Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 1-26. szám)

1890-02-16 / 7. szám

Olvastatott az 1889-ik évi márczius hó 10-én tar tott évi rendes közgyűlés jegyzőkönyve, melyet a köz gyűlés jóváhagyólag tudomásul vett. Ezek után PöltzPál ipartestületi jegyző felolvasta az ipartestület 1889-ik évi működéséről szóló s általa egybeállított évi jelentést. " A nagy gonddal egybeállított s az ipartestület 188J. évi működését oly kimerítően feltüntető s a közgyűlés által helyeslőleg tudomásul vett évi jel ntés szerint az ipartestületnek a lefolyt évben 370 tagja volt, mely­létszámból részint elhalálozás, részint elköltözés, vagy iparának felhagyása következtében töröltetett 56 s így az év végén maradt 314. A segédekről vezetett nyilván tartás szerint az 1889 ik évben munkában állott 693 segéd, eltávozott 336 s így az év végén alkalmazásban állott 357. A tanonc-lajstromban nyilvántartatott a lefolyt | évben 303 tanonc; felszabadult 48, szerződés felbontása következtében töröltetett 54 s így a tanoncok létszáma jelenleg 201. Munkakönyv kiállíttatott a lefolyt évben 68, ideiglenes igazolvány 6. Az ipartestület ügyforgalma az 1889 ik évben 342, míg a továbbított hivatalos le- i vélek száma 197 volt. Az ipartestület könytára áll 662 J kötet magyar és 261 kötet német s így összesen 923 í kötet műből. A könyvtárt használó tagok száma 41, j kik a lefolyt évben 2132 kötet könyvet vettek ki ol- [ vasás végett. Az ipartestületi könyvtár alap vagyona a j felsorolt könyveken kivül 90 frt és 04 kr. készpénzből áll. I Az ipartestület elöljárósága a lefolyt évben 10 rendes : és egy rendkívüli ülést tartott, ezenkívül tartatott egy rendkiviili közgyűlés, melyben kizárólag Unterberger Ferencz-féle alapítvány ügye tárgyaltatott. A békéltető­bizottság az 1889-ik évben 12 ülést tartott, melyekben részint a beérkezett 4 rendbeli panasz intéztetett el, részint pedig az iparossegédek segély-pénztárának alap szabályai tárgyaltattak. Ipartestületünk beléletében két­ség kivül korszakot alkatónak mondható ama nevezetes körülmény, hogy Unterberger Ferencz, Keszthely város e nemes gondolkozású polgára, fenkelt szellemétől búz­díttatva, 10,000 forintos alapítványt tett le készpénzben idősb Reisclil Venczel, Keszthely város ez idei bírója kezére, oly határozott kijelentéssel, hogy ezen összeg kamataiból — halála után — oly elszegényedett s se gélyt tényleg megérdemlő iparosok segélyeztessenek, akik az ipartestületnek tagjai s nem saját hibájokból jutottak sanyarú anyagi helyzetbe. A nemeslelkü ada­kozó egyidejűleg ezen 10,000 forintos alapítványának gyarapításáról is gondoskodott, amennyiben az alapító levele tanúsága szerint végrendeletében akként intéz­kedett, hogy elhalálozása esetében vagyonának 4 , ,-ed része ezen alapítványhoz csatoltass k. Ipartestületünk elöljárósága a kegyes alapító érdemének kellő módon leendő méltatása tekintetéből 1889 ik évi deczember hó 22-ik napjára rendkívüli közgyűlést luvott egybe, mely alkalommal Unterberger Ferencz az elöljáróság indítvá­nyára az ipartestület dísztagjává megválasztatott s egy­szersmint az elöljáróság megbízatott, hogy a nagylelkű alapító arcképét életnagyságú mell képben lefestesse s ünnepélyes leleplezéséről intézkedjék. Egyidejűleg tudo mására hozzuk a t. közgyűlésnek, miszerint ipartestü­letünk kebelében az iparos-segédek segélypénztára ,,A keszthelyi ipartestületi segédek segélypénztár és önképző egylete" cím alatt megalakult s alapszabályai 1889-ik december hó 8-án a magas minisztériumhoz jóváhagyás végett telterjesztettek. Az évi jelentés tudomásul vétele után jegyző elő­terjesztette az 1889-ik évi pénztári számadásokat. A közgyűlés a beterjesztett s a számvevőség által felülvizsgált s teljesen kifogástalannak talált pénztári számadásokat, melyek szerint az 1889. évi bevétel 562 frt 66 kr., az összes kiadás 417 frt 87 kr. s így a fén­maradt tiszta jövedelem 144 frt 79 krt tesE, tudomásul vette s a számvevőség jelentésében foglalt javaslat alap­ján megbizta az elöljáróságot, hogy Reisclil József pénz tárosnak a felmeutvényt a közgyűlés köszönet nyilvá­nítása mellett adja ki. Ezután elnök saját maga s az elöljáróság nevében is köszönetet mond a közgyűlésnek a lefolyt évben benne és tisztviselő társaiban helyezett bizalomért s tiszt gégéről leköszön. A közgyűlés Nagy István kor elnök elnöklete alatt elnökké, általános lelkesedés mellett újból Luperszbek Sándort választotta meg; ki az érte küldött bizottság meghivására megjelenvén, köszönetet mondott a benne helyezett bizalomért, az elnökséget azon Ígéret nek nyil­vánítása mellett fogadta el, hogy tőle telhetőleg oda fo" működni, miszerint az ipartestület érdekeit minden te­kintetben előmozdíthassa. Elől járósági rendes tagokul megválasztattak; Buch­berger Gusztáv, Fülöp Antal, Veháp Lajos, Zitterbarth Kálmán, Oppel Károly, Scheiner Henrik, idősb Szabó János, Nemvirth Gábor, Hermán Lajos, Iíierchs József, Nagy István, Molnár Albert. Póttagokká: Salamon' János, Farkas László, Fintér József, idősb Neiger Károly, Braun Rudolf és Gerstl Károly. Számvevőkké: Fizáry Alajos, Szieder Kálmán és Ilofraan Arnold választattak meg. O j A közgyűlés az 1889 ik évi költségelőirányzatot, mely szerint a bevétel 819 Irt 79 kr., a kiadás 620 írt 33 kr. s így a remélhető tiszta jövedelem 199 frt 46 krt' tesz ki, tudomásul vette. A közgyűlés végül általános helyesléssel fogadta azon indítványt, hogy az ország különböző faluiban tar- I tat ni szokott búcsú-vásárok beszüntetése ügyében a • mozgalmat indítsa meg s megbizta ennek kivitelével s a társtestületekkel is leendő közlésével az elöljáróságot. A közgyűlés befejeztével azonnal megtartott elől­járósági ülésben elnök szívélyesen üdvözölte az ipartes­tület újonnan megválasztott elöljáróságát s felhívta őket az alelnök és pénztárnok megválasztására. E felhivás folytán alelnökké Nagy István, pénz­tárnokká pedig Buehberger Gusztáv egyhangúlag meg­választatott. Az elől járósági elnök azon jelentése folytán, hogy Unterberger Ferencz az ipartestület dísztagjáuak olajfestésü arcképe már elkészült, a kép ünnepélyes le­leplezését február hó 22-ik napjának esti 7 órájára tűzte ki s egyszersmind elhatározta, hogy a leleplezés alkalmával nemesszivü alapítója tiszteletére társas va­csorát rendez. A zala-egerszegi takarékpénztár. A zalaegerszegi takarékpénztár, városunk ezen szép virágzásnak örvendő pénzintézete, legközelebb bo­csátotta ki 21-ik üzletévi zárszámadását, mely az elnöki, felügyelő bizottsági jelentést, az évi mérleget s a jöve­delmi kimutatást tartalmazza. Ezen adatok alapján az intézet 1889-ik évi mű­ködését a következőkben ismertetjük : Az elnöki jelentés meleg hangon emlékezik meg az egyesület elhunyt buzgó elnökéről, dr. Graner Mihály­ról. Méltatja az egyesület ügyeinek vezetésében kifejtett közhasznú és fáradbatlan tevékeuységét, a fényes ered ményt, melyet az intézet az ő bölcs vezetése alatt fel- , mutatott s indítványozza, hogy elhunyta felett a köz­gyűlés jegyzőkönyvileg fejezi ki mélyen érzett fájdalmát s hogy arcképe az intézet számára megszereztessék, hogy ez által is tiszteletüknek és hervadhatlan érdemei iránt hálás emlékezetüknek maradandó kifejezést adja­nak. Megemlékezik kegyelettel a jelentés Boschán Emil igazgatósági tagról is, kit a lefolyt évben az egyesület , szintén elveszített s ki több éven át volt az igazgató- I ságnak tevékeny tagja s a veszteség felett jegyzőköny­vileg kéri kifejeztetni a közgyűlés fájdalmát. A jelentés áttér ezután az üzleti tevékenységre. Hangsúlyozza, hogy az elért eredmény nem áll arányban a forgalom terjedelmével, melynek egyik oka a betétek túlszapo­rodásában keresendő. Míg ugyanis ezen szaporulat a közönségnek az intézet iránt mind jobban megerősödő bizalmát jelenti, más részről a tőkék elhelyezésében inkább a biztonságra, mint a jövedelmezésre súlyt fek­tető igazgatóságot azon kényszerhelyzetbe hozta, hogy a betétek egy részét jóliirü intézeteknél kellett az inté­zet által betevőinek fizetettnél kisebb kamatláb mellett gyümölcsöztetés végett elhelyeznie és szilárd zálogleve­lekbe és állampapírokba fektetni. A másik ok pedig ott található, hogy az építkezésbe befektetett tőke júli­ustól kezdve kamatot nem hozott. Az üzlet főbb mozzanatait a jelentés következők­ben tünteti fel: Betétek: 1888. végén volt 889.070 frt 96 kr., ehhez jött 1889-ben 552.784 frt 09 kr., tőkésített kamat 24.975 frt, összesen 1,436.830 frt 05 kr., visszafizette­tett év közben 428.151 frt 08 kr., maradt év végén 1,008.678 frt 97 kr. Emelkedés: 149.608 frt 01 kr. Váltók: év végén 670.o64 frt 61 kr., év közben leszámítolta tott 2,421.374 frt 90 kr., összesen 3,091.939 frt 51 kr., beváltatott 2,423.075 frt 47 kr., maradt év vé­gén 668.864 frt 04 kr. Csökkenés: 1.700 frt 57 kr. Jelzálog kölcsönök: év végén volt 223.979 frt, év közben kiadatott 19.950 frt, összesen 243.929 frt, vissza­fizettetett 14.133 frt, maradt év végén 229.796 frt. Em elkedés: 5817. Eló'leg kölcsön: év végén ki volt adva 14.870 frt, év közben kiadatott 14.645 frt, összesen 29.515 frt, visszafizettetett 21.873 frt, maradt év végén 7.642 frt. Csökkenés: 7.228 frt. Folyó számlán volt 3.535 frt 77 kr., év közben elhelyeztetett 350.881 frt 92 kr., összesen 354.417 frt 69 kr., visszafizettetett 213.329 frt 96 kr., maradt pénz­intézeteknél elhelyezve 141.087 frt 73 kr. Emelkedés: 137.551 frt 96 kr. Értékpapír volt 41.651 frt, év közben vásárolta­tott 111.927 frt 10 kr., összesen 155.578 frt 10 kr., eladatott 60.650 írt 57 kr., állomány az év végén 94.927 frt 53 kr. Emelkedés: 53.276 frt 53 kr. Pénztár forgalom: készpénz maradvány 20.316 frt 54 kr., évi bevétel 3,421.488 frt 76 kr., összesen 3,441.805 frt 30 kr.. év közben kiadás 3,405.587 frt 12 kr., pénz­maradvány év végén 36.218 frt 18 kr. Az 11.353 frt 05 r. tiszta nyereményből minden részvényre kamatok fejében 12 frt, osztalék lejében 37 frt s összesen 49 irtot javasol a jelentés, a jótékony célokra eső 482 frt 50 krból pedig a zala-egerszegi kisdedóvodának 81 frt 75 kr., a zala egerszegi nőegy­letnek 75 írt, tűzoltó-egyletnek 50 frt, közkórháznak felszerelésre 50 frt, a karácsonyfa, Chanuka, kenyér és betegsegélyező egyleteknek 30-30 frtot, a vörös-kereszt egyletnek, alsófokú kereskedelmi iskolának, iparos tanon­cok ösztönd.jára, iparos ifjak betegsegélyező egyesületé nek 20-20 frtot, a polgári iskolai önképző kör segély­egyesületének 10 frtot s év közben kiadatott 15 frt 75 kr. Végül a jelentés szól az építkezésről s félemlíti, hogy az építkezés alatt a közgyülésileg megbízott Schadí tanár oly módosítást ajánlott, hogy az új háznál még felépítendő másik rész a Flóriáu kép felé kiterjesztessék s a főtérre eső részén boltok s a bérlők részére szük­séges lakrészek építtessenek, melyeknek célszerűségét, úgy szintén jövedelmezőségét az igazgatóság belátván, nevezett tanárt megbizta, hogy ilyetén tervet és költség vetést készítsen, aki is e megbizatásnak megfelelvén, a tervezetet azzal mutatja be a közgyűlésnek, hogy a cél­szerű tervet elfogadni s az építkezésnek tavaszszai meg­kezdését elhatározni szíveskedjék. A mérleg a következő adatokat tartalmazza: Vayyon: készpénz 36.218 frt 28 kr., váltó tárca 668.864 frt 04 kr., jelzálog kölcsönök 229.796 frt, elő leg 7642 rt, folyó számla adósok 141.087 frt 73 kr., értékpapírok 94Í927 frt 53 kr., ezek iiiggő kamatai 1.235 frt 25 kr., szelvények 267 frt, aranypénzek 555 frt 60 kr.. iutézeti ház 10 a/ n levonással 21.315 frt 70 kr., építkezési számla 22.642 frt 98 kr., birtok vételár 61 frt 67 kr., felszerelés 573 frt 20 kr., a helyi érdekű vasútra befizetett I. részlet 2500 frt, hátralékos kama­tok 4522 frt 65 kr., összesen 1,232.209 frt 53 kr. Teher: részvénytőke 40.000 frt, 6 l l'„-os kamata 2.400 frt., nyugdíj alap 26.310 írt 41 kr., tartalék alap 14.481 frt 73 kr., vasút alap 1.263 frt 45 kr., köz­hasznú célú alap 3226 frt 17 kr., különleges tartalék alap 820 frt 64 kr., betétek 1,008.678 frt 97 kr., ezek után tőkésített kamat 20.543 frt 12 kr., betét kamat 10" ,,-os adó 2.054 frt 31 kr., folyó számla hitelezők 93.476 frt 52 kr., átmeneti kamatok 7.601 frt 16 kr., egyenleg, mint tiszta jövedelem 11.353 frt 05 kr., összesen 1,232.209 frt 53 kr. Helyi, megyei és vegyes hirek. A zala-egerszegi kassino thea estélye, melyet f. hó 10-én rendezett, fényesen sikerült s a mulatság '/ 44-ig tartott. Jelen voltak: özv. dr. Arvay Istvánné, üsesz­nák Sándorné, Gózony Lászlóné, Hajik Istvánné, dr. Isoo Jánosné, Lányi Kálmánné, dr. Ruzsicska [Kálmánné, Skublics Jenőné, Skublics Zsigmondué, özv. Sturm György né, Svastits Benóné, Szávoszt Kálmánné, Thassy Lajosné (Letenye), Trsztyánszky Ödönné, Csillagh Sarolta, liotreiter Jolán (Keszthely), Koller Ilona (Pápa), • Müller Mariska, Skublics nővérek, Svastits Zseni, Szládovits Mariska (Boldogfa), úrhölgyek. Tiszteletbeli varmegyei tisztviselők kinevezése. A február havi törvényhatósági közgyűlésen bejelente­tett, hogy főispán Őméltósága törvény adta jogánál fogva a mult évi 17-én megtartott általái os tisztújítás alkalmából vármegyei tisz;eletbeli tisztviselőidül a következőket méltóztatott kinevezni, illetve, mint előbb kinevezetteket újból megerősíteni: tiszteletbeli főjegy­zőül: Hanty Károly megyei levéltárnokot, Botfy Lajos megyei 1. aljegyzőt; tiszteletbeli toorvosúl : dr. Szeke­res Józsit nagy kanizsai közkórházi főorvost, dr. Háry István zala-egerszegi, dr. Beszedits Ede tapolczai, dr. Krasovecz Ignác csáktornyai járásorvost, dr. Schreier Lajos nagy-kanizsai gyakorló orvost, dr. Fischer Ignác sümegi körorvost. A balatoni gözhajózas támogatására a déli vasút igazgatósága tízezer íorintot bocsátott rendelkezésre azon feltétellel, ha a hajózási társaság igazgatósága által szövegezett és Zala-, Veszprém- és Somogymegyék or­szággyűlési képviselői által pártolt emlékiratban foglal­tak betartatnak, illetőleg ha az egész Balaton hajózása biztosíttatik. Örömmel veszünk tudomást a déli vasút igazgatóságának ezen adományáról, mely annak bizony­ságáú) szolgál, hogy a déli vasúttársaság helyesen fogja fel úgy a saját, mint a parti vidék érdekeit akkor, midőn a szép magyar tenger emelését áldozatkészséggel is elősegíteni törekszik. Athelyezes. O felsége Stransz Lajos tapolczai já­rásbirósági albirónak a zala-egerszegi járásbírósághoz kért áthelyezését jóváhagyta. Kinevezes. O felsége a m. kir. igazságügy miniszter előterjesztésére Nádasdy Aladár zala-egerszegi kir. tör­vényszéki jegyzőt a tapolczai kir. járásbírósághoz al­biróvá nevezte ki. Köszönetnyilvánítás. F. V. őméltósága a napok­ban a zala-egerszegi uőegyletnek öt forintot volt szives adományozni, mely kegyes adományért ez uton mond az egyesület nevében hálás köszönetet Rosenberg Henri ette elnök. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést: Alul­írottak a maguk, úgy a széleskörű rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik forrón szeretett édes atyjuk, nagyatyjuk és dédatyjának : idősb Szidnay Antal urnák folyó 1890. évi február hó 9-én esti 6 órakor, élte 83. évében, a haldoklók szentségének ájtatos felvé­tele után történt gyászos elhunytát. A boldogult hfllt tetemei folyó évi február hó 11-én délután 3 órakor fognak a helybeli sírkertben örök nyugalomra tétetni; — az engesztelő szentmise-áldozat pedig ugyan e hó 11-én reggeli 8 órakor fog a helybeli plébánia templom ban a megboldogult lelki üdvéért a Mindenhatónak bemutattatni. Béke lengjeu porai felett! Szidnay Antal, Szidnay Karol in térj. Martinék Istvánné, Szidnay Fáni gyermekei. Martinék István veje, Paukovics Olga dédunokája. Kelemen Hermin férj. Paukovics Mihályné, Martinék Mariska, Martinék Lajos, Martinék Ferenc unokái. Közgyűlés. A zala-egerszegi kereskedő ifjak ön­képző egylete f. hó 13-án közgyűlést tartott, mely alka­lommal az eddig igeiglenesen betöltött pénztárnoki tisztségre YVienberger Jakab választatott meg. -— Ugyan­ezen alkalommal dr. Hajós Ignác ügyvéd az egyesüle­tet célja elérésében segítendő, felajánlotta hogy heten­kint egyszer a váltó és kereskedelmi jogból a rendes tagok számára ingyenes előadást tart, Breisach Sámuel könyvkereskedő pedig az egyesület könyvtára részére több művet ajánlott fel. Tarsasköri estély. A keszthelyi társaskör folyó hó 1 1-én saját helyiségében, a kör tagjai és ezek csa­ládjai számára estélyt rendezett. Az estélyt társas-vacsora nyitotta meg; Farkas M. elnök, Kőváry K. és dr. Neumárk B. toasztokkal füszereszték a különben is ízletes ételeket, melyeket Varga vendéglős szolgált fel. Vacsora után éjfél után 2 óráig táncoltak. Ott voltak: Pap Sándorné, Hegedűs Béláné, dr. Csauády Gusztávné, Trsztyánszky Lajosné, Tantossy Sándorné, Bendekovics I'istáné, Horváth Károlyné, Bíró Józsefné, Károlyi Zsófi, Horváth Blanka, Biró Ilonka, Körmendy lika stb. úrnők­Ez volt az első ezidei farsangi estély, folytatása követ, kezik. A Zalamegyei községi és körjegyzők egylete f. hó 22-én d. e. 10 órakor Zala-Egerszegen a városház tanácstermében rendki vüli közgyűlést tart. A közgyű­lés tárgyai: A községi közigazgatás államosítása s a községi jegyzők kinevezése tárgyában az országos köz­ponti jegyző egylet által kiküldött biszttság- által készí. tett „emlékirat" tárgyalása. Egyéb, az elnökéghez f hó 18-ig beadandó indítványok tárgyalása. A zala-egerszegi kereskedő ifjak önképző eqylete f. hó 8-án tartotta felolvasássafegybekütött táncestélyét. A mostoha körülmények dacára, melyek miatt ezen estélyt két izben is cl kellett halasztani, igen sikerült­nek mondható. - A terem diszítését az ifjúság maga eszközölte és nem kölcsönkért dísz adta meg az estély-

Next

/
Thumbnails
Contents