iparosok száma 174-re növekedett; mivel továbbá a forgalomban már meghonosodott keddi hetivásárnak marhavásárral való kibővítése a kamarakerület ezen legdélibb kereskedelmi gyúpontja forgalmának emelésére, másrészt ezeu kiváló inodou marhatenyésztő vidék marhaállományának értékesítésére csak jótékony befolyással lehet s az általános forgalmi viszonyok általa előreláthatólag nem fognak zavartatni : a kamara az iroda javaslatához képest a fenforgó kérelem teljesítését fogja ajánlani a kereskedelemügyi miniszterhez intézendő véleményes jelentésében oly megjegyzéssel, hogy tek.utettel az izr. vallásúakra, ne szombati, hanem csütörtök, vagy pénteki napra engedélyeztessék az új élelmiszer hetivásár. A kereskedelemügyi miniszter Tihany községnek három, piaci helypénzszedési joggal egybekötött országos vásár engedély ezese tárgyában benyújtott kérvényét oly telhivassal küldötte meg a kamarának, hogy tekintettel az ottani közgazdasági és torgalmi viszonyokra és a szomszédos, vásártartó községek vásárainak számára, a kérelemre vonatkozólag tegyen indokolt jelentést. Tekintve, hogy Tihany egyike a karaarakerület kisebb és jelentéktelenebb községeinek, melyben a legutolsó hivatalos adat szerint csak 2ö iparos és keres kedő van s igy sem népességi, sem kereskedelmi, sem ipari szempontból nem igényelhet kiváló figyelmet; tekintve továbbá, hogy épen a folyamodó község által hivatkozott földrajzi fekvés szól ellen annak, hogy orszá gos vásárok engedélyezése által forgalmi gyúponttá emeltessék, mivel a tihanyi félsziget északkeleti csucsá ra épülvén, eltekintve a telette kétes értékű kompközle kedéstől, egyáltalán csak egy oldalon közelíthető meg rendszeresen; tekintve továbbá, hogy e vidéken B. Füreden, N.-Vázsonyban, Sz.-Antalfán, Köveskállán, KővágóEőrsön, Gyula-Kesziben, Kapolcson s Káptalantótiban, eltekintve a szemben lekvő somogyi partvidék vásárjai tói, ez időszermt már 23 országos és 2 bucsúvásár tartatik, ezenkívül a közel B.-Füreden 1, Kővágó-Eőrsön 2 s Kapolcson 1 hetivásár van engedélyezve s így ezen terményekben s állatokban egyaránt szegény és a szőlők kipusztulása óta megcsökkent fogyasztóképességű vidék forgalmi szükségletéről kellő módon vau gondoskodva; végül tekintve, hogy sem a phylloxera pusztítása, sem a községi jövödeleinnek emelése nem szolgálhat indokul oly fontos kérdés eldöntésénél, aminő az országos vásárok további szaporítása, mivel első esetben a Balaton egész északnyugoti részét egy nagy vásártérré kellene átalakítani, utóbbi esetben pedig minden község támaszthatna hasonló igényeket: a kamara az iroda javaslata alapján a kért három országos vásár engedélyezése ellen nyilatkozik a miniszterhez intézendő véleményes jelentésében. A tapolczai bérkocsik részére a zalavármegyei bérkocsi ipari szabályrendelet értelmében alkotott és Zalavármegye alispánja által jelentés kíséretében a belügyminiszterhez terjesztett s onnan illetékes intézkedés céljából a kereskedelemügyi miniszterhez áttett viteldíj szabályzatot az ezen tárgyra vonatkozó összes iratokkal együtt a kereskedelemügyi miniszter oly felhívással küldötte meg a kereskedelmi- és iparkamarának, hogy a szóban forgó viteldijszabályzatra és az az ellen Bauer és érdektársai részéről beadott felebbezésre vonatkozólag a helyi viszonyokra való tekintettel véleményes jelentést tegyen. Tekintve, hogy épen Tapolczán, a Balatonvidék borkereskedelmének ezeu gyúpontján, s ennélfogva legélénkebb forgalmú városában egy állandó viteldíjszabályzat megalkotása a forgalom szempontjából elkerülhetién követelményt képez; tekintve továbbá, hogy a inegíelebbezett szabályzat úgy a tapolczai járás iparba tósági megbizottai, mint Zalavármegye törvényhatósága részéről felülvizsgáltatott s a viszonyoknak megfelelőuek találtatott; tekintve végül, hogy az egyes tételek, melyek átlag 5 frtnyi napi tuvarbérnek telelnek meg, a bérkocsi ipar fennállását épen nem veszélyeztetik s a vidékenáltalán dívó viteldíjakkal megegyeznek, magasabb díjtételek alkalmazása mellett pedig maguk a felébbe zők sem hoztak fel különleges, figyelmet igénylő okokat : a kamara az iroda javaslatához képest a fenforgó telebbezés elutasítása és a megtámadott viteldíjszabályzat helybenhagyása mellett nyilatkozik a kereskedelem ügyi miniszterhez intézendő véleményes jelentésében. Schiudler Ferenc kamarai titkár, aggkorára és beteges állapotára való tekintetből, f. évi julius 1 tői nyugdíjaztatását kérte. A kamara folyamodó kérelmének helyt adva, őt f. évi julius l-től togva — szolgálati éveinek megfele lőleg — évi 2000 frttal nyugdíjazta. Lgyuttal 32 éven át tanúsított ügybuzgóságáért. s ezeu idő alatt a kamara szolgálatában kifejtett működéséért a kamara teljes elismerését fejezte ki és számára, bokros érdemeinek hálás elismeréseül, ezer forintnyi tiszteletdíjat szavazott meg. Az igy megüresedett titkári állásra —• pályázat hirdetése nélkül — a kamara ügybuzgó, mindenkor dicsérettel kitüntetett másodtitkárát, Kirchknopf Frigyest, aki tizenegy éve áll a kamara szolgálatában s ezen idő alatt ismételten és közmegelégedésre vezeté önállóan a kamara irodáját — előléptetés utján egyhangúlag megválasztották s a másodtitkári állás betöltése végett pályázat kihirdetését elhatározták. Az 1892-ik évi védhimlöojtás az ojtási körök s az ojtást teljesítő orvosok megnevezésével. A tapolczai járásban : a tapolczai közegészségi körben: dr. Lövensohn Mór körorvos, a köveskállaiban: dr. Kustos Károly körorvos, a monostor apátiiban : dr. Fischer Gyula körorvos, a balatonfürediben : dr. Moller Miklós körorvos. , A sümegi járásban : a sümeghi közegészségi körben : dr. Fischer Ignác körorvos, a csabrendekiben : dr. Lengyel Ármin körorvos. A szent-gróthi járásban : a szent-gróthi közegészségi körben : Mehr Mór körorvos ; a türjei közegészségi körből a sümegi járáshoz tartozó községekben : dr. Lukonich Gábor járásorvos, a szent gróthi járáshoz tartozó községekben: dr. Misner Antal járásorvo3. A keszthelyi járásban: Keszthely mezővárosban: Dékinár János községi orvos, Keszthely polgárvárosi közegészségi körben : dr. Singer Bernát körorvos, a karinacsiban : dr. Lőwi Mór körorvos. Nagy Kanizsa városban : dr. Rácz Kálmán és dr. Gerő .József városi orvosok. A nagy kanizsai járásban : a szepetneki közogész ségi körben : Augenfeld Fülöp körorvos, a szent baiázsiban: dr. Viola Ignác körorvos, a kis-koraáromiban : dr. Ilausner József körorvos, Légrád mezővárosban : Hirsclil Ármin községi orvos. A pacsai járásban : a pacsai közegészségi körben: lleinitz Ignác körorvos, a kapornakiban : dr. Froinmer József járásorvos. A „Zalamegye" tárcája. A hypnotisninsról. Irta és a sümegi kasziuó társasestélyén felolvasta : dr. Fischer Ignác orvostudor. I Folytatás.) Nem lesz talán érdektelen, ha a fokozott érzékszervi és reflex ingerlékenység nyilvánulásával kissé részletesebben foglalkozunk. A látás érzéke hypnn is alatt fokozódott; — legalább nagyobb a szem ideghártyájának fogékonysága a lény iránt, — mi abból következik, hogy a lecsüggő szempillán keresztül eljutó csekély részét valamely erő sebb ténynek a hypnotisalt megérzi, mi egyes reflex tüneményekb kétségtelen. — De hogy a hypnotisal tak behunyt szemükkel igazán látnának, sőt sok mértföldnyi távolságra, vagy falakon keresztül, — az a mesék országába tartozik. — Ez oly képtelenség, tisztelt hölgyeim és uraim, mint az, hogy valaki sok mértföldnyire távol levő barátját színről színre láthassa, ha ezt mindketten akarják, — mint ezt a telephathiának hívei állítják, — kikről nem tudja az ember, hogy j szélhámosoknak, vagy szánandó elmebetegeknek tart ! sa-e őket. — S mit mondjunk, ha olvassuk, hogy egy Flammarion Kamii is hivője lett e legújabb badarság ' nak ? Kell, hogy önkénytelenül is Tuttle e szavaira gondoljon az ember : „Korának legnagyobb elméje, — ha megbetegszik, egy óra alatt elvesztheti egész szellemi erejét, — vagy ha az aggkor gyengeségei elérik, újra oly tehetetlen és balga gyermekké lesz, mint először volt." De térjünk -,ssza tárgyunkhoz. A hallás érzés tokozott voltából m ^yarázható, hogy sok hypnotisalt a másik szobában ketyegő zsebórát hallja, hogy ismerőseit járásukról, még mikor kiint vannak, felismeri. ] Sőt mint szavahihető búvárok állítják, némely hypnotisalt még az izületek mozgásával járó finom zörejeket j is annyira hallja, hogy ebből képes megismerni, váljon valaki félig vagy egészen csukta e be száját. De Braid, a hypnosís első tudományos művelője, I még többet is állít; — szerinte, általa hypnotisalt siket i némák meghallottak egyes zörejeket. Azonban ez eset ben Braid felfogását nem helyeselhetem, bár azt más szerzők is minden megjegyzés nélkül helyben hagyták. — Ugyan is az éllettan tanítja, hogy oly ideg ingervezető képessége, mely hosszasan nincs működésben, végre teljesen elvész, sőt az ily ideg végre egészen elsorvad, és igy siketnémáknál a VIII ik agyidegpárnak a hallást közvetítő része szükségképpen el van sor | vadva, amiből következik, hogy az illető hypnotísált , siketnémák az említettt zörejeket — nem is hallhat- | ták. — Szerintem annak magyarázata, hogy Braid J siketnémái zörejekről tudomást vettek, az, —- hogy hypnosis alatt a bőr tapintó képessége is rendkívülien növekszik, és igy Braid siketnémái a zörejek okozta légrezgé.;üket nem a fülükkel, hanem tapintó szervükkel, t. i. bőrükkel érezték meg. Hogy e magyarázatban semmi lehetetlen sincs, mutatja ama süket hannoveri állatorvosnak a szakirodalomban gyakran felhozott esete, ki, — ha vele beszéltek, — tenyerét a hangforrás felé fordítván, — a beszélőt megértette; úgyszintén az a tapasztalat, hogy sok siket néma kezét a beszélő mellkasára téve, — a mellkasfal rezgéseiből következtetett a beszéd értelmére. Megfelelően a hallási érzés fokozodásának, — a hallott hangnak a hypnotisaltra való hatása is, — sok kai nagyobb. — Érdekes, hogy mint közelednek hypnotisaltak a halk, gyengéd hangok forrása felé, helyükről fel is kelve — és mint igyekeznek védekezni lármás, zörejes hangok elöl. Valamint a hallás, ugy rendkívülien élesül a hyp- 1 nosisban a szaglás érzéke is. A zala egerszegi járásban : a XVII. közegészségi körben : Rigó Ferenc körorvos, a XVIII-ikban dr. Isoó János körorvos, a szepetkiben : dr. Halász Miksa körorvos, a zala-lövőiben : dr. Goldstein Károly körorvos. Zala-Egerszeg városban: dr. Graner Ádolf városi orvos. A novai járásban : a novai közegészségi körben : dr. Stehló Aurél járási orvos, a pákaiban : Mihálovits István körorvos. Az alsó lendv&i járásban : a baksai közegészségi körben : Stanovszky Nándor körorvos, az alsó lendvaiban dr. Józsa Fábián körorvos, a bellatincziban dr. Messer Samu körorvos, a dobrónakiban : dr. Király Mór járási orvos. A letenyei járásban : a letenyei közegészségi körben : dr. Hajós Sándor járási orvos, a bánokszentgyör gyiben : dr. Halász Vilmos körorvos. A perlaki járásban : a kotori közegészségi körben : Rózsay Mór körorvos, a perlakiban : dr. Bölim Szidney járási orvos, a szoboticzai és mura csányiban : dr. Koréin Adolf körorvos. A csáktornyai járásban : Csáktornya mezőváros ban : dr. Schwartz Albert községi orvos, a stridóiban : dr. Krasovecz Ignác járási orvos, a dráva vásárhelyiben : dr. Wolf Albert körorvos, a mura szerdahelyiben : Grahovecz András körorvos. Vizsgálatok sorrendje a zala egerszegi polgári jiú-, polgári leány- és középkereskedelmi iskolánál az 1891,92-ik tanév végén. Junius 10-én délelőtt a középkereskedelmi iskola 1. osztályában vizsgálat a történet-, áruisine és kereskedelmi számtanból. Junius 11-én délelőtt a kozépkereskedelmi iskola Il ik osztályában vizsgálat a vegytan-, könyvvitel- és kereskedelmi isméből. Junius 13-án délelőtt a polgári fiú iskola- és küzépkereskedelmi iskola összes róm. kath. és izr. vallású tanulóinak hittan vizsgálata. Junius 13-án délután a polgári leány iskola összes róm. kath, és izr. vallású tanulóinak hittan vizsgálata. Junius 15 én délelőtt a középkereskedelmi iskola 11-ik osztályában vizsgálat a betűszámtan-, könyv vitel- és vegytanból. Junius 15 én délután a középkereskedelmi iskola 11 ik osztályának vizsgálata a betüszámtan-, áruisme- és történetből. Junius 17-én délelőtt a polgári fiúiskola I-ső osztályának vizsgálata. Junius 18án délelőtt a középkereskedelmi iskola I-ső osztályában vizsgálat a kereskedelmi földrajz , kereskedelmi isme és természettanból. Junius 18 án délután a polgári fiú-, polgári leányés középkereskedelmi iskola ág. ev. és helv. hitv. tanulók hittanvizsgálata. Junius 20-án délután a polgári fiú- iskola Il-ik osztályának vizsgálata. Junius 20 án délelőtt a középkereskedelmi iskola II ik osztályának vizsgálata a magyar-, német- és francianyelvből. Junius 21-én délelőtt a polgári fiú- iskola Ill-ik osztályának vizsgálata. Junius 21-én délután a polgári fiú iskola IV-ik osztályának vizsgálata. Junius 22-én délelőtt a polgári leányiskola I ső osztályának vizsgálata. Junius 23 án délelőtt a polgári leányiskola 11-ik osztályának vizsgálata. Junius 24 én délelőtt a polgári leányiskola Ill ik osztályának vizsgálata. Junius 24 én délután a polgári leányiskola IV ik osztályának vizsgálata. Junius 25 én délelőtt a középkereskedelmi iskola I-ső osztályának vizsgálata a magyar-, német- és francianyelvből. A tudományos hypnosisnak mondhatjuk atyja, Braid, beszéli, hogy egy hypnotísált nő, egy rózsának a szagát 15 méter távolságból felismerte, — és azt, mint Braid magát elég drastikman kifejezi, — vizsla módra előkereste. Ez élesedett szaglás érzés számos tünemény ma gyarázatát adja meg, — melyeket egyes, magukat magnetiseuröknek nevező szélhámosok, a jóhiszemű közönség elámitására használtak fel. — Igy p. o. hogy a hypnotísált egyén dacára, hogy, mint mondtam, szemei le vannak csukva, belépő ismerősét, ha egészen nesztelenül jár is, megismeri, hogy egyes tárgyakat felismer, sőt még azt is megmondja sokszor, hogy a felmutatott tárgy valami jó ismerős-é-e ? jól lehet még nem is látta ismerősénél ama tárgyat. Mindezt, mint alva látást, mint az értelem élesülését a delejes álomban, — mint ők magukat kifejezték, — tálalták a jóhiszemű közönség elé. Pedig tisztelt hölgyeim és uraim! mindennek ina gyarázata igen egyszerű. — A hypnotisalt egyén megismeri belépő ismerősét, vagy valamely tárgyat, melyet ez magánál szokott hordani egyszerűen a szagáról, — ugy hogy nem alva látásról, hanem, ha már az alva szót hozzá akarjuk tenni, — csak is alva szaglásról beszélhetünk. — Hogy a dolog így áll, — erről tanusko dik egy saját észleletem ; néhány hét előt egy betegemet gyógyeljárási okokból hypnotisaltam, — közben a szobába lép a beteg egy ismerőse, — kérdem betegemtől, ki lépett be? — a hypnotisalt beteg nem tudja megmondani ; ekkor az illető belépett egyén kalapjával köze ledem feléje, — mire a beteg ismételt kérdésemre megmondja belépett ismerőse nevét. Itt másról, mint élesített szagló képességről, nem lehet szó. Meglepő, — de tény, hogy a mily mérvben emelkedik a szaglás és hallás, — éppen oly mérvben csökkenik az izlés érzéke; különösen ha a hypnosis már kissé