Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 1-26. szám)

1890-02-16 / 7. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1890. évi 7-ik számához. Ivei a városház k apus/.inéből átalakítandó bolti helyiséget Stern Berűát zala egerszegi lakosnak adta bérbe. Hosszas s élénk vita után a közgyűlés 19 szóval 17 ellenében a tanács határozatát jóváhagyta. Büehler Jakab kérelmére a közgyűlés megengedte, hogy az eddig is engedélyezett levezető vizí csatornáját a városházának udvara alatt továbbra is alkalmazhassa. Végül a közgyűlés Kovács Ferenc szíjgyártónak, Schwarcz Mór liszt kereskedőnek és Weisz Samu pékmesternek letelepedési engedélyt adott. Az 1890 ik évi ujonczozás működési tervezete. A nagy-kanizsai sorozó járásban március 1. 3—6-án újoncozás. Polgári elnök : dr. Vizlendvay József. Polgári orvos : dr. Mangin Károly m. tiszti íőorvos. Nagy-Kanizsa városban március 7—8 án újoncozás. Polgári elnök: Csertán Károly alispán. Polgári orvos: dr. Mangin Károly. A keszthelyi sorozó járásban újoncozás márczius 10—13 án. Polgári elnök: Csertán Károly. Polgári orvos : dr. Mangin Károly. A tapolcai sorozó járásban újoncozás március 15. 17—20-án. Polgári elnök : Csigó Pál. Polgári orvos: dr. Mangin Károly. A sümeghi sorozó járásban újoncozás március 22. 24. 26. 27-én. Polgári elnök: Forintos Kálmán. Polgári orvos: dr. Mangin Károly. A szent-gróthi sorozó járásion újoncozás március 29. 31 és április l-én. Polgári elnök: Kozáry Aurél. Polgári orvos dr. Mangin Károly. ^-1 zala-egerszegi sorozó járásban újoncozás április 8—l l-én. Polgári elnök : Csertán Károly. Polgári orvos : dr. Mangin Károly. Zala-Egerszeg városban újoncozás ápril 12-én. Polgári elnök: Csertán Károly. Polgári orvos: dr. Mangin Károly. A pacsai sorozó járásban újoncozás április 14—17. én. Polgári elnök: Baranyay Ödön. Polgári orvos: dr Háry István m. tiszteletbeli főorvos. Ezen sorozó bizottságoknál közös hadseregbeli elnök : Strohmayer Károly cs. és kir. százados, avatótiszt: Wastel József cs. és kir. főhadnagy. A honvédség részéről elnök : Weidinger Alajos m. kir. honvédőrnagy, avatótiszt: Lenkey Fülöp m. kir. honvéd főhadnagy. Az alsó-léndvai sorozó járásban újoncozás márczius 19—22. 24. 26-án. Polgári elnök: Hajós Mihály. Polgári orvos: dr. Király Mór járás orvos. A csáktornyai sorozó járásban újoncozás március 28. 29. 31-én s április 1. 2-án. Polgári elnök : Molnár Elek. Polgári orvos: dr. Krasovecz Ignác m. tiszteletbeli főorvos. A perlaki sorozó járásban újoncozás április 8—11 -én. Polgári elnök: dr. Tuboly Gyula. Polgári orvos: dr. Böhm Szidney járásorvos. A letenyei sorozó járásban újoncozás ápiilis 14. 16-án. Polgári elnök: Málics János. Polgári orvos: dr. Hajós Sándor járásorvos. A novai sorozó járásban újoncozás április 18. 19-én. Polgári elnök: Dervarics János. Polgári orvos : dr Háry István. Az alsó lendvai, Csáktornyái, perlaki, letenyei és novai sorozó járásoknál közös hadseregbeli elnök: Bunye vácz Jaromir cs. < s kir. őrnagy, avatótiszt : Seydl József cs. és kir főhadnagy. Honvéd elnök : Zborsky Antal m. kir. honvéd őrnagy, avatótiszt : Farkas János m. kir. honvéd főhadnagy. A szölölevél penész (perenospora viticola de bary) és az az elleni védekezés rövid ismertetése. A Zalainegyei gazdasági egvesület megbízásából népies használatra szerkesztette: Orosz Pál gazdasági egyesületi titkár. A szőllőtő tennő tenyésztése, — illetve a bor termelés — az ujabb időben mindig több és több nehézséggel jár, ujabb és ujabb veszély által táinadtatván az meg, sok fáradtság, küzdelem és költséggel terheli a termelőt, úgy hogy fáradozásainak már alig élvezheti némi anyagi hasznát. Az állatország, úgy a növény világ, egyaránt veszedelmes ellenségekkel támadják meg a pár évtized előtt még áldásos bőségben termő tőkét. — Ezek közül legpusztítóbbak: a phylloxera (szőllőgyökér tetű) és a szőlőlevél penész; - az első veszedelem ellen, sajnos, ínég nem akad a tudomány fáradhatatlan kutatásai dacára sem bisztos óvszerre, ellenben a második veszedelem legyőzésére mái- biztos óvszerrel rendelkezünk s annak alkalmazása teljes sikerre vezet. Az új ellen ség ismertetése és az az elleni óvszer elkészítésének és célszerű alkalmazásának módja képezi rövid kivonatban tárgyát ezen értekezésnek. A szőlőlevél penész, mint sajnosan tapasztaltuk, az 1889-ik évben megyénk legtöbb bortermő vidékén nagy mérvben pusztított, az az elleni védekezés tehát minden saját hasznát és jólétét óhajtó szőlősgazdának elmulaszthatatlan kötelességévé válik, habár az költség és fáradtsággal jár is, de mindezen terhek és költségek a megvédett szőlők termése és annak minősége á' tal bőven pótoltatnak. * * Mi tulajdonképen a szölölevél penészt A szőlőlevél penész egy élősdi gombafaj, mely eleinte a levélben, később a levélen jelen'k meg s annak éltető nedveit felemésztvén, a levél Összezsug rodik, megszárad és idő előtt lehull. Mely káros következményei vannak ezen időelőtti levél lehullásnak? Az által, hogy a penész a levélből élődik s az lehull a szőlőtő emésztő és légző szerveitől, mintegy a gyomor és tüdőtől fosztatik meg, mert a szőlő, vagy bármely leveles növénynél az élet fentartá•sához szükséges anyagcsere a levelek által történik. Nagy-e a kár, melyet a szölölevél penész okoz a , tökén? A kár igen jelentékeny, mert a levélhullás által a szőlőfürt fejlődésében visszamarad, bogyói aprók és kemények lesznek; úgy mennyiség, mint minőségre kevés, rosz, savanyu bort ad. De ínég a veszsző is i éretlen lesz, mi által a s .illő jövő évi termése és annak I esetleg szándékolt döntése — és hajtása is —• akadály oztatik. Mi következménye van a. szölölevél penész gyakori fellépésének ? Ha ezen peuészgomba több éven át megtámadja a szőlőtőt, az épp :n úgy kipusztul, mint a phylloxera által. Tehát veszedelmes betegsége a szőlőnek ezen levélpenészt Igen, a levélpenész a szőlő legveszedelmesebb betegségeinek egyike, mert gyakran annak kiveszésével végződik, ezenkivül igen ragályos is a ínég ép tőkékre, amennyiben csirái (spóra) a szél által könnyen nemcsak a szomszédos, de néha több órányi távolságú szőlőkre is elvitetnek és azt is raefertőztetik. Az év mily szakában lép fel ezen betegség és szabad szemmel a levélen látható-e? A levélpenész legtöbbnyíre junius végén és julius hó folyamán lép fel ; de május közepétől szeptember végéig is felléphet, eleinte szabadszemmel alig látható, csakis góresőn (nagyító üve gen át) észlelhető. Mely körülményektől függ gyengébb, vagy erősebb jelentkezése? Ez egyedül az időjárástól fiig'g, nedves meleg idő fellépésére és fejlődéséhez a legkedvezőbb, mig hűvös, száraz időjárás fejlődésére bénítólag hat. Eunek folytán ha a junius és julius hűvös, száraz, alig lesz a penész észrevehető; ineleg, nedves időjárás mellett ellenkezőleg 2 nap alatt nagy pusztítást végez a szőlőn. Mi a levélpenész csalhatatlan ismertető jelel A levélpenész az említett időszakban a levél alján szürkés fehér tinó ii hálózat, vagy moha alakjában jelentkezik, leginkább a levél bordái mellett; honnét mindig tovább szövődik a levél kerülete felé, melyeknek szélei akkor száradni kezdenek, összezsugorodnak s lehullatlak. A i megtámadott levelek felületén vörös-barna foltocskák is ! észlelhetők. 1 Mi módon szaporodik ezen penészgomba ? Szaporodása, a fejlődés bizonyos szakában — a nyári hónapokban — csirái, kelernei (spóra) által történik, melyek a szaporodást eszközlő duzzadásaiból ömlenek ki és terjednek tovább. Mi az a kelem, vagy csira (spóra) í A kelemek vagy spórák szabad szemmel nem látható igen apró golyócskák, hólyagocskák. Hányféle az ily csira? Kétféle, uyári és téli csira vagy spóra. Mi a rendeltetése ezen csirák vagy kelemeknek ? A I nyári csirák a penész szaporodását, terjedését eszközlik nyáron, a téli csirák (oosporák) annak áttelelését teszik lehetővé. A nyári csirák óriási szaporodása okozza tehát azt, hogy rövid idő alatt az összes levélzetet megtámadja s tönkre teszi. Hol tartózkodnak a nyári csirák? Ezek a leveleken képződvén, részint azon maradnak, részint lehullanak a földre, legnagyobb része a légmozgás által tovább sodortatik s hol leszáll, fertőzi tovább a szőlőt, mint már említett nedves meleg idő mjllett leginkább fejlődnek és szaporodnak, mint egyátalán más gomba félék is. Hol léteznek a téli csirák (oosporák)? A téli csirák az összezsugorodott levél belső részében maradnak s mivel az időjárás viszontagságai ellen nagy ellenálló 1 képességgel bírnak, tél és tavaszon át épségbei: maradnak, hogy a meleg idő kezdetével belőlök nyári csira fejlődjék s a szőlő leveleire szállva, azt ismét penészgomba alakjában fertőztessék. Mivel legyünk tehát ezen levélpenész elleni védekezésénél fő tekintettel? Arra kell főleg ügyelnünk, hogy szaporodási szerveit vagyis spóráit megsemmisítsük s terjedését megakadályozzuk. Van-e módszer, mi által e betegséget megakadályozzuk és a nyári csirákat megsemmisítsük? Igen van, számos és legszebb eredményt beigazoló kísérletek rámutatnak ezen betegség csalhatatlan ellenszereire. Melyek azok? Rézgálie, mészolda^, szóda, ínész, vasgálicz. Mitől függ ezen ellenszerek alkalmazása után a siker? A siker a kellő időben, módon és ineunyiségben eszközölt alkalmazástól függ. Mely időszak leg Ikalmasabb tehát ezen óvszerek alkalmazására? A nyári csirák fejlődésének időszaka, vagyis junius, julius és augusztus hónapok. Hányszor alkalmazzuk ezen óvszert ? Ez a betegségfellépésétől, azaz annak fejlődésétől függ; ha nedves és meleg az időjárás, többször kell az óvszert alkalmazni, mert a baj jobban fejlődik, továbbá az alkalmazás pontos és beható eszközlésétől is függ. Nedves meleg időjárás mellett — 2—3-szori, hűvös száraz időjárásnál 1 szeri alkalmazás azaz fecskendezés elegendő. Mely szerek lesznek leginkább ezen védekezésnél használva? Több óvszer használtatik, így első sorban rézgálic-oldat mészszel, azurjn, szóda rézammoniákkal stb., de ezek között a legelterjedettebb s leghathatósabb a rézgálic-oldat mészszel vegyítve. Hogyan lesz ezen rézgálie és mészoldat készítve ? A rézgálie mészoldat több fokozatban készíthető, így van V

4, — 1 2 — 1 és két százalékos oldat s ezek a betegség fokához mérten mind jó, sőt kitűnő sikerrel alkalmaztattak. Ha 1 százalékos oldatot akarunk készíteni, következőkép járunk el: 1 kilogramm kék gálicot 10 liter forró vizben feloldunk, egy másik edényben pedig 1 kiló —• 1 kiló oltott meszet 90 liter hideg vízben oldunk fei s azt addig keverjük, inig egyenletesen el oszlik s úgynevezett mésztejet nyerünk, ezen oldat silrü szitán vagy rostán, esetleg vászon darabon átszüretik, hogy a mészben mindig előforduló apró kő és homok részecskék kiváljanak; mert ezek által a fecskendező szárny-szivattyui s szelepei könnyen bedugulnának. Az igy nyert folyadékkal folytonos keverés mellett a gálicoldatot össZeöntjük s miután '

2 óráig nyugodtan hagy tuk, az alkalmas lesz a fecskendezésre. Megjegyzendő, hogy az így kevert folyadéknak színtelennek kell lenni, ha azonban kékes színű volna, még ínész oldat vegyítendő bele addig, míg üllepedés után színtelen lesz, — vagy ha a Lakmuspapirt nem festi már veresre. Ha tehát p. o. 5 hectoliter folyadékot akarunk készíteni : úgy 5 klg. gálicot és 5—8 klg. meszet és 500 liter vizet alkalmazunk. Szinte e szerint készítjük az |/

4, '/

2 százalékos oldatokat; pé Iául '/

4, >/

2 <Vi'

ros oldathoz a gálicból V

4 vagy y

2 kilót oldunk fel 3 liter vizben s azt 97 liter vízzel keverjük, melyben 1 , kiló mész oldatott fel. Lehet-e még más óvszert is alkalmazni? Igen, a gálic és szóda keverék is alkalmas s tekintve a szóda jegeces tiszta voltát, ezen keverék a fecskendezésre legalkalmasabb és éppen úgy, mint a gálic mészoldat, 'Vi-től 2 százalékig a fentebbi mód szerint készíttetik. Hogyan lesznek az óvszerek alkalmazva ? Mielőtt a folyadékot alkalmazzuk, azt az edényben, melyben foglaltatik (kád) jól felkeverjük, s igy töltjük a puttón fecskendezőbe, melyből finom köd alakban löveltetik az a szőlő tőkére és pedig a levél felületére. A napnak melyik részében teljesítendő a fecskendezés? Napos időben a kora reggeli órákban 9—10 óráig, délután 4-től estig, borús időben egész napon át. eszközölhető a fecskendezés. Esőben nem, mert lemosatnék az anyag a levelekről. Mikor kell a fecskendezést egyáltalán megkezdeni? A fecskendezésnek leghelyesebb ideje juníus-szeptemberig terjed, leggyakorlatibb azonban az első fecskendezést május végén és junius elején a virágzás előtt teljesíteni és pedig 1 2 százalékos oldattal, mert akkor még a szőlő levelek gyengébbek s kisebbek is a tőkék, a második fecskendezést pedig junius végén, s julius elején teljesítjük 1 — 1'

2 százalék oldattal; a legtöbb esetben a kétszeri fecskendezés teljeseu megóvja a szőlőt, ha azonban mégis észlelnénk levél penészt, harmadszor is fecskendezzünk. A fecskendezés nagy pontossággal teljesítendő — hogy a tőkék illetve a levelek mind meglepessenek az óvszertől, — felületes munka itt nagyon megboszulja magát. Mennyi folyadék kell egy hold 1200 PJ szőlő egyszerű befecskendezéséhez? Ez mindennesetben a szőlő tőke sürü vagy ritkább állományától függ ugyan, átlag okvetlen 200—225 liter vehető tel. Mily területet fecskendezhet be l nap alatt egy munkás? Kellő szakértelem mellett s ha a folyadék mindig rendelkezésre áll, 1 — 1'/

4 holdat. Miféle fecskendők a legalkalmasabbak, mi az áruk s hol kaphatók ? Többféle fecskendők vannak használatban, így például a Kloszterneuburgi, az Alwaler féle Constanzi stb. legalkalmasabb a Constanzi, mely vas és rézpléhből készíttetik, a vaspléhbőli ára 27 frt, rézpléhbó'li 29 frt, mivel a gálic a vaspléht erősen marja s megrontja, célszerűbb a rézpléhbőli, habár valamivel drágább is. Megjegyzendő, hogy a fecskendők használat után tiszta vízzel kimosandók, ha pedig már azon évben nem szükségesek, beolajozeassanak megóvás céljából. Kaphatók a gazdasági egyesület utján Zala-Ege. szegen. Hogyan pusztítjuk a téli vagy telelő csirákat (oosporákat) ? Ezeket a lehullott levél szorgalmas felszedésével s azok elégetésével pusztítjuk, ügyszinte célszerű a penész által meglepett szőlők lemetszett venyigéit is elégetni. Ezen eljárás által lehetetlenítjük a penészgomba átvitelét egyik évről a másikba; mindazon által a fecskendezés el nem mulasztható. Elhal-e a penészgomba csira, ha a leveleket szarvasmarhával vagy juhokkal, feletetjük? Nem, a spórák az ürülékben is tovább élnek s így az elégetés az egyedüli óvszer. Artalmas.-e a fecskendezett szőlő levele állatoknak ? Nem, az bátran feletethető. Talán a fecskendezett szőlő' vagy bor minősége romlik meg? Nem, sem az abból nyert bor minősége legkisebb változást sem szenved a fecskendezés által. Mennyibe kerül 1 magyar 1200 Q hold védekezési költsége? Ha átlag 1 százalékos oldatot számítunk és 2 hectoliter folyadékot, a költség egyszeri fecskendezésénél a következő : 1 kilo gálic 50 kr. 1 kilo mész 2 kr. 1 napszámos fecskendező 60 kr. 1 nápszámos, ki folyadékot hord . . 40 kr. 30 frtos fecskendő tőkére és kamatra 1 frt 30 kr. Összesen : 3 frt 12 kr. Ha tehát kétszeri fecskendezést számítunk, 6 frt 24 krt tesz ki, mely kiadás, tekintve a fecskendezés bámulatosan jótékony és biztos hatását, valóban okszerű befektetés lesz; mert a szőlő teljes megérése, kifejlődése, ennek folytán a bor jobb minősége, fokozott cukor tartalma, enuek kapcsán az é: tékisítésnél elérhető nevezetesen jobb ára bőven fogja pótolni a kiadást. A keszthelyi ipartestület közgyűlése. A keszthelyi ipartestület folyó hó 9-én tartotta meg az évi rendes közgyűlését Luperszbek Sándor ipartestületi elnök elnöklete alatt. Elnök a közgyűlés megnyitásakor sajnálatát fejezte ki ama részvétlenség te ett, melyet az ipartestület tagjai a testület ügyei iránt tanúsítnak, mely részvétlenség következtében a tolyó hó 2-ik napjára egybehívott közgyűlés megtartható nem volt; kijelenti egyszersmind, hogy a mai napra egybehívott közgyűlés — tekintet nélkül a megjelenő tagok számára — az alapszabályok 1 I ik §-a értelmében a meg nem jelenő tagokra is jogérvényes határozatot hozand.