Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-05-31 / 22. szám

E céloknak elérésére: felállít és segélyez kisdedóvodákat (gyermekmenedék házat); felállít és segélyez elemi és felső népiskolákat és egyéb tanintézeteket; népkönyvtárakat létesít, vagy a már létezőket gyámolítja; hazafias iratokat szerkesztet és terjeszt, esetleg néplapot ád ki, úgy magyar nyelven, mint a dunántúli nem magyar ajkúak nyelvén; a hazafias szellemben működő és a magyar nyelv terjesztésében édemeket szerzett tanítókat, kisdedóvókat (óvónőket), valamint a magyar nyelv elsajátításában kiváló előmenetelt tanúsított tanulókat jutalmazza, a szegény tanulókat tankönyvekkel, ruházattal ellátja; majd iparfejlesztést és egyéb közgadasági intézkedések által a hazában való megmaradást biztosítani törekszik ; szóval ugy szellemi, mint anyagi feladatának betöltésére minden törvényes eszközt felhasznál. Az egyesület székhelye. 3. §. Az egyesület székhelye: Budapest. Az eggesiilet tagjai. 4. §. Az egyesület tagja lehet Magyarország minden fedhetlen férfi- és nőlakosa, vagy birtokosa (habár az országban állandó lakhelylyel nem is bír.) 5. §. Az egyesület tagjai: örökös, alapitó, pártoló, rendes, gyámolító és tiszteletbeli tagok ; a) örökös tagok : jogi személyek vagy egyének, ha legalább egyezer forint alapitványt tesznek s ez alapitványt legföljebb 5 év alatt befizetik ; b) alapitó tagok: jogi személyek, vagy egyének, ha az egyesület alaptőkéjének gyarapításához legalább egyszáz forinttal járulnak és ezt legföljebb 5 év alatt befizetik ; c) pártoló tagok azok. kik magukat aláírásukkal legalább 10 egymásután következő évre tiz forint évi tagdij fizetésére kötelezik ; d) rendes tagok azok, kik magukat aláírásukkal legalább 10 egymásután következő évre két forint évi tagdij fizetésére kötelezik; e) gyámolító tagok azok, kik a d) pont alatti emiitett tagsági díjnál kisebb összeggel vagy egyéb adománynyal járulnak az egyesület céljaihoz; f) tiszteletbeli tagok: azok, kiket a nagyválasztmány ilyenekiil megválaszt. 6. §. Az örökös, alapitó, pártoló, rendes és gyámolító tagok felvételét az igazgató-választmány, a tisztelet beli tagok megválasztását pedig a nagyválasztmány egyszerű szavazattöbséggel eszközli. 7. §. Az örökös, alapitó és tiszteletbeli tag élethoszsziglan tagja az egyesületnek. A pártoló tag legalább 5 évig, a rendes tag legalább 10 évig tagja az egyesületnek s tagsága akkor szűnik meg, ha 5 évi, illetőleg 10 évi tagsági kötelezettségének ideje alatt írásban tudatja az egyesülettel, hogy további 5, illetve 10 évig nem kíván annak tagja lenni. 11a e bejelentést tagsági kötelezettségének idején belül elmulasztja, ugy további 5, illetve 10 évig tagja marad az egyesületnek. A gyámolitó tag tagsági időtartama arra az esz tendőre szól, a melyben adományát tette. 8. §. Az örökös, alapitó, pártoló és rendes tagok a közgyűlésen tanácskozási és szavazati joggal birnak, ha tagsági kötelezettségeiknek a közgyűlés napjáig eleget tettek; választók és válaszhatók; az egyesület oly kiad ványait, a melyek a tagok közti szétosztásra szánvák, ingyen kapják. A tiszteletbeli és gyámolitó tagok az ilyen kiadványokat szintén díjtalanul kapják. A jogi személyek — amennyiben örökös vagy alapító tagok — a közgyűlésen írásban bejelentett képviselőjük által gyakorolják jogaikat. Közgyűlés. 9. §. A közgyűlések, melyeken az örökös, az alapitó, a pártoló és a rendes tagok bírnak tanácskozási és szavazati joggal, rendesek és rendkivüliek. A rendes közgyűlés évenkint egyszer, 15 nap alatt a hírlapokban történt közzététel után, Budapesten és a Dunántúlnak különböző helyein felváltva tartatnak. A közgyűlés helyét és idejét az igazgató-választmány határozza meg. Rendkívüli közgyűlés az igazgató választmány hivhat össze 8 nappal a hírlapokban történt közzététel után. A közgyűlésen tanácskozási és szavazati joggal biró 50 tag kívánatára pedig azt az elnök szintén 8 nappal a hírlapokban történt közzététel után bármikorra összehivni köteles. A közgyűlés, tekintet nélkül a megjelentek számára, szótöbbséggel határoz. Szavazat egyenlőség esetében az elnök dönt. Az alapszabályok módosítására a közgyűlésen szavazatra jogosult tagok '-/

3 ának jelenléte kívántatik meg. Határozatképtelenség esetében az e célból másodízben összehívott közgyűlés, a megjelentek számára való tekintet nélkül, határoz. " Az alapszabályok módosítására hozott határozat jóváhagyás végett a magy. kir. belügyminisztériumhoz fölterjesztendő. A jogi személyek a közgyűlésen bejenlentett képviselőjük által élnek jogukkal. A közgyűlések nyilvánosak. 10. §. A közgyűlés teendői: a) a korelnök és korjegyző vezetése alatt megválasztja az elnököt, másodelnököt és a nagyválasztmányt ; b) megállapítja az évi költségvetést; c) megvizsgáltatja az évi számadásokat és a felmentvényt megadja; d) határoz a nagy- vagy az igazgató-választmány, vagy a megyei (városi) egyesületnek, vagy egyes tagoknak legkésőbb a közgyűlést megelőző napon beadott indítványai fölött; e) az alapszabályokat módosítja; t) a jegyzőkönyvek hitelesítésével 2 tagot bíz meg. Melléklet a „ZALAMEGYE" 1S91. évi 22-ik számához. A közgyűlés maga állapítja meg a közgyüllés rendjét. Az egyesület kormányzata. 11. Az egyesület kormányzatát a nagyválasztmány viszi. A nagyválasztmány az elnökből, másodelnökökből, alelnökökből és a közgyűlés által választott tagokból áll. A megyei (városi) egyesületek elnökei az egyesületnek alelnökei. Egy alelnököt pedig az igazgató-valasztinány választ. A dunántúli választó kerületek orsz. képviselői, valamint a megyei (városi) egyesületek tisztviselői a nagyválasztmánynak hivatalból tagjai. 12. §. A nagyválasztmány választhat védnököt, tiszteletbeli elnököket és tiszteletbeli tagokat. Meghatározza a kebeléből kiküldendő igazgatóválasztmány tagjainak számát s e tagokat megválasztja. Általános és elvi természetű határozatokat hoz, melyeknek keresztülvitelével megbízza az igazgató-választmányt. Titkárt, pénztáruokot és ellenőrt választ. A nagyválasztmány mindig maga határozza meg legközelebbi ülésének idejét; ezenkívül azonban ugy az igazgató-választmány, mint az elnök, ülésre hívhatja a hírlapok által a nagy választmány t. A nagyválasztmány a közgyűlést megelőzőleg ülést tart, melyben előkészíti a közgyűlés tárgyait. A nagyválasztmány határozatképességéhez a tisztviselőkkel együtt legalább 20 tag jelenléte szükséges. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Jegyzőkönyveit két tag által hitelesiti. 13. §. Az igazgató-választmány közvetlenül vezeti és intézi az egylet ügyeit a nagy választmány határozatának értelmében. Határozatképességéhez — a tisztviselőkkel együtt — legalább 10 tag jelenléte szükséges. Határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg. Az egyesület évi költségelőirányzatát a közgyűlés számára elkészíti. A titkárnak és pénztárosnak tiszteletdijat szavazhat meg. Jegyzőkönyvét mindig a legközelebbi ülésen önmaga hitelesiti az elnök és a titkár aláirásával. Meghatározza a közgyűlés helyét és idejét. A nagyválasztmányt gyűlésre összehívhatja. Indítványokat terjeszthet a közgyűlés elé. Az egyesület tisztviselői. 14. §. Az elnök vezeti a köz gyűlést, a nagyválasztmány s az igazgató-választmány üléseit, melyek mindegyikén egyenlő szavazatok esetén saját szavazatával dönt. Hatóságok és harmadik személyek irányában az egyesületet képviseli. Az igazgató-választmányt és a nagy választmányt ülésre hivja össze. Az igazgató-választmány

7 határozatai értelmében utalványoz az egyesület pénztárából. Háromszáz forint erejéig a saját hatáskörében is utalványo zhat, az igazgatóválasztmánynak teendő utólagos bejelentésű kötelezettsége mellett. Az elnököt akadályoztatás esetén a másodelnökök, illetve alelnökök egyike helyettesiti. 15. §. A titkár viszi az egyesület levelezéseit; vezeti a nagyválásztinány és az igazgató-választmány jegyzőkönyveit; mindkét választmány ülésein előadója minden olyan ügynek, melyre külön előadó nem jelöltetett ki a választmányok kebeléből. Elkészíti a köz gyűlés elé az egyesület évi jelentéseit. Vezeti az egyesület irodáját. llj. §. A pénztárnok kezeli az egyesület vagyonát, az igazgató-választmány utasításai szerint. A pénztár állapotáról az igazgató-választmány által meghatározandó időközökben kimutatást készít. 17. §. Az ellenőr az igazgató-választmány által meghatározott időközükben megvizsgálja a pénztár állapotát s a pénztárnok számadását, ez utóbbit ellenjegyzi. Jogában áll azonban a vizsgálatot, a köteles időponton kivül többször is, bármikor megejteni. Az egyesület megyei és városi szervezete. 18. §. A Dunántúl minden egyes vármegyéje, törvényhatósági joggal felruházott városa és r. t. városa, külön megyei (városi) egyesületet alakíthatnak; egyesületük címe saját megyéjük (városuk) nevéről elnevezett „Közművelődési Egyesület." 19. §. A megyei (városi) közművelődési egyesületek önálló szervezettel bírnak s alapszabályaikat viszonyuknak megtelelőleg maguk határozzák meg. Ezen alapszabályok azonban a „Dunántúli Közművelődési Egyesület" alapszabályaival nem ellenkezhetnek. A megyei (városi) egyesületek évi jövedelmének legalább fele a „Dunántúli Közművelődési Egyesület" központi pénztárába küldetik. Az örökös és az alapító tagok tagdíjai, v ilamint az ajándékozások s minden egyéb befizetések, ha a fizetés kötelezettsége nem kizárólag valamely megyei, városi egyesület számára tétetett, a „Dunántúli Közművelődési Egyesület" pénztárát illetik. Az egyesület vagyona. 20. §. Az egyesület törzsvagyonát, melynek csak kamatai használhatók fel, az alapítványok, az örökös és alapító tagok tagdíjai képezik. Ilendes jövödelme az alapítványok kamatai, a többi tagok tagdíjai, az ajándékok és az egyesület céljaira rendezett jótékonycélu intézkedések tiszta bevételei. A bejelentett, de le nem fizetett alapítványok után évi 6% kamat fizetendő. Az egyesület feloszlása. 21. §. Az egyesület feloszlását a közgyűlés csakis a gyűlésen szavazásra jogosult tagok 2'

3 dának szótöbbségével határozhatja el. Határozatképtelenség esetében az e célból másodízben összehívott közgyűlésen megjelentek 2/

3-ának többségének szavazata dönt.. E feloszlás esetére a vagyon felett a közgyűlés határoz, de a vagyon csakis a „Dunántúli Közművelődési Egyesület" céljaira fordítható. E határozat jóváhagyás 'végett a in agy. királyi belügyminiszternek felterjesztendő. 22. §. Az esetben, ha az egyesület az alapszabályokban meghatározott célt és eljárást illetőleg hatáskörét meg nem tartja, — a kir. kormány által a mennyiben további működésének folytatása által az állam vagy az egyesület; tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék, haladéktalanul felfüggesztetik s a felfüggesztés után elrendelendő szabályos vizsgálat eredményéhez képest végleg fel is osztatik, vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartására külöbeni feloszlatás terhe alatt köteleztetik. Porzsolt Kálmán, Széli Kálniáu, tlt

kár, elnök. 3957. szám. V—10. Látta a magy. kir. belügyminiszter. Budapesten, 1891. évi január hó 18-án. A miniszter helyett: Lakács György, államtitkár. CSARNOK. Néhány szó az „Egyetemes Regénytár" 100-ik kötetéhez. Mikor a Singer és Wolfner cég elhatározta, hogy jó és olcsó regények terjesztésére vállalkozik, hogy a mi jó terem a külföldön s ami meglehetős idehaza, azt csinosan kiállított, ötven krajcáros vászonba kötött köuyvekben viszi be az úgynevezett nagy közönségbe, senki sem hitte volna, hogy megélik a századik kötetet. Maga a regényírás atyja, Jókai Mór csodálkozó szemeket vetett rajok, midőn felkérték, hogy írjon számukra egy kötetet s előadták a tervüket. — Talán aranybányát fedeztek fel az urak, vagy petróleum forrásokat és most a haza oltárára akarják letenni, könnyen szerzett kincseiket? Es mi többiek is mind csodálkoztunk, mert igaz, hogy eddig is folyton akadt egy-egy könynyelmű ember (e könnyelműek nélkül furcsán nézne ki ma az irodalom), aki számolásába belekeverte a lelkesedését — s ez rosz keverék. A bor és a viz összekeverése még praktikus is lehet, a viz erősebb lesz valamivel, a bor gyengébb, de mikor valaki a maga egy itce borát egyszerűen beleönti a Dunába, a viz nem lesz tőle erősebb, de a bor teljesen odavész. Egyes emberek, mondom, mindig akadtak, de kettős emberek nem. Egy fejben megteremhet valami ábrándos idea, valami vakmerő, lehetetlen terv. De ebben az esetben egészen meghökkentő volt a „Regénytár" megindítása. Mert ha Singer akarja, hiszen arra való Wolfner, hogy lebeszélje, ha pedig Wolfner akarja, Singernek kell őt megakadályozni. De nem az történt. Ritka egyértelműséggel láttak hozzá a vállalathoz s megjelentek a szebbnél-szebb füzetek. Egy könyv ötven krajcárért ! Szépen bekötve! Hát lehetséges ez? Mi van ebből váljon ingyen: a könyv-e vagy a kötése ? Hát még mikor azt hallottuk, hogy tiz húszezer példányban nyomatják. Lett nagy találgatás, hogy mit akarhatnak ezek az urak ? Miben bizakodnak, miben reménykednek ? Csupán egyetlen számításuk látszott volna indokoltnak, ha megtörtént, a miben hiába fáradozott Körösi Csoma Sándor s előtte mások, hogy t. i. még egy pár milliónyi magyart találtak valahol az Ural körül. S hogy azok nem nagyon hasonlítanak az idevalókhoz. De nem az történt. Nem találták meg az ázsiai őstestvéreket, hanem megtalálták a közönség rokonszenvéhez az utat, a mely pedig be volt már nagyon gyepesedve s anélkül se veszélytelen. Mert megvan az a tulajdonsága, ami a mesebeli utaknak, hogy az utasnak, ha egyszer elindult rajta, soha se szabad hátra tekintenie, (mert megijed és szörnyet hal), hanem mindig csak előre; meg kell viaskodni útközben egy sárkánynyal, a közönynyel, a kinek nem hét feje van, hanem hetvenhétezer feje. Mind e bajokon túl van immár a Wolfner és Singer cég, a „Regénytár" tetszetős alakja, olcsósága, a terjesztés páratlanul ügyes módja, a tartalom és a szerzők változatossága kedveltté tette a vállalatot, ma már ott lehet azt találni majd minden magyar családnál sáskaszerű szaporodásban. E kötet, melyhez e néhány szót tiiztem (mint egy megünneplésére a ritka alkalomnak), a századik. Száz kötet! Könnyű kimondani, nehéz kiadni, ínég nehezebb eladni. De a „Regénytár" alapítóinak mindez sikerült, anélkül, hogy aranybánya és petroleum-források jövedelmét vesztegették volna el, de viszont anélkül, hogy aranybányát találtak volna. A „Regénytár" nem fényes üzlet, de nem is rossz üzlet. Közönség és a kiadó megvannak elégedve. E kölcsönös megelégedéshez még csak az Íróknak kell hozzájárulni, hogv a diadal teljes legyen. Mi pedig hozzájárulunk szívesen, mert a „Regénytár" kettős kulturális feladatot végzett. Az egyik, hogy Írókat lanceirozott, a mások az, hogy Írókat leguillotinerozott. E mosolygó, vidám piros könyvtáblákra Dizvást rá lehetne nyomatni az örvendetes gyászjelentést: „Ponson du Terail és Xawer Montepin nincsenek többé Mikszáth Kálmán. Hivatalos rovat. Zala-Egerszeg rend. tan. város polgármesteri hivatala által az°l883-ik évi XLIV-ik t. c. 16-ik § a értelmében ezennel közhírré tétetik, hogy a zala-egerszegi nagytekintetii m. kir. pénzügyigazgatóság számvevő osztálya által érvényesítési záradékkal ellátott ZalaEgerszeg város és Ola külvárosi 1891-ik évi házadó összeirási és kivetési lajstroma betekintés végett 8 napi idő tartamra vagyis f. évi május hó 30-tól junius hó 7-ig a városi adóhivatali helyiségben nyilvános közszem-