Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 27-52. szám)

1890-07-06 / 27. szám

A jury, melyben mint rendes tagok voltak : Szalay Imre orsz. képviselő, Bogyay Máté és Ödön, dr. C'sanády Gusztáv, Hensch Árpád, Schadl dános, Molnár István, Herényi Gotthárd Sándor, Deák Tamás, SkubIies Gyula, Havranek polgármester, Baranyay István stb.-nak, elismerő oklevelet is adott k' és pedig első sorban: Plaminsek pettaui, továbbá Szávoszt Alfonz által bemutatott Benes téle gyártmányú permetezőre. Schmid klosterneuburgi készítményét, melyet a Weinlaube szerk-ge állított ki, Wiudberger bécsi, Leinstiidiner meráni gyárosok permetezőjét, valamint Clayton és Schuttlevorth bdapesti gyáros perenospora fecskendőjét elismerő okirattal tüutette ki. A permetező készülékek a nemzetközi versenyére nagy számú 2— 300 főre menő közönség gyűlt össze. A szomszédos vármegyék legkiválóbb gazdái jelentek meg. Jelen volt a versenyen Festetics Tassiló gróf és Svastics Beuó Zalavármegye főispánja is. A verseny az egész napot igénybe vette. Este a „Nemzeti szálloda" kertjében a versenyen résztvevők tiszteletére a „csónakázó egylet" táncmulatságot rendezett. Azon ott láttuk : Dr. Osanády Gusztávnét, Cbernel Olivéruét, Okay Guidónét, br. Büffel Edénét, Bendekovits Fistánét, Bányay Károlynét, Tantossy Sándornét, Beek Vilmosnét, Köbeim N.-nét, Puly Jáuosnét, Csorbánét, dr. Illés Ignáeznét, Hegedűs Bélánét, Szallós Erzsit, Saáry Vincénét, Beck Ilonkát, Nagy Margitot, Csesz nák Klemit, Kacskovits Ilonát, Puly Irént, Saáry Piroskát, Tantossy Paulát stb. stb. Junius 29-én a tanintézetek tartották záró ünnepélyüket, melyek „Te Deum"-mal kezdettek. Mise után a különböző tanintézetek külön-külön saját helyiségeikbe tértek s az előre megállapított programúi szerint folyt le az ünnepély. A körülbelül 600 népisk. fiu- és leány tauuló sereghez dr. Csanády Csusztáv iskolaszéki elnök intézet beszédet, kifejezve a tanítás eredménye felett az iskolaszék elismerését, köszönetét. Aztán a Reiseh: alapból 30 frt, a Szíjártó alapból 12 frt, dr. Duuszt Ferenc apát adományábol 6 frt, dr. Illés J. ezred orvos és még más tanügy barát adományából 3 frt, az iskolaszék adományából 40 frt 50 kr. értékű jutalom könyvet osztottak ki. Ezzel a tanév bezáratott. Az nap délután a „tűzoltó egylet" választmánya az erdőben igen sikerült juniálist tartott. A főérdera dr. Dunszt Ferenc apátlebános tűzoltó egyleti elnöké, ki az érkező vendégeket leereszkedő nyájassággal, szívélyes barátsággal fogadta. A junialison láttuk: Pap Sándor jószágkormányi elnököt nejével, Hegedűs Béla főszámvevőt nejével, Hoffmann Soma ügyvédet, egyl. alelnököt nejével, dr. Singer B. egyl. orvost nejével, továbbá Beck Vilmosnét leányával Ilonkával, Bányai Károlynét, Nagy Margitot, Puly Jáuosnét Irén leányával, Oszmann Gizellát, Dunszt nővéreket, Kvacsák Poldit, Breyer nővéreket, Révai nővéreket, Douiby Annát stb. stb. A rendezőség Pöltz Pál fő-, Schersing János h. főpa rancsnok, Mészáros Sándor segédtiszt stb. este szép tűzijátékot is rendezett. A vidám mulató közönség az ozondus erdőből éjfél felé tért haza. Az iparos ifjúság hálajeléüi és elismeréseül jun. 28-án este Szabó Pál iparhatósági biztost, Luperszbek Sándor ipartestületi elnököt és Pöltz Pál ipartestületi titkárt fáklyás zenével tisztelte uieg. Jól esik ily tényt konstatálni, mert ritkaság ma nap, hogy jótettért jóval fizessenek! Nincs öröm bánat nélkül, A köztisztelet- és szeretetben álló Reischl-család örömpoharába is mély, keserű bánatot csepegtetett a végzet. A család egyik sarja, a 17 éves József, ki a gráczi kereskedelmi akadémia 3-ad éves hallgatója volt, hirtelen megbetegedett s baja oly súlyossá vált, hogy a szülőket táviró utján hivták a haldoklóhoz. A szorgalmas, tehetséges, derék ifjú, a család öröme, reménye, most midőn tanulmányait Gráczban befejezve, a gyakorlati pályára léphetett volna, pár napi kinos szenvedés után jun. 30-án meghalt. Holttestét Keszthelyre szállították, s itt temették el julius 2-án a lakosság nagyrészvéte mellett. A földmivelőnép epedve várt időszaka, az aratás beköszöntött. Az Isten megáldá a dolgos kezet, csak ugy dűl az arany kalász. Mégegyszer annyinál is több gabona lesz nálunk, mint tavai. Egy-egy holdon 25—30 kereszt gabona díszeleg s keresztje meg fogja adni a mérőjét, a buza még többet is ! ! Áldott legyen az Ur neve! Más levelem majd több lesz és elejétől végig vidám. Addig maradtam t. szerk. ur híve Figyelő Hivatalos rovat. Zalavármegye tekintetes alispánjának 1890. évi junius hó 24-én kelt 12865/ni 1890. számú rendelete folytán Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa által ezennel közhírré tétetik, hogy mivel a Csáktornya—SzentIván—Ukki helyi érdekű vasút építés vezetőségének jó akaró figyelmeztetése ellenére is gyakran fordulnak elő oly esetek, hogy pajkosságból, vagy a következmények fel nem ismerése folytán többnyire gyermekek által kövek és fadarabok rakatnak az említett helyi érdekű vasút sineire; — mivel továbbá a vasúti pálya testre való lépés szigorúan tiltatik, és a sínekre rakott kövecs vagy fadarabok könnyen kisiklásokat idézhetnek elő, melyek nemcsak a vasút váHalat szállító eszközei, hanem a vasutakat kisérő személyek testi épségére, sőt életére is veszélyesek lehetnek : ennél fogva figyelmeztetik a város közönsége, hogy a vasúti pályatestre való járás és a tárgyaknak a vasúti sínekre való rakása a legszigorúbban tiltatik, s az ezek ellen való vétség szigorú büntetést von maga után. Felhivatnak a szülők, hogy gyermekeiket a fent említett veszélyekre és büntetésre vonatkozólag világítsák fel. Zala-Egerszeg, 1890. junius 26-án. Kovács Károly polgármester. Zala-Egerszeg r. t. város polgármesteri hivatala részéről közhírré tétetik, hogy Zala-Egerszeg r. t, yáros 1890 92. évre készített és a városi adóhivatali helyiségben közszemlére kitett 111-ad osztályú kereseti adó lajstromában foglalt javaslatok letárgyalására illetve az adótételeknek a kivető bizottság által leendő megállapítására határnapoku. 1890. évi j'ilius ho 7. 8. 9. 10 II. 12-ik napjai tűzettek SI a polgári fiu iskola helyiségében oly formán — hogy az egyes tárgyalási határnapokon a következő lajstrom tételek vétetnek tárgyalás alá és pedig. 1890. julius 7-én a lajstrom 1-től 60 tételéig „ 8-án „ 61-től 150 „ 9-én „ 151-től 240 „ 10-én „ 241-től 330 „ 11-én „ 331-től 430 „ 12-én „ 431 tői a legutolsó tételig, mely napokon a tárgyalás mindenkor reggel 8 órakor kezdődik. Miről is oly hozzá adással értesíttetnek az érdekelt adózó felek — hogy ezen tárgyaláson személyesen megjelenhetnek, vagy meghatalmazottat küldhetnek — mert meg nem jelenés esetén a javaslatba hozott adóösszeg fog terhükre a kivető bizottság által megállapíttatni. Zala-Egerszegen, 1890. junius hó 29-én. Kovács Károly polgármester. n n rt n n n n Helyi, megyei és vegyes hírek. Az új évnegyed alkalmával tisztelettel felkérjük. lapunk előíizetőit az előfizetés szives megújítására; hatralókos előfizetőinket pedig kérjük a hátralók mielőbbi beküldésére. Jegyzők ós tanítók számára lapunk előfizetési árát felényire szállítottuk le t. i. egész évre 2 frtra, félévre 1 frtra. A lap kiadóhivatala. Szemelyi hir. Báró Hornig Károly veszprémi megyés püspök f. hó 3-án Sűmeghre ment és hosszabb ideig fog ott, püspöki kastélyában tartózkodni. A harmad osztályú kereseti adot kivető bizottságnak a zalaegerszegi adóhivatal területére elnöke Csutor János, tagjai Krosetz János, Varga Vilmos rendes, Goldfinger János, Weisz Sándor póttagok, a megye részéről kinevezve, mig a város részéről Németh Elek, Veisz Izidor rendes, Kovács Károly, Isoo Alajos póttagok. A bizottság működését f. hó 7-én kezdi meg a polgári iskola épületében földszint a IV-ik osztály termében. A zala-egerszegi karácsonyfa egyletnek f. évi junius hó 29-ére hirdetett évi rendes közgyűlését, mivel az egyesület tagjai az alapszabályokban előirt számban nem jelentek meg, nem lehetett megtartani. Ez okokból f. hó 13-ára halasztatott el a közgyűlés azzal, hogy ekkor tekintet nélkül a megjelenők számára, határozatképes lesz. Az iparostanoncok munkakiállitasa f. hó 6-án délelőtt '/

29 órakor uyittatik meg és 9-ig a nap bármely szakában megtekinthető. A zalamegyei tíizolto szövetség Kovács Károly szövetségi elnök elnöklete alatt junius hó 29-én választmányi ülést tartott, melyen elhatározták, hogy az ez évi szövetségi közgyűlést augusztus hó 15-én tartják Nagy-Kanizsán. Az ülés délután 1 23 órakor kezdődik, ezt megelőzi ugyazon napon délelőtt 10 órakor tartandó választmányi ülés. A szövetségi küzgyűlésre megjelenők üunepélyes fogadása délután 2 órakor lesz a pályaudvarban. A zala-egerszegi polgári és közepkereskedelmi iskolánál a tanévet junius hó 29-én fejezték be a róm. kath. templomban 8 órakor tartott „Te Deurn" mai, melynek végeztével a tanuló ifjúság a rajzteremben gyűlt egybe, hol az intézet igazgatója a tantestűlet je lenléte mellett kiosztotta a jutalmakat, melynek befejeztével beszédet intézett az ifjúsághoz, buzdítván őket Isten, haza s az emberiség iránt való kötelességeiknek mindenkor hű, pontos és lelkiismeretes teljesítésére. Ennek végeztével a növendékek saját osztályaikba mentek, hol az osztályfőnökök a bizonyítványokat kiosztották. Meghívó. A zalamegyei általános tanítói testület ez évi közgyűlését Sümegben 1890. évi julius hó 15-én d. e. 9. órakor tartja, melyet julius 14-én d. u. 5 órakor előértekezlet előz meg. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Elnöki jelentés az egyesület évi működéséről. 3. Az Eötvös alap ügyének rendezése. Előadó Bődy József úr (Zala-Egerszeg). 4. Az állami szakszerű tanfel ügyelet szervezése, tekintettel a néptanitítók előléptetésére. Előadó Bíró Józsf úr (Keszthely.) 5. A tanítói állás biztosítása s a tanítók szolgálati viszonyainak megállapítása. Előadó Kramer Lajos úr (Nagy-Kanizsa.) 6. A magyar nyelv tanitása a magyar és nem magyarajku néf iskolában, kiváló figyelemmel a nemzeti szid lem ápolására. Előadó Gönczi Ferencz úr (Zrinyifalva). 7. A népiskolai tanterv módosítása, tekintettel az osztott és osztatlan népiskolára. Előadó Sáringer Károly ur (Magyar-Szerdahely). 8. A népiskolai tanköayvek és ezek bírálatának kérdése. Előadó Hoffmann Mór ur (NagyKanizsa). 9. A tanítók anyagi helyzete. Előadó Réthi Gábor ur (Zala-Egerszeg). 10. A tanítói közszellem fejlesztése az általános és kötelező megyei tanítótestületek szervezése s az egyetemes tanitógyűlések állandósítása által. Előadó Bánfi Alajos ur (Sümegh) 11. Indítványok tárgyalása. E közgyűlésre az egyesület rendes és párti ló tagjait, valamint a tauügy barátait tisztelettel meghívja Udvardy Ignác megyei tantestületi elnök. Felhívás Zalamegye tanítóihoz. Felkéretnek mindazon kartársak és tanügybarátok, akik a f. é. julius hó 15 én Siimeghen tartandó megyei tanitógyűlésen résztvenni óhajtanak, hogy ebbeli szándékukat Könnye József járásköri elnöknél minélelőbb bejelenteni szíveskedjenek. A kik ezt elmulasztják, ingyen szállásra igényt nem tarthatnak. A inegérkezők szállásjegyüket az elemi fiúiskola igazgatói irodájában átvehetik. Sümegli, | 1890. jul. 2. A rendezőség. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést : Lendvay József kir. pénzügyőri biztos és neje Lendvay Józsefné szül. Buchberger Erzsébet íájdalomtelt szívvel jelentik szeretett édes a.iyja, illetve napának özvegy Lendvay Jánosné szül. Kiss Annának folyó évi julius hó 3-án élte 82-ik évében, végelgyengülés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A boldogulnak hűlt tetemei folyó hó 4-én d. u. 5 órakor Zala-Egerszegen fognak a róm. kath. szertartás szerint beszenteltetni, — és Keszthelyre szállíttatván, e hó 5-én d. u. 5 órakor fognak a Szent-Miklósról nevezett sírkertben örök nyugalomra tétetni; — az engesztela szentmise pedig folyó hó 7-én d. e. 8 órakor fog a keszthelyi róm. kath. plébánia templomban az Urnák bemutattatni. Zala-Egerszeg, 1890. évi julius hó 3-án Béke hamvaira! Kinevezes. Főispán Őméltósága a lemondás folytán inegürsedett pacsai utbiztosi állásra Trsztyánszky Lajost s a zala-egerszegi szolgabírói hivatalnál közgyűlési határozattal rendszeresített díjnoki állásra Tóth Károlyt nevezte ki. Köszönet nyilvánítás. A zala-mihályfai közs. iskolának a f. évi junius hó 27-én megtartott népes zárvizsgáján a szegény és szorgalmas tanulók közt elnöklő Forintos Kálmán úr a boldog emlékű Bessenyey Ernő alapja kamatait kiosztotta. Ezen kívül ugyan ily tanulók jutalmazására Simon Ferencné Őnagysága és Simon Dezső úr is pénz és ruhanemű ajándékokat adtak. — Legyen az elhúnyt nemes szívnek emléke áldva örökké; az élő kegyes adakozóknak pedig az iskola nevében ez uton is köszöneteit mond az iskola igazgatója Tóth Lajos. A balatonfüredi fürdőt a szerkesztőségünkhöz beküldött 5-ik számú értesítő szerint junius hó 24-ig bezárólag 240 vendég látogatta. Veletlen szerencsétlenség. Múlt hó 23-án Hozensteiner János garabouc; lakosnak János nevű 14 éves fia, a garabonci uradalmi szántóföldön a földhenger által elgázoltatván, nyomban meghalt. Vizbefult. Kálmán József szentgyörgyi gulyás 2'/

2 éves gyermeke mult hó 22-én délutáu anyja elfoglaltságát felhasználván, az udvaron lévő kúthoz ment s véletlenül bele esett s mire észrevotték, már megfulladott. Vonatkisiklas. F. hó 3án a Csáktornya-ukki helyi érdekű vasúton Szepetknél vonatkisiklás volt. A kavicsot szállító vonat előtt a váltót Szepetken nem jól igazították be, minek folytán négy kocsi kisiklott s ott a sínek elgörbültek, a fatalpak hasznavehetetlenné váltak úgy, hogy új talpakat és síneket kellett a kisiklás helyén alkalmazni. Uj tragya gyárak. Mint értesülünk, a teme?vári és aradi „Saxl testvérek" cég, legközelebb Nagyváradon és Szegeden is egy-egy trágya gyárat állit fel. Örvendetes jelenség a cég jó gyártmányaira, hogy dacára régibb két gyára tekintélyes készleteinek, további menynyiségre is elegendő vevőkre akad, tekintet nélkül az ujabb időben felszaporodó verseny trágya gyárakra. Félmilliós bukás. Frommer A. Hermán budapesti magkereskedő tudvalevőleg beszüntette fizetéseit. A 600,000 frtot meghaladó adósságokkal szemben a vagyont képező 180,000 frt nagyrészt ingatlanokból áll, melyekre első sorban egy hitelező van betáblázva. A többi, majdnem félmilliót megközelitő adósság fedezetére a cég oly egyességet ajánl, melyet a hitelezők határozottan visszautasítanak; a kiegyezés tehát nagyon kétségessé vált. Vasúti menetrend. Szent-Ivánról N.-Kanizsa felé indul 5 óra 56 perekor reggel (vegyes vonat), 12 óra 30 perckor délután, 8 óra 55 perckor este, 2 óra 32 erekor éjjel. Szombathely felé indul 8 óra 28 perckor éggel, 3 óra 32 perckor délután, 1 óra 48 perckor éjjel. „Magyar irok élete és munkai" cimén id. Szinnyeí József, a nemzeti muzeum hirlapkönyvtár őre, magyarországi irók és mint látjuk, az irogatók bio- és bibliographiáját adja ki betűrendben. Eddig megjelent 3 tüzet, s ezekben már 840 iró van megörökítve. (Lesz 3000 en felül.) Zalavárm. születésű eddig 10 van bent, 9 pedig olyan, a kik a megye területén élnek, lletőleg működtek ugyan, de nem itt látták meg először az Isten napját. Zalában születtek: Alszeghy János, jelenleg n.-szombati keresk. isk. igazgató, született Alsó-Lendván, Anerle József, kath. pap, szül. Sümeghen; Asboth Lajos, 1848/49-ben honvédtábornok, szül. Keszthelyen; Babics János, stridói származású, Habos Pál m. kir. testőr, szül. Kozma-Dombján; Babos Kálmán, curiai tanácselnök, szül. Kozma Dombján: Bacsányi János, szül. Tapolczán; Bakos Mihály, orvos sebésztudor, szül. Káptalanfán; Bálinth Antal, piarista, szül. Zala Egerszegen; Balogh Alajos ügyvéd, szül. Sümegen. Nem itt születtek, de Zalában élnek, illet, voltak : Altmann Mór, Ádám István, Angyalffy Mátyás, Árvay Gergely, Árvay István Ásbótli János, Babócsai József, Bajesay Mihály és Bálás Árpád. Szinuyei igyekezete, szorgalma, főkép pontossága bámulatba ejti az embert. Nemcsak életrajzokat ad, hanem minden iró után azt is oda jegyzi : mely műben találni az illetőről vagy munkájáról valamit és többet? Ennélfogva az irodalom tanulmányozójának kalauzul : szolgál. Mivel negyedévenkint csak egy füzet jelenik meg, s egy-egynek ára csak 50 kr., (megrendelhető bármely könyvkereskedésben,) könnyen megszerezheti minden művelt ember. Melegen ajánljuk különösen a zalai tollforgatók figyelmébe s reméljük, hogy élet- és irodalmi adataik beküldésével hozzájárulnak a zalai irók koszorúja teljessé tételéhez. A 3. füzet Balogh Pállal végződik, tehát a B. és C. kezdőbetűs nevü Íróink siessenek adataik beküldésével, nehogy kimaradjanak a betűsorból. Az álszerénységgel félre! Az ilyen dolgon iró-embernek át kel! esni, akár van kedvére, akár nincs; ez kötelesség.