Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 27-52. szám)

1891-10-04 / 40. szám

megalakíttatott a kijelelő választmány, melybe tagokúi j Nagy Károly, Molnár Elek, Farkas József a közgyűlés I által megváíasztattak, Harkányi Károly, Skublics Gyula, Eperjessy Sándor főispán Őméltósága által kineveztettek. A vármegyei központi választmány egy tagjának választása végett a szavazatszedő küldöttség tagjaivá Skublics Jenő elnöklete alatt Orosz Pál és dr. Vizlendvay József neveztettek ki főispán Őméltósága által. A kijelelő választmány működésének, valamint a szavazásnak tartamára a közgyűlés feifiiggesztetett. A kijelelő bizottság működésének, illetve a szavazásnak befejeztével főispán Őméltósága a gyűlést folytatólag megnyitván, jelenté, hogy a IV ed aljegyzői állásra hárman pályáztak, kik közül a törvény által előirt minősítéssel egyedül Polgár Béla komárommegyei közigazgatási gyakornok bírván, ő jeleltetett ki, aki a közgyii lés által 1V- ed aljegyzőnek éljenzés közt megválasztatott. Hajós Mihály bizottsági tag felemlité azon, a fővárosi és megyei lapokban annak idején közölt s minden hazafiban méltó felháborodást keltett hírt, hogy a dráva vásárhelyi segédlelkész t. évi augusztus 18-án a királyszületése napján a templomban az ottani káutoruak magyar négyes hangú ének előadását megtiltotta állítólag azon indokolással, hogy Muraköz nem Magyarország és hogy Dráva-Vásárhelyen horvátok laknak és nem magyarok. Ebből kifolyólag azon kérdést intézte a vármegye alispánjához, váljon van-e tudomása a dráva vásárhelyi segédlelkész ezen hazafiatlan eljárásáról s ha igen, minő intézkedést tett a segédlelkész ellenében a magyar állameszme ezen jogtalan megsértéseért ? Csertán Károly alispán válaszában előadja, hogy a bir közlése után a járás kiváló buzgalmú főszolgabírója ez ügyben tüzetes vizsgálatot tartott, melyből kifolyólag a tényállás a következő: Tény, hogy a segédlelkész a kántor lakásán kijelentette, hogy a templomban magyar éneket uem lehet előadni; innen hazamenvén, midőn ezt lelkészének elmondotta s ez őt felvilágosította, hogy máskor is szoktak magyarúl énekelni, visszament a kántorhoz s a magyar négyeshangú ének éneklésébe beleegyezését adta. Kijelentette továbbá a segédlelkész, hogy ezzel legkevésbbé sem volt szándéka a magyar állameszme ellen lázítani, sőt a magyarság ügye iránt való jó indulatának tényleg azzal is kifeje zést adott, hogy ott léte óta tanulja a magyar nyelvet. A közgyűlés az alispánnak ezen előadását sajnálattal tudomasúl s azon reményének adott kitezést, hogy jövőben hasonló eset ismétlődni nem tog. íack tiedő bizottsági tag előadja, hogy a megye által subvencionált balatoni gőzhajózási társulat a segély tejében, a kötött szerződéshez képest, köteles a badacso nyi és révtülöpi kikötőkhöz hajójárlatokat létesíteni, mit a társulat eddig meg is tett, azonban a járlatokat a mai napon beszüntette. Tekintve, hogy a Balatonpartja szőlőhegyekből áll, hol a szüret most kezdődik s így^az ottani szőlőbirtokosoknak a hajójárlatra még égető szükségük van, kéri a közgyűlést, bízza meg a vármegye alispánját, hogy ezen ügy sürgősségénél lógva sürgönyileg hívja fel a gőzhajótársulatot a hajójárlatoknak megindítására. Az indítványt a közgyűlés elfogadta, egyúttal főispán Őméltóságának javaslatához képest a közgyűlés sürgős felterjesztést intéz a kereskedelemügyi miniszter hez az iránt, hogy a vármegye alispánja által a társu lattal közölt jogo.i sérelem mielőbb orvosoltassck. Báró Pntheány Géza bizottsági tag ez ügygyei kapcsolatban egy bizottság kiküldetését javasolja, ruelv bizottság a jövő évre egy, a helyi érdekeltség, valamint a vármegye igényeinek megtelelő menetrendet készítene s az terjesztetnék megerősítés végett a minisz terhez. A közgyűlés főispán Őméltóságának javaslatához képest megbízza a vármegye alispánját, hogy a tapasztaltakat az idei járlatokról gyűjtse egybe s az érdekeltek meghallgatása mellett tegyen ez ügyben a decemberi közgyűlés elé tüzetes javaslatot. Elnöklő főispán jelent', hogy a szavazatszedő bizott ság működését befejezé s kihirdeté a szavazás eredményét, mely szerint a nagy kanizsai választó kerületben eltávozás folytán megüresedett központi választmányi tagsági helyre Koller István bizottsági tag választatott meg, amit a közgyűlés éljenzéssel fogadott. A vármegyei választott bizottsági tagok kiegészi tése céljából szükséges pótválasztások határidejéül november hó 5-ike, amely helyeken pedig esetleges akadály folytán a választás ekkor nem volna megtartható, november hó 10-ika tüzetett ki. Az 1892-ik évre egybeállított s az állandó választmány által helyesnek talált megyei költségvetést a közgyűlés elfogadta s megerősítés végett a belügyminiszterhez felterjeszti. .1 szántói megyei épület és telek mikénti hasznosítása tárgyában az állandó választmány részéről tett indítványhoz képest Csertán Károly alispán elnöklete alatt a gazdasági egyesület kiküldötte, a megyei közgazdasági előadó s a járási főszolgabirából álló bizottság küldetik ki a helyszínére azzal, hogy az ott szerzendő tapasztalatokhoz képest a mikénti felhasználás iránt a közgyűléshez javaslatot tegyen. Az igazságügyi célokra átengedendő vármegyei helyiségekről kiállított szerződés, melynek értelmében a vármegye a régi megyeházát 20.0Ü0 frt kárpótlás mellett az igazságügy céljaira az államnak tuljdonába átadja, elfogadtatott s jóváhagyás végett a belügyminiszterhez felterjesztetik. Az 1891-ik népszámlálás adataihoz képest a belügy miniszter leirata alapján a vármegyei bizottsági tagok száma újból megállapíttatott és a választó kerületek újból beosztattak. Az új vármegyeház épületében a közgyűlési terem, a levéltári s egyéb hivatalos helyiségek berendezése- és bebútorozására, valamint az épület előtt levő járda készítésére szükséges és számvevőileg egybeállított költséget a közgyűlés engedélyezte s az ezekre szükséges összeg kiutalásával a vármegye alispánját megbízta. A törvényhatósági közutak műszaki szolgálatának szervezése tárgyában alkotott vármegyei szabályrendelet a miniszteri rendeletben foglaltakhoz képest kiegészíttetvén, megerősítés végett a kereskedelemügyi miniszterhez feiterjesztetik. I lőterjesztetett a belügyminiszter kürreudelete a községi vizsgálatok megtartása tárgyában. A közgyűlés megkeresi a közigazgatási bizottságot, hogy vármegyénkben a községi vizsgálatok megtartására nézve tegyen tüzetes javaslatot. Olvastatott a vármegye alispánjának előterjesztése, melyben az ebadóból befolyó összeg terhére hat új állatorvosi állás, továbbá a központban, valamint a szentgróthi és letenyei szolgabiróságnál egy díjnoki állás s a küzpontbau egy hivatal szolgai állás szerveztessék, továbbá az állatorvosok utiátaláuya a tapolczai, alsó lendvai és zala egerszegi járásokban 100—100 Írttal, a többiekben pedig 50—50 frttal emeltessék. Az alispáni javaslatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadta s megerősítés végett a belügyminiszterhez felterjeszti. Előterjesztetett a vándorcigáuyokra vonatkozó kül döttségi jelentés. A közgyűlés a jelentésből meggyőződ vén arról, hogy a jelenlegi tarthatatlan helyzetet megszüntetni és a vándorcigányok ügyét egyes megyék területén rendezni nem lehet, hanem csakis törvényhozás utján : ez érdemben a belügyminiszterhez és az országgyűléshez az ügy részletes előadása mellett feliratot intéz. — Addig is a vándorcigáuyokra vonatkozólag alkotott megyei szabályrendelet 2 ik szakaszát oda módosítja, hogy a tilalom ellen tartott lovak és kocsik esetről esetre elkobzandók és hatóságilag elárverezendők, de az elárverezett lovak és kocsik vételára az illető tulajdonosoknak visszaadaudó. Végül az 1886. évi XII. t.-c. 3. i? ának rendelkezéséhez képest a községek elöljárói a járási főszolgabilóságok utján, valamint Zala-Egerszeg és Nagy-Kanizsa városok polgármesterei fellii vattiak, hogy iuldig is mig ez ügyben más intézkedés nem történik, a területükön illetőséggel Néztük, mi lesz a második darab; csak néztük, mert érteni nem értettük, mivel hogy a programúi csak németül és franciáúl szólt; törödelmesen vártuk hát a bekövetkezendőket. Egy a tér minden irányában megtermett ember lépett elő s borzadalmas arcfintorgások és szemhunyorgatások között vaiami német oratiót declainált erős sváb kiejtéssel, amiből közös igyekezettel annyit mégis megértettünk, hogy ez a megtermett alak a Hőköm Matyi, aki rendkivül érdekfeszítő mutatványokkal fogja mulat tatni a közönséget. A háttérben egy spanyol várost ábrázoló dekoratio volt felállítva. Az utcán egy troubadour festett alakja diszelgett, kezében a lanttal. Fejét természetesen a fenntebb említett Hőköm Matyi feje képezte, ki is nyomban valami siralmas spanyol áriákra kezdett rá, pengetvén a lantot. Erre, az egyik emeleten hirtelen egy borzas női fej jelenik meg, aki hasonló trillákban válaszol hősének szerelmi ömledezéseire. Földet és háztetőt rázó tapsvihar keletkezett a remek mutatványra, ugy hogy Hőköm Matyi, meg a szerelmese, kénytelenek voltak még mint utcaseprő és szobacicus, mint baka és szakácsné, mint kucséber és hárfás leány, végre pedig mint férj és feleség megjelenni. Kezdtem kétkedni az én asszonyom 50 éves tapasztalatában. Kölönben „nyugtával dicsérd a napot". A programúinak még 8 pontja hátra van. „Harmadiknak jött egy olasz énekesnő. Ez ked vence lehetett, a közönségnek, — nem tudni, énekéért-e, vagy egyrétű csipke „phantasie" öltözeteért, — mert ötször hívták a szinre. „Ugyan kérem - fordultam az ötödik kihívásnál egy fülembe éljenző inhoz -- engedjék nyugodni azt a szegényt, hiszen nem látják, hogy már lélekzetet is alig tud venni". „Ich kann nicht ungarisch" szólt mogorván s tovább kiabált. En befogtam füleimet. Jött azután egy francia exoticus énekesnő, akinek bakugrásait megirigyelhette volna Müller Katica is, — ha ugyan ő is elmenne az orpheumba. Es jött olasz, jött uémet, egy egész sereg vegyes natio, csak magyar nem, pedig hogy szerettem volna legalább egy szót érteni abból a sokból, amit szőnyegre hoztak. Láttunk nevezetes atlétikai gyakorlatokat ; láttunk némajátékot is, arról a nevezetes borbélyról, aki a paciensének bekeni szemét-száját, s neki megy egy fanyelű bicskával. No erre a művészetre már megindultam. „Uraim ! — szóltam asztaltársaimhoz, — menjünk el e helyről, én tovább nem bírom nézni e maskarát. Hiszen ide jönni magyar embernek fél hazaárulás." A kollegák helyeselték szavaimat; fölkeltünk, és távoztunk az éljenző tömeg közül. Lehangolva mentem haza. Az öreg néni szokásszerint már várt a mécsessel. „No, wo war'n S' junger Heer ?" „Az orpheumban — szóltam mogorván. „Igazán '? No das'st schon gut." Örömmel szaladt be mondani az öreg urnák, hogy a „junger Heer" kezd művelődni. En pedig lefeküdtem, és álmodtam tizenkétfejű sárkányokról és hihetetlen szörnyetegekről. Egyik barátom, mikor az öreg Gellért hegy csúcsáról megbámultuk Pestet, lelkesedésében igy kiáltott fel: „íme, Magyarország szíve előttünk fekszik". Akkor egy kissé poetieus izét éreztem e felkiáltásnak, most tudom csak, mennyire igaz. Magyarország szíve Budapest, melynek egyik reke szében tiszta, szenytelen vér folyik, de a másikban annál undokabb a vér; s van-e Hazánknak tüdeje is, mely e fekete vért megtisztítja? Vajha volna!! Keresztúr)' József. b i ró v án d orcigá t ly ok a t tolyton és a legszigoruabban fel figyel tessék. A hófúvás alkalmával a közlekedésnek biztosítása tárgyában alkotott szabályrendeletet a közgyűlés elfogadta s annak a szokásos módon való kihirdetését elrendelte. A halaton füredi Kisfaludy szobor rácsozata ujra festése költségeit a közgyűlés a vármegye törzsvagyo nából kiutalta. A járási főszolgabírók által az 1890 ik évre vezetett napló számadások az alispáni jelentés szerint megvizsgáltatván s helyeseknek találtatván, jóváhagyattak s a belügyminiszterhez felterjesztetuek. Zánkn község képviselőtestületén ;k 822 frt 49 kr. árvatári követelés megtérítése tárgyában hozott határozatát a közgyűlés jóváhagyta. A közgyűlés utólagosan jóváhagyta az alispán azon intézkedését, melylyel a megyei árvaszéknél egy kisegítő kőnyomdász illetményeit a gyáinpénztári tarta lékalapból folyósította s egyúttal ezen illetményeKiiek a jövőben való kiutalásával is megbizza és ezen határoza tát megerősítés végett a belügyminiszterhez felterjeszti. Előterjesztetett Légrád nagyközségnek kérvénye, melyben — kellő és nagyon is figyelembe vehető indokok alapján — a közigazgatási bizottságtól a kereskedelemügyi miniszterhez felirat intézését kéri az iránt, hogy Légrád határában, a légrádi vasúti állomásnál a Zákánynál lebontandó tahid használható részeinek felhasználása mellett egy állandó hid állittassék a szükséges parterődítések és vizi munkálatok eszközlésével. A kérelem teljesítése esetén a község a közlekedést jelenben teljesítő rév beszüntetésével az állam javára lemondana vámszedési jogáról és tatarozási költség címén anyagi erejéhez képest egy, később megállapítandó évi összeget hajlandó volna fizetni. A közigazgatási bizottság — tekintve ezen kérelemnek úgy helyi, mint országos szempontból nagy fontosságát — juliusi gyűléséből a kérvényt pártolólag terjesztette fel a kereskedelem ügyi miniszterhez, egyúttal hasonló pártolás végett megkereste a törvényhatósági bizottságot is. A közgyűlés Légrád kérvényét hasonló pártolással terjeszti fel a kereskedelemügyi miniszterhez s amennyiben a szóban forgó hid felépítéséhez a megye hozzájárulása is szükségeltetnék, ezen hozzájárulást elvben kimondja. A Nagy Kanizsán bevehetetlenné vált vármegyei pijtadó a megyei számvevőség jelentése alapján leíratott. Alsó Vidovecz község képviselőtestületének a község nevének „Mura-Vid"-ra leendő átváltóztatása tárgyában egyhangúlag hozott határozatát a közgyűlés jóváhagyta. Alsó Lendva nagy község szervezeti szabái vzatát, a tapolczai bérkocsisok részére megállapított díjszabály zatot, Monostor Apáti község képviselőtestületének egy községi szolgai állás rendszeresítése tárgyában, LesenczeTomaj község képviselőtestületének községi regálé váltsági kötvény eladása és kölcsön felvétele tárgyában hozott határozatát a közg) ülés jóváhagyta. Renkócz községnek a bagouyai körjegyzőségből a a turnischai körjegyzőséghez csatolására vonatkozó iratok bemutattatván, a közgyűlés a jelenlegi állapatuak továbbra való fentartását mondotta ki. A Csáktornyái külfárai körgyám választását a közgyűlés a felebbezésben felhozott indokok alapján megsemmisítette. A zalabéri körjegyzői választás tárgyában beadott felebbezést a közgyűlés elvetette s a választást megerősítette. A gógánfai körjegyzőséghez tartozó községek képviselőtestületei által a jegyzői fizetés leszállítása tárgyában hozott hatáiozatot a közgyűlés megsemmisítette. Nagy-Kanizsa város 1892-ik évi költségvetése elfő gadtatottt s a költségvetésben az izr. felekezeti kereskedelmi iskola segélyezésére felvett 1800 frt érdemében beadott felebbezés elvettetett. A Pacsán tűzoltó szertár építésére kijelelt hely ellen beadott felebbezést a közgyűlés elvetette. A vármegyei utbiztosok, utkaparók s azok űzve gyei nyugdíjazására vonatkozó szabályzatot a közgyűlés megállapította. Előterjesztetett a boczföldi körjegyzőséghez tartozó községek folyamodványa, melyben kérik a jegyzőségnek két részre való szétválasztását két szék hely ly el. A közgyűlés a kérelemnek helyt adott, s a szétválaszt olykép eszközölte, hogy Bak székhelylyel Bak, Boczfüld és Sár liida községek, továbbá Bessenyő székhelylyel Bessenyő, Botfa és Csatár községek két külön körjegyzőséget képeznek s ez utóbbihoz csatoitatott a szent-iváni körjegyzőségből Csács és Hozsok. A közgyűlés megbízta a vármegye alispánját oly irányú intézkedéssel, hogy a vármegye monographiája könyvárusi uton is kapható legyen. Nagy-Kanizsa város képviselőtestületének az új t épületek ideiglenes községi pótadó mentessége, Bellatincz község képviselőtestületének vagyonszerzés, Gutorföld község képviselőtestületének ingatlan elcserélése, SzentKozmadombja község képviselőtestületének ingatlan csere, Kövdgó-Eőrs község képviselő teslületének községi ingatlan szerzése, Kékkút községünk a község tulajdonát képező regále váltság kötvény eladása, Eszteregnye köz ség képviselőtestületének községi ingatlan szerzése, NagyKanizsa város képviselőtestületének városi ingatlanok szerzése, Szent Balázs község képviselőtestületének köz ségi ingatlan eladása, a csáktornyai külfárai körjegyzőséghez tartozó községek képviselőtestületeinek együttes határozata községi állatorvosi állás rendszeresítése, Nagy Kanizsa város képviselőtestületének a város bekeblezett adóssága converetálása tárgyában hozott határozataik. Nagy Kanizsa város képviselőtestületének utak rendezése céljából szükséges kisajátításra vonatkozó határozata, Mihályfalva község képviselőtestületének a tévesen a községnek adott regále váltsági kártalanításnak a jogos tulajdonosok részére leendő átengedése tárgyában hozott határozata a közgyűlés által jóváhagyatott.