Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-01-11 / 2. szám

X. <3V ain. Zala-Egerszeg, 1891. január 11. 2. szám. ii

f mmim es » • A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Babonaság és hitetlenség. Érdekes és tanulságos, de egyszersmind elszomorító látományt nyújt a falusi tudatlan h a városi félig művelt, tudákos osztály hitéletének megfigyelése. Az az ellentét, mely a, vallásos hit felfogásában itt és ott nyilvánul; s részint tudatlanságból, részint a tudományos következtetések bal magyarázatából ered. A tudatlan falusi nép — a városi általánosságban kevésbbé — babonasággal van eltelve, akár mint a középkor sötét századaiban. Göcsejijen épúgy, mint Felső-Magyarországon az istenlátások, csodakutak, kuruzslások, álommagyarázat s a babonaság ezerféle variátiója napi renden vannak. Egyik helységben hónapokon át zsarolja a népet egy-két szemfényvesztő a kincskeresés reménységével; másutt más alakban viszik lépre — kisebb-nagyobb áldozatok árán — a sötétségben élő közönséget, — míg a közigazgatás közegei szét nem ugrasztják az ezermestereket. A nép egy része azonban állandóan megmarad babonás hiszékenységében, a csodában rejlő föltevései mellett. A babonaság tulajdonképen nem egyéb, mint a lélek álmadozása, a hitélet alsóbb fokú nyilvánulása, némileg hasonló a régiek fetisimáilásához. — Az az állapot, mikor a sötétségben élő lélek tapogatódzik s tisztult itélet, fejlettebb erkölcsi érzület hiányában az élet körülményeiből folyó rosszat, szerencsétlenséget mesterséges módon akarja kikerülni s megszerezni azt, a mit magára nézve jónak, kivánatosnak tart. Vannak a babonának egészen ártatlan nemei, melyek fölött a józan itélet elmosolyodik; de vannak olyanok is, melyek vagyonra, közegészségre, életre fölöttébb veszélyesek. Ezeket gyökeréből irtani egyszerű, felvilágosító szavakkal, jóakaratú magyaráz ltokkal az iskola-, lépten-nyomon való terjedését meggátolni, kártékony hatásának szigorú eszközökkel útját vágni a közigazgatás érdemes feladata volna. Mint a babona a tudatlan lélekben, úgy rombol a félig művelt, csak kevés ismerettel biró emberek erkölcsiségében a vallástalansáf. Korántsem mondjuk, hogy ez nálunk bármely körben is általános volna; de itt-ott felüti fejét s mindenütt mételyező. A vallástalanság, mely a tudomány köpenyegébe burkolódzik s ennek szine alatt tekintélyt követel magának, hatásában veszedelmesebb a babonánál. A babona meghunyászkodik a felvilágosító szavak előtt s ha nem is hiszen azokban, le"-alább félre áll; a vallástalanság merev tagadásában fclsó'séget szinlel s kevély daccal sérti az emberi legszentebb, legvigasztalóbb érzületeket; s midőn a legfelsőbb lényben való hitet lerombolni törekszik, megingatja azon erkölcsi érzületeket is, melyekre az emberek társadalmi együttélése építve van. A vallástalanság hirdetése veszedelmesebb a babonánál; s azok, kik ennek hirdetői társas összejövetelek — s baráti körökben, hamis próféták, kik a legtöbbször maguk sem fontolják meg eléggé szavaikat s néha csupán szinlelcsből beszélnek jobb meggyőződésük ellenére. Második-, harmadik szájból szól szavuk, de sohasem lélekből. — Meghallanak kiváló tudósok kiváló munkáiból itt-ott elejtett, s rosszul magyarázott részleteket; Ítéletet alkotnak azokból s levonnak oly következtetéseket, melyek fölött az a tudós bámulna el legjobban, a kire hivatkoznak. Ha fáradtságot vennének maguknak a teres mészettudományi művek átolvasására; ha ismernék ama kiváló tudós férfiak életét: bizonyára nem beszélnének a legszentebb fogalmakról a a legnagyobb könnyelműséggel. Dárvin, ki „A fajok eredetét' s „Az ember származását" irta, ki egész életét természettudományi buvárlatokkal tölté s kinek működése ezen a téren századokra kiható: soha egyetlen szavával, egyetlen irott mondatával nem tagadta meg s nem kivánta megingatni a legfelsőbb lényben való hitet. Követői vonták le buvárlataiból a hitetlenség tanát; a mely nálunk is hallható elvétve, egy-egy ember szájából, hogy mások nyugodtságát megzavarja. Babonasság és hitetlenség egész néposztálynál s egyeseknél kisebb-nagyobb mértékben előfordul közéletünkben. Mindkettő tévelygése az emberi léleknek s romlására van az erkölcsi érzületnek. Az első hiszékeny ségével, tudatlanságával, a második azzal, hogy bizonyosság gyanánt állít olyan dolgot, a melyet a legbölcsebb emberi elmének sem adatott meg biztosan tudni. R. Időleges agyag-, cement-, aszfalt- és köipar-kiállítás. Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter intézkedése folytán a budapesti kereskedelmi muzoum a hazai termékek állandó kiállítása mellett évenként egy, esetleg két időleges szakkiállítást fog rendezni, a melyek hivatva lesznek az illető iparcsoport által feldolgozott nyers és segéd anyagokat, gyártmányokat, munkagépeket és segédeszközöket lehetőleg a maguk teljességében felölelni, és így iparosainknak megmutatni az utat és módot, melynek követésével versenyképességüket fokozhatják. Ezen kiállítások sorozata a mult év augusztus havában rendezett kőipari kiállítással nyittatott meg, mely a várakozásoknak teljesen megfelelt, és az ily alapra fektetett szakkiállítások hasznát és célszerűségét minden iránybau igazolta. A szerkesztőségünknek megküldött programul szerint Baross kereskedelemügyi miniszter a kereskedelmi muzeuin által rendezendő legközelebbi időleges kiállítás tárgyaiul az agvag-, cement-, aszfalt- és kőipart tiizte ki. E kiállítást folyó évi május lóén szándékoznak megnyitani és hat hétig fog tartani. Ezen csoport választását sikerültnek tartjuk kUlöi nősen azért, mert hazánk kitűnő nyers anyagok felett rendelkezik, az e csoportba tartozó egyes iparágakban ! szép haladást tudunk felmutatni és versenyképesek i vagyunk, de mind a mellett a mintegy ü millió forintra „Zalamegye" tárcája. Házasság zivatarral. — A .Zalamegye' eredeti tárcája. — Mikor a budai állomásnál vonatra ültem, már csakúgy szakadt a hó s körülbelül arasznyi magasságban lepte el a földet. Ha így tart, — jól járunk — gondoltam magamban, mikor a vonat prüszkölve, nagyokat fújva, tompa dübörgéssel indult meg a sikos pályán. Az idő pedig tovább is csak zimankósat! maradt s mire Fejérvár felé haladtnnk, már volt küzdeni valója a hatalmas mpsiúának, mely elé a fejérvári állomásnál nagyobb '.Iztosság okáért egy hó-ekét is csatoltak. így haladtunk tovább a pálya legkritikusabb része felé. Elértük a Balaton partját. Itt már rakoncátlan éjszaki zivatar söpörte, vagdalta szerteszét a puha hóréteget, itt-ott nagy halomra toruyosítva fül azt. A vonat mindegyre lassabban haladhatott csak az itélet időben. A megdönthetetlen cigány tapasztalat már régen megállapította, hogy : „szél a tél.

u Mindnyájan kénytelenek voltunk ennek igazat adni; mert — bár a kocsik gőzzel elég jól voltak lűtve — majdnem fagyasztó hideget vert be a süvöltő szél vihar. Minél tovább mentünk, annál keservesebben ment a haladás. A vonat néha néha kénytelen volt megállani s csak nagy ügygyei, bajjal birt átgázolni egy-egy fuvaton. Ki-kitekintettem a coupé ablakán s aggódva néztem : lesz-e valahol közelben emberlakta hely, ahova a vonat fenakadás esetén bemenekülhetünk a fagyasztó hideg és tomboló zivatar elől. Soha eszem ágában se volt a családtalan élet előuyeiről gondolkodni; de ekkor önkéntelenül az jutott eszembe, hogy mily kinos volna helyzetem most, ha családom volna! Mennyivel jobb, hogy nekem senkim sincs, aki aggódással gondolna utánam ; kinek lelkét, szivét kinual töltené el az a gondolat, hogy én zivatarverten valahol ki vagyok téve az Isten hidegjének, hogy megvegyen. Hiába: mégis csak sok előnye van a nőtlen életnek! Ha családom volna, azok kínosan aggódnának miattam, én meg aggódnám miattuk; így meg senkinek nincs velem baja, csak magamnak s nekara sem kell másról aggódnom, csak magamról. A nőtlenség hát még a zivatar ellen is jó. így meditáltam bundámba temetkezve. De nem folytathattam, inert egyszerre csak n egállt a vonat, hosszú, siró füttyel adva jelt, hogy nem lehet tovább haladni. A hó eke és mozdony majdnem teljesen belefúródott a hófuvatba, mely a balatonparti meredek hegyoldal aljában képződött s átlürhetlsn falként feküdt a pálya testre mintegy 150—200 méternyi szélességben. A kalauzok tudtára adták az utazó közönségnek, hogy a vonat megsülyedt, nem lehet az utat folytatni. — Körül belül hány óra múlva folytathatjuk utunkat? — kérdeztem a kalauzt. — Hány óra múlva? szólt az gúnyos nevetéssel. Azt tessék kérdezni, Jiogy hány nap múlva. — Hogyan? hát mi most itt vesztegelni fogunk néhány napig. -— Könnyen megeshetik, liogy néhány hétig is. Attól függ: meddig tart ez a borszasztó idő. Mig a vihar nem csendesül, munkába se lehet kapni, mert hasztalan volna. Ha csendesül az idő, kell két, három nap, mig az egész vonalon szabbaddá tehetik a pályatestet. De hát hova az ördögbe m-njünk mi addig? — kérdeztem boszusan. — Ki hova tud, oda megy. Itt közelben van Balaton Keresztúr ; legjobb lesz oda menni. Igen derék uri ember az urodslmi ispán; annál lesz barátságos meleg szoba, ctel, ital, amennyi kell. — Vendégszerető ember? TJ<rv ú<*v. O nem bánná, ha minden héten O J * O.' i 1 történnék itt egy vonatlenakadas. A kalauz szavai kissé megnyugtattak s kezdtem szedni holmimat, hogy kiszálljak és a „magad uram, ha szolgád nincs" elvénél fogva a saját alkalmatosságomon mihamarabb bejuthassak a faluba. — Mit akar uraságod? kérdezte a kalauz, mikor látta készülődésemet. — Csak tessék nyugodtan maradni! Majd a pályaőrt beküldjük ezekerekért. Gyalogszerrel nem lehet oda bejutni. Újra beburkolództam bundámba és vártam a jó sors munkáját. Köriil-belül egy óráig vesztegeltünk ott a nyílt pályán, mire a balaton keresztúri majorból néhány négyökrös és bivalyos szekér jött értünk. Iszonyú nagy bajlódással bírtunk bevergődni. Ilanem ott azután volt meleg szoba és még melegebb vendégszeretet. Az ispán véghetetlen barátságos, tősgyökeres magyar ember volt, aki majd kipattant örömében a bőréből, mikor az uri karavánt udvarába bevonulni látta. Ugy fogadott bennünket, mintha már Isten tudja: milyen régi-régi ismerősek lettünk volna. Volt köztünk francia, német, talián, horvát, szerb, bolgár; de ott a meleg födél alatt mindenki testvérré lelt a magyar vendégszeretet varázslatára. Félóra alatt készen volt a nemzetközi békeszerződés; az európai béke biztosítva volt. A balatonmelléki termés megtette hatását. A porosz és francia ölelkezve oldották mig a revanche politika kérdését. Nekem egyik zágrábi horvát-testvér magya rázta elragadtatással, hogy a magyart, meg a horvátot a jó Isten is testvérekül teremtette. Vive! vive! Evviva! Zsivio! Hocb! hoch! Éljen! Hangzott jobbról, balról, valahányszor a poharak összecsenglek. A vidám zajnak a házi úrnő belépte vetett véget. Tiszteletet parancsoló méltóságos női alak volt, a magyar nők tipikus alakja. Gyönyörű sudár hajadon kisérte: egyetlen leánya,