Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-01-04 / 1. szám

X. évfolyam. Előfizetési dij: Egészévre 4 ft., Félévr 2 ft, Negyedévre 7 ft. Hirdetmények : 3 hasábos petitsor egysze 9 kr., többszöri hirde tésnéi 7 kr. Bélyegdi 30 kr. Nyilttor petitsorn 12 kr. T" Zala-Egerszeg, 1891. január á. szám. JL JL i, közművelődési:: A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fo- • gadunk el. Kéziratokat nem kii Műnk vissza. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és ja, „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. MEGHÍVÓ. Zalamegye gazdasági egyesülete saját helyiségében 1891 évi január ho 12-én d e. 10 órakor rendes közgyűlést tart, amelyre t. tagtárs ur tisztelettel meghivatik. A közgyűlés főbb tárgyai : 1. Az 1890-ik évi számadások beterjesztése. 2. Az 1891 -ik évi költségvetés és munkaterv megállapítása. 3. Ministeri leiratok. 4. Folyó ügyek és netáni indítványok. Kelt Z.-Egerszegen, 1890. évi december 31. Háczky Kálmán, ügyvezető elnök. Felhívás előfizetésre. Lapunk mai számával tizedik évi pályafutását kezdi meg. Kilenc évi fennállása legfényesebb bizonyítékul szolgál a tekintetben, hogy míg egyrészt hézagot pótol, másrészt igyekezett a felállításával kitűzött feladatot legjobb meggyőződés szerint megvalósítani. Mint a megye Székhelyén levő lapnak egyik feladata a vármegyét közvetlenül érdeklő ügyek részletes és tárgyilagos ismertetése. Nyugodt lélekkel hivatkozhatunk olvasó közönségünkre, hogy e részben feladatunkat mindenkor lelkiismeretesen töltöttük be. Lapunk ugyanis míg egyrészt, híven és gyorsan közölte a törvényhatósági és közigazgatási bizottsági ülések lefolyását, e mellett bármely fontos ügy került szőnyegre megyénkben, arról azonnal tájékoztattuk olvasó közönségünket. Kiváló gondoskodásunk tárgyát képezte mindenkor, hogy olvasó közönségünk kellőkép értesüljön a városunkban fölmerült eseményekről. Senki sem tagadhatja, hogy városunk pár év alatt, fáradtságot és áldozatot nem kiméivé, óriási | törekvéssel igyekszik a múlt idők mulasztásait I helyrepótolni, a tespedésből. melyben a régi fásult közöny miatt évek során keresztül sinlődött, kibontakozni és így maga részére biztosítani azt a helyet, mely, mint egy fényes múltú vármegye székhelyét, joggal megilleti. E törekvés elől soha sem zárkóztunk el, sőt ellenkezőleg igyekeztünk városunk közönségét jóakarat sugalta közleményeinkkel lelkesíteni, kitartásra buzdítani. A feladatok egy részét vállvetett munkássággal sikerült betöltenünk. Be kell azonban vallanunk, hogy sok és terhes feladat vár még reánk, melyeknek sikeres megoldása után pihenhetünk csak meg s tekinthetünk vissza egész nyugodtsággal bevégzett munkánk sikeres eredményére ! E küzdelmek közt ott talál bennünket a jövőben is olvasó közönségünk szerény harcosként; ott fogunk mi is küzdeni a haladás kibontott zászlója alatt. Tárcarovatunkat igyekezünk a jövőben is élénkké és változatossá tenni s e végből nemcsak mulattató olvasmányoknak adunk helyet, hanem egyúttal komolyabb irányú dolgozatokat is közlünk Törvényszéki csarnok rovat alatt új évtől kezdve közölni fogink az i c^sr ságszblgóItatás köré ben felmerült nevezetesebb eseményeket. Törekedni fogunk, hogy hírrovatunkban ezután is a helyben, valamint a megyében előforduló egyes eseményekről olvasó közönségünk gyors és kimerítő tudomást szerezhessen. Lapunk a „Zalamegyei Gazdasági Egyesület"-nek hivatalos organuma lévén, e kiváló tekintélynek örvendő megyei egyesület közhasznú működéséről lapunk utján nyer olvasó közönségünk alapos értesülést. Az események összetorlódása alkalmával mint eddig, úgy ezután is mellékletet fogunk adni. Lapnnk előfizetési ára marad a régi, t. i. egész évre 4 frt, félévre 2 írt, negyedévre 1 frt. Községi és körjegyzők, valamint tanítók részére lapunk előfizetési árát a jövőben is íelt'-re szállítják Ip, t. i. egész évre 2 frtra, félévre 1 frtra. Kérjük az előfizetés mielőbbi megújítását, hogy a nyomtatandó példányok számáról kellő időben tájékozást szerezhessünk. Hátralékos előfizetőinket kérjük a hátralékos őszszeg mielőbbi beküldésére. „Zalamegye" szerkesztősége és kiadóh vatala. Az újév küszöbén. Az emberi vésres elme nem birt megbirkózni o o a végtelen idő fogalmával; föl kellett azt darabolni határolt időszakokra, hogy élni tudjunk vele, hogy föl tudjuk használni tervszerűen a saját boldogításunkra és mások jólétének előmozdítására. Az egy évi időtartamnak kiszabását, azután annak hónapokra, napokra, órákra, első és másodpercekre való darabolását semmi egyéb körülmény nem követelte, mint végességünk, mely mindenben, mindenütt keresi a határt, keresi a kezdetet, a véget s csak a határolt idővel és határolt térrel képes rendelkezni. A végtelenség megszédíti elménket; az örök fogalmának lázas kutatása az őrület határáig viheti a concrét fogalmak alkotásához szokott emberi agfvat. De így a véges emberi elméhez szabdalt időbe most már teljesen beleélődíünk. E felosztás szerint élünk, alkalmazkodunk; ehhez szabjuk terveinket, törekvéseinket, miknek megvalósításához idő szükséges. A különböző életfoglalkozásban munkáló emberek rendesen év elején megkészítik maguk számára a munkaprogrammot s az egy évi időtartamot, (a végtelen időből kimért idő-parányt) úgy osztják be a munkához, ahogy a körülmények engedik. így vagyunk egész életünkkel is. Minden ember szokott magának célul tűzni ki valamit, aminek elérésére élete folytán törekszik. A magasabb szárnyalatti lelkek magasabb, rendkivülibb, — a mindennapi elmék (amikből „Zalamegye" tárcája. Rigmnsos krónika, vagy az Istenben boldogult 1890-ik esztendő históriája avagy története. Tinódy Lantos Sebestyén diák módjára megénekelte : Theodorns diák, recommenddlván azt a „Zalamegye" nevezetű újságnak• Miként a tömjénnek illatozó füstje: Ügy szálljon fel imánk a levegőégbe, Hogy egy jó esztendő' tűnt a semmiségbe S benne sok jó szándék így mehetett végbe. Azt mondják, szerencsés volna azon nemzet, Melynek életéről nem ir a történet; Csak kis események tarkítják ez évet, így hát szerencsés volt s kár, hogy ére véget. Hármas szövetségnek szilárd volt bástyája, Békességes derűt szórt Európára; Látja a kontinens, hogy ez nincs kárára, 8 mégis fegyverkezik népek romlására. Ami különösen hazánkat érdekli, — Mert krónikám főkép ezeket énekli, — Nyomósabb dolgait jegyezzük fel neki, Mert sok aprólékos itten nem férne ki. Nagy változás állt be hazánk kormányában, Régi alak tűnt le jó Tisza Kálmánban; Tizenöt esztendőt élt méltóságában, Utódját tiszteljük Szapáry Gyulában. Bismarck is lemondott, ámbár nem szívesen, Unalom penészét érzi keservesen ; Nyomdokába lépni nem képes senki sem, Szereplését Klio följegyzi fényesen. A világ bámulta hatalmát, nagy eszét; Mióta a szegény Dániát tépte szét, Monarchiánkat és Franciaországot Megalázta, nagyra növelvén Dájcslandot. Andrássy Gyula is végkép visszavonult", De szemére—oh, jaj! — az örök éj borult. Ismerte a világ, becsülte mindenki, Örök világosság fényeskedjék néki! — Ez az esztendő is kivette a részét, És ha a krónikás vizsgálódva néz, szét, Halál kaszájának, szörnyű dézsmájának Megkönyezi mérgét s érezheti „félsz^-ét. Három lutheránus püspök megszűnt élni, Névszerint: Geduly, Czékus, Szeberényi; Elhunyt Ligeti, a hires tájképfestő S Orbán Balázs iró és volt képviselő. Volt még több halott is, kiknek jó emlékét Nemzeti kegyelet táblájára vésték : Urváryval Stoczek s Dapsy László ment el, Majd meg Szabó Károlyt temettük részvéttel. Mozog a munkásnép, követeli jussát, Ünneppé tette az év „első májusát " Sociális kérdés bölcs megoldására Gyűlést tartott Vilmos, németek császára. Kosuth Lajos megszűnt magyar polgár lenni, Elveitől őt már el nem. vonja semmi; De a magyar szívnek leghálásb érzélmi Fűződnek nevéhez s nem szűnnek kegyelni. Fényes nászünneptől hangzott Budavára, Margit főhercegnő' lett boldog arája Thurn Taxis hercegnek, magyar nyelven folyt az , Magyar ott a szív is ; magyar ünnep volt az. Király kisasszonynak, szép Valériának, Ferenc Salvatorban vőlegényt adának.••• Bár lakodalmából nem jutott Budának, Hű magyarok néki szerencsét kívánnak. Országos közügyek szépen virágzának, Vége-hossza nincs a sok kiállításnak, Gyűlésnek, banquettnek és jubileumnak S az elmaradhatlan magnum áldomásnak. Fotográfiákból műkedvelő társak Budapesten fényes kiállítást csaptak. Virágkiállítás következett erre, S a színészeké is vallott nagy sikerre. Arad városáról zengjen most az ének, Fényes kiállítást ott is rendezének. A magyar Alföldnek hírhedt gazdasága S a fölserdült ipar volt látványossága. Könnyes szemmel szóljunk másik ünnepéről, Ama tizenhárom nemzeti szentjéről; Hej! aradi várnak vértől ázott sánca, Engesztelve néz föl vértanuk szobrára. A magyar színészet százéves múltjára S emlékére tartott jubileumára Büszkén emlékezzünk s örvendjünk, hogy már ma Palotákban díszlik s nem a rondellába. — Lassan, de biztosan haladunk a korral; Csak ne zaklatnának füstnélküli porral, Manlicher puskával, bukott fegyvergyárral: Am ha benne élünk, úsznunk kell az árral. Magyar honvédőrség jár fel Budavárba, így parancsolá ezt magyarok királya ; Nem is léhet ennél hívebb istrázsája, Szárazon és vízen számíthat is rája. Nincs a kérek földön király így szeretve, Népe között járni ezért vagyon kedve. Ki ne emlékeznék vissza Debreczenre, Orömkönyben fürdő királyi két szemre !—Mai számunkhoz feliv melléklet van csatolva. *