Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 27-52. szám)

1890-11-02 / 44. szám

sági egyesület lehetőleg enyhíteni s ez érdemben 75 890. szept. ""il-én 75. sz. alatt feliratot intézett a magas minisztériumhoz, melyre a következő válasz érkezett: A zalamegyei gazdasági egyesületnek Zala-Egerszegen. A műtrágyákra vonatkozó vasúti viteldijak leszállítása tárgyában t. é. szeptember hó 9-én 75. sz. a. kelt előterjesztése folytán értesítem a gazdasági egyesületet, miszerint e tárgyban, a kellő intézkedések elrendelése végett, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter urat megkerestem, tőle azon értesülést vettem, miszerint a m. kir. áliamvasutakon a műtrágyákra voualkozólag igen messzemenő mérsékelt díjtételek állanak fenn már ma is, melyeknek további leszállítására nézve a jövő év elején életbe lépő új helyi díjszabás utján még a jelenleginél is alacsonyabb viteldíjak foguak megszabitni. Tekintettel azonban azon körülményre, hogy a zalavármegyei s általában a dunántúli vidék nagyobb része első sorban a cs. kir. szab. déli vasuttársulat vonalainak használatára van utalva, mely társulat a helyi díjszabásaiban szintén tart ugyan fen a műtrágya küldeményekre bizonyos mérsékelt díjtételeket, a nélkül azonban, hogy ezen díjtételek azon kedvezményeket nyújtanák, melyek a m. kir. államvasutak díjszabásában már is fenállanak, a nevezett miniszter úr a másolatban tudomásvétel végett ide csatolt 48,403. sz. a. leiratában figyelmeztette a déli vasúttársaság igazgatóságát ama fontos közgazdasági érdekekre, a melyek ezen küldeményeknek vasúti díj leszállítását nagyon is kívánatossá teszik, feihivta egyúttal a vasuttársulatot, hogy e részben teendő intézkedéseiről hozzá mielőbb jelentést tegyen. A déli vasút igazgatóságának felterjesztendő jelentéséhez képest, valamint az ennek alapjáu megindítandó tárgyalások eredményéről, melyekről a kereskedelemügyi miniszter úr értesíteni fog, lesz alkalmam az egyesületet annak idején értesíteni. Budapesten, 1890. szeptember 23-án. A miniszter megbízásából: Torinay. A cs. kir. szab. déli vasút igazgatóságának Budapest. A zalavármegyei gazdasági egyesület, utalással a műtrágya küldeményekre nézve fennálló magas díjtételekre, melyek az egyesület nézete szerint akadályául szolgálnak annak, hogy a gazdaközünség ezen trágya szereket a földmivelésnél nagyobb mérvben felhacználliassa, f. é. julius hó 6-án tartott közgyűléséből azon kérelmet terjesztette elő, hogy az említett cikkekre vonatkozó szállítási díjak a jelenlegi díjtételeknek legalább egyharmadával mérsékeltessenek. — Miután az egyesület által tényleg megtörtént szállítások alapján előterjesztett példákból magam is meggyőződtem arról, hogy az igazgatóság vonalain fennálló szállítási díjak a gazdaközönségre valóban tetemes költségeket rónak, miután továbbá a hazai mezőgazdasági érdekek szempontjából kétségen kivül nagy fontossággal bír, hogy a föld javítására szükséges trágyaszerek beszerzése a gazdaközönség számára megkönnyittessék, ennélfogva nem zárkózhatom el az elől, hogy a zalavármegyei gazdasági egyesület fenti kérelmét az igazgatóság tudomására adjam és az igazgatóságot a kérelemnek hátterét képező fontos közgazdasági érdekekre ne figyelmeztessem^— Kétséget nem szenved, hogy a mezőgazdasági íuivelés és állattenyészti sülik mai állapotában az okszerű gazdálkodás tisztán az állati trágya és takarmány felhasználására nem szorítkozhatik és gazdaközönségünk, mely fokozatosan a btl'erjesebb gazdasági mivelésre van utalva, mindinkább a műtrágyaszerek használatára szorul. — Ezen tapasztalati tényre való tekintetből, a magam részéről a m. kir. államvasutak vonalain műtrágya küldeményekre úgy teljes kocsi rakományokban, mint kisebb mennyiségekben való feladás esetére igen jelentékenyen mérsékelt díjtételeket léptettem életbe, melyek ezen vasút helyi árudíjszabásaihoz kiadott IV. pótlékban foglalt XLIV. sz. kivételes díjszabás utján érvényesíttetnek, a melyek gazdaközönségünk által igeti kedvező fogadtatásban részesültek és nem csekély forgalmat idéztek elő. — A cs. és k. szab. déli vasúttársaság helyi díjszabása XIII. sorozatának díjtételeit, melyek az igazgatóság vonalain szállított ilynemű küldeményekre alkalmaztatnak, nemcsak a in. kir. államvasutak említett kivételes díjszabásával összehasonlítva, hanem általában véve is igen magasnak tartom s azon fentebb jelzett nagy fontosságuál fogva, melylyel a trágyaszerek beszerzése a földin ívelésre bír, ezen cikknél megfelelő díj leszállítás életbe léptetésére siirgetőleg utalnom kell. — A dunántúli gazdaközönség ugyanis méltán számot tarthat arra, hogy azon közforgalmú vasút intézet részéről, melynek vonalaira utalva van, a szállítási dijak tekintetében megtelelő támogatásban részesíttessék. — De ezen általános nézponttól eltekintve, maga a helyesen telismert érdekközösség, mely a vasúti forgalom és a környező területek termelése közt mutatkozik, egyenesen arra utalja az igazgatóságot, hogy a vonalaira támaszkodó vidék gazdasági viszonyainak fejlesztésére törekedjék, első sorban azon üzleti érdekből is, hogy ily módon a fokozódó termelésben a vasúti forgalom számára szélesebb alapok teremtessenek. — Az ország több részében létesülő műtrágyagyárak termeivényeinek gazdaközönségünk által való' felhasználása lényegesen attól függ, hogy a műtrágya szállítmányokra azok értékének megfelelő olcsó viteldíjakról gondoskodva legyen. — Miután a dunántúli nagy gazdasági terület jelentékeny része forgalmi tekiuletben nagy részben az igazgatóság vonalaira van utalva s miután — mikéut fentebb említettem — ezen vidék mezőgazdasági művelésének fejlesztése minden kétséget kizárólag az igazgatóság üzleti érdekében is áll, ennélfogva a zalavármegyéi gazdasági egyesületnek a műtrágya küldemények díjtételeinek mérséklésére irányuló fenti kérelmét azon várakozás mellett ajánlom az igazgatóság figyelmébe, hogy a maga részéről a műtrágyaszerek beszerzésénél a dunántúli gazdálkodó közönséget olcsó viteldíjak rendelkezésre bocsátása által támogatni s ezen cikk díjtételeit oly alapon fogja szabályozui, mely mig egyrészről lényeges könnyítést nyuj tand a vidék gazdasági termelésének, addig másrészről az igazgatóság üzletére is haszonnal fog járni, első sorban a műtrágya forgalom emelkedésében, küvetkezmé nyeiben pedig a mezőgazdasági termelés fejlődésében. — Felhívom az igazgatóságot, hogy e részben teendő intézkedéseiről mielőbb jelenteni szíveskedjék. Budapest, 1890. szeptember 9-én. Baross sk. A magas minisztérium válasza és intézkedése helyeslőleg tudomásul vétetik és az egész terjedelmében az „Értesítő" ben küzzé tétetni határoztatik. 108 81., 88., 108. A rézgálie jutányos beszerzése céloztatván a földmivelésügyi minister ur által, felhivattak a gazdasági egyesületek annak kijelentésére: mily mennyiségű rézgálicot tudnának a „perenospora" elleni védekezés és a buza csávázás czéljaira hasznosítani olyképen, hogy az országban .'5 éven át, legalább 1000 métermázsa lenne éven kint kihelyezhető. A megyei gazdasági egyesület 3 éven át, évenkinti 100 métermázsát jelentett be; minthogy azonban, a mint a legutóbb érkezett miniszteri leiratból kitűnik, az eszme kevés pártolásra talált a gazdaközönség részéről, a beszerzésnek közvetitése iránti szándékától kénytelen volt a minister ur elállani. Az erre vonatkozó körrendelet a következő : Valamennyi gazdasági egyesületnek, továbbá az összes szó'lő! szeti, borászati és pince egyleteknek, (({ivévé a Trencsén, Árva, Turócz, Liptó, Sáros, Szepes, Marmaros, Gsik, Háromszék, Brassó, és Szeben vármegyeieket.) A perenospora viticola eheti való védekezésre és illetve buzá csávázásivá igényelt rézgálicnak jó minőségben és lehető olcsó áron való előállítása tárgyában a t. évi ápril hó 30-án 16281. sz. a. kelt leiratom és f. évi augusztus hó 2-án 41314. sz. a. kibocsátott ínegszorgalmazás kapcsában, értesítem az egyesületet, hogy mivel a nagyban v;:ló előállítás iránti tárgyalások megindítá sához kivánt legalább 1000 m. mázsányi szükséglet ellenében a gazdaközönség részéről eddig csak alig számbavehető mennyiség jelentetett be, s további bejelentésekre kilátás nincs : a tömegesített megrendelés nak, melyeknek olyan magyaros formája van, csak a sastoll hiányzik belőlük, (_még arra is reá kerül a sor). A prémes sapkához a kis prémes bunda járja. Amott jön egy szőke szépség, sötét kék kostümbe, világos kék tollprémmel, majd egy karcsú termetű hölgy karonfogva feketébe öltözött barátnőjét. Éppen az én szemle helyem előtt üdvözli egy hófehér mezbe bujt hölgytársát; fehér volt anuak mindene, sapkájától az imakönyvéig; csak éppen egy zöld levelű piros kamélia strájkolt az egyszinüség ellen, mely keblére tűzve, nem egy irigy megjegyzésre adott alkalmat. Jaj be enni , való vagy kis Ella! Ugyebár a templomba sietsz! En is mennék, de képzeld! az élhetetlen varrónőm csak délre készíti meg kostümömet, így nem mehete' Most is hozzá sietek, hogy biztosan megkészüljön, i -t egy órakor a jégpályára megyünk. Ilissem, te is ott leszesz. De mondd csak, hol készült a te remek fehér kostümöd? Oly elragadó vagy benne! Nem csudálom, hogy kámeliákkal rendelkező udvarlókra teszesz szert! A viszontlátásig lelkem a jégen pá pá . . . No Ida mit szólsz ehhez? Ügy néz ki, mint egy jeges medre! Ki látta barna leányt fehérbe öltözni?! Az én szőke hajamhoz, igen, ahhoz illenék. No de majd meglássuk délután, az én zöld kosztümöm nem-e arat több tetszést ? Csengős szánok hasítják a csípős levegőt. A két kis szürke ugyancsak repiil a könnyű alkotmánynyal, melyben egy ifjú házaspár ül, bundákba burkolózva. Mennek a falura bucsu ebédre. A szánnal versenyt fut egy utcai suhanc, kinek féllábára kötött éles fadarab a korcsolyája, mely vígan csúszik a keményre tiport havon. Jön egy éltes mama, hosszú bundában, két leányát sétáltatva maga előtt. Mindkettő oly aranyos, oly ked| ves. Nem is csuda, ha a sarkon egy csinos ifjú vár | reájuk, illedelmes köszönéssel kérve engedelmet, hogy la templomig kísérőjük lehessen. Mosolyra nyillik a mama j arca, intés sem kell Laurának, az ifjabbnak, modern ' leány, tudja, hogy szokás, észrevétlenül marad hátra, társul szegődve a mamához, míg Mariska, az idősebb, zavartalanul fonyhatja a házasság hálóját, melyben a jó párthie benne van. Tán unalmassá válnék a kép, mindig a szépekben gyönyörködni, ha változatosság kedvéért meg nem akadna szemem egy pártában maradt vén kisasszonyon, j ki még ma ís remél, azért viseli a kapisont, a krinolinos szoknyát, mert mikor annak volt a divatja, ő is hódított és a szép emlékeket ezzel akarja felújítani. (Pedig hiába !) Két kis sűdő leányt kísérget egy negyvenötéves agglegény, kacéran feltűzött cvikkerrel, kifogástalan öltözetben, fejére tett cilinderrel. Betanult bókokkal akarja a tapasztalatlan kis leányok szivét meghódítani. De ez az egyetlen ut, ha egy kis leánynak első szerelme lehet, úgy még főkötő alá teheti, a nagyleányok, úgyis bácsizzák, a vénleányokat meg ő nénizi, igy komoly udvarló számba sehol sem jön, pedig 25 éve rendezi a bálokat, két generatiót átvőfénykedett, mégis agglegény sorban hagyták szegényt. De már most eleget láttam! Sietek haza, nehogy a tisztogatóném előtt csorbuljon tekintélyem, hogy egy délelőttöt ismét elsétáltam ; mert ő az egyetlen, ki hitelbe tisztitja a szobát; pedig már a-.t még sem venné be a természetem, hogy minden reggel seprűt forgassak az irótoll helyett. lliksos. foganatosítására, illetőleg a rézgálie beszerzésének közvetítése iránti szándékomtól kénytelen voltam elállani. Felhívom ennélfogva az egyesületet, hogy mindazon birtokosokat, a kik az egyesület utján bejelenté seket tettek, ezen elhatározásomról értesítse. Budapesten, 1890. október 15-én. Bethlen. 109/82. A megye tek. alispánja 10,480 89. sz. átiratában kérdést intéz a gazdasági egyesülethez, váljon nem lenne-e célszerű és szükséges a magán legeltetést szabályrendeletileg korlátozni vagy megszüntetni. Az egylet a magán legeltetést megszüntetni nem kívánja; azonban felkéri a törvényhatóságot, hogy a fenn álló megyei szabályrendeletet a lehető legszigo rubban végre hajtsa és azt a következő javaslatokkal kibővítse : 1. Diilő utak legeltetésre semmi esetben se lehessenek használhatók. 2 A magán legeltető köteleztessék a községbirónál bejelenteni, hol legeltet és ki által őrizteti állatjait. 3. A már fenn álló szabályrendelet értelmében szigoruan ellenőrizendő az elöljáróság által, hogy 12 éven alóli gyermekek állatokat ne őrizhessenek. Ezen határozat a megye tek. alispánjával közöltetni rendeltetik. 110 84. Hensch Árpád keszthelyi intézeti tanár ur jelenti, hogy a Balaton melléken elpusztult szőlők talaj és egyéb viszonyai megvizsgálására a magas minisztérium által kiküldetett; felkéri az elnökséget, hogy a megej tendő vizsgálat határnapját előre vele tudassa. Tudomásul vétetik. 111 /85. A földmivelésügyi miniszter leirata az egylet 1889. évi működéséről. Az egyesületnek mult évi működéséről tett felterjesztésből helyesléssel értesül a miniszter ur az egyesületnek több irányban kifejtett és folytatott megfelelő tevékenységéről és kedvező pénzügyi helyzetéről, a jelentés részleteire nézve azonban a következőket jegyzi meg: 1. A vagyon kimutatásban 10.000 frt értékkel felvett ingatlanok természetéről, terjedelméről, beosztásáról tüzetesebb tájékozás céljából részletes adatokat kiván. 2. A tagdíj hátralékok oly jelentékenyek, hogy azok lehető apasztása az egylet vezetőinek figyelmét teljes mértékben kell, hogy foglalkoztassa. A mint a felterjesztésből kitűnik, az alapítványi tőkék kamathátraléka 2765 írtra emelkedett, tehát a tőkének felénél többre. A rendes tagok díjhátraléka 3279 írtra, tehát két és félszer annyi, mint a tagok egész évi járuléka. Felkéri az egyesület elnökségét, hogy befolvását és tevékenységét teljes mértékben érvényesítse oly irányban, hogy az egyesület iránt való erős hanyatlásnak indult érdeklődés a gazdaközönségben felélesztessék és kellő intézkedések utján meg is óvassék. Feltűnőnek találja, hogy az alapító tagok száma 6-tal, a rendes tagok é 33 al apadott egy év alatt. A közgyűlés megbízza az elnökséget, hogy felterjesztésében tudassa a magas minisztériummal, miszerint a tagok apadása azon okra vezethető vissza, hogy az egyesület által még 1889. évben hozott határozat szerint az ijesztően felszaporodott tagsági díjak és alapító tőkék kamatai teljes erélylyel hajtatván be, a tagok közül többen lemondottak a nagyobb szigor alkalmazása következtében ; már pedig az egylet'működése tel jeseu megbénul, ha anyagi ereje nincs s vagyona csak számtételileg a papiroson szerepel. Az alapító tagok apadása pedig onnét származik, hogy elhalálozás következtében az alapszabályok 6-ik §-a értelmében az alapítói jog többeknél megszűnt, de ez által az egyesület alapító tőke állaga — nagyobb részben befizetve is lévén — nem csökkent. A leiratban említett részletes kimutatás az ingatlan vagyonról elkészítendő s a nagymélt. miniszter úrhoz felterjesztetni rendeltetik. 112/87. Az országos gazdasági egyesülethez intézett felhivás a zalamegyei gazdasági egyesületnek Keszthelyen néhai gróf Festetics György — a Georgicon alapítójának — 1897-ben felállítandó emlékszobra ügyében. Tudomásul szolgál. 113/101. Olvastatott Barcza László csabrendeki lakós kérvénye, melyben kéri, hogy mint néhai Barcza Sándor alapító tag általános örököse és jogutóda, a fizetéses tagok sorából töröltessék és mir.t alapító tag'— jogutóda vétessék fel tagul. A közgyűlés a kérelemnek helyt ad és Barcza László urat az alapszabályok 6-ik §-a értelmében az alapító tagok sorába felveszi azon kikötéssel, hogy ez csak a rendes tagsági 6 évre kötelező cyklus leteltével eszközöltessék. Miről folyamodó és az egyleti pénztárnok urak ezen határozat közlésével értesíttetni rendeltetnek. 114/93. Egyleti titkár jeientí, hogy Keszthelyen f. é. július hóban tartott közgyűlés 101/72. sz. alatt hozott határozatával utasíttatott, miszerint az országos gazdasági egyesületnél használatban lévő „Tagsági kötelezvényt" azon célból szerezze be, hogy az, ha a közgyűlés által elfogadtatik, a zalamegyei gazdasági egyesületnél is használatba vétessék. A közgyűlés a beérkezett két rendbeli „Tagsági kötelezvényből" a régebbit mintául elfogadja és annak 500 példányban leendő kinyomatását és a tagokhoz aláírás végett leendő megküldetését elhatározza.