Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 27-52. szám)

1891-07-19 / 29. szám

3. A dijak, tekintet nélkül a kiállító társadalmi állására, kivétel nélkül osztatnak ki; ezeukiviil I. és II. osztályú dicsérő oklevelek adatnak ki. 4. A bírálatot a versenyre elővezetett marhák felett a közgyűlés által kiküldött bizottság a helyszínén teljesíti, ós a dijakat az érdemesítetteknek nyilvánosan kiosztja. 4. A bizottság jelentésében a díjazott marhák faja, neve, származása, ára, termetes leírása, továbbá a tulajdonos neve, lakhelye, polgári állása s váljon az állat eladó-e vagy sem, lehetőleg körülményesen előadandó. 6. A dijazás kiterjed a tapolczai, sümegi s keszthelyi járásokra. 7. A dijazás Tapolczáu a városház udvarán tartatik meg, s kezdődik reggeli 9 órakor. — A bejelentések szept. l-ig Vastag János felső népiskolai tanár úrhoz Tapolczára intézendők, ki a dijazás jegyzőjéül is felkéretett. A dijak a következőkép állapíttattak meg : Bika s üszőre I-ső dij van 2; egy-egy 4 drb 10 francos arany vagyis 20 frt, összesen 40 frt. — II. dij vau 2; egy egy 3 drb 10 francos arany, vagy is 15 frt, összesen 30 frt. — III. díj van 4; egy-egy 2 drb 10 francos arany vagyis 10 frt, összesen 40 frt. IV. díj vau 6; egy egy 1 drb 10 francos arany vagyis 5 frt, összesen 30 frt azaz összesen 28 drb 10 francos arany vagyis 140 frt. Tehén borjával I. díj, egy 4 drb 10 francos arany 20 frt. — II. díj, 2. 3 drb 10 francos arany vagyis 30 frt, azaz 10 drb 10 francos arany vagyis 50 frt. — Ezenkívül 1. II. oszt. dicsérő oklevél. A cseléd jutalmazás feltételei : A cseléd jutalmazásban részt vehetnek legalább 10 évig folyton egy helyen szolgáló, jó erkölcsű és szorgalmas gazdasági cselédek. — Mivel ezen jutalmazás csakis a mezőgazdaság érdekében tartatik, abban a ju hászok részt nem vehetnek, valamint az oly cselédek sem, kik már ily díjazásban valamikor részesültek. — Majorgazdák s hajdúk csakis dicsérő oklevéllel jutalmaztatnak. — Szükséges a pályázathoz a cseléd tartó gazda bizonyítványa, mely a községi elöljáróság által is megerősítendő. Dijak a következők : Egy 1-ső díj a legérdemesebb szolgának 20 frt. — Két 11-ik díj egyenkint 15 frt, összesen 30 frt; III ik díj 3, egyenkint 10 irt összesen 30 frt; négy IV ik díj egyenkint 5 frt, összesen 20 frt vagyis összesen 100 frt. — Ezenfelül még fentartatik 10 frt tartalékul. Végül elhatároztatott, hogy egy hirdetmény fog kinyomatni, s az a zalamegyei gazdasági egyletnek, a vidéki körüknek, a koszthelyi magy. kir. gazdasági tanintézet titkárának, s a három járás tekintetes főbirájánek megküldetik. Tapolcza, 1891. junius 17-én. Szűcs Zsigmond Hertelendy Ferenc r. b. elnök.' A jegyzőkönyv a közgyűlés által változatlanul eltogadtatik s az értesítőben közzététetik. A közgyűlés elé terjesztetik ez alkalommal, hogy a Sümeg vidéki gazdakör f. évi szeptember fián vetőmag kiálítást, 7-én pedig szántás versenyt rendez Sümegen. Az „Étesítőben" közhírré tétetik. (39/55 A „nagy lengyeli" gazdakör ügyeinek megvizsgálására kiküldött bizottság jelentéséről. Jegyzőkönyv, felvéve 1891-ik evi junius hó 7-én Nagy Lengyelben az egyesület 1891 évi február 9 én tartott közgyűlése által ö 140 890 sz. a. hozott határozatával, a nagy lengyeli kör ügyeinek megvizsgálására és elintézésére kiküldött bizottság ülésében. Jelenlevők: Skublics Jenő kiildöttségi elnök, Csillagh Gyula, Farkas József, Orosz Pál kiildöttségi tagok, utóbbi ugy is mint jegyző. Horváth Alajos a n. lengyeli kör elnöke, Strausz Sándor a kör jegyzője, Rózsás Kálmán a kör pénztárnoka. A kör tagjai szépszámmal jelenvén meg, az elnök lelkes szavakkal fejti ki a gazdakör üdvös hatását a | gazdálkodás haladására, — megemlíti azonban, hogy mivel a nagy-lengyeli gazdakör az utolsó években létéről mi életjelt sem adott s teljes pangásban leiedzett, indíttatva érezte magát az anya egyesület az itt jelenlevő küldöttséget kiküldeni azon megbízással, miszerint tájékozást szerezen arról, indokolt-e továbbra ezen kör fennállása, egyátalán kivánják-e a kör tagjai, hogy továbbra is fenn álljon s ha ezt óhajtanák, hajlandók-e a reájuk háramló kötelezettségüknek eleget tenni. Ezen kérdés feltétetvén, a jelenlevők egyhangúlag oda uyilatkoznak, hogy a kör fenntartását továbbra is óhajtják, de csak az esetre, ha az éveken át tapasztalt pangásból kimozdul, mely esetben kötelezettségeiknek pontosan eleget is teendenek. A kör tagjainak ezen nyilatkozata, mely a kisgazdák helyes érzéséről és itélő tehetségéről, de egyszersmind áldozat készségéről is tanúskodik, közelismeréssel találkozott. Ez után a küldöttség elnöke előadja, hogy letelvén a kör tisztviselőinek 3 éves megbízatása, minthogy a tisztikar lemondott, választás válik szükségessé, a válasz tás megtartása nyomban el is rendeltetvén, meg is tartatott. Megválasztattak egyhangúlag elnöknek: Farkas József telső-bagodi birtokos ur, helyettes elnöknek Horváth Alajos nagy-lengyeli birtokos ur, jegyzőnek ismét Strausz Sándor nagy-lengyeli birtokos ur, és pénztárnoknak Rózsás Kálmán nagy-lengyeli lakos és birtokos, aki a kör pénzeit illetve számadásait 1890. január 1-től ez ideig is kezelte. Az 1889. évi számadások beterjesztettek, ezek átvizsgáltatván, készpénz maradvány találtatott: 28 frt 90 kr., mely összeg az 1890 ik évi számadásban, mint maradvány' veendő fel. Minthogy az 1889-ik, valamint az 1890 ik évről tetemes tagsági díj követelés áll fenn határoztatik, hogy az 1890-ikrői vezetett számadások f. évi augusztus hó végéig mulhatlanul beterjesztendők az anya egyesülethez, és a hátralékok beszedendők ezen időre. Elhatároztatik továbbá, hogy a kör által kihelyezett gépek, amennyiben használhatlanok volnának, azonnal egjavíttassanak s a kör alapszabályainak értelmében osztassanak szét. Továbbá az alakuló gyűlés a következő tiszteletdíjakat állapítja meg: a kör jegyzőjének évi 50 irtot, a kör pénztárnokának évi 10 frtot. Elhatároztatik, hogy t. é. julius hó első felében egy közgyűlés tartatik, melyen a kör szükségleteinek beszerzése és annak egyéb ügyei felett fognak határozn i, a határozatok az anya egyesülethez beterjesztendők. Egyéb teendője a küldöttségnek nem lévén, miután a szives érdeklődést az elnök ur megköszöni s a körügyeinek pártfogására kéri tel az ujon választott korelnököt, az ülést bezárja. Kmf. Jegyezte: Orosz P áI e. titkár. A jelentés tudomásul vétetik s az „Értesítőben" közzé tétetik. 70 59. A Sümeg vidéki gazdakör felhivása a sertés orbánc elleni védő oltás eszközlésére. Felhívás a sertés-orbánc elleni védő oltás eszközlésére. A sertés orbánc oly nagy mértékben pusztít sertéseink között, hogy némely vidéken egész járvány-szerüen lépett már tel. Egyedüli haszonnal alkalmazható biztos gyógymód e veszedelmes baj ellen a beoltás, mely saj nos még kevéssé van vidékünkön elterjedve. Az „állategészségügyi évkönyv" a beoltott sertések számát a következőkép közli : 1887. évben 5265 darab. 1888. „ 24498 „ 1889. „ 122552 „ Az 1890. évről a hivatalos kimutatás még hiányzik, de mindenesetre azon évből is oly rohamos emelkedés lesz kimutatható, annál is inkább, mert az oltó anyagot az 1890. évtől Budapesten lehet beszerezni, míg ezelőtt csak külföldről volt kapható. A fenti számok maguk is igazolják a sertes orbánc elleni oltás hasznát. Az 1890. évben a sümegi járásban közel 900 drb. sertés oltatott be s ezek közül az oltás következtében csak egy drb. hullott el s mindeddig a beoltott állatok közül orbáncban egy sem pusztult, mig a be nem oltott állatok között a sertés orbánc járványszerüen uralkodott. Nem lehet kizárni, hogy az oltás következtében néhány darab sertés elhullik, de ez oly kis százalékot tesz ki, hogy az oltás hasznával összehasonlítva e kis százalék is elenyészik. A Sümeg vidéki gazdakör régóta figyelemmel kiséri e baj rohamos terjedését, felismerve az oltás nagy fontosságát s belátva annak határozott hasznát, határo zatilag kimondotta, hogy segéd kezet nyújt a gazdaközönségnek az oltás könnyebb eszközlésére s hogy anyagi körülményeihez képest a kisebb s kevésbbé vagyonosgazdákat az oltó anyag beszerzésében segélyezni fogja ; miután azonban kevesebbet, mir.t 1U0 darabot, egyszerre beoltani nem lehet s ennél kevesebb oltó anyag nein kapható, felhívja a gazdaközönség figyelmét, hogy oly tulajdonosok, kik 100 drb. sertéssel nem birnak szövetkezzenek s oltási szándékukat vagy a kör alulírott elnökénél, vagy jegyzőjénél jelentsék be, a midőn az oltás napjáról s mikénti keresztül viteléről értesíttetnek. Amint az oltó anyag megérkezik, azt azonnal fel kell használni, nehogy megromoljék. Az oltást Shhnitzler Jakab sümegi állatorvos úr végzi a gazdakör utján 100 drb. után 8 forint díjért; (megjegyzendő, hogy az oltás 2-szer eszközöltetik, másodszor tizenketted napra az első oltás után.) Az oltó anyag a szállítási díjon kivül 100 drb. malacra 10 forintba kerül, melyből a gazdakör hajlandó egyes községet kedvezményben részesíteni. A Sümeg vidéki gazdakor megbizásából Szűcs Zsigmond Barcza László a gazdakör jegyzője. a gazdakor elnöke. A közgyűlés elhatározta, hogy nem csak az egyesület utján, hanem a tekint, törvényhatóság által is támogatni és telhetőleg anyagi áldozattal is elősegíteni fogja a védőoltásokat. Felkérni határozta tehát a törvényhatóságot, hogy a védőoltás üdvös és hasznosságát a körjegyzőségek utján is közzé tenni és a népet buzdítani szíveskedjék. 71 56. A ninltsgu m. kir. földmivelésügyi miniszter körrendelete a csemege szőlők értékesítése tárgyában. Tudomásul szolgál. 72/57 és 61. A székes-fehérvári m. kir. honvéd parancsnokság és a cs. és kir. soproni hadsereg ellátási raktára élelmezési szállítási felhívásai. Tudomásul szolgálnak. 73 63. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium körözvénye a magtárak tisztán tartásáról — nehogy zsizsikes gabona szállítassék a vasutakon. — mert ily esetben egész vidékek is elzáratnak a vasúti forgalomtól. Tudomásul szolgál. 74/66. A m. kir. földmivelésügyi Miniszter ur felhivása — szarvasmarha tenyész egyletek alakítása tárgyában. Tudomásul szolgál és annak idején az alakuló gazdasági járási bizottságnak megküldeni rendeltetik. 75/71. Egyesületi titkár jelenté, hogy Dunszt Ferenc apát ur keszthelyi, Bachar Antal szántói bérlő és Lázár Soma bocskai birtokos urak a gazdasági egyesület rendes tagjai sorába felvételre jelentkeznek. «Jelentkezők az 1891-ik évi január 1 tői a zalamegyei gazdasági egyesület tagjai sorába felvétettek, részükre a felvételi okmány, a kötelező nyilatkozat, az alapszael- j bályok, a biztosítási dij kedvezmény jegyzék és a szőlő1 szeti pályamunka megküldetik. Felvételükről az egyesületi pénztárnok ur, az első m. áll. biztosító társaság és a gazdasági értesítő kiadó hivatala értesitendők. 76/67. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium megküldi a „szárnyasok kolerája" cimü művet — irta dr. Rátz István rk. tanár, s ennek szélesebb körben terjesztését óhajtja. A mű a könyvtárba helyeztetik. 77/65. Árjegyzékek és hirdetések. Tudomásul szolgálnak. 78. Ezen jegyzőkönyv hitelesítésére felkérettek : Csertán Károly és Farkas József tag urak. Egyéb tárgya a gyűlésnek nem lévén, könyv bezáratik. Kmf. |egyzoJegyzette: Orosz Pál s. e. titkár Háczky Kálmán iigyv. elnök. lv., Közegészségügy. Dr. Mangin Károly kir. tanácsos és megyei tiszti főorvos a megye területén f. évi junius hóban észlelt közegészségi állapotról és egyéb, a közegészségügyet érdeklőkről a következő jelentést terjesztette be 'a közigazgatási bizottság julius havi üléséhez: „A közegészségi állapot úgy a felnőttek-, mint a gyermekek közt a megye egész területén kedvező volt, megbetegedés egyáltalán kevés fordult elő; a felmerült kórnemek közt legnagyobb százalékot adtak az emésztőszervi hurutok; észleltettek váltólázak és hasi hagymáznak egyes esetei. Kanizsán az elemi iskolás és kisdedovodába járó gyermekek közt enyhe lefolyású kanyarónak esetei kerültek gyógykezelés alá. Az iskolák a bek övetkezett szünidőknek amúgy is küszöbön léte tekintetbe vételével a hónap közepén bezáratván, a baj tovább terjedése azonnal meggátoltatott. Említést érdemel még, hogy Hottón több gyermek szelíd lefolyású bök hu rútban szenvedett. llevenyfertőző kóroktól a megye az egész hónapban járváuymentes volt. A védhimlőoltás legnagyobb részben befejeztetett; hol ez még nem történt, az aratási idő után' folytattatni fog. Boncvizsgálat összesen 11 esetben teljesíttetett; hétszer törvényszéki megbízatás folytán, négyszer rendőri tekintetből. A halál legközelebbi okai voltak a törvényszéki boncolatoknál: 2 agybénulás, 2 luladás, 1. elégés I. elvérzés, 1. agylob; a rendőrieknél 2 fuladás és 2 mérgezési gyomorlob. Külső hullaszemle rendőri tekintetből véghezvitetett 14. Súlyos sértés bejelentetett 5. Öngyilkosságot négy egyén követett cl, kik mind akasztással vetettek véget életüknek. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 12 egyén lett áldozatává, és pedig vizbefult 7, villámsujtás folytán halt meg 1, farol leesvén, agyrázódást szenvedett I, gomba mérgezés folytán mult ki 2 és mész oltáskor a meszes güdürbe esvén, elégett 1. Elmekórnak 5 esete lett hivatalos beavatkozás tár gya. A betegek közül 4 megfigyelés végett kórházba szállíttatott, egy pedig, mint csendes őrült, házi gondozás alatt hagyatott." Keleti kereskedelmi tanfolyam. A vallás és közoktatásügyi miniszter egyetértőleg a kereskedelemügyi miniszterrei, legközelebb adta ki a keleti kereskedelmi tanfolyam szervezetét, melynek alapján a közönség tájékozása végett küzüljiik a következőket : A keleti kereskedelmi tanfolyam célja a kereskedelmi pályára készülő egyéneknek alkalmat adni arra, hogy a kelet főbb nyelveivel, továbbá kereskedelmi, néprajzi és egyéb viszonyaival megismerkedjenek s ezáltal egyrészt kibővítsék azt a kört, amelyben előmene telüket kereshetik, más részt pedig beléphessenek ama tényezők sorába, melyeknek hivatásuk oda hatni, hogy kereskedelmi köreink figyelmüket mindinkább kelet felé irányozzák. A tanfolyam két évre terjed és a budapesti kereskedelmi akadémián van elhelyezve. A tanév mindig szeptember 1-én kezdődik s a következő év junius 30-án végződik. A tanfolyam hallgatói rendesek és rendkívüliek. Rendes hallgatók azok, akik a tanfolyamra beiratkozva, magukat az előirt tantárgyak hallga ására és a colloquiumokban való részvételre kötelezik. Rendkívüli hallgatók azok, akik ismereteik kibővítése céljából egyes tantárgyakat kívánnak hallgatni. Rendes hallgatókul a tanfolyam első évében azok vétetnek fel : a) kik valamely kereskedelmi akadémián vagy küzépkereskedelmi iskolán zárvizsgálatot tettek, vagy az általános küzépiskola végzése után az egy évi szaktanfolyamot végezték és minden tantárgyból legalább elégséges osztályzatot nyertek ; b) akik a kereskedelmi pályán vannak elfoglalva, a 18 éves kort elérték és felvételi vizsgálat utján tanúságot tesznek arról, 'hogy a kereskedelmi szaktárgyakból legalább azzal a jártassággal birnak, mint azok, akik a kereskedelmi középiskolai zárvizsgálatot elégséges ei edménynyel tették le. Rendkívüli hallgatónak felvétetik mindenki, aki a kereskedelmi szakmában van elfoglalva és :,z általa választandó tárgyak megértéséhez kellő előképzettséggel bir. A tanfolyam Il-ik évének végével azok, akik az év folyamában minden tárgyból megfeleltek, végvizsgálatra bocsáttatnak, amely vizsgálatnak tárgya a két évi tanfolyam összes tananyaga. A tanfolyamnak azon hallgatói, akik a tanfolyamot jeles eredmény nyel végezték, a kereskedelemügyi minisz-