Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 1-26. szám)

1892-05-29 / 22. szám

Melléklet a „ZALAMEUYE" 1892. évi 22 ik számához. zése által pedig azt minél szélesebb körben lehetővé teszi, azonban csak is az intelligeus osztálynál Volt némi eredmény, mig a köznép valódi keleti megadással nézi és tiiri vagyona pusztulását akkor, midőn annak elhárítására teljesen biztos óv- és ellenszerrel bir. Gyümölcs az elmúlt évben kevés és selejtes minőségű termett, sok helyen a jégverés tette nagyrészben tönkre; ez volt oka, hogy egyesületünk programmjába telvett kerti termény és gyümölcs kiállítás megtartható nem volt. A téli fagy, a virágzás idejében megujuló erős szelek, és a még mindig lazán eszközölt hernyó fészek pusztítás voltak főokai a silány termés eredményének ; nagyon keresett volt pedig a gyümölcs s piacainkon a szomszédos Vasmegye és Stájerországból behozott, nevezetesen Ízetlenebb gyümölcs, mint, a mieuk, nagy és jó keresletnek örvendett. Állat egészségügyünk, eltekintve a ragadós szájés körömbetegségtől, kielégítő volt; a sertések között pusztított csak szórványosan a torokgyik és orbánc, ez utóbbi betegség ellen több gazdaságban jó sikerrel alkalmaztatott a védőoltás. Kártékony rovarok a hernyók kivételével nem uralkodtak, mindazonáltal itt ott a dróttéreg és mezei esrerek okoztak némi kárt. Sajnálattal kell azonban megemlékeznem a nagy és gyakori jégverésekről, melyek megyénkben 1891-ben rendkívüli károkat okoztak, nem kevesebb mint 242 határt ért jégverés, sok helyen 3—Gszor is ismétlődött, s minden terményt tönkre vert. Egyesületünk állat díjazást az elmúlt évben 2 helyen tervezett és pedig : Tapolczán és Csáktornyán, Tapolczán egyidejűleg cseléd jutalmazás, Csáktornyán pedig kerti termény és gyümölcs kiállítás lett volna tartandó, mindebből azonban csak a tapolczai állatdíjazás és cseléd jutalmazás volt megtartható, ez mégis tartatott szeptember 5 én; azonban a már több vidéken uralkodó száj és körömbetegség miatt kevésbbé volt látogatott, csak négy díj oszlatott ki és pedig 2 első rendti 20 frtal, és két IV-ik díj 5 trtal ; igy összesen állat díjazásra 50 frt. A II. és III. díjazásra méltó állat nem volt. Megjutalmaztatott ez alkalommal 8 gazdasági cseléd, ezek közül leghosszabb időt töltött egy, ugyanazon gazdánál 35 évet, legrövidebb jutalmazott szolgálati idő volt 13 év; összesen kiosztatott 90 frt, első díj 20 frt, második 15 frt, 3-ik 10 frt, 4-ik 5 frt. A Csáktornyán tervezett állat díjazás az időközben még inkább terjedett ragályos száj és körömbetegség miatt, a kerti termény és gyümölcs kiállítás pedig azon okból nem volt megtartható, mert kiálllításra méltó gyümölcs, vagy egyéb termény a rosz silány minőség és jégverések következtében nem volt. Egyesületünk a megyénk területén örvendetes haladásnak indult, és meglepően fejlődő szarvasmarha tenyésztés előmozdítására tenyész bikákat az elmúlt évben is helyezett ki; de aránylag keveset, csak is 7 dbot; ennek oka abban található, hogy az egyesület 1891. lebr. 9 én hozott határozata szerint kedvezményes árban csak azon községek kaphatnak tenyész bikát, melyek ez egyesület rendes tagjai sorába lépnek, igy a köznép csak tartózkodva fordult az egyesülethez; megjegyezhetem azonban, hogy azóta, jelesen a folyó évben már sokkal több község jelentkezett tagul s már most helyesen kezdik előnyét az egyesületbe lépésnek felfogni. Beszereztetett az egyesület részéről az elmúlt évben 700 metermázsa műtrágya, több rendbeli gépek — egyes megbizóknak, gazdasági magvak ; a keszthelyi gazdakör részére 500 frtot adott az egyesület vetőmag beszerzési alapnak, és 10J metermázsa vető buza be is szereztetett Zsombolyáról, a balaton melléki phylloxera ellen védekező egyesületnek 300 frt évi segély nyújtatott az egyesület részéről. A tacseinete kertekből több ezer la és cserje adatott ki a tagoknak, a gyümölcsfák az egyesület külső kertjében neveltetnek s ott igen szépen fejlődnek. Meg kell itt emlékeznem a keszthelyi gazdakör felügyelete alatt álló meszes györöki amerikai szőlőte lépről, mely az anya egyesület részéről évi segélyben részesül, de azt méltán meg is érdemli, az elmúlt évben is (jO—80.000 részint gyökeres, részint sima amerikai szőlővesszőt hozott forgalomba tagjai között. A tapolczai m. kir. vincellér képezde is az elmúlt évben január 5-én nyittatott meg, mint az egyesület kiküldöttje által a zár vizsgán meggyőződhetett, szép eredménnyel; a növendékek elméletileg és gyakorlatilag meglepő haladást tettek, máris egyes birtokosoknál majdnem 100.000 re menő oltást eszközöltek jó eredménnyel. Bizonyára nagy hálára kötelezte nem csak az érdekelt vidéket, hanem az egész megye gazdakö zönségét a nagymélt. földmivelésíigyi miniszter ur ezen közhasznú intézet életbe léptetése által. Kedves kötelességemnek tartom itt megemlíteni, hogy az egyesület által 300 frt évi segélyben részesített „balaton vidéki phylloxera ellen védekező egyesület" csüggedetleu szorgalommal s kitartással küzd az ádáz ellenséggel, a siker leginkább Skublics Gyula védekező egyleti elnök tagtársunknak buzgó közreműködésének érdeme. Sajnos, hogy egyesületünk által a megye egyéb bortermő vidékein alakítani tervezett védekező egyesületek, — érdeklődés hiányából, ez ideig nem létesülhettek. — Az egyesület az elmúlt évben tartott 4 közgyűlést, 1 számadás vizsgáló gyűlést, 3 bizottsági ülést; elintéztetett 138 ügydarab. Az egyesületnek 1890 ik évben volt alapító tagja 128, rendes tagja 208, évdijas tagja 21(3, tiszteletbeli tagja Í2, összesen : 564. Az 1891-ik évben kilépett 3 tag és pedig: Hensch Árpád, Höhn Frigyes, és Kutliy Lukács. Ugyan ezen évben elhalt 3 tag úgymint: Bottka Mihály lvéttornyulakról, — alapító tag, Dervaries Ákos, alaptag és Svastics Gyula rendes tag; engedje meg a tek. közgyűlés, hogy ezen, egyesületünket ért érzékeny vesztesség felett érzett legőszintébb fájdalmuknak ez alkalomma.1 is kilejezést adhassak. Örömmel jeleuthetem, hogy egyesületünk az elmúlt évben 20 rendes és 5 évdijas taggal szaporodott, mi a 6 tag vesztességével szembe 14 szaporulatot mutat, ezon kivül az 5 évdijas tag. Beléptek az 1891-ik év január 1-től egyleti rendes tagokul: Német Gábor, dr. Graner Adolf, Tailian Andor, báró Knezevics Viktor, itj. Gáál László, Bakó Gyula, Szalay László, Szallós Mihály, Wolt József, Djutsh Józset, Kemény Andor, Udvardy Ignác, Lichtenstein Jenő, Koh Ignác, Dunszt Ferenc, Bachor Antal, Lázár Soma urak. Továbbá rendes tagokul még a következő községek : Zala-tízent György, Letenye, Balaton Füred. Évdijas tagokul : Hajdú Józset, Lukács György, Tóth Imre, Pesti Kálmán, Tornyos Vendel budatai küzbirtokosok. E szerint 1891-ben volt az egyesületnek: alapitó tagja 128, rendes tagja 222, évdijas tagja 221, tisztelet beli tagja i2, összeseu : 583 tag, a fogyatkozás csak a rendes tagoknál tűnik ki, mert az alapító tagok jogai, ha elhalnak is, épségben maradnak, igy azok száma elhalálozás által nem változik. Az egyesület vagyoni állapotát a következőkben van szerencsém előterjeszteni: Az egyesület vagyona tőkék, állampapírok és követelésekben állott az 1891-ik év végén 37.351 frt 47 kr. Egyleti vagyon ingatlanokban . . 11.104 frt 64 kr. (Isszes vagyon 1891. végén volt: . 48.516 frt 11 kr. Bevétel volt 1891-ik évben . . . 12.923 frt 29 kr. 2 db. 10 francos arany és 11 db. 2 trtos tallér. magnetismus nincsen, — hanem tisztán hőhatással és megfeszült figyel mezéssel van dolgunk, és hosszabb vagy rövidebb idő múlva be áll a hypnotis. Müller gráczi egyetemi m. tanár a hypnotis lényegét igy határozza meg: A hypnotis egy sajátságos suggestio által létrehozott álom, melyben a hypnotisált teljes alárendeltségben és teljes függésben van a hypnotiseurtől. — A hypnotis létrehozásának módja és technikája sokféle lehet ; — de mindannyinak közös tulajdona a suggestió, vagy is ráparancsolás, rábeszélés, az az egy egyén képzelő tehetségére annyira hatni, hogy az illetőnek kényszerülve, mint egy gépnek, engedelmeskednie kell. Az illető egyénnek tigyslme és érdek lődése a hypnotiseurtől kiinduló befolyásolás folytán oly mérvben lesz igénybe véve, hogy oly szellemi tömörülés jön létre, melyben az illető, minden más szellemi benyomás ellen teljesen közömbös. Már Bráid is azt nioudta, hogy hypnotis nem lép fel ott, a hol a hypno tiseur nem képes a kísérleti egyén figyelmét teljesen összpontosítani, az az a hol a szellemi tömörülés az álom létrejövésére hiányzik; - mindezekből látszik, hogy a hypnotis egy tisztán psychikus állapot, melyet psychikus eszközök által, — physikai eszközök használásával, vagy azok mellőzésével létre lehet hozni, ép úgy beteg, mint szellemileg és testileg teljesen egészséges egyéneknél. Az első, kit annak dicsősége megillet, hogy a hypnotist, mint ideges tüneményt, felismerte, megfigyelte, és leirta: Braid angol orvos volt; — utána sokan tanulmányozták a hypnotist, igy főleg Richet és Charcot Párisban, Liébeault és Bernheim Nancybau, Haidenhaín a boroszlói egyetemen az élettan tanára, és Prajer Vilmos az élettan tanára Jenában. —• Nálunk Hőgyes Endre és Lauffenauer Károly budapesti orvosegyetemi tanárok tettek beható vizsgálatokat hypnotist illetőleg. — Ezek és még mások vizsgálatai alaján a hyp notis tüneménye megérthető és természetes alapon megmagyarázható. - Mindazonáltal még ma is vannak, kik a tudomány vívmányait nem mindig ismerő közönséget, mint magnetiseurők, spiritisták, antispiritisták igyekeznek elámítani, — épen a hypnotismus terén mozgó kisérleteikkel és a busás entrékból megszedvén magokat, hamarosan odább állanak. A sok közül csak a híres magnetiseur llausenre, a Rudolf trónörökös és Orth János által leleplezett Bastianra, és az Antispiritista Cumberlandra emlékeztetem önöket. Mondottuk, hogy a hypnotismus az eszméletlenség egy alakja. A hypnoticus álom alatt a hypnotisált min j den önkényes mozgás, vagy önkényes akarat nyilvá| nítására képtelen,— és agyveleje a hypnotiseur részére, —de csak is az ő részére, a gondolható legnagyobb és legtisztább szellemi befolyás és kormányozhatóság alatt áll. Mivel a hypnotisált mindig és minden körülmények között a hypnotiseur szavait hallja és meg is érti: — ennélfogva minden kapott parancsot, meghagyást, sugallást pontosan és biztosan végez, mint egy gép, anélkül, hogy ahhoz önkénytesen valamit hozzá tehetne, vagy abból valamit elhagyhatna. A hypnotisált teljes függési viszonyban áll a hypnotiseurhez, ő egy akarat és vélemény nélküli eszköz ennek kezeiben, — és mivel a hvpnotiseurnek teljesen hatalma alatt áll, — ez által tetszés szerint vezethető és kormányozható, — egyáltalán a ki bánni tud a hypnotisalttal, mindentéle mozgást és működést végeztethet vele, még olyanokat is, melyek egészen öntudatosnak látszanak. Mikor azután a hypnotisált egyén felébredt, mindabból, a mi vele történt, semmit sem tud. A hypnotisban hiányozván az öntudat, e tekintetben a közönséges álomhoz hasonlít; — de lényeges különbség van köztük az által, hogy míg az álomnál érzékeink ingerlékenysége és a rellex ingerlékenység le van hangolva, addig hypnotis alkalmával mindkettő lehető nagy, —- sokkal nagyobb, mint rendesen. — I Reflex alatt t. i. értjük idegrendszerünknek azon műkő | dését, midőn valamely érzékünk ingereltetésére, akarai tunk nélkül, — sőt ennek ellenére is, mozgás következik be ; ilyen reflex például, hogy valaki szemünk felé kap, mire mi szemeinket önkénytelenül behunyjuk, sőt legnagyobb megerőltetésünkbe kerül, hogy szemhéjunkat ilyenkor nyugodtan tartsuk. (Folyt, köv.) Kiadás összege 12.526 frt 31 kr. melynek levonásával marad 1892-ik évre pénztár maradvány .... 396 frt 98 kr. Minthogy a számadás vizsgáló bizottság elé terjesztett számadásokban az egyesület vagyona, annak bevételei, kiadásai részletezve lettek kitüntetve és a számadások helyben hagyattak, feleslegesnek tartottam a részletezést is a tek. közgyűlés elé terjeszteni s igy csak a fő összegekre szorítkoztam. Egyéb előterjeszteudőm nem lévén, kérem a tek. közgyűlést ezen jelentésemet tudomásul venni. Z.-Egerszeg, 1892. május 8 án. Orosz Pál sk., Háczky Kálmán sk., e. titkár. ügyvezető eluük. Védekezzünk közösen- a peronospora ellen. Zalavármegye törvényhatósága, áthatva a peronospora ellen való védekezés célszerű és hasznos voltától, még 1890 ik évi február hó 10 én tartott rendkívüli közgyűlésén a „Peronospora viticola" nevű szőlőbetegség ellen való védekezésről a következő szabály rendeletet alkotta : 1. Ugyanazon szőlóh egységhez tartozó szőlőbirtokosoknak holdszám szerint számba veendő többsége elhatározhatja, hogy a „Peronospora viticola" ellen való védekezés a szőlőbirtokosok közös költségén, közös erejével teljesíttessék. 2. Ha a szőlőhegy több hegybizottmány alatt áll, illetőleg több község határában fekszik, a szőlőbirtokosok közgyűlése 10 birtokos kívánatára a járási főszolgabíró által hívandó össze s a közgyűlés az ő elnöklete alatt tartandó meg. 3. A szőlőbirtokosok közgyűlése a védekezési intézkedések vezetésére egy bizottságot választ ; de azzal a hegyrendőrségi szabályok 2 ik pontjában említett hegybizottmányt is megbízhatja. 4. A közggűlés allapítja meg a költségeket, melyek a szólőlőbirtok arányában vetendotc ki s a bizottság kimutatása alapján a községi elöljáróság által a közadók módjára hajtandók be s a bizottságnak átszolgáltatandók, mely számadását es eljárásáról szóló jelentését évenként a hegy birtokosok közgyűlésének bematatja. A m. kir. földmivelésügyi miniszter f. 1892 ik évi január hó 27 én 20.j^9. sz. a. kelt rendeletével a vármegye ezen szabályrendeletét jóváhagyván, Csertán Károly alispán t. 1892-ik évi 2.113. sz. a. Kagy Kanizsa és ZalaEgerszeg városok tanácsának, valamint a járási főszolgabíróknak a szabályrendeletet a következő rendelet kíséretében küldötte meg : A nmltsgu földmivelésügyi ni. kir. minisztérium /. évi január hó 27én 26999. szám alatt kelt rendeletével jóváhagyott szabályrendeletet Nagy Kanizsa és Zala-Egerszeg városok, tanácsainak, s a járási főszolgabiráknak oly felhívással küldöm meg, hogy azt hatóságuk területén azonnal hirdettessék ki, s azzal a községeket s az értelmesebb és kiválóbb szőlőbirtokosokat is lássák el. Megküldöm továbbá a szabályrendeletet Zalavár megye tettes Gazdasági Egyesületének azon kéréssel, hogy annak célzatait saját hatáskörében is előmozdítani szíveskedjék. Figyelmeztetem ez alkalommal az érdekelteket, hogy a törvényhatóságot ezen szabályrendelet megalkotásánál azon szándék vezérelte, hogy a védekezés súlypontját az érdekeltek, mint az erre természetszerűleg hivatott tényezők körébe helyezze üt, ezen tényezők figyelmét, érdeklődését a baj veszélyessége iránt felköltse, s őket az öntevékenységükben szükséges hatósági támogatásban részesítse. Ezen szabályrendelet intézkedései azonban nem zárják ki azt, hogy ha egyes községek szükségesnek találnák a védekezés modozatait, s a védekezes vezetésére hivatott bizottmány eljárását saját viszonyaiknak megfelelőleg, ezen törvényhatósági szabályrendelet keretén belől községi szabályrendelettel is szabályozhassák, a mely községi szabályrendeletek megalkotásánál az 1S86. XXII. t.c.27.§nak intézkedése i meg tar tan dók. A vármegye törvényhatóságában megvolt a jó szándék, midőn a szükséges szabályrendeletet a kitűzött cél elérése szempontjából megalkotta. Az alispáni hivatal a saját hatáskörében szintén helyesen járt el, mikor a miniszteri szentesítést nyert szabályrendeletet a kellő felvilágosítást és útbaigazítást tartalmazó rendelet kíséretében kiküldötte Nagy Kanizsa és Zala-Egerszeg rendezett tanácsú város tanácsának és a járási főszolgabiróságoknak. Nincs kétségünk az iránt, hogy a járási főszolgabírók is a rendelet követelményeinek megfelelőleg jártak el s így tulajdonkép a községek elöljáróságán, valamint a községek szőlőbirtokosain múlik, váljon a nagyon is üdvös szabályrendelet foganatosítva lesz-e vagy sem. Nálunk ez ideig nem hallottunk a közös eljárás tekintetében semmit, pedig megtelelő jóakaratú intézkedés mellett ha valahol, úgy különösen városok területén lehetne a szabályrendeletnek érvéuyt szerezni, ahol t. i. a hegy birtokosság nagyobb része az intelligentia és az értelmes iparos osztáiy körébe tartozván, igen könnyen reá lehetne őket venni a közös működésre ! Helyi, megyei és vegyes hirek. Királyi Pál a csáktornyai választókerület országgyiilési képviselője, a magyar parlament egyik legrégibb és kiváló tagja, jeles publicista, önzetlen keblű hazafi, a nemzeti párt eluöke, t'. hó 25-én 71 éves korában, hosszas szeuvédés után elhunyt. Halála pártkü önbség nélkül nemcsak vármegyénkben, melynek hű fia és büszkesége volt, hanem az egész országban mély részvétet keltett. Béke és áldás lengjen drága porai ielett. EUtrajzi adatait a következőkben adjuk: Királyi Pál 1821-ben született Zalamegyében, Szepetneken. Jogi tanulmányait a pesti egyetemen végezvén, mint joggyakornok résztvett az 1843—44-iki pozsonyi országgyűlésen. „Robot és Dézstna" cimű pályamüvével elnyerte az országos közgazdasági egylet által