Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-04-19 / 16. szám

Ily tényezők mellett remélhetjük, hogy az első ciklusban elvetett mag termőföldre talál s gazdagon, meghozza gyümölcsét! Ily tényezők mellett remélhetjük, hogy a lakosság részéről meghozott áldozattal párhuzamosan fejlődik iparunk, növekedik kereskedelmünk, gyarapodik polgárságunk, egy szóval emelkedik minden irányban városunk! . Megyei élet. Zalavármegye közigazgatási bizottsága április havi ülését Svastits Benő főispán Őméltóságának elnöklete alatt f. hó 15-én tartotta, melyen a bizottság tagjai teljes számmal vettek részt. Elnöklő főispán üdvözölvén a megjelent bizottsági tagokat, az iilést megnyitotta. Felolvastatott és helyeslőleg tudomásúl vétetett az alispáni havi jelentés a közigazgatás egyes ágaiban március hóban előfordult eseményekről. A nemes—apátii—orbányosfai községi közlekedési (vicinális) küzutnak kiépítése tárgyában a helyszini tárgyalásról felvett jegyzőkönyv alapján az alispáni hivatal elsőfokúlag azon határozatot hozta, hogy mivel NemesApáti község saját határában ez utat már előzőleg kőanyaggal ellátta, a kiépítés kötelezettsége alól az eljáró bizottság javaslatához képest felmentetik; ezen útnak jövőben való fentartásához Orbányosfa 60°'„, Padár 15" 0, Kis-Kapornak 25%-kal, az ezen ut használhatóságát biztosítandó, a már kiépített és kiépítendő ttion levő hidak fentartásához Nemes-Apáti 50%, Orbányosfa 30%, Kis-Kapornak 15°',,, Padár 5%-kal kötelesek hozzájárulni. Orbányosfa község képviselőtestülete ezen elsőfokú határozatot a közigazgatási bizottsághoz megfellebbezvén, a közigazgatási bizottság az elsőfokú határozatot indokainál fogva helybenhagyta. A zalavármegyei törvényhatósági utakra 1891. és 1892. évben eszközlendő kavics szállításra vonatkozólag Graner L. fia, Rechnitzer Salamon és Zathureczky Márton vállalkozókkal kötött szerződéseket a közigazgatási bizottság jóváhagyta. Olvastatott a kereskedelemügyi miniszter leirata, melyben tudatja, hogy a déli vaspálya társaság Alsó- és FelsőRajk község birtokosságának kérelme alapján a miniszter elhatározását kérte arra nézve, hogy a nagykanizsa—bécsújhelyi vonalon fekvő 102. számú őrháznál Rajk elnevezéssel megállóhely létesíttessék. A miniszter leiratában ezen ügyre nézve a közigazgatási bizottságot véleményezésre hivja fel. A kérelmet pártolólag terjeszti fel a bizottság a miniszterhez. Előterjesztetett és tudomásúl vétetett a kereskedelemügyi miniszter leirata, melyben tudatja, hogy Sárosd, Galsa, Hosztót, Kerta, Kis- és Nagy-Kamond és Károlyháza azon kérelmét, miszerint Karakó-Szöresök feltételes megállóhelyen jövőben ne csak a vegyes, hanem a személy vonatok is állíttassanak meg, nem teljesíthette. A közigazgatási bizottság pártolólag terjeszti fel a kereskedelemügyi miniszterhez Szűcs Zsigmond és érdektársainak azon kérelmét, hogy a Csáktornya—ukki helyi érdekű vasút ukki és eötvösi állomásai közt fekvő 8. számú őrháznál Dergecs elnevezéssel feltételes megálló hely létesíttessék. Tudomásúl vétetett a péscsi posta és távírda igazgatóság azon értesítése, hogy a kereskedelemügyi miniszter a kis-gőrbó'i postahivatalt továbbra is fentartandónak határozta. Olvastatott és tudomásúl vétetett a kereskedelem ügyi miniszter leirata, melyben tudatja, hogy az államvasutak igazgatóságát felhatalmazta, miszerint a Csáktornya-ukki h. é. vasút vonalán s e vasút engedélyesének költségére az úgynevezett kettős csárda közelében levő 21. számú őrháznál a közigazgatási bizottságnak javaslatához képest „Boczföld" elnevezéssel megállóhelyet léteshliessen. Előterjesztetem Söjtör község kérvénye, hogy a Bőjtöri postaszállítás a vonatok nappali érkezésével összeköttetésbe hozatván, a posta naponként legalább kétszer közlekedjék s hogy e nagy forgalmú helyen a posta távirdával köttessék össze. A közigazgatási bizottság a község nagyon is méltányos kérelmét pártolólag terjeszti fel illetékes helyére. Lenti község és az érdekelt szomszéd községek azon kérelmét, hogy a Csáktornya—ukki h. é. vasút mentén, Lenti község határában fekvő őrháznál levélés kocsi postai küldemények le- és feladására berendezett vasúti megállóhely létesíttessék, a közigazgatási bizottság a kereskedelemügyi miniszterhez pártolólag terjeszti fel. Tudomásúl vétetett a pécsi posta- és távírda igazgatóság azon értesítése, mely szerint a hévizi fürdőnél f. évi junius hó 1-től kezdve a fürdő-idény tartamára a posta hivatal távirdával lesz kapcsolatban. A teljesített helyszini szemlékről felvett jegyzőkönyvekben foglaltak alapján a Csáktornya—ukki h. é. yasut 947 szelvénye mellett Lendva Hosszúfalú község közelében az Alsó Lendva Dobrónak mártyámzi törvényhatósági közútra egy átjáró létesítése és (3 rneter szélességben az ott levő törvényhatósági közút álllapatának megfelelő kiépítése elrendeltetett olykép, hogy az AlsóLendva állomás felé való kilátást akadályozó part az őrház felé 15 meter hosszban, háromszög alakban eltávolíttassák. Az átjáró létesítésének költségeit az engedményes, a kilátást akadályozó part eltávolításával járó munkát pedig Lendva Hosszúfalú község dijtaljmúl teljesíteni tartozik; Iklód község határában egy 2 öles útátjárót az engedményes csakis a kérelmezők költségére lesz köteles előállítani; mert a szántóföldekhez enélkül is biztosítva vau a hozzáférhetés; Zalabéren a 178 — 179 szelvények közt fekvő állomási kút piátójának legömbölyítése s az ároknak a pálya felé egy meterrel való beljebb helyezése által a 179 szelvénynél levő párhuzamos ut használhatóvá tétele elrendeltetett; ZalaEgerszegen Somody Sándor és érdektársai által kérelmezett párhuzamos ut létesítése a 406—410 üzleti szelvények közt, továbbá a város polgármestere által kérel mezett sorompó létesítése a 410 üzleti szelvénynél levő átjárónál, valamint a pályaudvarnak végén Csáktornya felé egy toló sorompó felállítása elrendeltetett; hasonlóan elrendeltetett Bakon a kért 6 meter széles útátjárónak, Tófejen a kért 4 méter széles ut átjárónak, Boczfóldón útátjáró és párhuzamos útnak, Náprátfdn áteresz és vizlevezető ároknak, Mura-Siklóson áteresznek, Jánosfalun vizvezető árok és áteresznek, DrávaSzent-Miklóson párhuzamos útnak létesítése; Szécsi-Szigeten a párhuzamos ut elhagyása elrendeltetett; Alsó-Lendván a kért párhuzamos ut nem engedélyeztetett. Szent-Kozmadombja község Tófej községnél egy átjáró engedélyezését kérte. A közigazgatási bizottság a helyszini tárgyalást elrendelte s annak vezetésével Deák Mihály törvényhatósági bizottsági tagot bizta meg. Az úttörvényről szóló 1890. évi I. t.-c. 6. § a értelmében az állami utak átkelési szakaszai fentartási költségeinek s az illető községek részéről a hozzájárulás arányának megállapíthatása végett Lányi Kálmánnak, a megyei államépítészeti hivatal főnökének, javaslatára — tekintettel ezen ügy kiváló fontosságára — a köz igazgatási bizottság előzőleg a helyszini szemle foganatosítását rendelte el és e szemlére képviseletében kiküldi Petendtől Tapolczáig terjedő állami útvonalra Skublics Gyula, Sümeghtől Batykrg terjedőre dr. Gyömörey Vince, Nagy-Kanizsától B.-Magyaródig terjedőre Plihál Ferenc, Egcnfeldtől Tapolczáig terjedőre Bogyay Máté, Sáncztól Letenyéig terjedőre Plihál Ferenc, Hodosáutól Csáktornyáig terjedőre Ziegler Kálmán, Csáktornya-Zala LövőMuraszerdahelyre terjedőre Farkas József, Rétháttól Pusztafáig terjedőre Ziegler Kálmán törvényhatósági bizottsági tagokat. Kir. taufelügyelő havi jelentésében előadja, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter a perlaki állami elemi fiú- és leányiskolák épületének utófelülvizsgálatát elrendelte. — A szent adorjáüi állami elemi iskola épületén szükséges helyreállítási munkálatokra a bemutatott költségvetés alapján 1.374 frt 19 krt engedélyezvén, az árlejtés megtartását elrendelte. Négy nap múlva pedig a nevezett iskola gondnoksági elnöke az éléskamrát, a konyha egy részét és a pincét magában foglaló délnyugoti épületrész bedölését jelentvén : az előadásokat azon nal beszüutette s az állaraépítészeti hivatalt haladéktala núl megkereste, hogy a fenyegető veszély s a netán meg eshető nagyobb károk elkerülése végett egyik tagját a helyszínére sürgősen kiküldje s a tapasztalatidókhoz képest, különösen pedig a már engedélyezett munkála tokra való tekintetből, a legmegfelelőbb intézkedéseket megállapítsa. — A kávási zúgiskolázás beszüntetése céljából járási főszolgabírót megkereste; az iskola személyi és dologi viszonyainak törvényes rendezése, eset leg alkalmas iskolai becsatolása ügyében külön inlézke dett. — Meglátogatta a csáktornyai tanítóképezde telepét s teljesen felszerelt tornacsarnokát, az újból épített murakereszturi iskolát s a jelen tanévben megnyitott kollátszegi r. k. iskola épületet. — Az alsó-lendvai polgári iskola céljaira tervezett új épület tervének és költségvetésének elkészítése érdemében a kir. építészeti hivatalt megkereste. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter a csabrendeki állami elemi fiú- és leányiskola céljaira szolgáló új épületet az iskola vagyonának értékesítése után nyerendő összegből, nem különben az iskola több évi jövödelini többletéből hajlandó levén engedé lyezni — az építkezés előzetes mozzanatainak elhirálása, valamint a szóban forgó iskola több személyi és dologi ügyének elintézése céljából volt Csabrendeken. — Kir. segédtanfelügyelő a községi iskola ügyében Ebergényen volt. —- A fiizvölgyi községi iskolánál halaszthatlan átalakítások ügyében az iskolaszéket megkereste. — Rád község elöljárósága az iskola és tanító lakásnak még az év folyamában felépítését jelenté be. — Baksa községnek államsegély iránti kérvénye a miniszterhez felterjesztetett. A közigazgatási bizottság a botfai iskolai új díjleve leket jóváhagyta. Az ebergényi községi iskola és tanító lakás tarthatlan állapatára való tekintetből Ebergény és SzentErzsébet Újhegy községek elöljárósága felhivatik, hogy a törvény igényeinek megfelelő új épület emelése ügyében a kellő intézkedéseket felelősség terhe alatt haladék talanúl megtegyék s azok eredményéről május elsejéig a kir. tanfelügyelőhöz jelentést tegyenek. A szent-liszlói községi iskolai tanítói állás betöltésére választási elnökül Tliassy Lajos járási főszolgabiró küldetik ki. Németh Mihály gutorföldi tanító kérvénye illetmé nyeinek hátráléka ügyében az érdekeltek meghallgatása után hozandó elsőfokú határozat céljából a járási fő szolgabírónak azzal adatik ki, hogy eljárásáról a közigazgatási bisottsághoz tegyen jelentést. Tudomásúl vétetett a zala egerszegi járás főszolgabirájának jelentése Go!dstein Miksa zala-lövői izr. tanító kiegyeszkedéséről a hitközséggel, valamint a keszthelyi járás főszolgabírójának jelentése a szent-györgyvári iskola mulasztások ügyében. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogalmazói karnál február végén hátrálék volt 2.865, márciusban beérkezett 2.825 s így elintézés alá került 5.690 ügydarab ; ebből március hóban elintéztek 2.574 darabot s így március végén a hátrálék 3.116 ügydarab. A kiadóhivatalnál február hó végén hátrálék volt 221, március hóban leirás végett kiadatott 2,385, összesen 2.606 ügy darab. Ebből március hóban leirtak és expediáltak 2.421 iigydarabot, maradt hátrálék március végén 185 ügydarab. Nem értettem a célzást, az általános nevetést; de sejtém, hogy Füstynére vonatkozik —- hallgattam, szabadkoztam s kissé meglepett Füsty különös modora. Aztán beszélgettünk zenéről, művészetről, orvosi tudományról. — A társaság tarokk, preferánc compániává alakult; mi ketten maradtunk Fürtynével. — Füstynéről kezdett beszélgetni; előbb leplezve, majd nyiltabban kifejezte ellenszenvét iránta, hogy az a nő milyen kölünc teremtés, szenvelgő és tettető, hogy irigykedik reá, hogy tulajdonképen az egész betegsége nem egyéb szinlelésuél, neveti már az egész város . . . Elmondta, hogy évekkel ezelőtt ők és férjeik a legjobb barátságban éltek, hogy minden nap együtt voltak ; — de hát a Füstyné kiállhatatlan természete miatt vége szakadt. — Füstyné reá fogta, hogy férjét elcsá bítani törekszik; ő reá Fürtynére, kiről mindenki tudja, hogy férjével a legpéldásabb életet éli. — Férjeik azért jó barátságban maradtak; miért is kellett volna télbe szakítaui; hogy boszankodjék, fojtsa meg a méreg, Füsty azért ma is mindennapos vendégök. Aztán még sokat beszélt régi barátságukról, a lefolyt kellemetlenségekről, szobaleányok mendemondájáról, meg sok más városi hirekről; de büszkén végezte beszédjét, hogy azért Füsty ma is jobban érezi magát nálok, mint saját házánál; s ez így fog lenni ezután is, megmutatja ő. Különös benyomással távoztam. Sajnáltam Füstynét s kezdettem érteni ideges bajainak okát. Egy nő, kit úgy szólván férje tesz nevetségessé, férje gyötör folytonosan, azzal, hogy szabad idejét olyan barátnő társaságában tölti, kivel szemben nője féltékenységet érez. Másfelől F ürtyné — kinek salonjában néhány órát tölték s kinek magatartását férjével s Füstyvel szemben egyaránt megfigyeltem; de a gyanú árnyékának legkisebb jelét sem tudtam felfedezni. Nem, nem lehet romlott lelkületű ez sem — így vélekedtem — társaság kedvelő, divat bolondja, ki örül, ha imádók környékezik ; de romlott lelkületű, az nem lehet. Gondolkoztam, hogy minő szerep vár itt reám. — Töprenkedtem, tűnődtem; végre azon elhatározásban állapodtam meg: hogy nekem ezeket ki kell békítenem. — Hiszen csak félreértésről van itt szó; az ellentét nem kiegyenlíthetetlen. Igen, ki fogom békíteni . . . Füstynét csak ez gyógyíthatja meg . . . Majd . . . majd . . . szólok a férjjel, Füstyvel, a lélek orvosa leszek . . . kibékítem őket. Éjjeli egy órakor ismét fölvertek álmomból; Fiistynéhez hivtak. Mentem azonnal. — Különös jelenet tárult elém. — Füstyné úgy öltözetében feküdt egy pamlagon, ideges rángatózás közben; Füsty izgatott, haragos arccal sétált fel s alá. — A mint beléptem, gúnyos pillantást vetett nőjére s gyorsan távozott. „ön Fűrtyéknél volt orvos úr! — Ne tagadja, ott volt a férjem is." „Igen, ott voltam — felelém — de hát. Elcsábította önt is a szívtelen lélek, nem hagy nekem egy bizalmas barátot; irigy, lelketlen. „Ah! Fiirtyné — félreismeri nagysád — válaszoltam — nemes, jó lélek ; igen sajnálja a viszálykodást, az ellenségeskedést . . . Szeretné, ha . . . „Szeretné — lihegé a beteges asszony — szeretné, ha engem a föld alá tehetne, hogy férjemmel annál szabadabban űzhesse bűnös viszonyát!" — „Nem nem" — mondára s egész nemes hévvel elkezdettem menteni Fürtynét, hogy a gyanú árnyéka sem fér hozzá, hogy sajnos félreértésről van itt szó. — Míg végre hosszas védekezésemmel annyit elértem, hogy a nő balzsam cseppek nélkül is teljesen magához tért; fogta karomat s fölemelkedett . . . Jó negyedóráig alá s fel sétáltunk ; a mi szépet és jót kigondoltam, mindent elmondtam neki, mint Fiirtyné vélekedését, állításait, melyeket nekem mondott. — S intettem, hogy ne engedje magát elragadtatni a féltékenység érzelmétől; mert ezzel csak férjét idegeníti el magától. Más nap beszéltem Füstyvel is komolyan ; felvilágosítottam nőjének gyötrelmeiről és hogy ideges beteg sége ezen okból ered . . . Kértem, hogy legalább egy ideig ne menjen Fürtyékhez; elmondtam neki békítési tervemet. Erre ő nevetni kezdett; Ígérte, hogy tervemet elősegíteni törekszik; de azt nem hiszi, hogy nőjét s Fürtynét kibékíteni tudnám, sem azt, hogy nőjéből a féltékeny séget kiűzhessem; aztán nagy elkeseredéssel szólott nőjéről, ki életét apró kicsinyeskedéseivel folyton megmérgezi. Annál szilárdabb lett bennem az elhatározás, hogy csak azért is kibékítem őket, a két család könött visszaállítom a derült barátságot s nyugodalmat teremtek. Más nap megkezdettem a munkát Fürtynénél is, lassan adtam be lapdacsaimat; de hamar megértette s nevetni kezdett ... „Ne tartson engem oly bohókásnak, hogy komolyan fogom venni szavait; hamarabb elhiszem, hogy az égboltozat összeomlik, minthogy Füstyné megbánja elkövetett sértéseit." De én bizonykodtam, erősködtem ; hízelegtem hiúságának, nemes lelkületére hivatkoztam. Ugyanaz nap ujabb rohamot kezdettem Füstynénél is s két-három nap annyira vittem, a dolgot, hogy mindkettő hajlandó volt a békülésre, ha a kezdeményezést a másik teszi. A véletlen segítségemre, jött. — Megtudtam, hogy Dr. Szivacsné, egy általánosan tisztelt matróna — kivel távoli rokoni viszouyt kötöttem — a napokban szélesebb körű estélyt fog adni. Elmentem hozzá s kértem, hogy hívja meg Fürtyéket s Füstyéket is. „Szivesen, nagyon szívesen — mondá — de hiszen a két nő halálos gyűlölködésben él; egy társaságban meg nem jelennének évek óta." Én biztattam, kezességet vállaltam felőle, hogy a | meghívást egyik sem fogja visszautasítani. Aztán elmentem előbb Füsty néhez, azután Fiirtyné I hez s úgy adtam elő a dolgot miudkét helyen, mintha ' ez a másik fél részéről kezdeményezés akarna lenni.