Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 27-52. szám)

1891-09-27 / 39. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1891. évi 39-ik számához. letartóztatott és a bünjelvénynyel együtt a zala-egerszegi kir. törvényszéknek átadatott. Szabó Teréz banyi lakos férjes nő julius hó 17-én a község erdejében gyermeket szült és azt ott elásta; tettének indoka az, hogy a gyermek még házassága j előtti időben mással való viszonyának következménye volt. A lefolyt időszak alatt hat ló és 5 sertéslopás történt, szarvasmarha elhajtás 2 izben fordult elő. A fentebb elősorolt sajnos eseteken kivül a vármegye egész területén a kisebb betöréses lopások számos esetei fordultak elő, tettesei azonban legtöbb esetben kiderítve lettek. A m. kir. csendőri őrjáratok által letartóztatva lett gyilkosság kísérletért 2, emberölésért 3, emberölési kísérletért 1, méhmagzat elhajtásért 1, súlyos testi sértésért, 7, rabláséit 1, lopásért 99, betöréses lopásért 5, lopás kísérletért 1, lopás gyanújáért ti, orgazdaságért 2, igazolványnélküli csavargásért 33, erőszakos nemi közösülésért 1, csalásért 3, hatósági közeg elleni erőszakért 1 egyén, továbbá 1 katona szökevény és 5 körözött egyén fogatott el s szolgáltatott át az illetékes hatóságnak. A iolyó évi ápril hó 1 tői augusztus 31-ig a vármegye területén előfordult tüzesetek száma 90 volt, melyeknél az összes elhamvasztott érték a hivatalos kár felvételi jegyzőkönyvek szerint 156.945 frt 80 krt tett ki, melyből biztosítva volt 81.498 frt 40 krnyi érték, s így a biztosítatlanúl szenvedett kár 75.447 frt 40 krra rug. A vármegye területén előírásban volt egyenes adónak és had mentességi díjnak esedékessé vált összegeiről, az ezekre teljesített befizetésekről, úgy a fennálló tartozásokról a következő kimutatás nyújt teljes tájékozást. *) A mezőgazdasági termés eredményéről és a kapás nővé nyék állásáról a következőket van szerencsém jelenteni: Az őszi gabona termés nagy része még a tél utolján kifagyott s a rozs termés még a szükségletet sem fedezi. A tavaszi gabona termés valamivel jobb, az árpa és zab, különösen az utóbbi, kielégítő termést adott, tengeri és burgonya megyeszerte jó hozamot ígérnek. Elég jó termést adtak a természetes rétek és kaszálók, de a széna betakarítása a gyakori eső által nagyban akadályoztatott és sok ázás által minőségéből is sokat veszített. ^4 szőlő, nem is említve a phylloxera terjedését — melyről alább egy áttekintő kimutatást vagyok bátor közölni — kevés reménynyel kecsegtet; sokat szenvedett a tőke a nagy hideg és peronospora által, főleg pedig a nyári évszakban a vármegye több helyein ismételten dühöngött jégvihar a keveset ígérő termést is majdnem teljesen megsemmisítette. E helyütt tisztelettel megemlítem, hogy a jég és egyéb elemi csapás által szenvedett vidékek érdekében az elrendelt és jelenleg folyamatban levő adóvégrehajtások beszüntetése végett a tek. közigazgatási bizottság 1. é. szept. hó 15 én a nagym. pénzügyminisztériumhoz telterjesztést intézett, a helyzet kiderítésére pedig a járási főszolgabirákat felhívta, melyek alapján élőterjesztésemet külön fogom a tek. közgyűlésnek bemutatui. A phylloxera által megtámadott és egészben vagy részben elpusztított szőlőterületek nagysága az alábbi ki mutatásban részletezve van. A járás megnevezése Megtámadott terület Teljesen elpusztított terület A járás megnevezése hold öl hold öl Tapolczai 2689 077 7053 455 Sümegi 4 473 3 600 Szent-Gróthi 338 300 — — Keszthelyi 461 1390 129 537 Pacsai 245 — — 800 Zala-Égerszegi — — 41 400 Összesen : Részben elpusztított terület hold | öl 294 1138 3738] 1240| 7227| 1192| 294 1138 "') A táblázatos kimutatás szerint a vármegye egész területén az l89U-ik évi egyenes adó hátralék 763.699 frt 00 kr , az 1891. évi I., II és III. negyedévi előirás 1,474.303 frt 96 kr., összesen 2,238.003 frt 04 kr., az 1891. év folyamában helyesbített Megyei közmunka ez évben a vármegye területén leszolgálás tárgyát nem képezte, mivel az 1890. évi I. t.-c. értelmében a törvényhatósági közutak építése és fentartása az útadóból fedeztetik. A törvényhatósági úthálózat fejlesztésére s a törvényhatósági közutak szakszerű fentartására nagy tevékenység fejtetett ki a lefolyt időszak alatt. Az utkaparó személyzet 60-ról 134 re emeltetvén, az utkaparói szakaszok célszerű beosztása s ennek alapján az utbiztosi járások helyes megállapítása eszközöltetett. Az utkaparók munkakönyvei összeállíttatván, ilyenekkel a személyzet elláttatott és az utbiztosok részletes utasítással láttattak el ugy a munkakönyvek használata, mint a természetbeni kézi erő felhasználásának kezelése és nyilvántartása iránt. Az átkelési szakaszok fentartásához az 1890. évi I. t.-c. értelmében a községek által nyújtandó hozzájárulás mérve megállapíttatott. A törvényhatósági közutak 1891—92. évi fentartásához szükséges fedanyag beszerzése vállalati uton biztosíttatott és annak szállítása folyamatban van. Az államépítészeti hivatal tagjai a törvényhatósági közutak tavaszi beutazását eszközölték s a tett jelentések alapján a tapasztalt hiányok megszüntetése és az év folyamán eszközlendő mindennemű munkák megindítása és sikeresítése iránt intézkedések tétettek. A törvényhatósági közutak fentartásánál alkalmazott utszemélyzet, mely 13 utbiztosból és 131 utkaparóból áll, tevékenységében haladást tanúsít. Az építkezések közül felemlítendő a balatoni gőzhajó kikötők építése Badacsonyban és Révfülöpön véglegesen, Keszthelyen pedig ideiglenes jelleggel. Mindezek a hajózásnak folyó évi junius hó 28-án tartott ünnepélyes megnyitására elkészültek. A vármegye székházának kibővítése befejeztetett s abba az illető hivatalok még a jövő hó folyamán elhelyeztetnek. \asutügy terén megemlítendő, hogy a tapolczasümegi vasútvonal műtanrendőri bejárása folyó évi május hó 9-én megtartatott s a közforgalomnak átadatott: a tűrje—szent-gróthi szárnyvonal közigazgatási bejárása pedig foganatosíttatván, az építési munkák megkezdettek. A Csáktornya—ukki h. é. vasút vonalon a menetrendek célszerű megállapítása, a zala-egerszegi és ukki állomások kibővítése, nemkülönben az árudíjszabás meg telelő szabályozása, illetve leszállítása iránt a tek. közigazgatási bizottság által a nm, kereskedelemügyi m. kir. minisztériumhoz felirat intéztetett. A vármegye területéről idegen országokba való jogtalan kivándorlás egy esetben kiséreltetett meg, azonban az illető egyén, családjával együtt, szabályszerű külföldi útlevél hiányában, a devecseri vasúti állomáson letartóztatott és illetőségi községébe visszakisértetett. Ezen ügyben a vizsgálat folyamatban van, melynek eredményéhez képest a törényszabta intézkedések foganatosíttatni fognak. A vármegye különböző alapjainak mikénti állásáról az alábbi kimutatás ad kellő felvilágosítást: Utfentartási alapnál ápril 7-én mult évi hátrálék volt 2108 trt 31 kr., folyó évi szept. 17-ig befizettetett 61555 frt 11 kr. Katonabeszállásolási alapnál ápril 7-én mult évi hátrálék volt 10556 trt 75 kr., f. évi előirás 48808 frt 84 kr., összesen 59365 frt 59 kr., ebből f. évi szept. 17-ig befizettetett 18486 frt 93 kr., befizetetlenül maradt 40878 frt 66 kr. Betegápolási alapnál ápril 7-én mult évi hátrálék volt 13390 frt 53 kr., t. évi előirás 309o4 frt 92 kr., összesen 44345 frt 45 kr. f. évi szept. 17-ig befizettetett 10371 frt 48 kr., befizetetlenül maradt 33973 frt 97 kr. Erdészeti alapnál ápril 7-én mult évi hárálék volt 2692 trt 07 kr., t. évi előirás 8946 frt 32 kr., összesen 11638 frt 39 kr., f. évi szept. 17-ig befizettetett 4688 frt 24 kr., befizetetlenül maradt 6950 írt 15 kr. Megyei nyugdíj alapnál ápril 7-én mult évi hátrálék volt 841 'trt 02'kr., összesen 841 frt 02 kr., f. évi szept. 17 ig befizettetett 167 frt 36 kr., befizetetlenül maradt 673 frt 66 kr. Községi és körjegyzői nyugdíj alapnál ápril 7-én mult évi hátrálék volt 11052 frt 63 kr., f. évi előirás 5085 frt 70 kr., összesen 16138 trt 33 kr., f. évi szept. 17-ig befizettetett 2813 frt 88 kr., befizetetlenül maradt 13324 frt 45 kr. Vasúti alapnál ápril 7-én mult évi hátrálék volt 11052 frt 63 kr., f. évi előirás 32590 frt 21 kr., összesen 34672 frt 95 kr., f. évi szept. 17-ig befizettetett 12151 frt 84 kr., befizetetlenül maradt 23521 frt 12 kr. Ebtartási alapnál t. évi előirás 4909 frt 91 kr., összesen 4909 írt 91 kr., f. évi szept. 17-ig befizettetett 1082 trt 68 kr., befizetetlenül maradt 3827 frt 23 kn. Tisztelettel megjegyzem, hogy ezen kimutatásban az előirás rovatában az 1891. évre esedékes útadó — minthogy annak előírása ez ideig nem eszközöltetett — bent nem foglaltatik. A vármegye törzsvagyona áll részint földtehermentesítési és takarékpénztári, részint pedig magán kötvényekben gyümölcsözőleg elhelyezett 17,284 trt 07 kr. tőke és ezután esedékessé vált 472 frt kamat követelésből, mely utóbbinak behajtása iránt az intézkedés megtétetett s igy ezen befolyandó kamat összeggel együtt a megyei törzsvagyon tőke állaga jelenleg 17,756 frt 07 krt tesz ki. A vármegye házi és árvapénztáraiuak törvéuy által rendelt havi vizsgálatait az illetc bizottsággal teljesítvén, az arról szóló hivatalos jegyzőkönyvet tisztelettel bemutatom. Mindezek után vau szerencsém a vármegyei közigazgatási összes központi és járási hivataloknak, valamint a vármegyei árvaszéknek ügyforgalmi kimutatását a folyó évi ápril hó 1-től augusztus 31-ig terjedő időszakra következőkben előterjeszteni u. m.: A hivatal megnevezése befizetés 934.583 frt 73 és tél kr., 1891. évi augusztus végével hátra ék 1,303.419 fr; 30 és fél kr. — Hadmentességi díj hátralék 1890. év végén 508,790 frt 87 és tél kr., 1p91. évi befizetés 13,439 frt 69 kr , 1391. évi augusztus végével hátralék 95.351 frt 18 és fél kr. — Az egyenes adónak hátraléka átlag 59 százalékot, a hadmentességi díj pedig 89 és fél százalékot képez. A nadmentessogi díj 1891. évi kivetési eredménye 65.377 frt 50 krt tesz, még esedékessé nem vait, tehát itt kimutatva uein is lett. ' 3 ; • ) — * > eo — K 3 "S OBcS > =z ^ — Sí Alispáni hivatalnál Megyei árvaszéknél „ számvevőségnél N.-Kanizsa v. tanácsánál Z.-Egerszeg v. tanácsánál Tapolczai jár. főszolgabíró Sümegi „ „ Szt.-Gróthi „ „ Keszthelyi „ „ Kanizsai „ „ Facsai „ „ Z.-Egerszegi „ Novai jár. „ Letenyei jár. „ A. Lendvai jár. „ Perlaki „ „ Csáktornyai „ „ 12689 13448 759 3126 676 76 5211 45 3744 47 3412 a N c tó ^ T3 * £ a — « f E '> tao {= O) 'OJ > & 12983 16099 5863 6539 11 4 9 2043 2048 2928 2849 1846 2217 1725 2043 I 11789 1659 13474 2625 5020, 1519 5287 5210 3789 3761 3459 2054 2052 2928 2859 1846 2251 1760 2060 3406 2043 2046 2900 2856 1846 2195 1716 2037 3241 1867 3040 77 28 53 11 6 28 2 56 44 23 4 41 40 34 35 17 5 3240 324, 59 1849: 1908 80 3000| 3080 Összesen? | 4973,69690174663 684471 6216 Kelt Zala-Egerszegen, 1891. évi szeptember 18. Csertán Károly sk., Zalavarmegye alispánja. Közegészségügy. Dr. Mangin Károly kir. tanácsos s megyei tiszti főorvos a vármegye területén augusztus hóban észlelt közegészségi állapotról és egyéb, a közegészségügyet érdeklőkről a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság szeptember havi üléséhez : vAz időjárás a hónap első két harmadában igen változó volt, szél, eső, meleg és hirtelen hőfok alászállá

s a jogegyelőség isteni elvével, kitűzte zászlajára, hogy a röghöz tapadt népet felszabadítja s a szabadság és jogegyenlőség áldásthozó jótéteményeiben részesíti 1 S hogy az osztályok közötti súrlódás kiegyenlíttetett, mielőtt harccá vált volna; hogy a századok által épített válaszfalakat és korlátokat maga a kiváltságos osztály, a nemesség saját belátása és igazságszeretetével rontotta le, mielőtt azok erőszakosan megtámadtattak volna; hogy a nagy lépés, melylyel a magyar az ujabb műveltség körébe jutott, nálunk megtörtént és sem szenvedett, sem elkövetett erőszak emléke tiszta örömünket nem zavarja: — Isten után, aki a nép szívét felvilágosítá, vajon kinek köszönhetjük ? A legnagyobb magyarnak, Széchenyi Istvánnak ! Áldjuk érte emlékét, hogy lehullott végre az ezredéves válaszfal s a szabadság és jogegj'eulőség áldásait mindnyájau egyformán élvezhetjük 1 Mi indította őt e mozgalom megindítására? Mi lelkesítette őt küzdelmei között? Mi biztosította számára a teljes diadalt ? Az emberbaráti szeretet érzése. E szeretet nem engedte őt nyugodni, míg annyi ezer és ezer vérrokonának függetlenségét nem biztosította ! Oh igazi példányképe az emberbaráti szeretetnek ! Tőled tanuljuk szeretni embertársainkat. Tőled tanuljuk őket nemcsak szeretni, hanem tőlünk telhetőleg mindent elkövetni, hogy embertársaink jólétét előmozdíthassuk ! A feleba rá ti szeretet szent tüze hevítse mindenkor keblünket ! Igy leszünk igazi követői, utánzói a legnagyobb magyarnak, Széchenyinek ! * * * Felsoroljam-e szakadatlan láncolatát nemes tetteinek, melyekkel a közjó előmozdításán fáradozott ? Maga az egy lánchíd századokra hirdeti nevét és őrzi meg emlékezetét ! A Duua és Tisza szabályozása neki köszönik létezésüket 1 Egyenlő lelkesedéssel, meg nem szűnő buzgalom mai és lankadást nem ismerő kitartással karolt íel ő mindent, mi e szép haza határai között egyeseknek, vagy a nagy közönségnek jólétét, haladását célozá. Nem csüggedett munkássága közepett. Ami nemzete emeléséhez vezethetett, nehéznek soha nem tartott s ebben rejlik a varázsa annak, hogy évtizedeken keresztül vezéri szerepre nemcsak hivatva volt, hanem ezt nála jobban, lelkiismeretesebben senki be nem töltheté ! Fényes példát adott nekünk nemcsak kötelességeink hű és pontos teljesítésére, hanem egyúttal arra is, mint kell a közjó érdekében erőinket önzetlenül feláldozni! Erezte ő s vele együtt nekünk is kell érez niink, hogy egy ország igazi felvirágzása csak úgy küvetkezhetik be, ha honfiai vállvetve küzdenek a közjó előmozdításán. Tudta ő, hogy egy országot nagygyá csak fiai szent akaratja tehet! Legyen tehát erős aka ratunk mindenkor a közügy érdekében szolgálni ! * * * Mielőtt búcsút vennénk a nagy férfiú drága emlékétől, hassa át szivünket az ő lángoló honszeretete, törhetlen ragaszkodása édes hazai nyelvünkhöz, merítsünk lelkesedést emberbaráti szeretetéből, tanuljuk meg tőle híven és önzetlenül munkálkodni a közjó érdeké ben ! És ha ezt teszszük, nem vész el e napnak emléke; mert az ő dicső példáját követve, hasznos és számottevő polgárai leendüuk a hazának, és egy egy porszemmel járulunk felnőtt korunkban ahhoz a nagy épülethez, a haza felvirágzásának dicső épületéhez ! Vaj mielőbb üdvözölhetnők e dicső kor ébredését! Az éljenzéssel fogadott emlékbeszéd után dr. Ruzsicska Kálmán kir tanfelügyelő a következő, lelkes beszédet tartotta : Mélyen tisztelt közönség ! E szép perc hatása alatt lehetetlen nem éreznünk, hogy ifjaink ünnepe ünnepévé vált a mi sziveinknek is. A czenki sir nagy halottjáuak emléke — amint Sámi László oly meghatóan mondja Deák Ferencről — nemzedékről nemzedékre tisztúl és nő, és a mily arányban tisztul és nő, abban az arányban lesz az élőknek mindig nagyobb és nagyobb segítségére. Oh mert segítségünkre van raég a fájdalomban is! Megsiratjuk el vesztét; büszkék vagyunk, hogy a mienk volt. De legyen az ő emléke segítségünkre kedves ifjak a hazának tettel, önérzettel való hű szolgálatábán is. Széchenyi István gróf prófétai ihlete e hazát nagynak, dicsőnek látja! A nemzetiségi viharral és földrajzi különösségek tömkelegében minden erőnkből arra kell törekednünk, hogy majd az a nagynak és dicsőnek jósolt haza, minden talpalatjában — magyar legyen. Hogy legyen a mi fillérünkből kincs, a mi téglá inkból város, a mi tapsainkból riadal, a mi betüukből könyv ; a magyar népből — magyar nemzet! (Jókai). Hogy mint a rómaiknál, a dicsőség temploma mellett ott legyen az erényé ; abba csak ebből lehessen bejutni. Mos*, pedig legbensőbb köszönetet mondok a mélyen tisztelt közönségnek meleg érdeklődéséért, az iskolaszéknek és tantestületnek ez ünnepély rendezéséért, végűi igazgajó urnák emlékbeszéde nép tanulságaiért. Eltet engem a remény, hogy a mely ország, a mely megye, a mely város igy ünnepli gyermekeivel a nagyok emlékét, az meg fogja érni az időt, melyben — mint egykor Grotius mondta, hogy „az ég után nincs Frankhonon kivül szebb királyság" — elmondhatja, hogy az ég után Magyarországon kivül nincs boldogabb királyság! A viharos éljenzéssel fogadott beszéd után a tanuló ifjúság a szózatot énekelte el, mely után az ünnepély véget ért.