Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-05-03 / 18. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1891. évi 18-ik számához. A nevezett tanévben nyittattak meg: a nagy­kanizsai izr. polg. fiúiskola, a zala-apátii zárdaiskola, a petőhenyei, deklezsini, kollátszegi r. kath. és a deáki puszta-iskola. Az iparos tanonc iskolák száma 1880/91 -ik tan­évben hatra emelkedett; közel ezer növendékkel, 4916 frt évi fen tartással; megnyittatván a csáktornyai iparos tanonciskola oly szervezettel, hogy kereskedő tanoncok ezen ipariskola keretében magasabb előképzettségükre való tekintettel nyernek szakoktatást. Ezen időszakban nyittatott meg a nagy-kanizsai kereskedelmi testület által fentartott alsófokú kereske­delmi iskola is. Ekkép a vármegye mindkét rendezett tanácsú városában a kereskedő és iparos tanoncok szak­oktatásáról külön van gondoskodva. A kisdedovodák száma 1890 91. tanévben 13-ig emelkedett, 1318 gyermekkel, 7245 frt évi fentartással, 78600 frt pénz és ingatlan vagyonnal. A zala-egerszegi polgári fiúiskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskolát 1889/90. tanévben 44 növen­dék, a vele kapcsolatos műasztalos tanműhelyt 8 növen­dék látogatta. A vármegyei tantestület immár 624 tagból áll. Ezek közül 594 képesített, 30 nem képesített; 535 rendes, 89 segéd; 557 férfi, 67 nő. Az 1883/4. tanévben még megmaradt 82 nem képesített tanító száma tehát 1890/91. tanév elejéig 52-vel apadt. A tanítók közül 1889 90. tanév végén 44 állami, 184 községi, 320 r. kath., 24 helv. hitv. ref., 20 ágos­tai hitv. ev., 32 izraelita jellegű iskolánál működött. Ezen időszakban is több fontos intézkedés történt földrajzi fekvésénél fogva elsőrangú jelentőséggel biró csáktornyai állami tanitóképezdénk fejlesztése érdeké­ben. Teljesen felépült s mintaszerűen rendeztetett be a képezde mellé emelt tornacsarnok. A képezde tizenkét holdnyi gazdasági telepének különböző ágazataira kiter­jeszkedő gondozás pedig lehetővé teszi, hogy a növen dékeink e téren is épp oly sokoldalú, mint alapos s pályájukon egykor maguknak és a községeknek áldást liozó kiképzésben részesüljenek. Tekintettel még a ké­pezde külső és belső felszerelésére hozott áldozatokra, alig kétséges, hogy a magyar állami képezdék ezen egyik legfontosabbika, minden irányban meg fog felelni a hivatásához fűzött reményeknek. 1890,91. tanév elején történt a perlaki állami elemi fiú- és leányiskolák új épületének egyházi felszen telése és társadalmi felavatása. Ezen igen nagyfontos­ságú iskolánkban, mely 1883/4. tanévben 17 növendék­kel s két tanerővel nyittatott meg, már tizenkét tante­remben kilenc tanítótól és egy hitoktatói közel 600 növendék nyer nevelést és oktatást. Bizonyos, hogy ezen iskola felvirágzása rendkívüli hatást fog gyako­rolni Muraköz alsó vidéke népoktatásának fejlődésére. A muraközi népoktatás szervezésének egyéb szem pontjaitól ezúttal eltekintve, csupán arról szabadjon meg­emlékeznem, hogy az 1889/90. tanév végeredménye szerint a muraközi és vend vidéki mindenféle fokozatú és jellegű népoktatási tanitézeteinket már több mint tizenegyezer idegen ajkú növendék látogatta. Ennek a számnak magasságát megfejti azon tényadat, hogy Zala­vármegye nemzetiségi vidékeinek mindenféle jellegű és fokozatú népoktatási tanintézeteinél 1884. év óta 31 új tanítói állás szerveztetett. Ezen időszakban az egész tankerületben 13 telje­sen új iskolaház és tanítói lakás épült, tik kép Zalavár­tnegyében az 1884. év óta teljesen újból épült házak és tanítói lakások ssáma, a bérhelyiségekben elhelyezett iskoláktól és tanítói lakásoktól eltekintve, harmincat meghalad.*) A közbiztonság a lefolyt időszak alatt 4 gyilkos­ság, 1 rablógyilkosság, 1 gyermekgyilkosság, — 3 gyilkosság kísérettel, — 12 emberöléssel, — 2 rablással és egy rablási kísérlettel lett megzavarva.**) Tisztelettel jelentem továbbá, hogy a vármegye egész területén a kisebb lopások számos esetben fordul­tak elő, tettesei azonban legtöbb esetben k :derítve let­lek; — sajnálattal kell még bejelentenem az erkölcsi­séget teljes mértékben sújtó csáktornyai Ferencrendü szerzet templomának betörését, honnan egy perselyből 4—-5 frtnyi aprópénzt vittek el, tettesei azonbau eddig kinyomozhatók nem voltak. A lefolyt idő alatt a lólopások és sertés tolvajlá­sok esetei kevés számmal fordultak elő. A csendőri őrjáratok alkalmával letartóztatva lett gyilkosságért 5, gyilkosság gyanújáért 1, gyilkosság kísérletért 4, rablógyilkosságért 3, rablásért 4, rablás kísérletért 1, emberölésért 17, súlyos testisértésért 29, lopásért 112, lopás gyanújáért 17, betöréses lopásért 18, gyutogatásért 2, veszélyes fenyegetésért 1, csalásért 2, orgazdaságért 3, zsarolásért 1, igazolvány nélküli csavargásért 19, dohány csempészetért 10 egyén, továbbá I katonaszökevény és 3 körözött egyén fogatott el s szolgáltatott át az illetékes hatóságoknak. A közmunka ügy és utépítészetre nézve tisztelettel jelentem, hogy a természetbeni közmunka a lefolyt évben a vármegye területén általában kielégítő ered­*) A jelentés járásonként feltünteti táblázatban az egyenes adó- és hadmentességi adóknál az 1889. évi hátralékot, az 1890. évi előírást, az 1890. évre ekkép megállapított adótartozást, a lerótt adó mennyiséget, úgv szintén 1890, év végén a7 adóhátra­lékot, E kimutatások szerint a megyében 1889. év végén az egye nes adóhátralék volt 844 543 frt 48 és fél kr, 1890. évi előirás I 9 7 304 frt 02 és fél kr., megállapított adótartozás 2,76l.K47 frt 51 kr., 1^90. évben befizettetett 1,99114~( frt 43 kr.. 1890 év végével hátrálék 763.699 frt 08 kr Hndnientességi adóban IS89 évf hátrálék 113.140 frt 93 kr , 1890. évi elöirá- 6'.819 frt, összes l,*90 évi megállapított adó tartozás 1*0.959 frt 93 kr., 1890. évben befizettetett 69.907 frt 88 kr., lí>90. év végével hátrálék 111.052 frt 05 kr. — A jelentésnek az 1891. évi fösorozás ered­ményét járásonként feltüntető táblázatos kimutatás végeredményét következőkben adiuk : az egész magve területén az állítási lajstromba felvett állítás kötelesek száma 8.559, ezekből besoroztatott a közös hadsereghez 1.187, a honvédséghez 217, a hadsereg; póttartalékába 236, a honvédség póttartalékába 62, összesen I 702 **) A jelentés itt tüzetesen és időrendben elősorolja a közbiztonságot megzavart egyes eseteket és a hatósági intézkedé­sekét, úgy az»k eredményét. ménynyel szolgáltatott le, s a kivetve volt váltsági összegek befizetése körül sem mutatkozott lényegesebb hátramaradás. A vármegyei úthálózat megállapíttatott, az 1891/1892. évre a költségelőirányzat a nm. kereskedelemügyi m. kir. minisztérium által jóváhagyatott, s messzemenő elő készületek tétettek az 1890. évi I ső t. c. fokozatos életbeléptetése érdemében. Legnevezetesebb mozzanat az utóbb említett téren a törvényhatósági közutak mű­szaki szolgálatra vonatkozó részletes szolgálati utasítás, mely az ez iránt kiküldött bizottság javaslata alapján a mult évi decemberi közgyűlés által megalkottatott, s jelenleg a nm. kereskedelemügyi m. kir. minisztérium jóváhagyása alatt áll. Ezen szolgálati utasítás, mely a tek. törvényhatóság közigazgatási bizottságának az 1890. évi I-ső t.-c. 19. §-ában foglalt felügyeleti és ellenőrzési befolyását a törvényhatósági közutak közigazgatásában kellőképpen biztosítja, oly tényező, hogy annak szigorú, pontos és lelkiismeretes végrehajtása Zalavármegye törvényhatósági közútjainak állapotára a legjobb hatás­sal leeud. Az 1891—1892. évekre szükséges fedanyag elő­állítása iránt a szükséges intézkedések a tek. közigaz­gatási bizottság által megtétettek ugy, hogy a szüksé­ges mennyiség a kívánt időre s a kijelölt utvonalakra kiszállítva leend. Az utbiztosok közül kettő, nevezetesen Dávid János tapolczai, és Simon János alsó-lendvai utbiztos előbbi másnemű elfoglaltsága, utóbbi munkaképtelensége miatt lemondván, a tapolczai utbiztosi állásra Békeffy István diszeli lakos főispán úr őméltósága által ideigle nesen kineveztetett, az alsó lendvai utbiztosi teendők pedig az állás betöltéséig az alsó-lendvai állami útmes­ter által láttatnak el. Vasutügy tekintetében említésre méltó, hogy az Ukk —Szent-Iván—Zala-Egerszeg—Csák tornyai vasút vo nal 1890. évi október hó 16-án a forgalomnak átadva lett, annak megnyitását pedig Baross Gábor kereske delemügyi m. kir. miniszter úr ő excellentiája a lakos ság örömére személyesen eszközölni kegyeskedett. Tiszte lettel jelentem továbbá, hogy a tapoleza—sümegi helyi érdekű vasút teljesen elkészült, s a jövő május hónap­ban fog a forgalomnak átadatni. A vármegye erdészeti ügyeit illetőleg tisztelettel jelentem, hogy a mult év folyamán csupán azon b'rto kosok erdei vizsgáltattak meg, kik erdejükről rendsze­res üzemtervet terjesztettek be, valamint azoké, kik ellen szabályellenes kezelés miatt feljelentés történt, s ennek folytán a helyszíni szemle mellőzhető nem volt. Rendszeres üzemterv 141 község határában vizsgáltatott felül ; szabályellenes kezelés miatt történt feljelentés folytán pedig két község határában levő erdők szemlél tettek meg részletesen, a magán tulajdont képező erdők azonban, miután erre a túlhalmozott teendők miatt idő nein jutott, csak alkalmilag és oly esetekben voltak megszemlélhetők, a midőn az nagyobb időveszteség nél­kül eszközölhető volt. A vármegye erdészeti albizottságán •k folyó évi feb­ruár hó 5-én tartott üléséből tett felterjesztés folytán a nm. földmivelésiigyi m. kir. minisztérium folyó évi március hó 9 ikén 12030/1—3. számú magas leirata sze rint elrendelni méltóztatott, hogy a vármegye területén, különösen pedig a Balaton vidékén véderdők gyanánt kijelölt kopár területeken ez év tavaszán tervezett erdősítési munkálatok szakszerű vezetéséhez és felügyele­téhez állami erdőőrök kincstári költségen kiküldessenek, mely munkálatok azonban, — a balaton vidék sajátsá­gos talajviszonyait véve figyelembe, s tekintettel arra, hogy az erdősítés azon vidéken célszerűen csak ősz felé foganatosítható, — a nevezett minisztérium engedélye folytán ez év őszére elhalasztattak. A vármegye különböző alapjainak mikénti állásá­ról a következő kimutatás ad kellő felvilágosítást : Közmunka váltság alapnál mult év szept. 1 én hátra­lék volt 40761 frt 44 kr., ebből f. év ápril 7-ig befi­zettetett 38653 frt 13 kr., befizetetlenül maradt 2108 frt 31 kr. Katona beszállásolási alapnál mult év szept. 1-én hátralék volt 34043 frt 25 kr., ebből f. év ápril 7-ig befizettetett 23486 frt 50 kr., befizetetlenül maradt 10556 frt 75 kr. Betegápolási alapnál mult év szept. 1 én hátralék volt 32403 frt 81 kr., ebből f. évi ápril 7-ig befizettetett 19013 frt 28 kr., befizetetlenül maradt 13390 frt 53 kr. Erdészeti alapnál mult év szept. 1-én hátralék volt 7627 frt 50 kr., ebből f. évi ápril 7-g befizettetett 4935 frt 43 kr., befizetetlenül maradt 2692 frt 07 kr. Megyei nyugdíj alapnál mult év szept. 1-én hátralék volt 1365 frt 83 kr., ebből f. év ápril 7-ig befizettetett 524 frt 80 7' 4 kr., befizettetlenül maradt 841 frt 02 2/ 4 kr. Közs. körjegyzői nyugdíj alapnál mult év szept- 1-én hátrálék volt 16923 frt 44 kr., ebből f. évi ápril 7-ig befizettetett 5878 frt 81 kr., befizetetlenül maradt 11052 frt 63 kr. Vasúti alapnál inult év szept. 1-én hátralék volt 18478 frt 93 kr., ebből f. év ápril 7-ig befizettetett 16396 frt 18 kr., befizetetlenül maradt 2082 frt 75 kr. A vármegye törzsvagyona áll részint földtehermen­tesítési- és takarékpénztári , részint pedig magán kötvé­nyekben gyümölcsözőleg elhelyezett 17.038 frt 32 kr. tőke és ezután esedékessé vált 377 frt 50 kr. kamat követelésből, mely utóbbinak behajtása iránt az intéz­kedés megtétetett, s így ezen befolyandó kamat összeg­gel együtt a megyei törzsvagyon tőke állaga folyó évi március hó végével 17.415 frt 82 krt tesz ki. Van szerencsém a tek. bizottsági közgyűlés becses tudomására hozni, hogy Skublics Zsigmond megyei főpénztárnok folyó év január hó l ével nyugdíjaztatván, helyettes főpénztárnokká Tomasieh Sándor eddigi alpénz­tárnok — helyettes alpénztárnokká pedig Marton László novai járási szolgabírói irnok főispán úr Őméltósága által ideiglenes kineveztettek ; dr. Vass Lajos letenyei járási szolgabíró pedig a zala egerszegi kir. törvény­székhez aljegyzővé kineveztetvén, helyettes szolgabiróvá Hoinor János alszámvevő — ennek helyére pedig Fai­kas Ferenc tiszteletbeli alszámvevővé ugyancsak főis­pán úr Őméltósága által ideiglenesen helyettesíttettek. Tisztelettel jelentem továbbá, hogy a vármegye összes eddig érvényben levő szabályrendeletei az 1889. évi május hó 6-án s folytatva tartott rendes közgyűlés 10041 6. jk. számú határozata folytán kinyomatva ö»sze­állíttattak, s azok a szükségnek megfelelő példányok­ban készletben vannak, a tek. közgyűlésnek levén feladata elhatározni, hogy azok példányokként minő áron bocsáthatók a községek vagy egyesek tulajdonába. A vármegye házi- és árvapénztárának törvény által rendelt havi vizsgálatait az illető bizottsággal telje­sítvén, az arról szóló hivatalos jegyzőkönyveket tiszte­lettel bemutatom. Mindezek után van szerencséin a vármegyei köz­igazgatási összes központi és járási hivataloknak, vala mint a vármegyei árvaszéknek ügyforgalmi kimutatását a mult évi szeptember hó 1-től folyó évi március hó végéig terjedő időszakra következőkben előterjeszteni u, m. A hivatal meg­nevezése i — 1 O J2 "13 E 5 . Sü-S • — bc o í© -ir ci - • o u 2* isi o ° . ! is " E_ ® 5 • > a — -o, « = ffl t» — 5 Alispáni hivatalnál Megyei árvaszéknél „ számvevőségnél N -Kanizsa v. tanácsánálj Z. Egerszeg v. tanácsánál Tapolczai jár. főszolgabíró Sümegi „ „ Szt.-Gtróhi „ _ 126718648 281818518 I Keszthelyi „ Kanizsai „ Pacsai „ Z.-Egerszegi Novai „ Letenyei „ j A.-Lendvai „ I Perlaki „ j Csáktornyai .182, 26 28: 112 12 2 n 72 1 29 15 5 71 64 8499 7786 5385 4929 2874 2511 3393 40o4 2301 2941 2558 2741 4256 3651 4486 1991519156 2133618220 8881, 8205 7812 7736 5413 5368 5041i 4994 2886 2875 2513; 2509 3393 3393 4065 2301 3013 2587 2756 4261 4056 2301 2979 2552 2739 4256 3722 3663 4550 4470 759 3116 67 • 76 45 47 11 4 34 35 17 5 59 80 Összesen: | 4914995311104445j99472| 4973 Helyi, megyei és vegyes Irt. Új törvényszéki elnök. Ő felsége a király, az igazságügy miniszter előterjesztésére Grubanouich Géza tabi kir. járásbirót a zala-egerszegi kir. tör­vényszék elnökévé nevezte ki. I Bessenvev Gvöruvl za,a eg eraz eg' ki r- ügy ész 9 B essenyey byory y | voIt 4g as honvédtÍMt> ápri l 27 én hosszas szenvedés után elhúnyt. Ritka becsületes ségű, nemes szívű férfiú, társaséletünknek rokonszenves alakja húnyt el benne. Temetése április 29-én nagy részvét mellett ment végbe, amelyen a vidékről is jó barátai szép számmal vettek részt. Ravatalát szebbnél szebb koszorúk ékesítették. Koszorút helyeztek a bol­dogult ravatalára : Petrich Lajos (Felejthetlen nagy­bátyjának), Róza és Gyula (Szeretett nagybátyjuknak), Kőnigmayer János (Isten veled hű barátom), Skublics Jenő és családja (Régi barátjának), A kir. törvényszék, kir. járásbíróság és kir. ügyészség tagjai, Kis Aranka (Jó Gyurkó bácsinak), Régi bajtársai (A hű barátnak), Irén és Iván (Felejthetlen nagybátyjának), Lenke, Irma és Antal (A felejthetlen jó barátnak), Szily Dezső és családja (A jó barátnak), Özv. Sütneghy Ferencné. — A zala egerszegi kir. törvényszék, járásbíróság és ügyész­ség külön gyászjelentést adott ki. — A család által kibocsátott gyászjelentés : „Alulirottak a maguk, vala­mint számos jó barátjuk nevében mély fájdalommal jelentik szeretett nagybátyjuk, illetőleg rokonunknak : Galanthai Bessenyey György kir. ügyész és volt 48-as honvédtisztnek, hosszú szenvedés után, élete 65. évében a halotti szentségek felvétele után 1891. évi ápril hó 27-én délután 4 órakor történt gyászos kimultát. A boldogultnak hűlt tetemei f. hó 29-én délután 5 órakor fognak a helybeli sírkertben örök nyugalomra tétetni; — az engesztelő szent-mise áldozat ugyanaz nap reggeli 9 órakor fog a helybeli róm. kath. plébánia templom­ban a Mindenhatónak bemutattatni. Zala Egerszeg, 1891. évi ápril hó 28-án. Béke hamvaira! Bessenyey Irén, térj. Kaltsich Iván cs. kir. ezredorvosné, Bessenyey Róza, férj. Hild Károly m. kir. honvédtábornokné, uuoka húgai. Viosz Béla aljárásbiró, Viosz Miklós, Viosz Mihály, Petrich Lajos unokaöcscsei. Bessenyey Ferenc cs. kir. huszár alezredes, Bessenyey Lujza özv. Kiász Gyuláné, másod unokák-" Legyen könnyű a föld a I sokat szenvedettnek s béke lengje körül porait! Búcsú bankette. Cseresnyés Sándor, nagy kanizsai volt törvényszéki elnöknek, a pécsi kir. táblához tanács­elnöki minőségben történt áthelyezése alkalmából, távo­zása előtt, ápril 25-én, a nagy-kanizsai „Szarvas" szálló nagytermében bucsu-estély volt, mit a jeles férfiúnak ottani tisztelői rendeztek. A díszlakomán 120 an vettek részt s lelkes felköszöntők egész sora méltatta a távozó elnök érdemeit. A zala-egerszegi ügyvédi kamara évi rendes köz gyűlését Szigethy Antal kamarai elnök elnöklete alatt Zala-Egerszegen, a kamara hivatalos helyiségében ápril hó 25-éu tartotta. — Elnök a közgyűlést megnyitván, felolvastatott és tudomásul vétetett a mult évi rendes közgyűlésről felvett jegyzőkönyv, valamint a kamara 1890 ik évi működéséről szóló jelentés. - - Felolvastattak az 1890 91. kamarai évre vonatkozó pénztárnoki és titkári számadások, a számvizsgáló bizottságnak ezekre vonatkozó jelentése és a választmánynak indítványai. Az összes bírságpénz 1891. évi ápril 20-ig készpénzben 1783 frt 41 krt, követelésben 995 frtot s igy összesen 2778 írt 41 krt tesz ki. A kamara 1890/91. évi összes

Next

/
Thumbnails
Contents