Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-02-08 / 6. szám

A zala-szent-gróthi járásban újoncozás március 16., 17., 18-án. Polgári elnök : Kozáry Aurél megyei bizottsági tag, polgári orvos: dr. Misner Antal járásorvos. Hadkötelesek száma: 178 az í-ső, 144 a 11-ik, 107 a 111-ik korosztályból, összesen 429. A sümeghi járásban újoncozás március 20., 21., 23., 24-én. Polgári elnök : Forintos Kálmán megyei bi zottsági tag, polgári orvos : dr. Lukonicli Gábor járásorvos. Hadkötelesek száma: 28y az 1-ső, 210 a 11-ik, 156 a 111-ik korosztályból, összesen 0ö5. A tapolczai járásban újoncozás március 31-én és április 1., 2., 3., 4-én. Polgári elnök: Csigó Pál megyei bizottsági tag, polgári orvos : dr. Mangin károly főorvos. Hadkötelesek száma: 427 az l-ső, 304 a 11-ik, 264 a 111-ik korosztályból, összesen A keszthelyi járásban újoncozás április 6., 7., 8., 9-én. Polgári einök : Botiy Lajos megyei 1 ső aljegyző és tísztb. lejegyző, polgári orvos : dr. Mangin károly főorvos. Hadkötelesek száma: 232 az 1-ső, 161 a 11-ik, 17U a 111-ik korosztályból, összesen 563. A pacsai járásban újoncozás április 11., 12., 14., 15-én. Polgári elnök : Baranyay Ödön megyei bizottsági tag, polgári orvos : dr. Háry István megyei tisztb. főorvos. Hadkötelesek száma: 265 az I ső, 196 a 11-ik, 164 a III ik korosztályból, összesen 625. A novai járásban újoncozás április 17., 18 án. Polgári eluök : JDervarics János megyei bizottsági tag, polgári orvos : dr. Háry István tisztb. főorvos. Hadkötelesek száma: 160 az í-ső, 133 a Ilik, 114 a Illik korosztályból, összesen 407. Az alsó-lendvai járásban újoncozás március 16., 17., 18., 19., 2U., 21 én. Polgári elnök: Hajós Mihály megyei bizottsági tag, polgári orvos : dr. Mangin károly főorvos. Hadkötelesek száma : 429 az 1-ső, 306 a 11-ik, 25i a 111-ik korosztályból, összesen 989. A csáktumyai jarásban újoncozás március 23., 24., 31-én és április 1., 2-án. Polgári elnök : Cser tán károly alispán, polgári orvos : dr. lvrasovecz Ignác járásorvos. Hadkötelesek száma : 39U az 1 ső, 30U a 11-ik, 299 a 111-ik korosztályból, összesen 989. A periakt járásban újoncozás április 4., 6., 7., 8-án. Polgári elnök : dr. Tuboly Gyula megyei bizottsági tag, polgári orvos : dr. Böhrn feidney járásorvos. Hadkötelesek száma: 265 az 1-ső, 203 a 11-ik, 149 a Illik korosztályból, összesen 617. A letenyei járásban újoncozás április 10., 11., 13-án. Polgári elnök : Málics János megyei bizottsági tag, polgári orvos : dr. Hajós Sándor járásorvos. Hadkötelesek száma: 261 az I-ső, 201 a ll-ik, 143 a Illik kor osztályból, összesen 605. A hadkötelesek létszáma az egész vármegye területén : 3,690 az I-ső, 2,710 a 11-ik, 2,237 a Illik korosztályból és igy összesen 8,637. Kórházügy. A Zala egerszegi közkórház 1890- ik évi működéséről, kiadásáról, valamint vagyonáról dr. llárg István közkórházi igazgató a kórházi bizottsághoz a következő jelentési terjesztette be : 1. A betegforgalom. Az 1890-ik évben a kórházba felvétetett 344 beteg; ehhez hozzáadván a mult 1889-ik évről maradt 27-et, ápoltatott összesen 371. Ebből gyógyulva elbocsáttatott 248, javulva 55, gyógyulatlan 10, meghalt 19, a kórházban visszamaradt 39. Műtét végeztetett 39 esetben. Ezek közül meggyógyult 32, javult 4, gyógyulatlan 1, meghalt 2. A felvett 344 beteg közül aradniegyei 1, baranyamegyei 1, borsodmegyei 1, budapesti 2, fehérmegyei 3, győrmegyei 2, hevesmegyei 1, hontinegyei 1, pozsony megvei 4, somogymegyei 3, sopronmegyei 10, tolnámégyei 3, trencsé imegyei 2, vasmegyei 90, veszpréinmegyei 7, zala egerszegi 28, zalamegyei 152, zemplénmegyei 1, ausztriai 1, csehországi 10, krajnai 5, lengyelországi 1, morvaországi 5, olaszországi 1, schleziai 2, horvátországi 2, stájerországi 4, tiroli 1. Oly nagy volt a válogatott díszes közönség, hogy a tágas termek alig voltak képesek befogadni. — A megye előkelő tagjai jelentek meg s rakták le filléreiket a nemes cél oltárára; a hölgyek szebbnél-szebb toilettekben tündököltek oly szemkápráztató változatosságban, a minőt Szent-Gróthon ritkán láthatni. A tágas, nagy táncterem, a megye dinerével diszitve és megyei szinekkel ékítve s nagyszerűen világit va, bámulatra ragadta a belépőt. — Nem hiába, hogy kevés kivétellel — mind ismerősök voltak jelen, de száműzve is volt a feszesség, mely az e fajta elegáns bálokon rendszerint uralkodni szokott. A táncoló párok oly kedvvel és hévvel táncoltak, mintha valamely magánháznál lettek volna, — Az első négyest 28 pár táncolta. A hölgyek egyszerű, de igen Ízléses táncrendeket kaptak, legyezőt, virágcsokorral ékitve. — A táncrend egyszerűsége oka a jótékony célra vezethető vissza, melyre való tekintetből a kiadásokat lehetőleg apasz tani kellett. Jelen voltak: özv Bogyay Jánosné (Sármellék), Botka Jánosné (Újfalu), Bogyay Antalné (Rendek), Botka Lászlóné (Hahót), Forintos Kálmánné (Mihályfa), Forster Ferencné (Köveskut), Gaál Miklósné (Pacsa), Glavina Lajosné (Gelse), koller Jánosné (Pápa), Malatinszky Ferencné (Csány), Nunkovics Vilinosné (Géttye), Nagy Lászlóné (Andráshida), Oltay Guidóné (Szt-György vár), Koliári Józsefué, Skublics Istvánné (Bessenyő), Skublics Sándorné (Szt-Mihály), Vértessy Ivánné (Görbő), Zathureczky Mártonné (Zsigmondháza), Zathureczky Zsigmondné (Palin) úrnők ; Bogyay Olga, Botka Alice, Berger Tini, Bogyay Ida és Elvira, Bogyay Irén, Csesznák Clementin, Forintos Zseni, Forster Elvira, Gaál Atala, Garger Zseni, Glavina Miczi, Koller Ilona, Nunkovics Vilma, Skublics Irén, Skublics Karolina, Szladovics Mariska, Vértessy Gizi, Vértessy Lujza, Zathureczky Margit úrhölgyek. Vallásra nézve róm. katholikus 319, ág. evangélikus 9, helvét hitvallású 5, görögkeleti 1, izraelita 10. Az ápolási napok száma 11.422. Bevétel. A forgalmi tőkénél és pedig ezt képezte az 1889-ik évi péuztármaradvány 1.109 írt 34 kr., be1 , folyt gyógyköltség 7.639 írt 86 kr., Zalavármegyétől 2.(100 trí, szelvényekből 417 frt 90 kr., takarékpénztári kamat 4 frt 63 kr., fű árából 12 frt, tartalék alapnál 1.540 frt 74 kr., összesen 12.724 frt 47 kr. Kiadás: A forgalmi tőkénél és pedig tiszti fizetés 1.325 frt, bérek 340 frt, élelmezés 3.386 frt 37 kr., gvógyszer 688 Irt 79 kr., termesztmények 686 írt 52 kr., szerek, bútorok 151 frt 67 kr., épületek jó karban ' tartása 376 frt 70 kr., vegyes kiadás 2.224 frt 20 kr., I a tartalék alapnál 1.139 frt 31 kr., összesen 10.318 frt 56 kr., ekkép pénzkészlet 2.405 frt 91 kr., melyből 2.004 frt 48 kr., a forgalmi tőkéhez, 401 frt 43 kr., pedig a tartalékalaphoz tartozik. Vagyon : A várostól az 1889. és 1890. évekre járandó 568 frt 40 kr., Kosenberg Sándortól térítmény 2 frt 85 kr., bútorokban 1.951 frt 24 kr., ágynemű és egyéb 1.347 frt, fehérnemüek 1.112 frt 70 kr., konyha eszközök 67 frt 40 kr., eszközök 244 frt, egyéb tárgyak 250 frt 52 kr., fürdő készülék 1.008 frt 32 kr., orvosi műszerek 741 frt 08 kr., főépület 24.665 frt 54 kr., ragálykórház 5.171 frt 81 kr., fundus értéke 2.168 frt 20 kr., terepegyenesítés 661 frt, bekerítés és ültet vényezés 1.147 irt 70 kr., gyógyköltség hátrálék 3.605 frt, Zalavármegye adományából járandó 2.000 frt, Stern B. család alapítványa 10.000 frt, Kovács Kálmán alapítvány 200 frt, tartalékalap 5.346 frt, készpénz 2.004 frt 48 kr., összesen 6é.26'4 frt 12 kr. Teher: Hagyuiássy Gyula építésznek 1.238 frt 91 kr., a városnak tőke és kamat 3.038 frt ^8 kr., vegyes kifizetetlen 896 frt 01 kr., összesen 5.173 frt 60 kr. A 64.264 frt 12 kr., vagyonból az 5.173 frt 60 kr. terhet levonván, maradt, mint tiszta vagyon : 59.090 frt 02 kr. A véderötörvény kedvezménye a népiskolai tanító-jeleitek, tanítók és tanító-képezdei növendékek részére. A népoktatási tanintézetek s nevezetesen az elemi és fölsőbb népiskolák, a polgári iskolák és tanítóképzőintézetek tanítojelöltjei, és az ezen uépoktatási tanintézeteknél, valamint a süketnémák, vakok és hülyék, számára föuuálló közintézeteknél alkalmazott tanítók, nemkülönben a képesített és tényleg alkalmazott kisdedóvók, de csak akkor, ha már az ujoncállítás (tősorozás) idejében ily körülmények között vannak és sorsszáinuk szerint avattatnak tol, kérelmükre a póttartalékba osztatnak s katonai kiképeztetésök végett az oktatást legkevésbbé akadályozó időszakban hivandók be; — béke idejében pedig a kivételes tényleges szolgálattételre való behívás alól szintén fölmentvék. Az önként fölavatottak és büntetésből állítottak e kedvezményre igénynyel nem birnak. A nép- és polgári iskolai tanítók sorában mutatkozó vagy beállható hiány ideje alatt pedig, a tanítóképző-intézetek azou állományba nem vett és póttartalékos növendékei, kik azon év március hó l-én, melyre nézve fölavattattak, valamely elemi tanító-képezile utolsó évfolyamát hallgatják vagy tanulmányaikat a polgári iskolai tanító képezdében folytatják, besoroztatásuk esetére tanulmányaiknak betejezhetése tekintetéből, de mozgósítás alkalmával lehető behivatásuk föntartása mellett, szabadságoltatnak. A népiskolai tanítókat és tanítójelölteket megillető ked vezményért folyamodó hadkötelesek kérvényei, az alábbi bizonyítványokkal fölszerelve, az állításkötelezettség tartama alatt minden év január és február havában a járási főszolgabírónál, legkésőbb azonban a fősorozás alkalmával, a sorozó bizottságnál nyújtandók be. A kik illetőségi sorozó járásukon kiviili állításuk ért folyamodnak, egyidejűleg az őket netán megillető ezen kedvezményre való igényüket is érvényesíthetik és igazolhatják. A kérvényekhez a következő bizonyítványok melléklendők ; a) a tanítójelöltek részéről: az elemi, illetőleg polgári iskolai tanítóképző-intézet utolsó évfolyamának legalább elégséges eredménynyel lett befejezéséről szóló bizonyítványa, és az iskolai hatóság abbeli igazolványa, hogy az illetők valamely nyilvános nép , felsőbb népiskolánál avagy polgári iskolánál a népoktatás terén működnek. b) A nép-, és fölsőbb nép- vagy polgári iskolai tanítók részéről: az elemi, illetőleg polgári iskolai tanítóképző intézet bevégzéséről szóló bizonyítvány ; ezen bizonyítvány melléklése azonban az elemi iskolák tanítóitól, tekin tettel a tanítók sorában létező nagy hiányra, egyelőre ) nem követelendő; és az iskolai hatóság által hivatalosan kiállított okirat, miszerint valamely nyilváno-i nép-, fölsőbb nép- vagy polgári iskolánál akár ideiglenesen, akár véglegesen alkalmaztatnak ; i c) az elemi és polgári iskolai tanítóképző intézetek tanítói és tanárai, továbbá a siketnémák, vakok és hülyék számára fönnálló közintézetek tanítói részéről a kinevezési okirat; d) a kisdedóvók részéről: a képesítési bizonyítvány és a kinevezési okirat. A tanítók és tanítójelöltek kedvezményét elnyert egyének, a kedvezmény további fönnállását, az utasítás 50. § ához képest évenként június havában kötelesek I igazolni. A tanítóképző-intézeti növendékek szabadságolás iránti kérvényükhöz az iskolai igazgatónak, az intézet látogatását igazoló bizonyítványát mellékelni és kérvényüket a tanítójelölttekre és tanítókra nézve megszabott helyen és időben, avagy utólagosan, de legkésőbb a besorozási (fölavatásil év július hó 31-dikéig az illetékes járásbeli főszolgabírónál benyújtani tartoznak. A föntiek értelmében szabadságolt tanítóképezdei növendékek a sorozási év december végéig — azok pedig, kik tanulmányaikat valamely polgári iskolai tanitóképezdéüen folytatják, ezen tanulmányok szabályszerű bevégzése után — a V. ut. 50. §-ában elősorolt bizonyít ványokat bemutatván, azok alapján az ezen § rendelkezései értelmébeni való kedvezményben részesíttetnek. Nemesített legkorábbi székely tengeri. Eredeti vetőmag. Az utolsó évtized legkeresettebb, mondhatni: legdivatosabb mezőgazdasági terménye a „legkorábbi székely tengeri. E tengeri minden más mezőgazdasági tengeri fajnál sokkal korábban megérik s fejlődése annyira gyors, hogy például a biharmegyiíi gazdasági egylet 1879. évben eszközölt termelési kísérlete alkalmával április 14 én elvettetvén, julius 16-án már megérve mutattatott be a nagyváradi termény kiállításon s e napou újra elvettetvén, e második vetésből október 6 án már megint érett csővek mutattattak be ab. csabai kiállításon. Tehát a „legkorábbi székely tengeri" egy és ugyanazon évben kétszer ért meg. Bő-termő voltára nézve legyen elég fölemlíteni a „Magyar Föld" cimü gazdasági lap 1883. évi 226-ik számában Nagy Iván által közölt azon adatot, mely szerint a Bakony alatt eszközölt összehasonlító kísérletnél a székely tengeri 700 öl területről 10 hectoliter kifogástalan minőségű szemet adott; mig az ugyanakkora területen mivelt közönséges magyar tengeri hozama alig 5 hectoliter közép minőségű szem volt. Hivatkozhatni továbbá a magyar-óvári kir. gazdasági tanintézet jelentésére (Lásd: „Mezőgazdasági Szemle" 1887. évi III. számát), mely szerint az ottani kisérletnél következő eredmény mutatkozott, 1 kat. holdra számítva: Székely teugeri 2464 kilo 30.90 hectoliter szem. Cimjuantiuo 1713 , = 21.40 „ „ Piguoletto 1184 „ =14.80 „ „ Meg kell említeni még egy fontos körülményt, mely az utolsó évek kisérleteinél merült fel s mely hivatva van a székely tengerit egy ujabb irányban is kiválóan keresetté tenni. Megállapíttatott ugyanis, hogy a „legkorábbi székely tengeri" csalamádé termelésre is mindenek fölött első rangú tengeri faj. A székely tengeri, korán vetve, már junius végén kasza alá nő s ekkor, ugyanazon talajba másodszor is elvetve, október közepén másodszor is teljes csalamádé kaszálást nyerünk, mely két kaszálásnak összes hozama mindig meghaladja a legjobban sikerült lófogu tengeri hozamát is. A mi pedig a csalamádé minőségét illeti, ez a székely tengerinél messze legfölül áll, mert a marha épen semmi izéket sem hagy belőle; bevermelésnél pedig sokkal jobban letaposható é& sokkal kevesebbet rokkan, mint a vastag kóróju fajok. Ezen tekintetben is hivatkozhatni a m.-óvári kir. gazdasági tanintézet jelentésére (Lásd: „Mezőgazdasági Szemle" 1886. évi XI. szám), mely szerint a székely tengeri az eddig kísérlet alá vett tengeri fajok között csalamádé termelésre is első helyet érdemel. Az eredeti „legkorábbi székely tengeri" szeme hectoliterenként 79—81 kilót nyom és különösen két iránybau megbecsülhetetlen. Először ott, hol bármely körülmény miatt csak későn lehet vetni, ősszel pedig korán jő a dér s igy más fajú tengeri nem érnéic meg. Másodszor ott, hol tarlójába őszi búzát akarnak vetni. Sőt korai vetése mellett, meleg és kövér talajban még repce is vethető utána. Előnövényül kiválóan alkalmas az őszi bükköny vagy a takarmány rozs. A székely tengerinek fünebbiekben vázolt előnyeiből következett annak csaknem egész Európát meghódított rohamos elterjedése ; következett az, hogy a bécsi kiállításon e tengerinek neinesítéseért és megismertetéseért első díjjal, állami arany éremmel lett kitüntetve, mely kitüntetésnek értéke azon körülményből mérlegelhető, hogy a mezőgazgasági csoportban mindössze csak három ilyen érem lett kiosztva. De hogy ezen előnyöket a székely tengeri mivelése elérhesse, feltétlenül szükséges, hogy valóban eredeti vetőmag vettessék, mert a már oly nagy mérvben elterjedett után termelések egyfelől a közelben mivelt más fajok által kisebb-nagyobb mérvben korcsosulva lehetnek ; másfelől pedig, mert az utántermelők nem követik a vetőmag kiválasztásánál a megfelelő módszert. De azért is, mert minden olyan terménynél, melynél a korai érés lényeges körülményt képrz, mindenek fölött álló szükségesség az, hogy a vetőmagot a miénknél hidegebb égalj alól és szegényebb talajról szerezzük be. A nemesített székely tenger eredeti termelésű, ! fajtiszta vetőmagvának árai: 100 kilo 18 fr., 50 kilo 1 10 fr., 25 kilo 6 fr., 4

:>/

4 kilo 1 frt 70 kr. A vasútig való fuvardíj tejében minden 100 kilo után 40 kr. fizetendő. A zsák ára külön számíttatik. Mivelési utasítás minden rendelményhez mellékelletik. A rendelmények március elején kezdődőleg, a beérkezés Sora szerint intéztetnek el. A megrendelések SzentKirállyi Árpádhoz (Szombatfalva u. p. Székely-Udvarhely, Udvarhely megye), mint az eredeti székely tengeri termelő társaság vezetőjéhez intézendők. A soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből. Hirdet ni é 11 y. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi 77426/IV. sz. a. kelt magas leiratával tudtul adja, hogy a hazai vasutakat felhívta, miszerint a fa minta küldemények szállításának megkönnyítése érdekében bármely mennyiség feladásánál az ezen cikkre nézve érvényes kocsi rakományi díjtételeket általános díjkedvezménykép bocsássák rendelkezésre. A vasutak igazgatói értekezletének megállapodásához képest Onagyméltósága értesíti ezen kamarát, misze-