Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 27-52. szám)

1890-07-06 / 27. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1890. éri 27-ik számához. Irodalom. A közmondásokról. Akik a lapok irodalmi rovatát figyelemmel szokták kisémi, azok előtt valószínűleg többször föltűnt az a sok ismertetés, birálat s több afféle kurtább, hosszabb közlemény, mely Sirisaka Andor pécsi tanítónak munkáiról szólt. Azelőtt „A babonáról" szóló népkönyvével vonta magára a figyelmet, később az „Anyósok Könyve" c. élces munkájával tréfáltatta meg a szegény anyósokat. Legújabban pedig oly nagy szabású népirodalrai, illetőleg nyelvszaki munkával állt elő, a melyhez hasonló a hatvanas évek eleje óta nem látott napvilágot s a mely munkájával valószínűleg az akadémi nyelvé szeti szakosztálya is fog foglalkozni. Ezen — valóban figyelemre és pártolásra érdemes — terjedelmes munkájának cime: „A magyar Közmondások könyve." Tartalma : Előszó. Tanulmány a közmondásokról. Szvorényi, Ballagi, Erdélyi s mások után. Bevezetés. A közmondás fogalma, eredete és fejlődése, különböző elne vezései, haszna, kiterjedése, módja és modora; jelviség (symbolismus) a közmondásokban. Nyelvsajátság, nyelvvirágok. A közmondás rokontársai, irodalma, életrajzok. A közmondások betűrendben s le ívéiül — tiz : régebben élt közmondásgyüjtő után — szemelvények. Szerző már közel tiz év óta szorgalmasan gyűjtögette a közmondásokat s mikor már jó pár ezeret látott összegyűjtve, közel háromszáz magán levelet irt egyesekhez — többnyire tanitó kartársaihoz — az ország minden vidékére, fölkérvén őket fáradozásában való szellemi támogatásra. Később a lapok utján felszólította a nagy közönséget, hogy a magyar közmondások s példabeszédek össegyüj tése és beküldése által tökélyesbítsék munkáját. A több rendbeli felezólitásnak meg is lett a maga fényes eredménye, erkölcsi haszna szerző művére, melyben a közmondásokról írt jeles tanulmányán kivül mintegy 10,000 magyar közmondást, példabeszédet és szólásmódot gyűjtött össze betűrendben. Könyvének szerkezetére vonatkozólag maga a szerző így ir: „Sok közmondás féle könyvet lapoztam már végig s nem egyet tanulmányoztam is. De szerintem a közmondás-gyűjtők eddig nem tudták oly rendszerbe foglalni gyűjtésüket, mely a közmondást kereső olvasót könnyen útba igazítsa. Az egyik pl. minden rend és összefüggés nélkül közli a közmondásokat. Ilyen Kovács Pál, Kisviczay Péter s mások könyve. A másik szakaszokba osztja, mint Dugonics, de oly különös álcímekkel, hogy ember legyen a talpán, ki egy általa ismert közmondást Dugonicsnál föl tud keresni, A harmadik betűrendes alapszó szerint halad, mint Ballagi és Erdélyi. A negyedik ábécé rendben csoportosítja a közmondásokat a mondat első szava szerint, mint Pelkó." Sirisaka is ezt a módot tartotta leghelyesebbnek, azzal a különbséggel, hogy nem un tatja az olvasót oly hiába való, hosszas s unalmas magyarázatokkal. Itt ott ő is magyaráz ugyan, sőt né mely helyen alkalomszerű anekdotákat is beleszőtt muDkájába, de mindezzel csínján bánt el, célja lévén az oktatva mulattatás és mulattatva oktatás. Könyvének terjedelme oly bő s tartalma oly tanulságos és vonzó, hogy valóban nem sokaihatják a könyv 2 frtnyi árát mindazok, kik a komoly s tisztességes magyar irodalmi termékeket magyar hazafiakhoz méltóan pártolni és terjeszteni szokták. Sem nekünk, sem a szerzőnek nem az célunk, hogy a reklám nagy dobjával a könyvkiadóknál szokásos hűhóval lépre csalassék a közönség — s kap egy minden kritikán aluli fércművet. Sirisaka könyve nem szorul mesterségesen gyártott reklám cikkekre, mert a a „jó bornak nem kell cégér." Minden reklámnál többet nyom a latban azon egy körülmény — s ez bizonyítja legjobbau, hogy szerző jól fogta föl tárgyát — miszerint szerény tanítói fizetéséből szerző kerek ezer forint kiadásba verte magát, azon biztos hiszemben, hogy az irodalom nevében hozott anyagi áldozatát méltányolandók, fáradozását elismerendők : könyvét a t. közönség pártolni fogja. Különösen a hitszónokok, tanárok, tanitók, nép-, ifjúsági- s egyesületi (kaszinók) könyvtárak pártfogására, számit. Mi is hisszük, hogy szerző e reményében nem fog csalódni. Éppen azért csak írói kötelességet vélünk teljesíteni, a midőn Sirisaka Andor pécsi tanítónak a „Magyar Közmondások Könyve" czmunkáját lapunk előfizetőinek, olvasóinak s minden barátjának szives figyelmébe ós pártfogásába ajánljuk. Levelezéseknél, illetőleg póstautalványon való megrendeléseknél elengedő ily címezés: Sirisaka Andor, Pécs. Uj könyvek. A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten, ujabban megjelentek: Családi könyvtár. 30,31 tüzet: Családi boldogság. Mindennemű asszonyok és leányok számára. Szerkesztette Kalocsa Róza. Ára fűzve 80 kr. Falusi könyvtár. 37. füzet. Gyógynövények gazdák használatára. Irta dr. Bcrsódi Miksa. Ára fűzve 50 kr. 38. füzet A burgonya és cukorrépa termelésről. Irta Réti János. Ára fűzve 50 kr. Gyürky Antal Védekezés a Ülloxera és a szőlő-gomba ellen és a bortermelés folytatásának módja. Gyakorlatilag előadva. Ára fűzve 50 kr. Tartalma: előszó. — Bevezetés. — A filloxera jelenségei. — A fertőzött szőlők kezelése. — A szénkéneg használata. — A szőlők vizzel elárasztása. — Homoki szőlőültetés. — Amerikai szőlőfajok kezelése. — A szőlő-gomba, perenospora viticola. — Uj szőlők telepi tése. Falusi történetek. Irta Könyves Tóth Kálmán Ára fűzve 1 frt. Tartalma: Nemzetes ur ördöge. — Javas asszony keresztlánya. — A keresztlevél. — A honvé^ özvegye. — Hiteiné asszonyság és kedves férje. — Tőkési Bácsi és mostoha fia. — Újmódi Zsófi. — Szegény teensasszony. — Karácsony angyala. — A pénz árnyéka. — Rebeka, a szegény zsidóleány. — Miért is némult el a vörös kakas. — Söprönyél a házasságrontó. — Az elillant hónap, vagy hová lett a februárius. — Csak néhány hajszál. — A vasúti őr. — A szél hozta, a víz vitte. Magyar közmondások gyűjteménye különös tekintettel az életbölcseségre és a nevelésre. (Több mint hatezer közmondás). Rendszerbe foglalta Almásy János. Ára fűzve 1 frt. Olcsó könyvtár. Szerkeszti Gyulai Pál. 261—275 füzet. Tartalmuk: 261. füzet Andrássy Gyula gróf beszéde a véderő-törvényjavaslat tárgyában. Elmondatott 1889. évi április hó 5-én. Ára fűzve 20 kr. 262. füzet 111. Nepoleon, a tüzérség múltja és jövője. Franciából fordította dr. Theisz Gyula. Ára fűzve 30 kr. 263. füzet Schiller Frigyei Stuart Mária, Szomorújáték öt felvonásban, Ford. Sulkowski Józset. Ára fűzve 50 kr. 364. füzet Milton János Az elveszett paradicsom. Angol eredetiből fordította Jánosi Gusztáv. Ára fűzve 80 kr. 265—267. fűzet. About Edmund A régi bástya. Regény. Franciából fordította Sz. E. Három kötet Ára fűzve 2 frt 40 kr. 268. füzet. Ulána. Beszély. Irta Krasevszky 1. Ignác. Lengyelből fordította Timkó Iván. Ára fűzve 30 kr. 269. füzet Deák Ferencnek az 1861-dik évi országgyűléstől elfogadott két fólirata. Közli Kónyi Manó. Ára fűzve 30 kr. 270. füzet. Csikós. Eredeti népszínmű há rom szakaszban. Irta Szigligeti Ede. Ara fűzve 30 kr. 271. füzet. Az örökség. Beszély. Irta Sandeau Gyula. Franciából fordította Gyulai Farkas. Ára fűzve 40 kr. 272. füzet. A nagy Galeotto. Dráma három felvonásban, egy előjátékkal. Irta Echegaray József. A spanyol eredetiből fordította Patthy Károly. Ára fűzve 40 kr. 273. füzet. Pascal gondolatai. Franciából íord. Béri Gyula. Ára fűzve 50 kr. 274. füzet. Beust és Andrássy 1870- és 1871-ben. Irta Kónyi Manó. Ára fűzve 30 kr. 275. füzet, A középkori magyar irodalom stiljáról. Irta Imre Sándor. Ára fűzve 20 kr. Szőlészetünk, a mely eddig magyarország gazda sági bevételeinek egyik főforrását képezte, az újonnan felmerült phylloxera és perenospora viticola ellenségei által a végveszélylyel van fenyegetve. Hazafias kötelessége tehát nemcsak a kormánynak, hanem a magános termelőnek is, minden erejével oda hatni, hogy a meglevő szőlők fentartva, az elpusztultak helyére pedig ujak legyenek telepítve. A kormány százezrekig segélyezi már most is évenként a szőlőbirtokosokat, de hogy a munka eredményes legyen, maguknak a birtokosoknak kell arra törekedni, hogy az uj művelési módokban a kellő szakértelmet és jártasságot megszerezzék, és hogy a véde-