Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 27-52. szám)
1891-12-25 / 52. szám
nedves és ködös volt, többnyire gyönge légáramlatokkal. A légnyomás maximuma 757'5 m m, minimuma 735-5 m/m, havi közép 748 m m. A hőmérséklet maximuma -+- 20 °C, minimuma — 9'7"C, havi közép + 44 UC. A nedvesség közép értéke 88" 0. Csapadék havi összege 49-7 m m. Szelek irányát illetőleg leggyakrabban észleltetett északi szél, azután DNy, Ny, EK és K. A közegészségi állapot úgy a felnőttek-, mint gyermekeknél általában kielegítő, sőt egyes helyeken ked vező volt, csupán Zala-Egerszeg városban lett a megbetegedések nagyobt) száma és a kóresetek többjének súlyos lefolyása miatt kevesbbé kielégítő. A felmerült és gyógykezelés tárgyát kópezett kórnemek közt legnagyobb százalékkal szerepellek a légzési szervek hurutos-lobos bántalmai, ezeken kivül lelnőtteknél csúzok, továbbá a hasi hagymáznak és vérhasiiak egyes esetei, gyermekek közt pedig az alább előterjesztendő járványokon kivül majd minden vidéken észleltettek a vörheuynek szórványos alakjai, Kis-Komáromban több enyhe lefolyású toroklob került gyógykezelés alá. Az október hónap végén a lendvai járásban gyógykezelés alatt maradt 14 vérhasos beteg novemberben miud meggyógyult, ujabb eset nem merült lel. Vörheny járvány összesen 11 községben (Leudván, Nagy- és Kis Pálmán, Hosszúíalubau, Csentén, B. Füreden, Tapolczán, Botfán, lstvándon, Besseuyőn és Mura szerdahelyen) uralgott 118 kóresettel; a betegek közül meggyógyult 62, meghalt 38, a hónap végén 6 községben további ápolás alatt maradt 18, üt községben (Lundván, Hosszúfaluban, Csentén, Z.Tstvándon, Tapolczán; a járvány megszűnt. A hónap utolsó napjaiban Szepetnekeu a kanyaró lépett tel járványos jelleggel; rövid idő alatt 81 gyer mek betegült meg e kórban, kik mind gyógykezelés alatt vannak ; Kékkúton pedig hasi hagyniaznak 3 esete merült tel ; két beteg meghalt, a harmadik gyógykezelés alatt vau. A beérkezett jelentések szerint az óvó intézkedések miudenütt megtétettek. Boncvizsgálat összeseu nyolc esetben teljesíttetett, kétszer törvényszéki inegbizatas lolytán, hatszor rendőri tekintetből. A halál legközelebbi okai voltak a törvényszéki boncolatoknál : 1 elvérzés és 1 agyzuzódás ; a rendőrieknél : 1 agyhártyalob, 1 hashártyalob, 1 mérgezési gyomorlob, 2 elvérzés, 2 szívhűdés. Kii/só' hulla szemle rendőri tekintetből 4 volt. Öngyilkosságot 3 egyén követett el, kik közül 1 (Klencz Lőrinc K. Őrsön) magát felakasztotta, 1 (Tuba Juli Egerszegeu) phosphoroldatot ivott, 1 pedig (Grebenár János LJdvarnokou) pisztoly lövéssel vetett véget életének. Egy öngyilkossági kísérlet is volt Udvaruokou, az illető azonban megmentetett. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 2 egyén esett áldozatává és pedig 1 (_Farkas Ferenc egerszegi) szekér által való elgázol tatáskor májrepedést és elvér zést szenvedett, 1 pedig (Bella Gyula 2 éves csányi gyermek) véletlenül megégett. Elmekórnak egy esete merült fel ; az illető, uiint csendes őrült, házi gondozás alatt hagyatott. Kérelem a magyarországi néptanítók pártfogóihoz. A magyar nemzet legszerényebb napszámosait, a néptanítókat, hazánk egyik nagy fia azou harcosok közé sorolja, a kiknek hivatásuk, hogy hazánk földjét egészen meghódítsák a magyar nemzeti műveltségnek. Megérdemeltük e már mi néptanítók ezen kitünte tést, vagy csak ezentúl leszünk arra méltókká, nem mi dönthetjük el. Csak azt az egyet vallhatjuk magunkról minden szerénytelenség nélkül, hogy napról napra világosabban és tisztábban áll előttünk ama tiagy feladat, mely reánk a népnevelés terén várakozik s ezért ínég segélyző, jótékony egyesületeink körében sem feledkeztünk meg arról, hogy a nemzeti közérzületet ápoljuk. Az r iEótvösalap u azon magyarországi tauitókat egyesíti, a kik példát akarnak mutatni a népnek, hogy miként kell egymást kölcsönösen támogatni abban, hogy gyermekeinkből édes hazánknak hasznavehető derék polgárokat neveljünk és e mellett a kölcsönös jótékonyságot is gyakoroljuk. Az „Eötvös alap" nem más, mint főleg ama „nemzeti népnevelési egyesületeknek" másod hajtása, melyeket nagy Eötvösünk kezdeményezett, de a melyeknek még az időszerint nem lehetett felvirulniok. Mi néptanítók uem engedtük a nagy eszmének teljes elenyészését s megtettük, a mi szegénységünktől a példaadásra nézve kitelhetett. Százakra megy már azon tanítók gyermekeinek száma, a kiket, mint egyetemi , képezdei-, ipar- és polgáriskolai jeles tanulókat az Eötvös-alap támogatott, és e mellett százakat segített a tanítók özvegyei és árvái közül is. A magyarországi tanítók .,Eötvös alapja" jótéteményeivel a népoktatásügy munkasait vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül gyámolítja. Tizenhat évi fennállása óta 31875 forintot nyújtott részint ösztöndíjak, részint segélyösszegek alakjában a hozzá folyamodóknak s ily módon 181 róm kath., 9j ev. ret., 76 ág. ev., 8 gör. kath., 7 unit. és 63 izr. vallású, összeseu tehát 431 tanítói család gondjait enyhítette. Áldásos tevékénysége abban is nyilvánult, hogy ezen idő alatt két izben tekiu télyes összegeket gyűjtött az árviz által sújtott vidékek számára, és hogy egyes vidéki tanítók egyetemeinken tauuló gyermekeinek 2570 forintot juttatott az alap pénztárából irodai segédkezésért; ezenkívül a „Tanítók Orsz. Árvaház" nak is öt izben összesen 167(J forintot nyújtott, a magyarországi tanítók javára pedig 43,U48 Irinyi tőkét szerzett. Azonban bármily szépnek lássék az eredmény, a melyet a magyarországi néptanítók Eötvös-alapja ez ideig felmutat, koráutsem telelhet meg az még ma ama nagy igényeknek, melyeket a szegény tanítók és jelesen tanuló gyermekeik irányában jogosan támaszthatnak. Evenként százakat kell üres kézzel elbocsátanunk. A szegény özvegyeket és árvákat sem részesíthetjük kellő tauio gatásban ; sőt azon szerencsétlen kiérdemült tanítóknak is, kik csak azért nem részesülhetnek az országos nyugdíj intézet jótéteményében, mert 1875-ben már 55 even felül voltak, csak ritkán nyujthatunk alamizsnát. Egyesületünk feladatai közé tartozik az is, hogy létesítse a fővárosban a „Magyarországi tanítók házát,'' melyben az egyesület rendes tagjainak felsőbb iskolák ban, egyetemeken tanuló fiai részben ingyen, részbeu pedig mérsékelt díjért szállást kaphassanak ; hogy otthona legyen a magyarországi néptanítók fiainak, ha a szülei házból, a család köréből idegen emberek között kell élniök; hogy hajlékuk legyen Budapesten az országos jellegű tanítói egyesületeknek, a melyben tanácskozásaikat megtarthassák. A nemzetünk évezredes ünnepére való előkészülést akarjuk felhasználni annak bebizonyítására, hogy él bennünk, magyar néptanítókban is, a közérzület, mely országoknak, államoknak szolgál talpküvül, támaszul. A midőn nemzetünk a közel jövőben megtartandó ezredéves örömünnepre készül, illőnek, sőt kötelességnek tartjuk, hogy a magyar nemzet népoktatási intézeleiuek a munkásai is hozzájáruljanak ezen magasztos ünnepnek a fényéhez, és pedig az által, hogy megvessék ez alka lommal alapját a Magyarországi tanítók házának. Az „Eötvös alap" azonban csak az esetben telje síthetné szép feladatat, ha azt a nemzet hű liai kegyes pártfogásukra méltatnák s ha akkor, midőn más szent uenizeli célokra áldoznak, egy egy fillért juttatnának — a nemzet legszerényebb napszámosainak perselyébe — az Eötvös alapra is. Az Eötvös alapra szánt adományokat Roller Mn'tyás fővárosi polg. isk. igazgató-tanár (Nagymező-utca 1. sz. Budapesten) mint az alap pénztárnoka, pontosai! nyűg tázni lógja. Bizottságunk évi részletes számadásai a in. kir. közoktatásügyi minisztériumhoz terjesztetnek tel Tóth József kir. tanfelügyelő úr utján, a ki az alap ügyét évenként több ízben személyesen is felülvizsgálja.*) Az „Eötvös-alap" gyűjtő központi bizottsága. ) Adományokat e iemes célra lapunk szeri esztősége készséggé' ellug„d s azok.-t rendeltetési helyére szolgaltalja nyilvános nyugtázás mellett. __ Felhívás előfizetésre. Lapunk jelen számmal tiz éves pályafutását fejezi be. Mielőtt az első évtizedtől búcsút vennénk, kedves kötelességünknek tekintjük köszönetünket nyilvánítani a mélyen tisztelt közönségnek azon élénk érdeklődésért, melylyel lapunkat megindítása óta kisérni szives volt. Ez adott nekünk erőt küzdelmeink között.; ez lelkesített bennünket, hogy a lap megindításakor kitűzött célunknak: képviselni a vármegye és városunk érdekeit — híven és becsülettel megfeleljünk. Ez leend törekvésünk a jövőben is s legyen szabad remélnünk, hogy a mélyen tisztelt közönség eme törekvésünkben az új évtizedben az eddig tapasztalt szives érdeklődéssel fog bennünket kísérni. Lapunk előfizetési ára a régi. Egész évre 4 frt, félévre 2 frt, negyedévre 1 frt. Jegyzők és tanítók részére az előfizetési ár egész évre két frt, félévre egy írt. Kérjük az előfizetés mielőbbi megújítását. A lap kiadóhivatala. Helyi, megyei és vegyes hirek. Boldog karácsonyi ünnepeket és boldog űj évet Kívánunk lapunk tisztelt előfizetőinek és uagyrabecsiilt munkatársainknak. Zaia Eyerszey varus virilistái Ifa92, evre. A városi adóhivatal részéről egybeállított kimutatás szerint varosunk 1892 ik évi rendes virilista képviselői lesznek . Hidasy Kornél szombathelyi püspök, zalaegerszegi takarékpénztár, Balaton Józsel, Isoó Ala,os, öKublics Imre, b ischer László, Kaiser József, Grüubaum Féreuc, Nemesi pénztár, Arvay Lajos, zala egerszegi szövetkezeti önsegélyző egyesület, Fürst Benedek, Krosetz János, Vas Zalai takarékpeuztar zala egerszegi fiókja, Kuzsus Károly, Szigethy Antal, özv. Kovács Kálmanné, Büchier Jakab, űr. Cziuder István, Horváth Károly, Bosehan Gyula, Handler István, Dervancs János, bhütz Sándor, Kosenberg Sándor, özv. Hubinszky Adollné, uzv. Kesseldorfer Mihály né, Weisz Ede, Stelauecz Józsel, Weisz Mátyás, izraelita hitközség, Berger Henrich. Pót tagok : Deuiseh Ferenc, Pinty János, Horvát 1 , József, Weiuberger Hermán és tia cég, Csesznák Sándor, Usztreicher Márkus, ökublics Zsigmond, Szabó Károly. A városi igazoló választmány az adóhivatal előterjesztese alapján legközelebb fogja a vegieges névsort megállapítani. A varmeyye adomanya Széchényi es Wesselenyi 1 szobraira. Zalavármegye lörvényhaiosagi bizottsága december havi rendes ülésén a Nagy Czenkeu grót Szé clienyi Istváu számára emeleudo szoborra, valamint Szilagy megye megkeresésére a megye által Wesselényi Miklós szamára emeleudo szoborra üU—ÖU forintot sza vazott meg a vármegye lörzsvagyonaból. A Liunantuii kozmuveioüesi eyyesület igazgató választmánya 1. hó 21) án Széli Kálmán eiuok elnöklete alatt ülést tartott, melyen az elnök jelenlést tett az egyleti vagyou gyarapodásáról. A jelenlés szerint az egyesület vagyona meghaladja az 5U.U0U frtot; ebből ez íUeig i!5.65ií irtot fizettek be. Ehhez számítandó még egy jelzálog- sorsjegy s egy takarékpénztári könyv, 631 Irt kamat úgy, hogy az egylet összes pénze 26.5l)9 frt 76 krt tett ki, amelyből 1.198 frt 68 ur. kiadást levonva, az egyesület jelenlegi pénzkészlete 25.311 frt U7 kr. Ez összes készpénz a „Magyar leszámítoló és pénzváltó-bank"-nal vau kamatozás végett elhelyezve. A választmány az — Édes anyácskám, — fecsegett útközben a kis Ilona, — nézze, az a szakállas úr még sárga pénzeket is adott. Ugy-e, az az úr nagyon jó ember lehet ? — Az szerelmem. Az a szakállas úr nagyon jó ember. — Aztán még a kezeimet is megcsókolta. Hanem én nem tudom : ott annak a szép szobának a padlása is folyat? Viz cseppent a kezemre. — A szép házak padlása is csepeg néha. Melyik kezedre cseppent ? . . . Es az asszony lecsókolta a kis kézről a — vizet. — Jaj angyalom, — fogadja Hidvégbyné a férjét, — hol kószálsz ennyi ideig? Hiszen már éjféli misére kell készülni. — Hát, galambom, csak jártam az utcákat. Lesel kedtem az ablakokon, úsztam a mások boldogságában. Te édes ! Néhány krajcáron mekkora boldogságot lehet oda teremteni, a hol gyerekek vannak. Ott az igazi boldogság, a hol gyerekek vannak, kisebb nagyobbak, mint az orgonasípok, még ha úgy szólnak is, mint az orgonasípok. — Jaj, csak ne öldözz ! Kcrlek ne öldözz ! Majd, majd ! Az Isten jó, te szoktad mondani. — Az Isten jó. Majd, majd. Hanem te édes ! Addig is vegyünk magunkhoz — talán örökbe egy gyereket is, legalább egy kis lánykát. Annyi szegény van itt a városban. Ma is egy szegény asszony kis leányát öltöztettem föl. Te, olyan eszes, olyan kedves az a kis angyal. Kék a szeme, sárga a haja. Könyörögjük el az anyjától, talán odaadja, én már kértem is tőle. Holnap el is hozhatnék. Erte menjünk ? — Oh, az a te jó szived ! Ha neked örömed telik benne, ám — legyen. — Te jó asszony ! Te nagy sziv ! Vannak pillanatok, mikor az ember szeretné, ha a szive megrepedne. Másnap hintón mentek a kis Ilonáért. Hidvéghy felesége majd megette, a mint ölébe kapta a kis szöszkét. Szegény, szegény asszony ! — Kedves néni ! ugy-e, édes anyám is eljöhet. ? Nézze, hogyan sir. — El, angyalom, anyád is eljön. Ott fog lakni nálunk, ő vezeti a konyhát. Es vajjou csak a konyhát ? Az Isten jó. Boldogok, a kik nem tudnak semmit. Jiovák Mihály. Karácsonyéji hangulat. Költemény prózában. Irta: Szalay Pál. Álmododozásoinból a harangok csengő bongó lágy zenéje ébreszte föl s az ünnepélyes hangok eszembe juttaták szomorú magánosságomban a keresztény világnak legnagyobb ünnepét : A Názáreti születését. Mert ha nagy és magasztos az érzelem, melylyel izlam népei Mohamed emlékein csüngenek ; ha tiszteletre méltó a hindu vágyódása Ganges szen' habjai után : mily szent, mily nagy lehet a felvilágosult keresztény hivő előtt az emberi megváltás nagy eszméje . . . Kimondhatatlan vágy, szent kíváncsiság vonzott ki a szabadba, hogy tanúja lehessek a lázas örömnek ; hogy érezhessem az áhítat forró lélekzetét, mely az élő hit szárnyain a gyarló földi lények kebléből a csillagok hónába száll ! Midőn a harangok lágyan hivogató csengése elhangzott, már kint valék a templomdomb oldalán, hol élvezheté lelkem a szeliden megvilágított téli tájék szépségét. Fejem fölött a csillagok sokasága, mintha mind meg annyi angyalszem volna, mely az öröm fényében ragyogva, tekint le a földre, hol az égi nagy eszme, az örök szeretet Istene testet öltött magára. A zsúfolásig megtelt templom ajtaján keresztül j . áhítatos énekhang tört elő, mintha szűkeknek találta ( volna az egyház boltiveit, utat keresve magának a sza| | bad természetben. A völgy katlanja visszazúgta a hangokat, azután szétolvadt az óriási űrben, felült a felhő szárnyaira s az ég ragyogó csillagképletein keresztül föl jutott a Mindenható trónjához. Forró, szent érzelem reszketett át idegeimen, elragadtatásomban nem érzém a levegő csipős hidegségét. Födetlen fővel állék a ropogó havon; kedélyemre meghatottság nehezedék ; szivemben kialudni érzém a gyarló érzelmeket s lángoló képzelmem az égi béke honában kalandozott. Ott, hol az Atyaisten ül csillagtrónusán s kinek egy intésére megrendül a világegyetem, ki örök fenséges glóriától övezve, gyönyörrel tekint a szent helyre, Bethlehemre, hova kegyelmének legnagyobb gyöngyszemét hullatá. Hol az új aera csillag csodás, tényben ragyogott, hol az angyalok dicsőítő éneke.hangzik, örvendezve a Megváltó születésén, megszámlálva az örömkönyeket, melyeket a szűz anya szemeiből szent tia iránt való szeretete fakasztott. Öröm tölté be az egész világ-iiindenséget. Az éji szellő szárnyaira vevé az örömhírt s elszállt vele Heródeshez, álmát nyugtalanítani. Elvivé a napkeleti bölcsekhez, őket megörvendeztetni. Elsusogá Libanon cédrusfáinak, melyek kiváncsian bólintgaták koronájukat, uem tudva, mire magyarázni a csillagok rendkívüli ragyogását s a szent meghatottságot, mely Istennek minden teremtményére nehezedék. — Tudjátok e mi újság? — szólt a zepbir a magasban ringó cédrusokhoz. — Ma született a Názáreti. — Minden ember születik. — De ez nem fog vétkezni soha s életét fogja áldozni ellenségeiért, hogy őket bűneiktől megváltsa. — Akkor ez Isten, — mondák bámulva a cédrusok s ők is örveudezének.
