Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 1-26. szám)

1892-05-22 / 21. szám

ban az arany törvényes fizetési eszköz lesz, amelyben tetszés szerint leróhatjuk fizetéseinket. Behozatalával megszűnik a külföldi forgalomban az agio. S így az aranyvaluta közgazdasági elő­nyeit már az első javaslat alapján is fogjuk érezni, habár közel sem oly mértékben, mint a készfizetések íölvétele után. A „Balatoni Kultur Egyesület" alakuló közgyűlése. A „Balatoni Kultur Egyesület" t. hó 15 én Keszthe­lyen megtartotta alakuló közgyűlését. Ez alkalomra Budapestről Keszthelyre érkezett dr. Fenyvessy Ferenc országgyűlési képviselő, ideiglenes elnök, dr. Sziklay János iró, ideiglenes titkár, a „Dunán­túli Közművelődési Egyesület" képviseletében pedig Porzsolt Kálmán titkár, — továbbá Svastits Benó főispán, Nedeczky Jenő országgyűlési képviselő, dr. Mangold H. b. füredi fürdőorvos s mások. A gyűlés a városház disztermében folyt le, hol a j fent nevezetteken kívül a keszthelyiek közül körülbelül j (50 intelligens egyén jelent meg, köztük Pap Sándor | jószágkormányzó, dr. Dunszt Ferenc apát, dr. Burány j Gergely gymnasiumi igazgató, Deininger Imre gazdasági I intézeti igazgató, Reischl Vencel városbiió, Lénárd Ernő I városi ügyész, Beck Sándor, Pákor Adorján, dr. Csanády Gusztáv, Kiss Józsel, Imrik János, Heacz Antal, Kriszt j Jenő, Boutz Józset, Hanuy Béla stb. Az alakuló gyűlést dr. Fenyvessy Ferenc lelkes beszéddel nyitotta meg. Azután dr, Sziklay János fel­olvasta a már jóváhagyást nyert alapszabályokat. Miután dr. Fenyvessy felhívására a jelenlevők ki­jelentették, hogy a „Balatoni Kultur Egyesületnek" egytől egyig tagjai óhajtanak lenni, az elnök indítványára köz ponti elnökké Fehér Ipoly pannonhalmi főapát választa­tott. A központi igazgatóság tagjaivá pedig dr. Bezerédy Viktor, Csemeghy Károly, dr. Czigler Ármin, Csigó Pál, dr. Dunszt Ferenc, dr. Fenyvessy Ferenc, dr. Herczegh Mihály, Kállay Gyula, dr. Lőrinczy Ferenc, dr. Mangold Henrik, Nedeczky Jenő, dr. Ováry Ferenc, Szabó Imre, Szalay Imre, Svastits Benó, Szarvassy Sándor, gr. Szé­chenyi Imre, dr. Sziklay János, dr. Vadnay Béla, Várkonyi Dezső választattak meg. Ezután a vidéki elnökségek fejei választattak meg és pedig Keszthelyre Pap Sándor, Sümeghre Takács Alajos, Tapolczára Takács Jenő, Badacsonyba Bog} ay Máté, R. Fülöpre Gzuppon Sándor, B. Füredre Kovács Ábel, Almádiba Véghely Dezső, Siófokra Rosos István, Boglárra Körmendy Lajos. — A megválasztott elnökük felhivatnak, hogy a „Balatoni Kultur Egyesület" helyi tagjait mielőbb hivjak össze és alakítsák meg a 10 tagu elnökséget. Az indítványok s - : dr. Szikla" János „Balatoni muzeum" nak Keszthelyen lé) sítését fejtegeti s indítv. ­nyozza, hogy a muzeum érdekében megindítandó mo^ galom vezéi é Vs.szary Kolos heic ípriiuás, gr. Fes­tetics Tassilo Fehér Ipoly főapát kéressenek fel. Porzsolt Kálmán a Balaton vidéknek fürdőtelepe ' é alakítása érdekéből indítványozta, hogv a „Balatoni Kul­tur Egyesület" vidéki elnökségei a lehető legrövidebb idő alatt Írassák össze a községekben a nyáron kiadandó lakások, szobák számát és árát, s az összeírás eredmé­nyét haladéktalanul küldjék be a „Dunántúli Közműve lődési Egyesület" titkárához, ki azokat több ezer példányban a budapesti nyaralni vágyók között szét­osztatja. Imrik Jáuos a balatonvidéki kivándorlásokról szól s fejtegette az okokat, melyek a népet erre késztik. Szerinte a kivándorlás egyik oka, hogy a nép a hegyvám váltság lefizetéséi oly alakban, mint most kívántatik, nem birja s e uliatt elkeseredett. Svastics Benő pótin dítványára a vidék elnökségek felkéretnek, hogy a hegyvám ílt Ttési anomáliákat gyűjtsék össze s azokat küldjék I központba. A központ pedig kérje fel a „Dunántúli Közművelődési Egyesület" elnökségét, hogy a kormánynál a sérelmek orvoslása s ezáltal a kivándorlás egyik okának megszüntetése érdekében közbenjárni szíveskedjék. A napirend ki lévén merítve, Bontz .József keszt­helyi káplán bejelenté, hogy a „Balatoni Kultur Egye­sület" nek 100 frttal alapító tagja lesz, mely lelkes éljenzéssel fogadtatott. A gyűlést dr. Fenyvessy Ferenc Keszthely város lakosságának éltetésével zárta be; ezt megelőzőleg Svastits Benó főispán köszönetet mondott dr. Fenyvessy Ferenc elnöknek és Porzsolt Kálmán titkárnak itteni megjelenésükért és nemes buzgalmukért, melyet a „Bala­toni Kultur Egyesület" felvirágoztatásáért tesznek és ' tettek. A gyűlés után a budapesti vendégeket a keszthe­lyiek Hévizre vitték ki. Az nap este pedig a premon­treiek vendégszerető házába voltak hivatalosak. Dr. Fenyvessy képviselő 16-án utazott vissza Budapestre. Az Qgyvéűi kamara közgyűlése. A zalaegerszegi ügyvédi kamara évi rendes köz­gyűlését Szigethy Antal kamarai elnök elnöklete alatt f. hó 14-én tartotta az újmegyeház gyüléstermében. Elnök üdvözölvén a szép számmal megjelent kama­rai tagokat, a közgyűlést megnyitottnak s egyúttal határozatképesnek nyilvánította. Olvastatott és tudomásúl vétetett az 1891 -ik évi április hó 25 én tartott közgyűlésről felvett jegyzőkönyv. A kamara 1891-ik évi működéséről szóló részletes jelentés felolvastatván, tudomásúl vétetett s a közgyű­lés megbízta a választmányt, hogy a kamara területén levő kir. bíróságok székhelyén egy egy kamarai tagot keressen meg az iránt, hogy a bíróságok működése tekintetében netán fentorgó hiányokról a kamarához értesítést küldjenek, amely értesítések alapján az igazság szolgáltatás menetéről és netáni hiányairól az igazság­ügyminiszterhez a felterjesztés megtétessék. Előterjesztettek az 1891 92-ik kamarai évre vonat­kozó pénztárnoki és titkári számadások, valamint a számvizsgáló bizottságnak és a választmánynak e szám­adásokra vonatkozólag tett indítványa, melynek alapján a közgyűlés a kamarai pénztárnoknak a birság pénzekre vonatkozó számadását helybenhagyta és az összes bír­ságpénz vagyont 3024 frt 90 krban állapította meg, melyből 1.914 frt 90 kr. pénzkészlet, 1.110 frt pedig hátralék; a készpénzkészletnek takarékpénztáriig gyű mölcsöztetése elrendeltetett, a hátralékkövetelésekre néz ve pedig utasította a közgyűlés a választmányt, hogy ezeknek behajtását — szükség esetén a fegyelmi eljárás nak is igénybevételével — a lehető erélylyel szorgal­mazza. A kamara egyéb vagyonát illetőleg mult évi pénztármaradvány volt 17 trt 10 kr., régi hátralékokból befolyt 1890 frt 70 kr., az 1891 92-ik évi tagilletmény­ből 1443 frt 40 kr., felvételi dí| és egyéb címeken 1891'92-ben befolyt 79 frt 10 kr., s igy az évi összes bevétel 3.430 frt 30 kr., melyből az évi 3.349 frt 61 kr. kiadást levonva, pénztári maradvány 1892. április 30-án 80 trt 69 kr. és összes hátralék követelés, mint födözeti vagyon 3.798 frt 42 kr., amelyhez járul még fedezeti vagyonúi nem szolgáló 1.183 frt 89 kr. kétes tagilletmény követelés. A választmáuy javaslatához képest a kamara 1892/93-ik évi költségvetése — bele számítva a titkári, ügyészi és pénztárnoki 2.200 frtot tevő tiszteletdíjhát­ralék követelést — 4.212 forintban állapíttatott meg. Tekintve, hogy a tagilletményekből összesen hátralék ban levő 3.798 frt 42 kr. födözeti vagyon a szükségle­tet nem fedezi, s mivel ezen, födözeti vagyonúi felvett összegnek behajtása is kétséges: az .892 93ik évre a tagilletmény évi 8 frtban állapíttatott meg, melynek fele része f. évi junius 14 én, másik fele pedig novem­ber hó 1-én válik esedékessé az ügyrend értelmében. A közgyűlés utasította a választmányt, hogy a födözeti vagyonúi felvett 3.798 frt 42 kr., valamint a födözeti vagyonúi föl nem vett 1.183 frt 89 kr. tagilletmény és 15 frt vizsgálati költség követelésekre vonatkozólag az összes kamarai tagokkal közölje a tartozásban levőknek neveit tartozásaik mennyiségének kitüntetésével együtt; a kamara titkára pedig utasíttatott, hogy a fizetési határidők lejártától számítandó 15-ik napon a tartozás­ban levők névsorát, tartozásaik mennyiségének kitünte­tésével együtt, a választmányhoz azon célból terjeszsze be, hogy a választmány a követeléseknek peres uton leendő behajtása iránt íutézkedjék. Tárgyaltatott a győri ügyvédi kamara átirata, mely szerint az összes ügyvédi kamarák képviselet mellett való részvételre kéretnek a Győrött annak meg­állapítása végett tartandó értekezleten : váljon minő intézkedések volnának teendők az ügyvédi kar erkölcsi és anyagi érdekeinek megóvása céljából. A közgyűlés elismerését fejezte ki a győri ügyvédi kamaráuak, hogy ezen oly fontos ügybeu a mozgalmat megindította ; az értekezletre a kamara képviselőiül Szigethy Antal kamarai elnököt, Hajik István kamarai titkárt — zala­egerszegi és Varga Lajos nagy-kanizsai ügyvédeket megválasztotta s felhatalmazta arra, hogy izou értekez­leten és jjedig egyöntetű megállapodásaikkal meghatá rozandó alapelvek érvényre juttatása céljából az ügyvédi kamarát képviseljék. Irányadóúl csak az mondatott ki, hogy a közgyűlés nem ismeri el a numerus claususnak az ügyvédeskedés terén leendő érvényesítésének sem jogosságát, sem szükségességét, sem pedig célszerűségét. Egyúttal az összes ügyvédi kamarák megkerestetnék az iránt, hogy a győri ügyvédi kamarát az ügyvédi kar erkölcsi és anyagi érdekeinek megóvása céljából meg­kezdett működésében támogatni s a kilátásba helye­zett győri értekezleten kivétel nélkül magukat képvi seltetni szíveskedjenek. Mivel nemcsak az igazságszolgáltatást, hanem az ügyvédi karnak anyagi érdekeit is mélyen érinti az országgyűléshez beterjesztett sommás eljárásra vonat­kozó törvényjavaslat: a közgyűlés utasította a választ­mányt, hogy az ezen törvényjavaslatban végig vonuló azon elvekkel szemben, amelyek az igazságszolgáltatás­nak megnehezítésére, bizonytalanságára, a helyes képvi­seltetésnek csak ártalmára vannak és ebből kifolyólag az ügyvédi kar érdekeivel is ellentétben állnak, az országgyűléshez terjesztendő oly kérvényt szerkeszszen, mely a képviselőház tagjait alkalmas legyen meggyőzni arról, hogy az alapos és gyors igazságszolgáltatás érde keinek és épen ezen célból beillesztendő ügyvédi képvi­seletnek is megfelelő törvény alkottassák, illetve a javas lat ehhez képest módosíttassák. Boschán Gyula szóval indítványozta, hogy az ügy­védi kamarai év a polgári évvel összeessék. Az ügyrend értelmében az indítvány érdemleges tárgyalásába a közgyűlés nem bocsátkozhatott, azonban a legközelebbi közgyűlésre bejelentett indítványnak fogadtatott el s a választmány utasíttatott, hogy az indítványt a jövő köz­gyűlés tárgysorozatába vegye fel s egyúttal arra vonat­kozó javaslatát terjeszsze elő. Helyi, megyei és vegyes hirek. Klapka György 1848 iki honvéd-tábornok, a szabadságharc egyik kimagasló alakja, több csaták derék kivivója, Komárom vár hős védője, a rettenthetlen keblű, igaz hazafi, a magyar hazafias érdekeknek az elnyomatás szomorú időszakában a külföldön két évtizeden keresztül lelkes védője és hatalmas oszlopa, f. hó 17 én reggel 6 órakor Budapes ten, 72 éves korában elhúnyt. Áldott legyen emléke közöttünk és béke lebegje körül a megdicsőült drága hamvait ! Gyászmise Baross Gáborért. Az oly korán és váratlanúl elhunyt, vasszorgalmú, országos hírű, felejt hetién emlékű kereskedelemügyi miniszternek, Baross Gábornak lelki üdveért a zala-egerszegi róm. kath. plé­bánia templomban f. hó 19 én délelőtt 9 órakor volt az üunepélyes gyászisteni tisztelet, melyet Balaton József esperes-plebános a káplánok segédlete mellett tartott. A templom hajójában volt felállítva a katafalk, körülvéve számos égő gyertyától. A gyászisteni tiszteleten résztvett a vármegye tisztikara, élén Svastits Benó főispán őmél tóságával, a helyben állomásozó honvédhuszár tisztikar, a városunkban székelő összes kir. hivatalok, a városi tisztikar, ügyvédi kamara, az izr. hitközség elöljárósága, az elemi fiú- és leány, polgári fiú- és leány s közép­kereskedelmi iskola tar.uló ifjúsága tantestületeik veze­tése mellett és nagy számú közönség úgy, hogy a nagy templom egészen megtelt a gyászoló közönséggel. A „Dunántúli Közmüvelódesi Egyesület" évi ren­des közgyűlését Széli Kálmán elnök elnöklete alatt t. hó 12-én tartotta Budapesten. Az elnök indítványára Baross Gábor kereskedelemügyi miniszternek, ki az egyesületet hathatós támogatásában részesítette, elhúnyta felett mélyen érzett mély fájdalmának és bánatának kifejezését a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökítette meg. Ugyancsak az elnök indítványára küldöttségileg köszönik megVaszary Kolos bibornok hercegprímásnak, hogy a balatoni kul­turegyletbe 1000 frttal örökös tagúi belépett s egyúttal hathatós erkölcsi támogatását fogják kikérni. A közgyű­lés mély sajnálattal vette tudomásúl Beksics Gusztávnak a másodelnöki tisztéről való lemondását és érdemei iránt a legmelegebb elismerését és hálás köszönetét jegyző­könyvileg fejezte ki. Ezután felolvastatott és tudomásúl vétetett az elnöki jelentés, mely szerint az egylet vagyona 54.720 trt s ebből már 31.342 frtot fizettek be. Az elnöki jelentés kapcsán köszönetet szavaztak az egyesii let fáradhatlan buzgalom titkárának, Porzsolt Kálmánnak. A zárszámadás elfogadása és a jövő évi költségvetés megállapítása után megválasztották a tisztviselői kart, még pedig Széli Kálmánt elnöknek, Pallavicini Ede őrgrófot másodelnöknek újból, közfelkiáltással. A Bek­sics Gusztáv lemondása folytán megüresedett másik másodelnöki állást betöltetlenül hagyták, ezzel is jelezni, óhajtván a közgyűlés az ő érdemei iránt tartozó háláját és elismerését. Ezután Porzsolt Kálmán titkár indítványt terjesztett elő arra nézve, hogy a vidéki múzeumok létesítését vegye az egyesület munkaprogrammjába s egyúttal jelentette, hogy a szűkebb körben eddig csak általa, azonban az igazgató választmány utólagos jóvá­hagyása mellett megindított mozgalomnak az az eredmé nye, hogy 24 vármegyében hajlandóság mutatkozik vár­megyei muzeumok, illetve könyvtárak létesítésére. A közgyűlés a felvetett eszmét helyeselte s megbízta a választmányt, hogy annak kivitele érdemében keresse meg a testvéregyleteket, a törvényhatóságokat s esetleg a kormányt és a törvényhozó testületet is. A közgyűlés befejeztével a nagy választmány tartotta ülését, melyen Vaszary Kolos prímást tiszteleti tagnak kiáltották ki Széli Kálmán elnök indítványára ; továbbá Porzsolt Kálmánt titkárnak, dr. Fekete Ignácot pénztárnoknak és Hieronymi Károlyt ellenőrnek megválasztották. Esküvő. Laky Kristóf cs. és kir. kamarás, a szombathelyi kir. törvényszék elnöke, folyó hó 16-án esküdött örök hűséget P.-Magyarodon Csesznák lika ur hölgynek, Csesznák János p.-magyarodi földbirtokos kedves leányának. Az esketési szertartást Balaton József zala egerszegi esperes-plebános végezte, aki szívhez szóló beszédet intézett az új házaspárhoz. Személyi hir. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos és vármegyei tanfelügyelő f. hó 19-én érkezett meg Budapestről, hol a szülőtlen és vagyontalan tanítói árvák részére az 1891. évi XLIII. törvénycikk 9. § a érteimé­hen felállítandó árvaházak ügyében tartott szaktanács­kozásokban a vallás-és közoktatásügyi miuisztertől nyert megbízatás folytán vett részt. A jotékonycelú sorsolasra, mely junius hó 6-án tartatik, a pénzügyminisztérium — biztosul Kovács Károly polgármestert küldötte ki. Szapáry Gyula grófné ő excellentiája — az első 100 trt beküldése után meleg hangú levelet intézett a Skublics Jenőné urnő elnöklete alatt működő jótékonycélú bizottsághoz. A bizottságtól nyjrt értesülés szerint Pázmátidy Dénes országgyűlési képviselő — ez alkalomra — városunkba érkezik. A pannonhalmi főapát valasza. Fehér Ipoly pan nonhalmi főapát szívélyes hangon irt levélben fejezte ki köszönetét a város polgármesterének s általa városunk közönségének azon gyengéd figyelemért, hogy őt főapáttá történt kineveztetése alkalmából a város nevében levéli­leg üdvözölni szives volt. Főigazgatói latogatas. Spitkó Lajos, a székes fehérvári tankerület főigazgatója, a keszthelyi gymnasium látogatása céljából f. hó 13-án Keszthelyre érkezett. A főigazgató folyó hó 14-én és 16 án a gymnasium egyes osztályait meglátogatta s közben megszemlélte az épülő főgymnasiumi épületet; kijelenté, hogy annak a Dunán túl ez idő szerint nincs párja. Koronázási emlékünnep. Alkotmányunk vissza­állítása és a koronázás 25 éves évfordulóját Nagy-Kani zsán is ünnepségek rendezésével fogják inegünuepelni. Jun. 8-áti népünnepségek lesznek rendezve, jun. 7 én és 8-án pedig a különböző iskolák mindkét nembéli ifjúsága rendez kirándulást a közeli erdőségek valamelyikébe zászlókkal és zeneszóval. A szülők nagy része szintén csatlakozni fog s igy, ha az időjárás kedvező lesz, bizo nyára maradandó emlékű örömünnepet ül a serdülő nemzedék. A tantestületek bizonyára gondoskodni fognak róla, hogy a nap jelentőségét az ifjúság alkalmas módon megértse. Nyilvános köszönet. A telsőmagyarországi ínsége­sek — részben a zala egerszegi kórházi ingyenágy alap javára rendezendő sorsjátékhoz nyereménytárgyakat a mai napig adományozni kegyesek voltak : Skublics Je­nőné urnő, 1 darab ezüstözött csemegetálat, 1 kávés készletet, Kovács Kálmánné urnő (Budapest) 1 drb. khinai theatartót, Réthi Gábor ur 1 drb szobrot, Alberty Györgyné urnő 1 drb. gyertyatartót, Rusits Károlyné urnő 1 drb, majolika korsót, Veiser Sidónia urnő 1 drb. legyezőt, Stephánetz József ur 2 drb. szivartartót, Gombás István ur 2 üveg pezsgőt, Nagy Lászlóné urnő (Andráshida) 1 drb. ecet olajtartót, Heinrich V. L. urak 1 darab liqueörkészletet, Fábiánics Gyula ur (Misefa) I majolika-

Next

/
Thumbnails
Contents