Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 27-52. szám)

1891-09-06 / 36. szám

a következő módosításokkal: a polgármester részére 400 frt személyi pótlék szavaztatott meg, a városi gazda tizetése 150 forinttal, a rendőrbiztos, a közigazgatási iktató és kiadó, közigazgatási irnok, adóügyi és kapi tányi irnok tizetése egyenként 1U0 írttal emeltetett, az alsóíokú ipariskolai tanítók fizetése évi 12o torint helyett ' . 150 forintban állapíttatott meg, rendkívüli kiadásokra 4537 forint vétetett fel, végül a megye ájtal megvett teleknek az időközi kamatokkal együtt 17.437 frt 33 krajcárra növekedett vételára, mely a költségvetésből kimaradt, az építési célokra rendelkezésre álló összegnél a bevételi és kiadási rovatba felvétetett. A képviselőtestület által ily kép módosított, ezen módosításokkal elfogadott 1891-ik évi költségvetés szerint a fedezetien kiadás 17.537 frt 51 1 , krt tesz ki. Minthogy pedig a községi pótadó-ki vetés alapjául szol gáló 1890. évi összes egyenes adó (az általános jövödelnti pótadót és fegyveradót ide nem számítva) az adómentes föld és házak adóival együtt 43.843 frt 11 kr., ennélfogva minden adó forint után (beleértve az eddig külön számított szegény pótlékot is) az 1892 ik évre 40 krajcár. A költségvetés tárgyalása közben a képviselőtestület határozatilag utasította a vásosi tanácsot, hogy pótlékhátrálékosok névsorát egyénenként tüntesse k: s azok névsorát negyedévenként terjessze elő; egyúttal a hátrálékos pótlékok behajtása iránt a legszigoruabban intézkedjék. Ugyancsak a költségvetés tárgyalása közben Krosetz János képviselő azou figyelemre méltó indítványt tette, hogy a város regálé kötvényeit, melyek 4' 2" ,,-ot jövedelmeznek, míg a város tartozása után í)

1 2" ,,-ot fizet amortisátióba, adja el s az eladási árt a pesti magyar kereskedelmi banknál levő tartozásának csökken tésére fordítsa. A képviselőtestület ezen indítványnak a legközelebbi képviselőtestületi ülésre való kitűzését elhatározta. Horváth Károly és társai zalaegerszegi lakós helypénzszedőknek a képviselőtestülethez benyújtott kérvényére, tekintettel a kérvényben felhozott indokra, a helypénzszedésre vonatkozó szerződését a jelenlegi bér összeg tizetése mellett, újabb három évre meghosszabbította. Dervarics Lajos zala egerszegi kereskedőnek letele pedési engedély adatott. A tárgysorozatba felvett többi tárgyak — mivel a képviselők a törvényben előirt számmal nem voltak jelen — tárgyalhatók nem voltak s azok tárgyalására újabb hatándő tüzetett ki. A balatonparti homoki szőlőtelepítés. Gróf Szecsenyi Imre, mint a balatonyarti homokiszőlőtelepítés kormánybiztosa, f. hó 1 én tanulmányki rándulást vezetett az általa telepítésre kiszemelt, alkalmas homokterületekre, Boglárról indultak ki. A kormánybiztos kiséretében volt Dobokv miniszteri osztálytanácsos, Kngelbrecht és Kende mérnökök, akik a telepterületet előzőleg felmérték, térképezték, párcellákra osztották, Szalay országgyűlési képviselő, továbbá több keszthelyi, badacsonyi, tomaji, fiilöp-zánkaí és kővágó-örsi szőllősgazda. A társaság f. hó l-én este 8 órakor indult ki Bog lárról Keszthelyre, onnan reggel 5 órakor Badacsony és Fülöp érintésével az időközben beszállt vendégekkel együtt Lellére hajóztak át, ahol Szalay Imre országgyii j lési képviselő, általánosan elismert borász, megmutatta az ő három éves, öles magas hazai szőlőtelepét a balatoni homokapadásban, mely már ez idén is igen szép termést fog adni. A kormánybiztos ezzel akarta kimutatni, hogy kizárólag tiszta homoktalajban mily szőlőt lehet produkálni. haragos asszonyra. Hát neki is kijut a menykőcsapásból? De hirtelen fölfortyant beune a harag, ellenségét látta benne s harciasan kiabált le: gazember! gazember! . . . Az asszonyt elfutotta az epe, vérbeborult szemekkel nézett körül, mit vágjon hozzá, hogy az első csapásra agyonüsse. Es repült is miudeti megmozdítható tárgy árva fejéhez. Matyi csak gyors tigiándozásainak köszönhette életét, mert az asszony gyilkos szándékában már, nem kételkedett, mig egy alkalmas pillanatban aztán kisurrant az ajtón. Egyenesen a konyhának vette útját. Mariska bizonyosan ott lesz. De biz ott sem volt. Egy szurtos cse lédleány súrolta a tegnapi edényeket, aki seprőt fogott Matyira, midőn az kényelmesen helyet foglalt a padkán. Szomorúan vándorolt Matyi tovább, megnézett istállót, kamrát, de a leány nem volt sehol. Azt persze a szegény Matyi nem tudta, hogy még ő édesdeden aludt a kemencetetejéu, a szegény Mariskát , elűzték a háztól, valami csekély ok miatt oly kegyetlen I volt hozzá nénje, hogy a leány éjnek idején elszökött ; a háztól. Megfeledkezett-e kedvencéről, vagy nem merte magával vinni, Matyi azt nem tudta meg soha, ő csak azt látta, hogy Mariska nincs sehol. Szomorúan ült föl újra a haszontalan keresés után a kemencetetejére, behúzta nyakát és órákig elült mozdulatlanul. Ehes is volt. Máskor már ilyenkor sok jó falat csúszott le torkán, de most nem kínálta senki, mindenünnen űzték, zavarták. Néha ugyan megszólalt, panaszosan hívta be Mariskát, ilyenkor kinyújtotta nyakát és úgy hallgatódzott, de azután megint csüggedten kuporodott össze. így mult el a nap. Másnap már nem is ment le a kemencetetejéről; fölborzolt tollal, bágyadtan nézett le a magasból, nyelve már nehezen forgott, de azért foly ton susogott magában. Ha nyílt az ajtó, örömmel nézett arra, de akit várt, Mariska csak nem lépett be azon. Harmadnap már lehunyt szemekkel, egyik oldalára dűlve, alig pihegett; fekete csőrét kinyújtva hosszan I nagyot ásított, azután kinyújtva lábait, néhányat vergő i dött és egy tudós Matyival kevesebb lett a világon. Lelléről Fonyód Kereszturra rándultak, hol a vasút j mentén mintegy másfél óráig járt keit a társaság a gróf ] Festetics-féle hítbizomány t képező homok partokon. Ez az a hely, Imi az első telep lesz felállítva. Ezt már parcellázták és térképezték. A kormánybiztos megmutatta az összes területet j a társaságnak, egyúttal több helyen próbaásatásokat , eszközöltetett s a jelenvoltak azon meggyőződésre jutót i j tak, hogy a talaj teljesen immunus. Itt 700 porcellát tűztek ki, oldalt s illetve közepén , ' három öl széles úttal. Minden párcella <S0(> négyzet öl ! ' nagyságú, azonban egy-agy vállalkozó több párcellát I is kaphat. A feltételek a következők : öt évig sem bért, sem adót nem fizet a telepes. Ót évtől harminc évig évenként 5 Irt bér fizetendő a lutbizománynak, mig 30 év múlva a telep a hitbizomány tulajdonába száll vissza. A jelzett ha.uninc éven át a telepesek és munkásaik teljesen díjtalanul szállíttatnak át gőzössel a túlsó partról és vissza. A jelenvoltak közül azonnal többen jelentkeztek a telepítésre, mire a kormánybiztos kijelentette, hogy a párcellák kiosztását megkezdi. Jelentkezéseket Írásban is elfogad címére Somogy várra. A kormánybiztos nagy ainbitióval, mégtöbb hazafias lelkesedéssel fogja lel szép hivatását. Tudatában van a nehézségeknek, melyeket le kell küzdenie; ismeri a nép bizalmatlanságát, melylyel váilalatát. eleintén a Zala- és Veszprém partiak fogadni fogják, azonban mégis az expeditió alatt a párcellákért nála jelentkezett somogymegyeieket, felvilágosította, hogv vállalatának kizárólagos célja a zala- és Veszprém megyei kipusztult szőlősgazdanépnek visszatartása a kivándorlástól biztos jövedelemhez való juttatás által. Ez ok ból egyenlőre a somogy megyeiek nek, kiknek még más kenyérkeresetük van, egyenlőre nem ad immunus parcellákat. A kománybiztosnak a telepítés ügye iránt való meleg érgeklődése, fárndhatlan tevékenyséde biztosítékot nyújt nekünk az irán', hogy ezen fontos és bennünket, zalamegyeieket, oly közvetlenül érdeklő ügy a közel jövőben sikeres megoldást nyerend s így a phylloxera által oly keményen sújtott népiluk számára a m>-gélhe- ) tés biztosítva lesz s reánk nem fog többé ónsúlyként nehezedni, hegy megyénk ezen sorstól üldözött lakóssága vándorbotot kénytelen kezébe venni. Aszfalt járda. Köztudomású lapunk olvasó közönsége előtt, hogy a városi középitészeti bizottság megbizta a város polgármesterét az iránt, hogy a magyar asztalt társasággal járdáinknak asztalt burkolattal való ellátása érdemében az előzetes és kellő felvilágosítást nyújtó tárgyalást indítsa meg. A polgármester megkeresésére a társaság egyik megbízottját küldötte városunk!) in ezen ügyben, aki válalkozott a társaság részérői próba burkolat készítésére, mely — minc lapunk más helyén olvasható — a zala egerszegi takarékpénztár bérháza előtt fog alkalmazta mi. A megbizott egyúttal szerződésbe foglaha azon teltételeket, melyek mellett a társaság az aszfalt-burkolatot városunkban készíteni hajlandó. A szóban forgó szerződés pontozatait olvasó közönségünk tájékoztatása végett a következőkben ismertetjük : 1. Tartozik a társulat az építendő járda területen a létező régi burkolatot felszedetni s a talajt a város által megállapítandó színvonalra felemelni vagy leásni, elegyengetni, csöinöszölni, azonban a feltöltéshez esetleg szükséges földanyagot a város ingyen szállítja a helyszínére, valamint elhordatja a felszedett régi burkolatot és kiásott felesleges földet. 2. Tartozik a társaság az építendő járda mentén 15 c m. vastag cementtel elkészített betonalapra szegélyt lerakni és pedig a) egy sor élére állított, portland cementtel ragasztott, a budapest rákosi téglagyárból származó keramit téglából; b) esetleg hátsó vagy oldal bezáráskép egy sor hosszban lapjára fektetett hason keramit téglából s hason betonalappal ; c) a házak kapui előtt 15 cm. vastag hason beton alapra 3 sor lapjára fektetett kerámit téglából kapufeljáró szegélyt (küszöböt) szintén portland cementtel összeillesztve. 3. Tartozik a társulat a |árda területen 10 c m. vastag, cementtel készített betonalapra 2 c m. vastag, egyszer öntött felső derini természetes aszfalt réteget lerakni. 4. Tartozik a társulat a házak kapui előtt 12 c m. vastag beton alapra 3 c m. vastag, kétszer öntött felső dermi természetes aszfalt réteget lerakni. 5. Mindezen munkálatokért a város közönsége a társulatnak fizetni köteles: a) az első pontban említett földmunkákért minden négyzet meter terület után 5 krt; b) a 2-ik pontban említett szegélyezésért és pedig az a) pont alattiért 2 frtot, a b) pont alattiért I frt 50 krt, a c) pont alatti kocsifeljáró szegélyért 4 frt 50 krt folyó méterenként; c) a 3 ik pontban jelzett burko latért minden négyzet meter terület után 3 frt 00 krt; a 4 ik pontban említett kettős burkolatért minden négyzet meter után 5 frtot. 0) Tartozik a társulat a munkákat a város által e végből kirendelendő közeg utasításainak megfelelően gondosan és jól elkészíteni. Ezen közeg egvuttal ellen őrzi a szerződésben megállapított beton és aszfalt rétegek azonosságát is munka közben, de már elkészített munka felszakításának ezen célból helye nem lehet. 7. Tartozik a város a munka befejezésének bejelentése után azt felülvizsgálni és átvenni, mely alkalommal a város és társulat közegei együttesen megállapítják az elkészített munkák térmértékét, kiszámítják ezek alapján a szerződési egység árak szerint a társulat járandóságát. 8. A társulatnak az előző pont értelmében kiszámított járandóságát a város kötelezi vagy készpéuzben vagy öt év alatt tiz egyenlő félévi részletekben, minden kor a hátrálékos összegnek 5" ,,-os kamataival, a társu latnak megfizetni. 9. Tekintettel arra, hogy a város nemcsak a ható súgót, hanem az egyes háztulajdonosokat terhelő tizeté sek teljesítését is elvállalja illetve közvetíti, jogában áll az előző pontban felsorolt fizetési módozatok bármelyikét az egész munkára nézve ép úgy, mint annak egyes részeire oly mérvben igénybe venni, amint ezt. a háztulaj (Ionosok a maguk részére elfogadják. 10. Készpénzfizetés esetében, amennyiben a munka fizetése annak elkészítésétől számított két hónap alatt teljesíttetik, 3° '„ engedmény hozható levonásba; az elkészítéstől számított hat hónapon belüli fizetés esetén a társulatnak kamat nem jár, öt évi részlettörlesztésnél pedig az első részlet a munka elkészítésétől számított két hónap alatt, s minden további részlet a/, utolsó rész let fizetésétől számított hat hóra esedékes és pontosan fizetendő. 11. A társulat az általa készítendő beton és aszfalt munkákért öt évi ingyenes jótállási kötelezettséget vállal, mely idő alatt minden, az anyag vagy munka hiányosságából származó hibákat a város felszólítása folytán évenként egyszer, a nyári hónapokban, ingyen kijavítani köteles. Tartozik a társulat ezen időn belül a szándékos rongálás vagy bármi okból szükséges javításokat is a város felhívása folytán évenként egyszer eszközöltetni. Ezen javításokért e szerződési egységárak fognak fizet tetni. Ily javításoknál az egy négyzet meteruél kisebb területek is egy négyzet íueternek számíttatnak és fizet tetnek. 12. Az öt évi jótállási idő elteltével a társulat kötelezi magát azon esetre, ha ezt a város közönsége kívánná, az általa készített járdák fentartását további tiz évre elvállalni és ezen idő alatt is minden, az anyag és munka hiányossága folytán szükséges javításokat évenként egyszer eszközölni. Ezen fen tartási kötelezettség ellenében azonban a város évenként minden négy zet meter terület után. 5 kr. fentartási átalányt előre fizet a társulatnak. 13. Tartozik a társulat az öt illetve tizenöt év után a járdákat a városnak teljesen jó karban átadni és amennyiben jelen szerződésben elvállalt kötelettsé geinek eleget nem tenne, jogában leend a városnak a társulatot azok teljesítésére bírói uton szorítani, esetleg a szükséges javításokat a társulat veszélyére és kültsé gére más vállalko óvói eszközöltetni s az okozott károkat a társulaton megvenni. 14. Jogában áll a társulatnak anyagait és kazánjait az építendő járdák mentén elhelyezni, tartozik azonban az építés-rendőri szabályokat pontosan betartani. 15. Tartozik a város az építendő járdák területén minden akadályt eltávolítani oly módon, hogy a munka fennakadást ne szenvedjen, a társulat pedig jogosítva van oly helyeken, hol az aszfalt nem szilárd küszöbhöz vagy fához záródnék, esetleg a kerítéseknél a 2-ik pontban felsorolt szegélyek egyikét a szükséghez képest alkalmazni. 16. A járda építéshez szükséges anyagok szállítása után a város a társulatot a kövezetváiu fizetése alól felmenti. 17. Jelen szerződéssel járó bélyeg- és illeték költséget a társulat maga viseli. 18. Jelen szerződésből származható minden peres kérdések tekintetében alávetik magukat a felek a zalaegerszegi kir. járásbiróság illetékességének és a sommás aljárásnak. Helyi, megyei és vegyes hirek. Kinevezes. Fehérváry Géza, a helyben állomásozó honvédhuszár század századosa, Budapestre a Ludovikába tanárnak neveztetett ki. A tapolczai vincellériskolát Dobókay miniszteri osztálytanácsos Engelbrecht igazgató kiséretében f. hó 4-én meglátogatta és tüzetes vizsgálat alá vette a vincellériskola berendezését. A rosz talaj és túlságos viz miatt azon véleményét nyilvánította, hogy a telep tovább fejlesztése egyelőre függőben tartassék. Elismeréssel szólt a/, iskola berendezéséről, valamint a vincellériskola és a védekezési egyesület vezetőségének a védekezés terén kifejtett fáradhatlan tevékenységéről és kilátásba helyezte, hogy az iskola helyisége több tanuló betogadhaíása végett a közel jövőben ki fog bővíttetni. K'nevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Sztanlcai/ Aha Gyulát, a keszthelyi gazdasági tanintézet tanársegédjét, a selmeczi bányászati és erdészeti akadémiához tanársegéddé nevezte ki. Eljeyyzes. Dr. Mayer Ferenc nagy-kanizsai járási orvos jegyet váltott Székesfehérvárott Lukács Gizella kisasszonynyal. A zala-egerszegi községi iskolaszék f. hó 6-án Szigethy Antal elnök elnöklete alatt ülést tartott, melyen tudomásúl vétetett a képviselőtestület átirata, mely sze rint Kovács György rendes tanítónak megválasztatott. Ezzel kapcsolatban a megválasztott tanító részére új díjlevél kiadatása és ennek megerősítés végett a tanfelügyelőség utján a közigazgatási bizottsághoz való beterjesztése elhatároztatott. — Az elemi iskola V. és Vl-ik osztályában használandó tankönyvek megállapítta*tak. — Tekintettel a vörheny járványra, az elemi iskolákban a tanítás kezdete szeptember hó I4ére tűzetett ki. — A polgári iskola igazgatója beterjesztette a polgári fiú , polgári leány- és középkereskedelmi iskolára vonatkoz'", a tantestülettel egyetértőleg megállapított 1891 92 ik tanévi tantárgy leiosztást és heti órarend beosztási, melyek jóváhagyólag tudomásúl vétettek. — Ugyancsak beterjesztette a polgári fiú- és polgári leányiskolára vonatkozó 1890 9i-ik tanévi számadásait, melyek megvizsgálás végett a városi számvizsgáló bizottsághoz áttétettek. — Tekintve, hogy a polgári tiú iskolánál egv segédtanerő még mindig hiányzik, az iskolaszék a kir. tanlelügyelőséget megkeresi, hogy a hiányzó tanerő