Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 27-52. szám)

1891-11-08 / 45. szám

A herceg-primás kinevezése. A hivatalo s lap nov. 1. számában a következő leí'elsó'bb kéziratot közölte: „Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére: Vaszary Kolos Ferencet, a szent Márton kitvalló és püspökről nevezett paunoulialmi szent Benedek-rendű tőapátsági egyházkerület főpász torát, Pannonhalmának és a magyar szent korona alá tartozó szent Benedek rendű összes apátságok főapátját és örökös elnökét, Magyarország herceg-primásává és esztergomi érsekké kinevezem. Kelt Bécsben, 1891. évi október hó 27-én. Fereucz Józset sk. Gróf Csáky Albin sk. Zalavármegye rendkívüli közgyűlése. Vaszary Kolos Ferencnek, a pannonhalmi Szent-Benedek rend főapátjának, Magyarország herceg-primásává és esztergomi érsekké történt legkegyelmesebb kinevezése alkalmából Zalavármegya törvényhatósági bizottsága rendkívüli közgyűlést tart, mely érdemben a következő hirdetmény bocsáttatott kt: U Császári és Apostoli kir. Felsége 1. évi október hó 27 eu kelt legfelsőbb elhatározásával Magyarország herceg-primásává és esztergomi érsekké főmélióságú és főtisztelendő Vaszary Kolos Ferenc urat, a pannonhalmi Szent-Benedek reud főapátját méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. Fzen legfelsőbb királyi kinevezés alkalmából, Zalavármegye törvényhatósági bizottsága a végből, hogy a tőméltoságú és főtisztelendő hereeg-primás úr, úgyis mint vármegyénk szülötte iránt táplált benső mély tiszteletét és kegyeletet üdvözlő felirattal kifejezésre juttassa, az uj vármegyeház termében f. évi november hó 11-én d. e. órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyre a törvényhatósági bizottság tisztelt tagjai meghivatnak. Zala-Egerszeg, 1891. november 1. Svastits Benó sk., y.alaváruiegye főispánja Zala-Egerszeg város rendkívüli közgyűlése. Zala-Egerszeg rendezett tanácsú város képviselőtestülete f. hó 4-én Kovács Károly polgármester elnöklele alatt rendkívüli ülést tartott. Elnöklő polgármester a lelkesedés hangján emlékezett meg azon örömről, mely Zalavármegyét s igy vele e vármegye székhelyét: ZalaEgerszeget erte azáltal, hogy Vaszary Kolos pannonhalmi főapát, e vármegye szülötte, Magyarország herceg-primásává és esztergomi érsekké legkegyelmesebben kineveztetett. Indítványozá, hogy a kinevezés feletti örömét s egyúttal hódo latát leliratilag fejezze ki a közgyűlés, amely feliratot egy küldöttség vigye az ünnepelthez s a közöröm nyilvánítása végett a mai napon este önkénytes kivilágítás rendeztessék. A közgyűlés egyhangúlag, zajos éljenzés között fogadta el az indítványt, a küldöttség tagjaivá Kovács Károly polgármester elnöklete alatt Arvay Lajos, Balaton József, Boschán Gyula, dr. Czinder István, Hajik István, Háezky Kálmán, dr. Háry István Horváth Miklós, Isoó Alajos, Kaiser József, klosovszky Ernő, Krosetz István, dr .Mangin Károly, Németh Elek, Skublics Jenő, dr. Szigethy Elemér, Udvardy Ignác és Varga Vilmos városi képviselők választattak. Ezután ugyancsak egyhangú helyesléssel fogadták el a Németh Elek főjegyző által felolvasott s a város érzelmeit oly híven visszatükrőztető következő feliratot: Főméltóságú és főtisztelendő herceg-primás Úr! Kegyelmes Urunk ! Azon alkalommal, midőn felséges Urunk és Királyunk Főméltóságodat a hazafiság, egyház és a tudomány terén szerzett nagy érdemei jutalmául Magyarország herceg-primásává kinevezni kegyeskedett, Zala-Egerszeg rendezett tanácsú város, mint Zalavárinegye székvárosának, képviselő testülete, 1891. évi november hó 4-én tartott rendkívüli közgyűlésén elhatározta, hogy igazi örömének és méltó büszkeségéuek ezen feliratban ad kifejezést. Bár az egész országot, a katholika egyházat nagy örömmel töltötte el Főinéltóságodnak ezen kiváló és díszes állásra történt kinevezése, — mégis a mi örömünk igazibb, a mi büszkeségünk nagyobb s felséges Urunk, Királyunk iránt érzett hálánk és hódolatunk valódibb lehet, mint a többi megyéké annyiban, amennyiben Főméltóságodban e szép vármegyének szülöttét, édes fiát vau szerencsénk üdvözölhetni, itt ringott bölcsője, itt játszá gyermek játékait, talán e szép regényes vidék látása segíté életre kelteni az ifjú kebelben szunuyadó nemes és magasztos eszméket s a munkában kifáradt férfiú ide jött haza mi közénk üdülni, pihenni. Ennyi szent kapocs fűzi hozzánk, fűzi e vármegyéhez Főraéltóságodat s ezt jól tudva, mélyen érezheti Főméltóságod, hogy igazak, Őszinték és szentek a mi érzelmeink akkor, midőn kívánjuk, hogy a Mindenható Isten adjon erőt, kitartást és törhetlen egészséget és hosszú életet ezen magas méltóság viselésére s tartsa meg ezután is szülőföldjét : e vármegyét és annak székhelyét, Zala Egeiszeget, kegyeiben és szeretetében. Keszthely város öröme. Mikor a táviró meghozta a hírt, hogy „Vaszary Kolos hercegprímás lett": Keszthely város összes lakosságát lázas öröm szállta meg. A házakat egy varázs ütésre nemzeti zászlókkal lobogózták fel ; az emberek fel- és alá jártak az utcákon s csak a város nagy szülöttjéről, kit ő felsége a király a legmagasabb egyházi polcra emelt, beszéltek. A városház nagy tanácstermét nyomban a hir után nagy közönség tölté meg s lelkesült örömmel határoztatott el, hogy a város nagy szülöttjét, legfelsőbb kitüntetése alkalmából rögtön (okt. 31-én) táviratilag üdvözlik a város közönsége nevében s az nap esle Vaszary Kolos, az uj hercegprímás tiszteletére, a város fényesen kivilágíttatik. A kivilágítás gyönyörűen sikerült. Nem volt egyetlen házikó is, melynek ablakában a tisztelet jele nem világított volna; a középületek pedig fényben úsztak. Másnap, november 1-én, is lengtek még a nemzeti zászlók a házakról, csak halottak napja távolítá el azokat onnan egyelőre. November 3-án a város képviselőtestületét rendkivüli ülésre hivá egybe az elöljáróság, hogy a város nagy szülöttjének kitüntetése alkalmából megtehesse előterjesztését. A képviselők teljes számban jelentek meg, kiket Reistlil Vencel vbiró, mint elnök, melegen üdvözölt s felkéré Lénárd Ernő városi ügyészt, terjessze elő a tanács propozicióit. Lénárd Ernő szónoki hévvel, gyönyörűen beszélt Vaszaryról, ki mindig igaz szívvel és lélekkel, szeretettel és odaadással csüngött szülővárosán, Keszthelyen, melynek sirkertjében hamvadnak drága jó szülői s melynek gymnasiumában (akkor 6 osztályú voltj nyerte első oktatását s ki, hogy Keszthely mindig szeme előtt lebegjen, dolgozó szobájában maga előtt tartja Keszthely térképét. Hosszú, szép és lelkesedéssel fogadott beszédje végén indítványozta, hogy Keszthely város közönsége Vaszary Kolos főapátnak, a város nagy szülöttjének, hercegprímássá történt kineveztetése alkalmából a következőképen adjon örömének kifejezést: 1-ször üdvözlő feliratot intézzen hozzá, 2-szor lehetőleg mielőbb üdvözlő küldöttség menesztessék hozza még Panonhalmára, beigtatásakor pedig Esztergomba ; 3-szor beigtatásakor a varos fellobogóztassók s az nap délben díszebéd, este fáklyászene és lenyes kivilágítás tartassék. Pap Sándor képviselő ezekhez még azt indítványozta, hogy a főgymnasium melle a város Vaszary Kolos nevére tápíntézetet létesítsen, melynek alapja ezennel 1Ü00 frttal vetessék meg. Mindkét indítványozónak előterjesztései nagy lelkesedéssel egyhangúlag elfogadtattak. Ezután az üdvözlő felirat szerkesztésére Lénárd Ernő és Csirke Iván kérettek fel ; a küldöttségbe pedig beválasztattak : dr. Dunszt Ferenc, íd. Reischl Vencel, dr. Burány Gergely, Lénárd Ernő, Pap Sándor, Deininger Imre, dr. Csanády Gusztáv, Beck Sándor, dr. Hanny Ödön, Hoti'man Soma, Takách Imre, Oppel Károly, Scheiner Henrik, Csirke Iván és Nagy István. E küldöttség vezetője és szónoka dr. Duuszt Ferenc apátplébános leend. Jó emberekhez. A kinek jó a szíve; a kinek érzés és szánakozás lakik a lelkében; a kinek fáj az, ami ezereknek fáj: az olvassa el ezeket a sorokat és cselekedjék úgy, amint szíve-lelke parancsolja. A jó emberekhez szólunk. Az elmúlt nyár szomorú szakaszt fog képezni az esztendők sorábau. Jaj és keserűség, pusztulás és rombolás sir ki ez évszak vészes napjaiból. — A mily reményteljesen kez dődött, oly gyászosan végződött. A tavasz derekán meleg napsugár éltette a gabonát, hajtott burgonya és tengeri, duzzadt a kalász, iudákkal kapaszkodva szaladt tel a karón a szőlő. ()röm és boldogság töltötte el a gazdát, a mikoron látta, hogy esztendőn át hullasztott véres verejtéke nem hullott hiába, és a termőföld áldással tetőzve adja vissza az életei, a mit bele vetett, féltő gonddal ápolt, gyöngéd szeretettel nevelt a munkás emberkéz. S megharagudott az Eg a földre, a természet a-, emberre. S az egekből, a honnan az áldás fakadt, veszedelem és pusztulás zúdult alá. Vihar söpört végig, jégverés tombolt, ahol emberek munkáskeze fáradsággal épiteti, és mire újra kitisztult az ég, mire elcsendesedett a vész liaraga: oda lett az emberek vetése. Letarolva, elpusztulva gabona, szőlő, gyümölcs: minden. szeretetet csöpögtették az ifjúság fogékony szivébe is. A közel mult időkből Maár Bonifác híres történetiró, Guzmics Izidor, a nemzet! ébredés korszakának kiváló I férfia, Czuczor Gergely a költő, Czinár Mór a derék régiségbuvár, ltómer Flóris dr. a tudós archeologus, Rónay Jácint a nagytudományú főpap, mind kiváló diszei annak a rendnek, a mely egykor Deák Ferencet is, a haza bölcsét, tanítványai közé számította. A rendről Deák Ferenc később is a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. A bencés rend hazafias szelleméről a legszebb bizonyítványt állította ki önmaga — József főherceg. Mikor a pannonhalmi ős székesegyházat, melyet Kruesz Krizosztom roppant költséggel, stílszerűen renováltatott, Simor János hercegprímás nagy ünnepséggel felavatta, -— az ős monostor vendégjeid tisztelte József főherceget is. A szertartások befejezése után a fényes lakoma fénypontja József főherceg ő fenségének felköszöntője volt. — A szent-Benedek-reud — úgymond — mindenkor tündöklött hazafias erényekkel. Es ha majd eljön az idő, midőn fiaim nevelésére férfiakra lesz szükség, eljövök ismét Pannonhalmára s e rend tagjai közül fogom kiválasztani azokat a lelkes rendtagokat, a kik az én fiaimból is jó hazafiakat fognak nevelni. És a főherceg, mint apa, beváltotta szavát. Fiait: József és László főhercegeket, a pannonhalmi bencések közül kiszemelt férfiak nevelőgondjaira bízta. Éppen, mint egykor szent István. Imre herceget a bakonybéli bencés apátra! Fűnek a hazafias rendnek a kebeléből jutott most Vaszary Kolozs, jelenlegi pannonhalmi főapát, az esztergomi érseki székbe. Pannonhalmáról, melynek ormain egykor Árpád, a honszerző lovának patái is csillámlottak, — Sión ormára ! Fényes pálya! Egyszerű szerzetesből — első egyházi dignitás. Zalamegye vallja őt fiának. Született Keszthelyen 1832-ik év február 12 ikén. Tehát még az 59-ik évben jár. A keresztségben Ferenc nevet nyert. A Kolos név — szerzetesi neve. Szüleit korán elvesztette s az élet korán önállósághoz szoktatta. Ot testvér között ő volt a legfiatalabb. „Multa túlit puer: sudavit et alsit." Isko Iáit Keszthelyen végezte a premontreiek vezetése alatt álló gimnáziumban. Itt bevégezve a hat osztályt, belépett a bencés-rendbe s mint novicius, Pannonhalmán folytatta tanulmányait, a hol bevégezvén a teologiát is, — 24 éves korában pappá szentelték. Komáromban mondta első miséjét, a hol már előzetesen egy évig, mint tanár működött az ottani algimnáziumban. Ezután is még egy évig itt tanított; 1856-tól 1861 ig Pápán működött az ottani algimnáziumban. A pápai gimnázium igazgatója akkor Füssy Tamás volt. Veíe együtt itt indította meg az Ijjusági Plutarch citnű ifjúsági folyóiratot, mely füzetekben megjelenve, az ifjúságnak volt szánva. Sok szép költemény jelent meg tőle ezekben a füzetekben. Itt jelentek meg: Ilunyady János, Fehér György; Festetich György és Szilágyi Erzsébet cimű történeti élet- és jellemrajzai. Pápa Veszprémmegyéhez tartozván, mint Veszprémmegye bizottságának tagja, már pápai tanár korában élénk részt vett a megyei közélet mozgalmaiban is. Első nyilvános szereplése akkor történt, midőn Teleki László gróf egy küldöttség élén, Pápán át, Dákára volt utazandó, a hazába visszatért Batthyány Lajosné grófasszony üdvözlésére. Ekkor Pápa városa Vaszary Kolost kérte fel, hogy a küldöttséget a város nevében üdvözölje. Vaszary Kolos ekkor oly hatásos, ragyogó szónoklatot mondott, hogy Teleki gróf szeme — könybe lábadt. Ettől az időtől kezdve, Sárkány Miklós bakonybéli apáttal együtt, ő volt felváltva a vármegye — díszszónoka. Beszédeit, politikai lelkes szónoklatait, melye- I ket a vármegye gyűlésein mondott, máig is lelkesülten emlegetik. * Az ezután következett éveket, 1861 —1869 ig, Esztergomban töltötte. A provizórium idejét csendes irodalmi munkásságban töltötte. A Thun-rendszer alatt a gimnáziumi ifjúság Piitz Vilmos történeti könyveire volt utalva. Sallangos, ízetlen s minden hazafias érzületet nélkülöző művek voltak ezek. Vaszary, kinek épen a történet volt legkedvesebb tárgya, megírta a tanuló ifjúság számára először a világtörténetet, mely három kötetben Világtörténelem cim alatt, már 1863-ban megjelent s még abban az évben rendes iskola könyv gyanánt is elfogadtatott. Két évre rá pedig, 1865 ben, Horváth Mihály történeti munkája nyomán, mely hivatalosan az iskolákból ki volt tiltva, megírta Magyar rszág története cimű munkáját, szépen, lelkesen, igaz magyar szellemben. Szóval pedig kibővítette ő. Tanítványai rajongva csüngtek szavain s nem egyszer éljenzések közt hagyta el a tantermet. Hazafias lelkét öntötte szavaiba. Ragyagó szemeiben ott lobogott a honszeretet lángja. Sokan most is kegyelettel gondolnak reá. Tanítványa volt Esztergomban a sok jeles közt -- Baross Gábor jelenlegi miniszter is. * Az alkotmány helyreállítása után, 1869—1885 ik évig Győrött működött, mint házfőnök s igazgatótanár. Itt is kizárólag hivatásának élő, lelkes, buzgó tagja volt a rendnek. Mikor a tanárképzés reformja életbe lépett, ő volt az első, a ki letette a tanári vizsgálatot az egyetemen s a pannonhalmi bencés-rendnek ő az első okleveles tanára. Az irodalom terén itt is buzgón munkálkodott. Györváros és megye monográfiájába, ő irta meg Pannonhalma történetét, mely a törtéuetiró kiváló képzettségére