Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 27-52. szám)

1890-10-26 / 43. szám

/ azért érdekes ; mivel itt először használták Magyarországon ily vasúti hid építésénél tisztán a betont. Az egész Ilid az alapozástól kezdve a vas szerkezetig egy beton tömb. Félannyi költségbe került, mint ha kőkockákból építették volna s a pillérek ellentálló ereje a szakemberek állítása szerint sokkal nagyobb lesz, mint ha kőpillérek lennének. A vas-szerkezet a reziczai vasgyárból került ki. A helyből és vidékről egybegyűlt nagy számú közöuség lelkesen megéljenezte a minisztert s a vidékbeli hölgyek díszes koszorúval lepték meg. Csáktornyára hét órakor érkezett a vonat. A vasútvonal közvetlen szomszédságában levő állami tanítói képezdei épület csinosan ki volt világítva s a képezdei ifjúság fáklyákkal sorfalat képezve, élénken éljenezték a minisztert. A szintén kivilágított indóházba megérkezvén a vonat, Vrancsics Károly járási főszolgabíró üdvözölte a minisztert. Csáktornyától kevés pihenés után a déli vasút vonalán ment a miniszter külön vonata, mely '/

49 órakor ért a kottorii állomáshoz, ahol a legkellemesebb meglepetés várt a miniszterre. Nagy számú nép várt reá a fáklyákkal, lampionokkal, gürögtüzzel egészen meg világított, csinos díadalkapuval ellátott vasúti állomáson. Ott volt a kottorii, alsó-vidoveczi és alsó-domborúi tűzoltóság is testületileg, fáklyásán. A valóban meglepő fogadtatás méltó volt az érdemekben gazdag magas vendéghez és fényes bizonyítékául szolgált a fogadtatást rendező alsó-muraközi intelligencia hazafias érzelmeinek. A miuisztert és kíséretét kellemesen lepte meg e fenséges látvány s kivételesen megállíttatta a vonatot, hogy személyesen fejezze ki köszönetét e gyengéd figyelemért. A közönség nevébeu ekkor Kele György kottorii jegyző üdvözölte hatást keltett beszédben. Nagy-Kanizsán a pályaudvarban nagy és diszes közönség gyűlt egybe s zajos éljenzéssel fogadta az érkező kedves vendéget. — A városi hatóság nevében Lengyel Lajos városi főjegyző tartotta az üdvözlő beszédet, melyre a miniszter szívélyesen válaszolva, örömének adott kifejezést, hogy tanuja volt Zalavármegye régi óhaja teljesülésének. Biztosította a megjelenteket, hogy a kormány szivén hordja Nagy Kanizsa város emelkedésének és gyarapodásának érdekeit. V

410-kor robogott ki a miniszter külön vonata a pályaudvarból. * * * Zala vármegye történelme október 19-én az ukk — csáktornyai vasút megnyiltával, egy fényes lappal gazdagodott. E lap egyik gyöngyét képezi azon törhetetlen ragaszkodás, mély tisztelet és örök hála, melylyel a vármegye közönsége adózott a nagy alkotásaival eléviilhetlen érdemeket szerzett férfiúnak, Baross Gábor kereskedelmi miniszter úr őnagyméltóságának, a ki e napot méltó büszkeséggel számíthatja élte legszebb napjai közé ; mert ünnepelhették őt bár sokszor és fényesen, de oly általános, a közönség minden rétegében oly osztatlanul nyilvánuló jeleit a tisztelet, szeretet és hálának alig tapasztalhatta, mint Zalavármegyében ! A Yáliczka-völgyi társulat közgyűlése. A váliczka-völgyi társulat évi rendes közgyűlését Csertán Károly társulati alelnök elnöklete alatt í. hó 22 én tartotta Zala-Egerszegen, a városház tanácstermében. Miután az összes 240 szavazat közül 147 volt képviselve, elnök a közgyűlést határozatképesnek nyil vánította ki. Elnök üdvözölvén a megjelent társulati tagokat, felolvastatott és tudomásúl vétetett a számvizsgáló bizottságnak a megejtett számvizsgálat tárgyában október 20-án tartott üléséről felvett jegyzőkönyve. Hasonlóan felolvastattak és tudomásúl vétettek a társulati igazgatónak, valamint a pénztárnoknak évi jelentései. A pénztárnok jelentése alapján az 1889. és 1890 ik évi zárszámadás főbb tételeiben következőleg állapíttatott meg: az 1889. és 1890. évekre összesen kivettetett 16.100 frt 86 kr., melyből tényleg befolyt 13.196 frt 99 kr. és így a hátralék 2.903"frt 87 krt tesz ki. Az 1889. és 1890 ik évi rendes közgyűlések alkalmával megszavaztatott 16.344 trt, melyből eddig a két éven át kivettetett 16.100 frt 86 kr. és így megszavaztatott, de tényleg még ki nem vettetett 243 trt 14 kr. Az 1889. és 1890. évben tényleg befolyt 13.196 frt 99 kr., ugyanezen években kölcsöu utján felvétetett 10.150 frt, összes bevétel 23.346 frt 99 kr., melyhez a 37 frt 83 kr. időközti kamatokat hozzáadván, a bevételi főösszeg 23.384 frt 82 krt tesz. — Ezen bevételek ellenében a következő kiadások merültek tel: Az 1890. évi október 22 ig munkálatokra kiadatott 19.969 frt 75 kr., ugyanezen ideig visszatéríttetett 2550 frt magánkölcsön s így az összes kiadás 22.519 frt 75 kr., melyet a 23.384 frt 82 kr. összes bevételből levonván, a pénztári készlet 865 frt 07 kr. — A két éven át felvett 10.150 frt magánkölcsönből 2.550 frt visszafizettetvén, fennmaradt még 7.600 frt. Ezen magánkölcsön fedezetéül szolgál : az 1889. és 1890. évi kivetéseknek hátralékai: 2903 frt 87 kr., az eddig megszavazott, de még ki nem vetett 243 frt 16 kr., továbbá 865 frt 07 kr. pénztári készlet s így összesen 4.012 frt, marad tehát fedezetlenül 3.587 frt 90 kr. — A bemutátott zárszámadást a közgyűlés a benne kimutatott túl kiadással együtt tudomásúl vette s ennek alapján Németh Elek társulati pénztárnoknak az 1889. és 1890. évi számadásaira vonatkozólag a teljes felmentvényt megadta. A társulati igazgató előterjesztette az 1891. évi költségvetést, mely 16.100 frt 86 krban lett megállapítva, beleszámítva a még ki nem vetett 243 Irt 16 krt és az 1889. és 1890-ik évekről fedezetlenül maradt 3.587 trt 90 krt. Egyúttal a közgyűlés felhatalmazta a választmányt ezen költségvetés keretén belül a kivetés eszközlésére, a kivetett összeg behajtására, a munkálatok foganatosítására, valamint a fizetések eszközlése végett szükséges intézkedések megtételére. -— Azon esetben, ha a munkálatok teljesítésére szükséges pénz az illetmények hiányos behajtása miatt hiányoznék, Skublits István társulati elnök, Csertán Károly alelnök és Németh i Elek pénztárnok felkérettek és meghatalmaztattak a . hiányzó összegeknek magán kölcsön utján való beszer- 1 zésére azon időtartamra, míg az illetmények befizetése j folytán azok törleszthetők nem lesznek. — A kivetendő j 16.100 trt 86 kr. összeg felének befizetésére határnapul f. évi november 30-ika, második felének befizetésére pedig február hó 1 je tüzetett ki. A társulati igazgató előterjesztést tett két csatorna-őr rendszeresítése tárgyában. A közgyűlés a társulati igazgatót felhatalmazta a megállapított költségvetés keretén belül két csatorna-őr félfogadására és mindazon intézkedések megtételére, melyek ezen csatorna-őröknek a törvény által előirt felesketése tekintetében szükségesek. Az 1891 -ik évi szavazók lajstromát a társulati igazgató előterjesztvén, a szavazatok száma 240 ben állapíttatott meg. A társulati alelnök előterjesztést tevén a számvizsgáló bizottságnak az 1891 ik évre való megválasztása tárgyában, egyhangúlag Balaton József, Krosetz János és Mayer István társulati tagok a számvizsgáló bizottság tagjaivá megválasztattak. A társulati igazgató előterjesztésében jelenté, hogy az ártér fejlesztési munkálatok helyesbítése tárgyában az 1889. évi szeptember hó 4 én tartott közgyűlés határozatot hozott, melynek következtében a kijavított ártérkimutatás az érdekelteknek a postakönyvek tanusága szerint megküldetett, mely ellen azonban a törvényes 30 nap alatt a társulati t-igok részéről felszólamlás nem tétetett. A társulati választmány azonban több rendbeli eltéréseket tapasztalván bennük, ezen eltérések kijavítása tárgyában intézkedést kér. Ezen előterjesztésre a küzgyülés a választmányt utasította, hogy az ártér kimutatásoknak helyesbítése iránt a vízjogi törvény 108. § a alapján az alispáni hivatal, mint másod fokú hatóságnál a szükséges lépéseket tegye meg. Szigethy Antal társulati tag által a mederből kihányt földnek elterítése tárgyában felvetett kérdésére a közgyűlés határozatilag kimondotta, hogy azt mindenki saját birtokán belül eszközölje. Tartozik azonban az elterítés mértéke tárgyában az első kerületi ni. kir. kultúrmérnöki hivatal utasításait kikérni és követni. Társulati igazgató jelenti, hogy Hirschler Ármin, mint a csatári birtok árterületének bérlője, a csatári torda folyásán önhatalmúlag ráltóztatást eszközölvén, ezáltal nemcsak a Váliczka már kiásott medrét rongálta meg, hanem a csatári hidat is erősen megtámadta. A közgyűlés utasítja a választmányt, miszerint ezen, a váliczka-völgyi társulat és az érdekelt községek által épített és feutartott hid érdekében és biztossága iránt szükséges intézkedések megtétele végett a vízjogi törvény 40. §-a alppján a megyei alispáni hivatalt keresse meg. Helyi, megyei és vegyes hirek. Szemelyi hir. Svastits Benő főispán őméltósága fhó 23-án Budapestre utazott. Kaszinói estely. Fényesen sikerült és szépen látogatott kaszinói estélyt rendeztek f. hó 19-én az ukk — csáktornyai helyi érdekű vasút mnguyitási ünnepélye alkalmából. Jelen voltak özv. dr. Árvay Istvánné, Csertán Károlyné, Farkas Imréné (Hagyáros), Farkas Józsefné (F.-Bagód), Fehérváry Gézáné, Fitos Mártonné, Főzmáyer Lajosné, Lányi Kálmánné, Mayer Istvánné, dr. Ruzsieska Kálmánné, Skublics Istvánné (Bessenyő), özv. Sturrn Györgyné, Svastits Benóné, ifj. Thassy Lajosné (Letenye) úrnők, Csertán Ilka, (N.-Apáti), Csillagh Sarolta, Gaal Aranka (Pécs), Nagy Anica, Skublics Irén (Bessenyő), Svastits Eugénia, Szalmay Mariska, Szecsődy Mariska, Szladovits Mariska (Boldogfa) úrhölgyek. Á zalai vasutak megnyitása alkalmából A. Lendván f. hó 19-én 200 terítékű bankettet s népünnepélyt rendeztek. A népünnepély költségeinek fedezésére a város 200 frtot szavazott meg. Az ünnepély fényét emelte a kerület szeretett képviselőjének Fack Károlynak jelenléte. A banketten a legderültebb hangulat uralkodott s számos lelkes felköszöntőt mondtak. Hajós Mihály ügyvéd a királyra, Isoo Ferenc ügyvéd Baross Gábor miniszterre, Fack Károly képviselő Svastits Benó főispánra stb. emeltek a jelenvoltak zajos éljenzései közt poharat. A zalamegyeí gazdasági egyesület — mint lapunk olvasói előtt ismeretes — átiratot intézett az országos gazdasági egyesülethez, melyben kifejté, hogy a keszthelyi Georgikon megalapítójának, néhai Festetich György grófnak, 1897-ben, a Georgikon alapításának századik évfordulóján, emlékszobrot kiván felállítani s felkérte az országos gazdasági egyesületet, hogy őt e terv kivitelében támogassa s vegye a szoboralap gyűjtés műveletét kezébe. Az országos gazdasági egyesület választmánya folyó hó 20-án tartott ülésén örömét fejezte a felvetett eszme felett és szívesen karolja fel az ügyet. Egyúttal egy bizottságot választott kebeléből, mely a szoboralap gyűjtés tárgyában a zalamegyeí gazdasági egyesülettel karöltve fog eljárni. E bizottság tagjaivá Benitzky Gábor, Miklós Gyula és Galgóczy Károly választattak. A letenyei kaszinó saját könyvtára javára 1890. évi november hó 9-én felolvasással, szavalattal, hang versenynyel és tánezczal egybekötöttt zártkörű estélyt rendez, a következő műsorral: 1. Viharban. Haydntői, előadja a letenyei polg. dalos-egylet. 2. „Letenye'

1. Humoreszk ; irta és felolvassa Zakál Gyula. 3. Tréfás Quai-tett; előadja 4 műkedvelő. 4. Ágotha kisasszony. Kiss József költeménye, szavalja Fiizy Neszta kisasszony. 5. Magyar népdalok ; előadja a letenyei polgári dalosegylet. 6. Táncz (virradtig). Kezdete este 7 órakor. Belépti díj személyenkint 1 frt. Köszönetnyilvánítás. Dr. Graner Adolf városi orvos úr fi zala egerszegi kenyéregyletnek tiz frtot volt szives adományozni, melyért köszönetét fejezi ki Graner Teréz egyleti elnök. Jotekonyság. A magyarországi tanítók árvaházi egyesületének 1890. évtől öt évre rendes tagjaiul jelentkeztek Keszthelyről: Bontz József segédlelkész, Bányai Károly ig. tan., Csathó Alajos fels. leányisk. tanár, Bóri Imre tanító, Nagy Margit, özv, Emecz Józsefné tanítónők, Vöröss János, Újlaki Mátyás és Pölz Pál tanítók. Kinevezés. A veszprémi egy ház-megyében Illés István pacsai plébános a kis-komáromi kerület helyettes alesperesévé neveztetett ki. Áthelyezes. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Iioránszlcy Béla alsó lendvai kii', járásbirósági aljegyzőt a kecskeméti kir. törvényszékhez helyezte át. Ismerkedési estely. A keszthelyi fiatal gazdászok f. hó 18 án ismerkedési estélyt tartottak. Ezen a kartársak ismerkedtek, a november elején tartandó ismerkedési estélyen, melyet az ifjúság rendez, a nőkkel óhajt a tánckedvelő fiatalság ismerkedni. Kereskedőink es ip'arosaink figyelmébe ajánljuk a polgármesteri hivatal által 217. sz. a. kibocsátott következő hirdetményt : „Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa, mint I-ső fokú iparhatóság által közhírré tétetik, hogy a nagyméltóságú m. k. kereskedelmi ministeriumnak 1885. évi 52.111. szám alatti rendeletével a ZalaEgerszeg rend. tan. város területén lévő kereskedők és iparosok névjegyzéke az 1891. évre elkészíttetvén, az esetleges felszólamlások megtehetése végett 1890. évi október hó 25-től fogva 1890. évi november hó 6-áig a városi főjegyzői irodai helyiségében közszemlére kitéve | vau, a hivatalos órák alatt betekinthető. Zaia-Egerszegeu, 1890. október 23. Kovács Károly, polgármester. Szaz eves történet. A keszthelyi gymnasium 100 éves fenállási történetének megírásával bízta meg dr. Kunc A. csornai prépost a keszthelyi gymn. egyik jeles tollú tanárát, Gyö'rfy Endrét. Az adatokat Győrfiy most gyűjti össze a gymnasium levéltárából és a gróf Festetics-féle keszthelyi nagy könyv-, levél- és okmánytárból. A történet a gymnasium folyó tanév végén kiadandó értesítőjében jelenik meg nyomtatásban. Meghivo. A zala-egerszegi tanítói járáskör őszi közgyűlését november hó 5-én, d. e. 9 óiakor Pakod község iskolahelyiségében fogja megtartani, melyre a rendes és pártoló tagok, valamint a tanügy iránt érdeklődők is tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. Hajdú József pakodi tanító gyakorlati tanítása. 2. Elnöki jelentés. 3. Békefi Elek zala-koppányi tanító értekezése. 4. Folyó ügyek. 5. Tisztújítás. 6. Indítványok. Zala-Egerszag, 1890. évi október 24 én. Kiss Dénes, járásköri elnök. Nemet feíoivasj. Biakosch György német sógor, ki magát tanárnak nevezi, f. hó 21 én Keszthelyen Heine, Petőfi, Gőthe stb. műveiből felolvasást tartott. A német recitátort nem sokan hallgatták, azok is megbánták tettüket. Uj adotiszt. A zala-egerszegi pénzügyigazgatóság Kiss Sándor kézdivásárhelyi adóhivatali díjtalan gyakornokot a tapolczai kir. adóhivatalhoz ideiglenes minőségű VI. osztályó adótisztté nevezte ki. Belügyminiszteri intézkedés a tüzrendészeti kormányrendelet kivitele targyaban. Hivatalos másolat. 72427/V.—10. szám. Magyar kir. belügyminiszter. Nagyságos polgármester ur ! Walser Ferenc budapesti gyártulajdonos hozzám benyújtott folyamodványában azt ter jesztette elő, hogy a f. évi 48,539. sz. a. belügyminiszteri körrendelet, melylyel a gyár cég előbbi különleges ajánlata az abban foglalt s az elárusításra vonatkozó okoknál fogva visszavonatott, egyes hírlapok és hatósági közegek által akként magyaráztatik, mintha a körrendelettel a Walser Ferenc féle budapesti gyár tűzoltó eszközeiuek célszerűsége és alkalmas volta vonatnék kétségbe s a községek a nevezett gyárral való szállítási szerződések kötésétől eltiltattak volna. — Minek folytán felhivom Nagyságodat, hogy nevezett céget hivatalosan írásban értesítse, miszerint az idézett belügyminiszteri körrendelet sem a nevezett gyár tűzoltó eszközeinek célszerűségére és alkalmas voltára nem vonatkozik, sem a községek azon jogát, hogy nevezett gyártól tűzoltó eszközöket megrendelhessenek, nem érinti. — Budapesten, 1890. évi október 13-án. Gróf Szapáry sk. Hévizén az 1890. évi fürdő-évad alatt a magyarorsz. tanítók Eötvös-alapja javára kitett perselybén 5 frt 26 kr. gyűlt össze. Az elSÖ hó. Keszthelyen f. hó 22-én d. u. 4 órakor borsófej nagyságú pelyhekben hó kezdett esni s körülbelül 5 percig havazott; nem csekély örömet szerzett e korai hó az ép iskolából hazatérő gyermekseregriek. Az Újbor aldozata. Vizely Gábor káptalan-tóthii I lakost a Salföld község határához tartozó Ábrahám ) hegybeli pincéjében az újbor erjedéséből kifejlett s a | pincét betöltött szénsav megfojtotta. A borarak Keszhely vidékén egyre emelkednek. 16 —17—18 frt hl., sőt Festetics T. gróf vonyarczi és és tomaji szőlőinek idei 1200—1500 hl. termését az urodalom 19 írtért adta el. A termelőknek bizony szép pénz fogja markukat ütni most, de mi lesz akkor, ha az átkos filloxera befészkeli magát?! Részegség következménye. Széncsár Imre szoboticzai lakóst f. hó 1 -án a szoboticzai határban levő réten egy tölgyfa alatt halva találták. A 76 éves öreget a szeszes ital túlságos élvezetének következtében beállott agyguta ölte meg. Agyonverték. Lakatos György karosi lakóst f. hó 12-én éjjel a karosi hegyben Pető Bódi és öcscse szintén karosi lakosok agyonverték. — A tettesek az iIIo tékes járásbíróságnak átadattak. Öngyilkosság. Renner Erzsébet a csácsi utca végén magát felakasztotta. Huzamos idő óta betegeskedett, gyakran volt önkívületi állapatban s egy ily beszámíthatlan helyzetben követte el a végzetes tettét. Előzőleg négy nappal a tókába ugrott, de akkor jókorészre ték és kimentették.