Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 1-26. szám)

1890-01-19 / 3. szám

a közigazgatási bizottság által megválasztva; ökublics Gyula, Szabó Samu, Nagy Károly tőispánilag kinevezve. Áz 1876. évi VI. t.-c. 52. 53. §-ai értelmében az 1890 évre alakított fegyelmi választmány tagjai: Skub­lics Gyula, Eperjessy Sándor, Uáezky Kálmán, Gernya László, dr. Ruzsicska Kálmán, Lányi Kálmán. Áz 1879. évi XXXI. t. c. 26. §a értelmében alakított erdőrendészeti albizottság tagjai Cserfán Károly alispán elnöklete alatt Háczky Kálmán es Skublics István. . „ , t , ,, As 1879. évi XXXI. t.-c. 120. §-a értelmeben alakított erdei kihágási másodfokú biróság tagjai : Skub­lics István, Skublics Jenő, Háczky Kálmán, Farkas József, Koller István, Szabó Samu, dr. Gyümörey V' nC e" • , , 1 M Hl II " A pótadó kivetése ellen való felszólamlások elbí­rálására hivatott bizottság tagjai: Eperjessy Sándor, dr. Gyömörey Vince, Skublics István, Szabó Samu. A zala-egerszegi és nagy-kaniszai börtönökre fel­ügyelő bizottság tagjai: Skublics István, Háczky Kál­mán, Eperjessy Sándor, Koller István. A zalaegerszegi járás főszolgabírója a boldogfai és alsó bagódi határok ütközésénél a vitenyédi patakon, mint élénk forgalmú községi uton levő Ilid építési költségeinek miként viselése tárgyában megtartott hely­szini tárgyalásról felvett jegyzőkönyvet beterjesztvén, mivel a jegyzőkönyv tanúsága szerint a kérdéses hidat Boldogfa, Vitenyéd és Alsó-Bagod községek közlekedési eszközül használják: tebát a híd 157 fr. 74 kr. építési költségének viseléséhez, valamint a híd fentartásához mind három község és pedig Boldogfa V„ Vitenyéd és Alsó-Bagod községek pedig egyenként 1 , —'/i részben hozzájárulni köteleztetnek. Karroacs község több adót fizető polgárának az adókönyvecskéknek a főkönyvvel leendő összehason­lítása tárgyában benyújtott folyamodványa a pénz­iigyigazgatóságnak azzal adatik ki, hogy egyik kikül­döttjével, úgy a járási főszolgabíróval egy lehetőleg mielőbb kitűzendő napon folyamodó község adókönyvecs­kéit vizsgáltassa meg s a felmerülendőkhöz képest intézkedjék s annak idején eljárásáról tegyen jelentést. Delejes község határában az úgj nevezett alispáni nagy híd helyreállítására vonatkozólag a csoportosítandó községek megjelölése és az építési költségekhez az érdekeltségnek minő arányban való hozzájárulási köte­lezettségének javaslatba hozatala végett a közigazga­tási bizottság Vrancsics Károly járási főszolgabírót és Lányi Kálmán építészeti hivatali főnököt azzal küldi ki, hogy eljárásukról tegyenek mielőbb jelentést. Döbrécze kösség saját kérelméhez képest a kis­gürbői postahivatal forgalmi kerületéből a zala-mihály faiéba osztatott be. Előterjesztetett a zalamegyei gazdasági egyesü­letnek a zalamegyei Bilatonmellék phylloxera lepte vi­dékén meghonosítandó termelési és iparágak iránt be­nyújtott javaslata. A javaslatot a közigazgatási bizott­ság a földmivelésögyi miniszterhez felterjeszti. A közigazgatási bizottság a szolgabiróságok utján a községeket feihivja, hogy a hullaházak hozzassanak rendbe, egyúttal most tél idején a községek jégvermei­ket kellő jéggel lássák el. Tekintve, hogy B.azsi község körjegyzői székhely, a közigazgatási bizottság a minisztériumot megkeresi, hogy itt a közszolgái; t érdekében a postahivatal to­vábbra is lartassék fenn. Az építészeti hivatal főnökének előterjesztése sze­rint a megye területén levő 205 gőzkazán közül az 1889. évben 3(5 darab vizpróba alá vétetett, 154 pedig megszemléltetett, 15 azért nem lett megszemlélve, mert a vizsgálati körút alkalmával más helyen voltak. Tekintve, hogy az állam építészeti hivatal lét­száma egy gyei kevesebb s a jelenlegi létszám mellett nevezett hivatal a közszolgálat érdekének megtelelni nem képes: a közigazgatási bizottság feliratilag megkeresi a minisztériumot, hogy az építészeti hivatalhoz még egy mérnököt kinevezni szíveskedjék. Tekintve, hogy a hadmentességi díj kivetése, vala­mint beszedése körül nagy zavar szokott felmerülni, az alispán indítványára a közigazgatási bizottság a pénzügy igazgatót megbizta azzal, hogy ezen ügyet tüzetesen tanulmányozván, egy, raindenre'kiterjedő javas­latot terjeszszen a közigazgatási bizottság elé. Csács- Bozsok községnek a regálé jog bérbevétele tárgyában benyújtott felebbezése a vonatkozatos iratok­kal együtt illetékes intézkedés céljából a pénzügyminisz­tériumhoz fel terjesztetik. A kir. tanfelügyelő havi jelentése szerint a vallás­és közoktatásügyi m. kir. miniszter a csáktornyai állami tanitókép zde tornacsarnokának felépítésére s a munkálat biztosítása céljából nyilvános árlejtés megtar­tását elrendelte. — A vallás- é> közoktatásügyi^ mi­niszter hajlandó levén a Csáktornyái iparos tanoncisko­lát a f. tanévben megfelelő összeggel segélyezni, az iskola szervezés; és mielőbbi megnyithatása ügyében a szükséges ínté/.kedések minden irányban megtétettek. — Ugyanezen idő-szakban a vallás- és közoktatásügyi miniszter a stridói áll. elemi iskolánál a szükséges újabb javítási munkálatokra 990 frtot engedélyezett. — A vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak az iparos tanonc iskolák igazolatlan mulasztásai megtorlása ügyé­ben igénybe veendő felfolyaraodásokat felelőssé" mel­lett elrendelő 1S89. évi 43.171 számú rendelete a vár­megye összes iparos tanonciskolái igazgatóinak illetve ezen iskolák felügyelő bizottságainak ezen időszakban megk tilde tett. — A pacsai járás főszolgabirája Boda Gyula szent péteruri, Szlotta Alajos padári tanítókifize­tése hátrálékai ügyében a kellő intézkedést megtette. — A kir. tanfelügyelő ez időszakban résztvett a ságodi r. k. iskola dologi viszonyainak rendezése céljából a kerületi esperes és a járási főszolgabíró által egybehitt hitközségi értekezleten, valamint Nagy-Kanizsán a köz­igazgatási bizottság áltál elrendelt, de még be nem lejezett vizsgálaton. — Meglátogatta a zala-egerszegi polgári fiú, a vele kapcsolatos középkereskedelmi isko lát, polgári leányiskolát, az elemi fiú- és leányosztályo kat. az°alsó fokú kereskedelmi iskolát s az iparos ta­nonc iskolákat. — Az alsó-muraközi esperességtol ezen időszakban érkezett értesítés értelmében Alsó-Dombo­rún a község elöljárósága a 4-ik, Szent-Márián a köz­sé<* elöljárósága a 3-ik tanítói állomás szervezését e tavaszra kitűzte, Nagy-Lengyel község elöljárósága pe­dig iskolája új helyiségének e tavaszon felépítését be­jelentette. Nagy Károly keszthelyi polgári és Vugrincsics Ferenc orehovesáki áll. el. iskolai tanítóknak első ötöd­éves korpótlék elnyerése tárgyában benyújtott kérvé­nyeik, valamint a csabrendeki áll. elemi és a zánkai áll. segélyzett községi iskolák 1889 90 ik tanévi költség­vetései a minisztériumhoz pártolólag felterjesztetnek. György József zánkai tanító beterjesztetett dij­levelét a közigazgatási bizottság megerősítette. Alsó-llráscsán község azon kérelmével, hogy ísko­lailag Turcsiscse helyett Tüske Szent Györgyhöz esatol­tassék, a minisztérium által elutasíttatott. Az árvaszéki elnök jelentése szerint az árvaszék 1889-ik évi ügyforgalmát illetőleg 1889. január l-én hátralék volt 1631, az egész év folytán beérkezett 30.596 s így elintézés alá került 32.228 ügydarab, melyből elintéztetett 29.497 s így 1890. január hó l-én maradt hátralék 2.731 ügydarab. Az irodai ügyforgal­mat illetőleg 1889. év január l-én volt hátralék 763, 1889. évben beérkezett 29.530, összesen 30.293 ügy­darab, melyből 1890. évben leirtak és expediáltak 29.bll ügydarabot s így 1890. év január 1 én maradt hátralék 782 darab. A pénzügyigazgató jelentése szérint december hó­napban 2.781 birtok változási eset jelentetett be a jegyzőségek részéről. Ezekből az egyéni birtokivekei) keresztül vezettetett 2.673, hátralékban maradt 108 eset. Az 1889. év folyamán keresztül összesen 11.046 bir­tokváltozás állott be, melyekből 10.661 a birtokiveken keresztül vezettetett, mig 385 eset a i. 1890 ik évre maradt. A kir. pénziigyigazgató jelentése szerint az évi adó befizetési eredmény az 1889-ik évben a megelőző évi­hez képest egyenes adókban, szőlődézsmaválisági díjak­ban, bélyeg- és jogilletékekben, bor- hus, cukor- és sör fogyasztási adókban 70.045 frt 25 l ; 2 krral kedve­zőbb, ellenben had mentességi dijakban és illeték egyén érték tartozásokban 6.194 frt 67 krral kedvezőtlenebb. Az ezen adónemekben mutatkozó hátralék tesz összesen 2.685.335 frt 78'/., krt; amennyiben a hátrálék 1888. végével 2,657.755 frt 32 krt tett, a jelenlegi állapot 27.580 frt 46' 2 krral hátramaradást tüntet tel. A le folyt 1889. évben előirt és essedékessé váll tartozások egy évi összege 2.914.355 fit 05 krt tett. Ezen tarto­zások cimén beszedetett 2.886.774 fri 58'/ 2 kr; a hátra­maradás eszerint 27 Ő80 frt 46' 2 kr. melylyel a hátra­lék a lefolyt évben szaporodott. A zaia-egerszegi ipartestület közgyűlésé. A zala-egerszegi ipartestület évi rendes közgyű­lését Somody Sándor ipartestületi alelnök elnöklete alatt f. hó 12-én tartotta a polgári iskola rajztermében. Elnök az ülést megnyitván, felolvastatott s jóvá­hagyólag tudomásul vétetett a legutolsó ipartestületi közgyűlésről felvett jegyzőkönyv. Aranyos Gyula ipartestületi jegyző felolvasta az elnmlt 1889-ik évről szóló elnöki jelentést, mely szerint az ipartestületnek van jelenleg 375 rendes tagja. Ev közben eltávozott 19, meghalt 6, mesterségének abban­hagyása, vagy elszegényedés következtében töröltetett 38, az év folyamán új tag felvétetett 16. Az ipartestü­let vagyoni viszonyait illetőleg 1889-ik évben befolyt beiratási díjakból 91 ír., tagsági díjakból 114 fr., tanonc szerződésből 138 fr., tanonc bizonyítványokból 145 fr., segédek után 137 fr., 9") kr., vidéki láttamo­zás után 5 fr. 50 kr., rendkívüli bevételek 167 fr. 72 kr., 1888. évi pénztármaradvány 133 fr. 25 kr., s így a bevételek összege 970 fr. 92 kr., ez ellenében a kiadások összege 846 fr. 29 kr., s így a pénztármarad­vány 1890-re 124 fr. 63 kr. Az 1889-ik évben a kiadásokat a megelőző évekről fenmaradt számlák kiegyenlítése növelte. A tagsági hátrálékok 1888-ról 798 fr. 25 kr. 1889 ről 345 fr., összesen 1143 fr. 25 kr. Az 1890 ik évben 67 tanonc szegődött be, 53 felszabadult, jelen­leg alkalmazásban van 166 tanonc. Segédváltozás volt 179, munkában van jelenleg 174 bejelentett segéd. Panaszos ügy felvétetett 52, ezek közül 51 békés uton egyenlittetett ki s csak egy esetben hivatott egyb a békéltető bizottság. Az irodai ügykezelést illetőle; vidékre különféle megkeresésekre elküldetett 142 levél, helyben áttétetett az első fokú iparhatósághoz s a kir. tanfelügyelőséghez 91 levél. Az elnöki jelentés tudomásúl vétele után előter­jesztetett a számvizsgáló bizottság jelentése, mely sze­rint a számadást és a pénztárt rendben találta s a pénztárnoknak a felmentvény megadását javasolja. E jelentést a közgyűlés tudomásúl vette, s a pénztárnok nak a felmentvényt megadta. Az 1890 ik évre előterjesztetett a következő költségvetés: bevételek-. 375 rendes tag után tagsági díj 1 írtjával 375 fr., 65 tanonc szerződés díja 130 fr., 52 tanonc felszabadulási díja 156 fr., munkába való belépés utáni díj 40 fr., munkából való kilépés utáni díj 35 fr., munkakönyvek láttamozása után 7 fr., vi­déki láttamozásokért 4 fr., összesen 748 fr. Kiadások: elnök tiszteletdíja 100 fr., jegyző fizetése 250 fr., irodai lakbér 120 fr., pénztárnok tiszteletdíja 25 fr., szolga fizetése 150 fr., irodai szerek és nyomtatvá­nyok 50 fr., tűzi fára 15 fr., újságra 4 fr., összesen 714 fr., s így remélhető pénztármaradvány 33 fr. A közgyűlés a beterjesztett költségvetést változat­lanul cllogadta. Tekintve azonban, hogy az ipartestü­let rövid fenállása óta a tagsági díj hátrálékok 1143 fr. 2o krt tesznek, a közgyiilé.- az új elöljáróságot utasította, hogy a hátrálékok behajtása iránt az alap szabályok 9. § ában foglaltak értei mében szigorúan jár­jon el. Ezután elnök maga és tiszttársai nevében lekö szönvén, felkéri a közgyűlést az 'elnök, elöljárósági és számvizsgáló bizottsági tagok megválasztására s a vá­lasztás tartamára korelnök választásra. Erre korelnöknek egyhangúlag Siramer József választatott meg, ki az elnöki széket elfoglalván, fel hívja a közgyűlést a választás megejtésére. A közgyűlés elnöknek egyhangúlag Sin/mer Józse fet választotta meg, ki megköszönte a közgyűlés bizal­mát s Ígérte, hogy tőle telhetőleg iparkodik az egye­sület érdekében fáradozni. Elöljárósági tagoknak megválasztattak : Lónyay Pál, Szekeres István, Kovács István, Pauscha János, Lakatos János, Simon Ferenc, Holczer Ferenc, Mentes György, Stern Bernát, Pintér Gergely, Garay Miklós, Öszterreicher Sándor, Sipos János, Néinethy Ignác, Kraxner János, Baján János, Vörös Gyula, Dömötör József, Mitterer József, Dömötör Sándor, Fitos Károly, Stefánecz Józszef, Part Sindor, Somody Sándor. Pót tagok-. Hajmássy Gyula, Györe József, ifj Pittermann Károly, Puer István. A számvizsgáló bizottság tagjaivá megválasztattak : Nagy Károly, Kuramer Gyula, Hajmássy Gyula. A közgyűlés elhatározta, liogy az ipartestület kebelében betegsegélyző és temetkezési pénztárt léte­sít s az elöljáróságot megbizta, hogy ez érdemben alapszabály tervezetet készítsen s azt tárgyalás végett még az év folytán egy rendkívüli közgyűlés elé ter jeszsze. A jegyzőkönyv hitelesítésére Nagy Károly és Somody Sándor kérettek fel. A közgyűlés tárgysorozata kimeritve levén, el­nök az ülést bezárta. Sümegi levél. (Szilveszter éji reflexiók — a kaszinó közvacsorája — új liasinói helyiség — részvényes bál — egy elkész jubileuma — a nííegyletek működése — influenza - ­vasúti építkezések). Savanyú pessimisták, kik mindent homályos szem­üvegen keresztül szemlélni szeretnek, bizonyos előszere­tettel ragadnak meg minden alkalmat a világ semmi­ségének és múlandóságának feltűntetésére. A szilveszteri éj kétségkívül ilyen alkalom, csak­hogy akkor az emberek javarésze legkevésbbé sem helyezkedik a pessimisták álláspontjára s inkább rózsás várakozásokat fűznek a jövőhöz, remélve, hogy az el­fátyolozott Saisi kép egy bizonytalan új év alakjában mosolygó ajakkal fogja őket üdvözölni. Ily szempontból tekinthették a helybeli kaszinó tagjai is a dolgot, midőn kedélyes közvacsorával vettek búcsút az ó évtől és helyiségüktől, mely a helybeli nagy vendéglőben 29 éven át fennállott. Huszonkilencz év ! Mily tekintélyes idő ma napság, a mikor oly rohamosan élünk, a mikor minden tér- és időköz az epochalis találmányok folytán csalókává válik ; a mikor tartózkodási helyünket csaknem oly hamar vál­toztatjuk, mint a divatot, vagy politikai elveinket. Hátha még tekintetbe veszszíik, hogy kaszinónk már 1841 óta létezik s az ország legrégibb kaszinóinak egyike, a melynek alapítási történetéhez oly fényes név fűződik, mint a milyen Kisfaludy Sándoré, kinek mell­szobra díszlik úgy a kaszinóban, valamint a róla elne­vezett téren és a sírkertben is, hol a „Himfy szerelmé"­nek halhatatlan lantosa örök álmát aluszsza. Engedje azonban t. szerkesztő úr, hogy kaszinónk viselt dolgait, mely számos viszontagságon ment keresz­tül s a mely „megfogyva bár, de törve nem" még mai nap, mint nevezetes társadalmi tényező szerepel a mi kis városunkban, más alkalommal elmondjam. Foglal­kozzunk most inkább a jelennel, mely a t. olvasókra nézve nagyobb fontossággal bír. A hét eseménye bizo­nyára a folyó hó 1 1-én végbement s fényesen sikerült részvényes-bál volt, melyen kitűnően mulattak, fényes nappalig tiporva a táncterem sima parquettejét. Mindezek dacára azonban nem feledkeztünk meg ' 1 1 egy erdemes polgártársunkról, ki e napokban ülte meg születésének 70 ik évfordulóját. Hetven év bizonyára akárkinek életében, kinek a sors e kort elérni engedé, kimagasló mozzanatot képez, de annál nagyobb fontos­ságra emelkedik e tény, ha azt egy lelki pásztornál, ki egyúttal paedagogus is, konstatáljuk, mint a kinek magasztos működési köre egy egész községre kihat. Ezen ünnepelt ember pedig a mi derék rabbink és izr. hitoktatónk, Kronberger Jakab úr, ki testi és lelki üdeségben üdvözli azt a szép napot, melyet mások leg­nagyobbrészt testileg és lelkileg megtörve látnak. Szá­mos gratulánsa közt tisztelegtek nála a hitközség kép­viselő testületének összes tagjai, kiknek nevében Horvát Rezső tanár meleg szavakban tolmácsolta az ünnepelt, iránti érzelmeit. A gratulansok közül csaknem kifelej­tettem a helybeli izraelita nőegyletet, a moly a helybeli keresztény jótékony nőegylettel együtt iparkodik azon nemes célt elérni, a melyet maga elé kitűzött. Csak imént tetemes összeget fordítottak szegény iskolagyer­mekek íelruházására, ami a fázó kicsinyekre nézve —­az influenzás korban, melyben élünk, nem csekély jóté­temény ! Bizony, bizony, az influenza nálunk is van, a mely a nagy világtól való eizárkozottságunk dacára megtisz­telt bennünket látogatásával. Látszik, hogy e tekintetben is az általános nivellalás felé tartunk, mint más pl. a közlekedésünk terén is. 11a valaha a boldogult m. nyug. vasúthoz való csatlakozásunk csak piuin desideriumunk volt, a mely már egy éve, hogy megvalósult, úgy most egy rendszeres vasúti hálóval vesznek körül bennünket; az Ukk -Csáktornyai vasutat most is, a téli hideg dacára lázasan építik, a Sümeg—Tapolczai vonalt pedig tavasz kor kezdik építeni.

Next

/
Thumbnails
Contents