Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-04-26 / 17. szám

Sándor, Plihál Ferenc, Ebenspanger Lipót, Győrffy János, Gutmann Vilmos, Hirschel Ede, Löke Emil, Varga Lajos, Neuszidler Antal és Bátorfy Lajos városi képviselőtestületi tagok. A küldöttség vezetője a város feliratát a következő beszéd kíséretében nyújtotta át: „Nagyméltúságu miniszterelnök s belügyminiszter úr! Kegyelmes urunk! Nagy-Kanizsa város képviselőtestületének küldöttségét van szerencsém kegyes színe elé vezetni és ennek egy létérdekében álló kérelmét előterjeszteni. Nagy-Kanizsa város már régóta törekszik az előhaladás természetes fejlődése keretén túl is önmagát a közmüve'ődésben nemcsak kitüntetni, hanem ebben a dunántúli városokat bizonyos szempontokból felül is múlni, s hátán nem minden tekintetben érte is el ugyanazt a szinvonalat, amely a többi dunántúli városokban meg van, bátran el merjük mondani, hogy a hazafiság, nemzetiség s közművelédési eszmék és eszközök ápolása- s fejlesztésében felette egyik sem áll. Az a sajátságos s kivételes geográfiái fekvés, amely NagyKanizsa városát két nagy megyének szélére közbe ékelte s e tekintetben még egy ily várost az országban találni nem lehet, alig adhat reményt arra, hogy egy megyének székhelyévé tétessék s épen ez a körülmény s kivételes állapot indokolja és juttatta a várost arra a gondolatra, hogy fejlődésében csakis önállósítása — városi törvényhatósággá emelése — vezetheti hazafias céljait eredméuyre; csak mint önálló város, mely dolgait minden beavatkozás nélkül vezetheti, fejthet ki oly törekvéseket, amelyek nemcsak saját polgárai, hanem az általános állami érdekek és közjó emelését vannak hivatva előmozdítani. Nem lehet célom most nagyméltóságod nagyrabecsült figyelmét a város közügyei, közintézetei és közművelődési eszközeinek statisztikájával — lekötni, eléggé alaposan és hitelesen ki van mutatva az ezennel hódolattal átnyújtott felirats emlékiratunkban s ezekből is kitűnik, hogy városunknak, jelenlegi helyzetében is, ugyanoly számú tisztikara van s azt ugyanannyi költséggel tartja fenn, mintamenynyit a törvény a városi törvényhatóságoktól megkíván. E statisztikai adatok minden esetre el fogják oszlatni azt a netáni kételyeket, amelyek városunk fejlettsége s műveltsége ellen volnának s meg fogják erősíteni ama törekvés jogosságát, mely iránt kérelmünket előterjeszjük, s amelyek következtében részére még kivételes állapot felhívása is jogosultnak fog bizonyolni. NagyKanizsa város át van hatva feladata nagyságától, hazafias kötelességérzetétől s ama küldetéstől, amely őt az uj alkotmányos szabadelvű alkotásak óta ott az ország széléD ugy szólván a nemzetiség eszméjének hirdetőjévé s a magyarság végvárává tette. Nem is kételkedett soha s nem is kételkedik abban, hogy hazafias törekvéseiben mellette és mögötte áll az ország szabadelvű s üdvös intézmények alkotásától áthatott kormánya, amely eddig hatalmas támaszt semmi nemes törekvéstől meg nem vont s nem fogja azt megvonni városunktól, attól a várostól, amely hazafias, csendes munkálkodását azzal az öntudattal végzi, hogy a nemzet szellemi és anyagi jóléte emeléséhez, habár, mint szerény napszámos, épit egy parányit ama kincsen, amelynek gyümölcseit boldogabb jövő fogja élvezni. Az a tántoríthatlan bizalom, melyet Nagy-Kanizsa város lakossága kormányunkba és Nagyméltóságod személyébe helyez, bátorít tel bennünket most, midőn a megyék újjászervezése alkalmából a községek s városok rendezésének kérdése is küszöbön van, azt reménylem, hogy Nagy méltóságodat, — a kért önállósítás megtörténte idején tul is — mint kormányunk vezérét éltethetjük és üdvözölhetjük." Szapáry Gyula gróf miniszterelnök, ki előzékenyen fogadta a küldöttséget, válaszában kijelenté, hogy örömmel látja, mily szépen fejlődik Nagy-Kanizsa városa ugy kereskedelmi, mint nemzetiségi tekintetben és jövőre is kiváló figyelemmel lesz e városra. Nagy Kanizsa városának kérelmét akkor, mikor a községek szervezéséről Körültapogatta a kisasszony szivecskéjét és rémülve fedezte fül, milyen nagy forradalom, tűzvész tombol ott benn. Könnyű volt neki a leánykát vallomásra birni. Hisz a szerelmes szív olyan közlékeny ! Mikor megtudta, hogy ki a szív rabló, százszoros bizalmatlansággal vizsgálták szemei az ifjú embert; és tőrnél hegyesebb tekintettel iparkodott annak szive gyökeréig behatolni. Az ifjú kiáltotta az ő vizsga tekintetét. Maris asszony meghódítva érezte magát s azt mondá kisasszo nyának, hogy választottja talán mégsem olyan gonosz csont, mint a többiek, de azért óvakodjék, mert a férfiak mind ördögök. A kisasszony kacagással felelt a jó anyókának és a fiatal embert ezentúl még szivesebben fogadta I i Gyilkosság sem derül ki hamarabb, mint a titkos szerelem. Ezt érezte a leányka is, kinek szivéből már kicsapkodott ama nagy, hatalmas érzelem lángja, mely benn lobogott, a melyet nem tudott többé eltitkolni. Az ifjú megkérte kezét, és ő egészen oda ajándé kozta magát neki. A menyegző után Maris asszonyt is, mint vén bútort, vele adták a kisasszonnyal; persze ismét nem férjhez, mert hisz most már a férfiak őt tartják ördögnek, — hanem megint csak szolgálatba. Hiszen az öreg Maris asszony a világért sem tudott,volna meglenni az ő kisasszonya nélkül. Es most ott van az uj házaspárnál, és már hajnalban pöröl, lármáz a lusta cselédségre; ha ezt megunja, — mert hirtelen gyorsaságú nyelve bele nem fáradna soha — „kisassznya gyermekének" bölcsője mellé ül és mig azt elringatja, az ő lelke is elring.itózik talán a múltba; ama csinos nyalka legényen, ki őt hűtlenül elhagyta, vagy talán a jövőn: mikor talán majd megint ennek a kis porontynak ujabb hajtását, az ő „kisasszonyának" unokáját fogja csendes, mély, édes álomba elringatni. szóló törvényjavaslat szőnyegre kerül, kellő figyelemre fogja méltatni s tanulmány tárgyává teszi a kérvényben felhozott adatokat, a kérdés eldöntésében a dolog természete szerint az általános országos szempontok fognak irányadóul szolgálni. Ezzel a miniszterelnök a küldöttség tagjaitól szívélyesen elbúcsúzván, a tisztelgés véget ért. Képviselőtestületi ülés. A városi képviselőtestület Kovács Károly polgármester elnöklete alatt f. hó 21-én rendkivüli ülést tartott. Felolvastatott Zalavármegye alispánjának f. évi április hó 13-án kelt rendelete, melyben a képviselők választására határnapul április hó 23-át tűzte ki, a szavazatszedő küldöttség elnökévé az 1. kerületben Isoo Alajos, a II. kerületben dr. Czinder István, Olakülvárosb'M Rozenkrancz József városi képviselőket nevezte ki, a megválasztandó képviselőket igazoló választmányba pedig dr. Mangin Károly és Balaton József városi képviselőket. A felolvasott alispáni rendelet a képviselőtestület által tiszteletteljesen tudomásul vétetvén, az április 23-iki képviselő választáskor megválasztandó képviselőket igazoló választmányba a képviselőtestület a maga részéről Háczky Kálmán és Udvardy Ignác városi képviselőket választotta be. Előterjesztetett a középítészeti és „Baioss liget"ügyí bizottságoknak f. hó 20-án egy restaurátiónak a Baross ligetben leendő építése tárgyában felvett jegyzőkönyve, továbbá úgy a fehérképi korcsmának, valamint az építendő restauratiónak kibérlése tárgyában Szalóky Géza és Domonkos Ignác zala-egerszegi lakósok ajánlata, melyben Szalóky Géza 1.500 fr., Domonkos Ignác pedig 1.600 fr. évi bért ígért be. Ezzel kapcsolatban polgármester jelenti, hogy Szalóky Géza is beigérte időközben az 1.609 frt évi bért. A képviselőtestület a „Baross liget" sétányban egy restauratiónak nyilvános árlejtés utján — legfeljebb 6.000 frt költségelőirányzattal — leendő építését I elhatározta s ennek foganatosításával - - utólagos jóváhagyás feltétele mellett — a középítészeti és „Baross liget" bizottságot a polgármester elnöklete alatt megbizta. — A két ajánlat közül a képviselőtestület Domonkos Ignác ajánlatát fogadta el s vele a bérszerződés megkötése tiz évre évi 1.600 fr. bérösszeg mellett azon hozzáadással reudeltetett el, hogy az építendő restauratiót a bérlő tartozik tatarozni és jó karban tartani. A városunkból elköltöző Delián Mihály kőmives helyett Varga György kőmives szerződtetik a városhoz oly feltétel mellett, hogy a kőmives legényt 1 frt 40 kr., a két éven felüli inast 70 kr., a két éven aluli inast pedig -10 kr. napszám mellett tartozik állítani a város kőmives munkáihoz. Közegészségügy. Dr. Mangin Károly kir. tanácsos, Zalavármegye t. főorvosa, a vármegye területén március hóban észlelt közegészségi állapatról és egyéb, a közegészségügyet érdeklőkről a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság április havi üléséhez: „A feljegyzett meteorologiai észleletek eredménye szerint a légnyomás maximuma 759-8 m m., minimuma 732-8 m m., havi közép 74T5 m/m. A hőmérsék maximuma + 171 nC, minimuma — 8-3°C, havi közép + 5'3"C, A nedvesség középértéke 85"'

0. Csapadék havi összege 35 m/m. A szelek irányát illetőleg leggyakrabban észleltetett délnyugoti és Ny, azután E. és DK. A közegészségügyi állapat a csáktornyai járás kivé- [ telével miudenütt kielégítő, sőt egyes helyeken már teljesen kedvező volt. A megbetegedések száma némely vidéken ugyan még túlhaladta a rendes arányt, azonban a kóresetek itt is nagyobb részben enyhén folytak le s a halálozás csekély maradt. Az előfordult szórványos betegségek közt még mindig a légző szervek különféle bántalmai szerepelnek legnagyobb százalékkal, különösen tüdőhurutok, sőt itt ott lobok is; ezeken kivül gyógykezelés tárgyát képezték csúzok, nemkiilöraben Dekanoveczen 3 hasi hagymáz, Lakosban néhány bárányhimlő. A heveny fertőző kórok közül a vörheny 13, a kanyaró 4 községben öltött járványos jelleget. Vörhenyben (Pördeföld, Szent-György vár, Hahót, Gétye, Igricze, Kristóffalva, Söjtör, Csács, Sárhida, Kányavár, Csömödér, Salomvár, Tóth Szerdahely községekben) összesen megbetegült 423, ezek közül meggyógyult 248, meghalt 163, hónap végén 3 községben (Osömödéren, Sárhidán és Salomváron) további gyógykezelés alatt maradt 12; tiz községben a járvány megszűnt. Kanyaróban Örvényesen, Aszófó'n, B.-Udvarin és Ohidon megbetegedett összesen 179, meggyógyult 176, meghalt 3, ezen járvány mindenütt megszűnt. Boncvizsgálat összesen 4 esetben teljesíttetett ; kétszer törvényszéki megbízatás folytán, kétszer rendőri tekintetből. A halál legközelebbi oka a törvényszéki boncolásoknál 1 fuladás, 1 elvérzés, a rendőrieknél 1 szívhűdés és 1 gyermekaszály voltak. Külső hullaszemle rendőri tekintetből véghezvitetett II. Súlyos sértés bejelentetett 3. Öngyilkosságot egy egyén követett el (Biró István Lenti Szombathelyen), ki magát fakasztá. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 5 egyén esett áldozatává, ezek közül 4 (Banelli Sándor perlaki, Balics József csányi, Kis István örvényeshegyi, Nagy Pál gyulakeszii) vizbe fúlt, 1 pedig (Horváth János tárnoki) a ledőlt fa által agyonüttetett. Elmekórnak egy esete lett hivatalos beavatkozás tárgya; az illető megfigyelés végett kórházba küldetett." A zala-egerszegi tanítói járáskör tavaszi közgyűlése. A zalamegyei általános tanítói testület tavaszi közgyűlését Schmidt József járásköri elnök elnöklete alatt f. hó 2l-én tartotta Istvándon, a melyen a járáskörnek majdnem összes tagjai résztvettek. Jelen voltak továbbá mint vendégek, a község lelkésze s a községi elöljáróság. Németh György helybeli tanitó gyakorlati tanitást tartott, mely a közgyűlést teljes mérvben kielégítette és jegyzőkönyvileg fejezte ki a sikerült tanításért elismerését. Ezután a tulajdonképeni közgyűlést Schmidt József elnök lelkes s a tagok által általános helyesléssel fogadott beszéddel nyitotta meg. Nasinszky József zala egerszegi polgári iskolai tanár „A tanitó a társadalomban" cimű, a való viszonyokat élénk megvilágosításba helyező értekezését olvasta fel, melyért a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét. Udvardy Ignác a számvizsgáló bizottság jelentését terjesztette elő. A szóbeli előterjesztés szerint a számadás rendben találtatott. A segélypénztár vagyonának állása április 19-én : a) tagoknál levő kölcsönök 1066 Irt 54 kr., b) tagsági díjhátralék 1890, évig bezárólag a központi illeték levonásával 22 frt 67 kr., c) takarékpénztárban 392 frt 96 kr., d) pénzkészlet 6 frt 71 kr., összesen 1488 frt 88 kr. Tekintve a segélypénztár ily mérvű felszaporodását, indítványozza, hogy jövőben min den rendes tag elhalálozása esetén annak özvegye egyszer s mindenkorra 50 forint segélyt, kapjon a segélypénztárból. A tett jelentés alapján a pénztárnoknak a felment vény magadatott, az indítvány elvben elfogadtatott s a járásköri választmány megbizatott, hogy az indítványt tüzetesen megtárgyalván, minden egyes részletre kiterjedő javaslatot tegyen ez ügyre vonatkozólag a jövő őszi közgyűlésre. Bődy József az árvaház és Eötvös alap gyűjtő bizottság el löke jelenté, hogy az őszi közgyűlés óta ujabb adományok nem folytak be, tagsági díjaikat is csak a zala egerszegiek fizették le. Kéri a tagokat hátralékaik megfizetésére s az oly szép missiót teljesítő Eötvös-alapot ajánlja a járáskör szives figyelmébe és meleg pártolásába. A közgyűlés örömmel és hálás köszönettel vette tudomásul az elnök ama jelentését, hogy Radocza János, kerületünk szeretett országgyűlési képviselője, ujabban ismét 25 frttal volt kegyes segélypénztáruukat gyarapítani. Elnök előterjeszté a megyei tantestület központi választmányának ama javaslatát, hogy ez évben tantes tületi közgyűlés ne tartassék. A járásköri közgyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy a nagygyűlés a jövő évre halasztassék el. Tudomásul vétetett a központi választmány amaz értesítése, hogy 50 frankos pályadíj tűzetik ki egy páda gogiai tételre, l'gyuttal a járáskör elnöke felhívta a közgyűlést, hogy amennyiben a járáskör tagjai valami tételt óhajtanának kidolgozás végett kitűzni, azt f. évi junius hó 20-ig vagy vele, vagy a megyei tantestület elnökével tudassák. Az őszi közgyűlés helyéül Zala-Egerszeg tüzetett ki. Végül elnök köszönetet mondván a vendégeknek a szives megjelenésért, úgy a kör tagjainak is, a közgyűlést bezárta. A soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből. Hirdetmény. A magyar országos tűzoltó szövetség t. é. augusztus 14-től 17-ig Sopronban tartja meg X. közgyűlését, mely oly tűzoltó szerek kiállításával lesz összekötve, a melyek vagy közvetlen a tűzoltásnál, vagy pedig általában ezen tevékenységgel összeköttetésben használtatnak. Erről az érdeklődők oly felszólítással értesíttetnek, hogy a kiállításban gyártmányaikkal részt vegyenek. Bejelentésik a magyar országos tűzoltó szövetség X. közgyűlésének intéző bizottságához Sopronban, f. é. május 31-ig intézendők. Sopron, 1891. április hóban. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara Hirdetmény. A m. kir. kereskedelmi miniszter ur ő nagyin, az aratógépek terjedése érdekében elrendeli, hogy miután az említett gépek működését főkép a manilla-kévekötők használata drágítja meg, szólíttassanak tel a hazai kender termelő és kikészítő szövetkezetek és gyárak, valamint az egyes kötélgyártó iparosok, miszerint valamely hazai gyártmányú száraz, simulékony, talán manilla, vagy egyéb szálakkal kevert kötő készítésére irányítsák figyelmüket és netaiáni ilynemű találmányukat mutassák be a f. évben ÍSzabolcsmegyében tartandó aratógép-verseny alkalmával; ebbeli szándékukat pedig az országos magyar gazdasági egyesülettel közöljék. Miről az érdeklő körök ezennel értesíttetnek. Sopron, 1881. április hóban. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. Hirdetmény. A new-yorki cs. és kir. osztrák-magyar főkonzulátus az Egyesült államok cégeinek hitelképességére vonatkozó tudósítások beszerzése végett hozzá intézendő megkeresésekre nézve ujabban a következőket kívánja az érdekelt hazai köröknek figyelmébe ajáulani : A főkonzulátus az amerikai kereskedelmi cégek hitelképességére és megbízhatóságára vonatkozó tudósítások megszerzése céljából a „The Bradstreet Company" tudakozó irodával szerződési viszonyban állott, mrly szerződés azonban m. é. julius havában lejárván és megújítható nem lévén, a nevezett főkonzulátus jövőre némileg korlátoltabb mérvben lesz csak képes a kívánt felvilágosításokat megszerezni, a nélkül még is, hogy a hozzá forduló feleknek a levélpostaköltség megtérítésén kivül egyéb költségeket felszámítana. Fentartja a nevezett főkonzulátus ez okból magának, hogy a felekot oly esetekben, midőn neki ilynemű tudósítások megszerzése magán uton lehetetlen volna, a tudakozó irodák, nevezetesen a monarchiában is ügynökséggel (Schimmelpteng) biró Bradstreet Company limited közvetítésének igénvbe vételére utalja. Miről az érdekelt körök ezennel értesíttetnek. Sopron, 1891. március hóban. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara.