Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 1-26. szám)
1890-05-04 / 18. szám
Melléklet, a „ZALAMEGYE" 1890. évi 18-iklszáiiiálioz. Jelleg szerint: a) állami 20, b) községi 70, felekezeti 319. Fokozatra nézve: a) elemi iskola 404, b) felsőbb népiskola 5, e) polgári iskola (5. A jelleg és fokozat viszonyaihoz képest: a) Az állami iskolák köziil IS elemi, 2 felsőbb népiskola, b) A községiek közül 07 elemi, 3 felsőbb, (i polgári iskola, c) A felekezetiek közül 259 római katholikus, 21 helvét, 19 ágostai, 20 izraelita. E vármegye népoktatás ügyének személyi s dologi fejlettségét, másrészt úgy a nagyméltósága közoktatásügyi kormány, valamint az iskola fentartó községek és hitközségek áldozatkészségét eléggé feltünteti egy pillantás Zalavármegye népiskoláinak háztartására az utolsó tanévben. Az iskolák összes bevétele (pénz és pénzértékben) 388547 frt. Ezen jövedelem származott : a) 972524 frt értékű ingatlan jövedelméből 48315 frt. b) 35815 frt tőke kamataiból .... 1975 frt. c) Tandíjból 88412 frt. d) Állami segélyből 92428 frt. e) Községi segélyből 89729 frt. f) Egyházi segélyből 57740 frt. g) Egyéb vegyes forrásokból .... 9948 trt. Az iskolák összes évi kiadása 388547 frt, és pedig : a) Rendes tanítók fizetése .... 241082 fi t. b) Segédtanítók fizetése 42954 frt. c) Fűtés és tisztogatás stb 27947 frt. d) Taneszközökre 7104 frt. e) Szegény tanulók segélyezésére . . . 2453 frt. f) Vásárlás, építkezés, tőkésítés . . . 29810 frt. g) Vegyes kiadás 30331 frt. Helyben egy vagy több népiskola volt 342 községben. Valamely szomszéd községhez iskolázásra volt becsatolva 201 község. A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák az iskoláztatás nélküli községek állapotának megismerésére és rendezésére irányult messzeható inten ciójához képest, erre vonatkozó rendelete folytán, Zalavármegye azon községeinek állapotáról, melyek földrajzi akadályok, közlekedési nehézségek, csekély létszám, nyomott anyagi helyzet, vagy más egyéb okokból éppen nem, vagy csak legszórványosabb csatlakozásban iskoláznak, — ide értve a nemzetiségi vidékek külön viszonyait és a még állami iskolákkai ellátandó csoportokat — a nagyméltóságú minisztériumhoz részletes jelentés tétetett. Ugyanezen alkalommal a miniszter ur figyelme vármtgvénk legnagyobb erőmegfeszitéssel iskolázó több apró községeinek viszonyaira is reá irányoztatott. Másrészt pedig egyes csoportok alkalmasabb iskolai összeköttetése céljából a közigazgatási bizottság ezen időszakban is több irányban intézkedett. A tanitók összes száma 018. Állami iskolában mű ködött 44, községi iskolában 180, felekezeti iskolában 388. Képesített 548, nem képesített 70. Rendes 527, segéd 91. Férfi 548, nő 70. Sok gond fordíttatott ezen időszakban is arra, hogy a tanítói fizetéseknek törvényes minimumig emelése, a már ilyeneknek további javítása által, az előképzettség nélküli tanitók alkalmaztatása lehetőleg megakadályoztassák, a képesítés nélküli tanitók pedig oklevelük megszerzésére rászoríttassanak. Miután pedig az elemi iskolai tanitók fizetése az ország számos községi és felekezeti iskolájában, az 1808. évi XXXVIII. t.-c. 142 § a) pontjában foglalt rendelkezés dacára, nem éri el a 300 trtnyi minimumot, ezen hiányok orvoslására szükséges eszközökről a nagyméltóságú vallás és közoktatási miniszter ur gondoskodni kivánván, 1889. évi szeptember 4-én 38271. szám alatt kelt leiratában elrendelte mindazon iskolák kimutatását, melyek e részben a törvény követelményeinek meg nem felelnek, pontos feltüntetésével az illető tanitói állomással egybekötött fizetés pénzértékének. Továbbá a nagyméltóságú vallás és közoktatási minisztérium a tanitói nyugdíjról szóló 1875. évi XXXII. t.-c. módosítását elhatározván, az ehhez szükséges tanul mányok és számítások foganatosítása céljából minden jellegű és fokozatú népoktatási intézetben működő tanítókra, tanítónőkre, óvónőkre és óvókra, ezek -nejeire, illetve gyermekeikre vonatkozó, ujabban a tanitói és kántori járandóságok külön feltüntetésével pótolt adatok felterjesztését elrendelte. Ezen adatok begyűjtettek és felterjesztettek. A vármegye kisdedóvó intézeteinek száma tizenegyig emelkedett. Ápolást nyer bennük 1070 gyermek Ki óvó gondozása mellett. Évi fentartásuk 0411 frtba kerül. Az óvodák vagyona ingatlanban és alapítványban 58048 forintot ér. A kisdedóvodáról szóló tösvényjavaslat végleges szerkesztése céljából, a nagyméltóárgu közoktatási miniszter ur 1889. évi szeptember hó 4-én 38209. szám alatt kelt rendeletével, a tényleg fenálló kisdedóvodák és menedékházak összes viszonyainak kimutatását meghagyta. A vármegye öt iparos tanonc iskolájában 090 tanonc nyer 27 tanító vezetése alatt oktatást. Fentartásuk 4699 frtba került. Négy tanonc iskola munkakíállítást tartott a tanéy végén. Szervezés alatt van a csáktornyai uj iparos tanonc iskola. A vármegye két alsóbb fokú kereskedelmi iskolájában 95 növendék részesült 0 tanító vezetése mellett oktatásbau. A zala egerszegi polgári fiu isi ólával kapcsolatos középkereskedelmi iskolát a legutolsó tanévben immár 42 növendék látogatta; a műasztalos tanműhely ben pedig hat növendék nyert oktatást. Szervezés alatt áll a nagy-Kanizsai izraelita hitközség által fentarlandó középkereskedelmi iskola. Iskolai takarékpénztár volt 12 iskolánál 457 betevővel s 1903 frt évi betéttel. Az építkezési viszonyok miatt augusztus hóban megtartott tanképesítő vizsgálatok már Csáktornyái tanitóképezdéuk uj épületében folytak le. ^ A nagyméltóságú közoktatási minisztérium arra való tekintetből, hogy az állami tanítóképezdék mellett létesitett szőlőiskola főrendeltetétése az lévén, hogy a képezdei növendékek az amerikai szőlőfajok művelését s általában a pbylloxera ellen való védekezést gyakorlatilag annyira tanulják meg, hogy mint tanítók a népet arra is taníthassák — elrendelte, hogy a képezdei növendékek a szőlő körül végzendő minden munkát elejétől végéig nem csak végrehajtani lássák, hanem az erre rendelt tanerő tevékeny részvéte mellett maguk is a munkában gyakorlatilag részt vegyenek. E célból a tavaszi és őszi időben a gazdasági és kertészeti gyakorlatok és elméleti tanulmányok mel.ett fenmaradó szabad időnek egy része a szőlőmüvelés gyakorlására fordítandó, melyből a növendékek az év végén éppen úgy elméleti és gyakorlati vizsgálat tételre kötelezendők és a gazdasági egyéb ismeretiekkel együtt osztályozandók, mint a képezdében tanított többi gyakorlati tárgyból. A tauév végén a szőlőtelepen végzett munkáról, a szőlőművelés tanítására fordított időről és a tanítással követett eljárás és tervről, végül a tanítás eredményéről részletes jelentés terjesztendő tel a miniszteri u inhoz. A csáktornyai állami tanitóképezde mellé emelendő* tornacsarnok ügyében megkötött szerződések a nagyméltóságú minisztérium által már jóváhagyatván, a munkálat rövid idő múlva megkezdetik. Jelentékeuy áldozatokat hozott a nméltóságu minisztérium ezen időszakban ugyan ezen intézetünk külső és belső felszerelésére. Ezen időszakban is hét uj iskolaház és tanitói lakás építtetett; több község pedig előkészületeket tesz e nyáron végrehajtandó építkezésekhez. Ugyanezen időszakban adatott át rendeltetésének a tizenkét tantermet s igazgatói lakást magában foglaló perlaki állami iskola uj helyisége is. (Vége kiiv,) Színészet. Szombaton (20-án) „ Rip van Winkle" Planquette ismeretes szép regényes operettje került szinre szép számú közönség előtt, közepes előadásban. — A szereplők nagyobb részére több szereptudás, az ének-, különösen a karok énekére még 1—2 próba bátran rátért volna. — Legtöbb él vezhetőt Mátray (Rip-R'p) nyújtott; megfeledkezném arról, mivel tartozom anyádnak. En nem leszek az akadály — habár önkénytelenül is — mely anyád tervének útjába áll és inkább még ma elhagyom házatokat, hogy sem én miattam tedd tönkre anyád reményeit. Azt hiszem Pali, megértettél engem és nem fogsz tovább gyötörni, mert gyötrelem nekem az a játék, melyet te üzesz velem. Katinka kisietett a szobából, nem várva be a férfi válaszát. Néhány nap mult el, Pali kedvetlen, izgatott volt. A jó Zsuzsi néni el nem tudta képzelni, mi lelte az ő kedves fiát, Katinka pedig kerülte s nem volt alkalma vele beszélhetni. Egyszer még is sikerült megszólítani. — Katinka; — mondá komolyan — miért félsz tőlem, hogy úgy sietsz előlem ? — Nem tőled félek — mond a leány — csak attól, amit mondani akarsz. — Ugy-e ? dünnyögé a férfi — hát tudok én olyat is mondani, amitől te félsz ? Es megfogta mind a két kezét. — Pali eressz el, kérlek ! — Nem addig, míg nem felelsz. Véget kell már egyszer szakítani ennek a komédiának, igazad van, nem szép, amit teszek . . . — Hát eressz el ! — Mondd meg előbb : szeretsz-e ? — Ne tréfálj Pali, eressz el. — Hát szeretsz-e ? — Illik is ilyet kérdezni egy vőlegénynek — mond pajkos mosolylyal — várj, majd megmondom Jozefinnek. it — Ne tréfálj Katinka — mond a férfi komoran —• nagyon is komolyan kérdem tőled és igaz lelkedre mondd meg, szeretsz-e, vagy nem ? — Nem ! mond a leány összeszedve minden erejét és bár határozottan akart hangzani, bizony nagyon reszketeg volt az a : nem. A férfi elereszté kezeit és nem szólt semmit. De a leány nem sietett el, maga sem tudta, mire várt még, talán megbánta, amit mondott? — Ne haragudjál Pali — kezdé végre — de én nem mondhatok mást, nem szabad mást mondanom . . . — Te jó leányka vagy Katinka, — mond a férfi minden harag nélkül — majd egyszer még megkérdezem tőled, hogy szeretsz-e, meglátom akkor, mit fogsz mondani. Másnap Pali közönyösen nyújtott át egy levelet anyjának s egykedvűen mondá: — Nézd anyám, Jozefin fölbontá az eljegyzést s visszaküldte a jegygyűrűt. A szegény Zsuzsi néni nem állhatta meg, hogy egy könyet ne morzsoljon szét szemeiben, aztán hirtelen elhagyta a szobát, hogy kedvére kisírhassa magát. — Miért tetted ezt Pali ? —- m >nd a leány szemrehányóan —- ilyen nagy keserűséget okozni édes anyádnak ? Mert téged szeretlek — suttogá a férfi s keblére ölelte a leányt. Mit n 'kein a világ minden kincse, ha téged nem bírhatlak, hát mondd el édes most : szeretsz-e? — Oh hogy ezt kérdeni birod ! első dalát tapssal, játékát többszöri kihívással jutalmazta a közönség. Hatást keltett a harmadik felvonás drámai részletében játékával — mint összeesett aggastyán. Meg tapsolták nyílt szilien. Azonban, ha az e fajta szerepek meg játszásában művészi a mbitió vezéreli : ajanljuk, hogy a fájdalom, a meglepetés érzelmeire ne mindig csak erősebb kitöréseket, fülharsogtató kiabálást használjon; mert az különösen ilyen hosszabb jelenetben fárasztó-, egyhangú-, uutatóvá válik. Vidéki kisebb szinpadon kétségtelenül sikerült volt szereplése; de hiányzott belőle az, a mit közönségesen plastikainak szoktak nevezni a művészetekben. — Erdélyi Margit k. a. (Liszbet) játékában több kellemest nyújtott, mint énekében. Általán gyöngén volt disponálva -- a két első felvonásban sehogy sem sikerültek dalai; — a harmadikban, egy ízben, nyílt színen tapsot kapott. A többi szereplők közül Moóry, Mooryné, Dunai, Hevesi — kiki a maga tehetsége és szerepe szerint mulattatta a közönséget. Vasárnap (27-én) „Kisvárosi hírességek" cimű francia bohóság került szinre. — Azok a kisvárosi hírességek azonban a mi kis városunkban — szerencsére — még ismeretlen alakok. Nem ajánljuk, hogy másodszor is szinre hozza a rendezőség. — Idegen légkör az reánk nézve. A párisi harmadrangú színházakban mulathatnak rajta, bennünket mulattatni, megnevettetni nem tud. Franciában, angolban, németben, magyarban vannak sokkal kedvesebb bohóságok, melyek közelebb állanak a mai életünkhöz. — Meséje a kisvárosi nagyzásból indul ki, mely általános itt is, ott is ; de olyan alakban, mint e darabban vau festve, hogy valakit azért tömjénezzünk, mert gyilkosnak hisziiuk, azért legyen szerelmünk tárgya s csak úgy, ha gyilkos — nálunk nem nyilvánul. — Éppen azért tanulságos sem lehet. — A szereplők? — Hát bizony alaposan rájuk nehezült az élet gondja. — Minden nap játszani nagy szerepeket, megfelelni az igényeknek- ; mulattatni, de nem mulatni: nehéz egy mesterség, nehezebb a favágásnál jóval. — Megtette mindenki a magáét, úgy, ahogy tudta. — Mátrayé volt a főszerep (Bicogneres) ; jó volt; kevesebb kézmozdulattal még jobb lehetett volna. Mooryné (Tringlot asszony) ügyesen játsza a komi kai szerepkört — néha azouban a természetesség rovására.— Hevesi, Dunay, Moóry stb. szereplők élénken játszottak. — Minden esetre megérdemlik a közönség lelkes pártfogását. Kedden (29-én) „Ideges nők" francia vígjáték került szinre; közönség közép számmal. A darab célzata korunk egyik betegségének : az idegességnek káros hatását feltüntetni, mint amely betegségben napjainkban nem csak a nők szenvednek, hanem sok tekintetben a férfiak is, sőt igen sokszor ezeknél nagyobb mérvben észlelhető, mint a nőknél. E francia vígjáték változatokban gazdag részleteivel mind végig lekötötte a hallgatóság figyelmét, amit az összhangzó előadás is elősegített. A szereplők mindegyike jól megállta helyét. Moóry (Chapelaux) helyes játékával uem egyszer keltett hangos derültséget; Jeszenszky, mint Pontgribaud gróf, az ideges nő férjét sikerrel adta; Nagy Ida (Antonine) az ideges nőt egész természetben mutatta be ; Nagy Irma (Szidonie) divatárusnő szerepében jól alakított; Mooryné (Elvira), mint anyós, Bessenyey (Chamoisel), mint após jól játszottak. Szerdán (30-án) Moóry Sándor jutalomjátékául telt ház mellett rA fiam nagyon ostoba 1" vígjátékot adták. Moóryt színpadra léptekor rokonszenves tüntetésben részesítettek, nem úgy fogadták azonban magát a darabot, mely vastag kétértelműségével épen nincs hivatva az erkölcs nemesbítésére. A szereplők jó játékukkal igyekeztek a darab sikerét biztosítani s a közönség érdeklődését a darab iránt megnyerni. Moóry (Wagner) szerepét helyes alakítással töltötte be dacára a kényes helyzeteknek, melyekbe az előadás folyamán jutott ; hasonlóan szólhatunk Hevesyröl, aki Brandes szerepébe teljesen beleélte magát; Mooryné (Emina), Nagy Ida (Róza), Mátrayné (Leonora), Mátray (Eigner), Bessenyey (Falkenstein) szerepüket jól betöltötték. Csütörtökön (május l én) Kövesy Gyula és Kövesy Gyuláné újonnan szerződtetett tagok felléptével „A csizmadia mint kisértet a énekes népszínművet adták csekély számú közönség részvétele mellett. Kövesy (Miska) szerepében jól megállta helyét; Korcsek Vilma (Zsuzsi) jól játszott, kellemesen énekelt; Kóvesyné (Erzse), Hevesy (Sas István), Mátray (Kallósi) szerepiiker helyesen oldották meg. Hétfőn és pénteken félárú zóna előadás volt; hétfőn Peleskei nótáriust, pénteken A piros bugyellárüt adták, mindkét este szép számú közönség volt jelen s mindkét előadás sikerült volt. A rendezőség gondoskodhatnék, hogy az I. rendű zártszékek ülései ne legyenek oly nagyon roszak s a szinlapokon nc forduljon elő oly gyakran személy változás. Ki gyakorta megy színházba, reá jöhet a névcserére, ki azonban ritkábban látogat el, azt, ha a színlap után akarja felismerni a szereplőket, sokszor félrevezeti a szinlap. • • s Közgazdaság. Felhívás a magyar gazdaközönséghez. Örömünkre szolgál a gazdaközönség szíves tudomására hozni, hogy József főherceg ő csász. és királyi fensége védnöksége alatt álló szövetségünk inéit évi díjbevétele az 1888-ik évi 525,348 frt 80 krral szemben 587,1557 frt 97 krra emelkedett. — E számok tanúságot tesznek arról, hogy a jégbizto. ítási szövetség eszméje örvendetesen terjed, s híveinek száma évről-évre fokozatosan szaporodik. — E haladás azonban még sokat nyer jelentőségében, ha tekintetbe veszszük, hogy a mult évben rossz volt a termés, s alacsonyak voltak a gabnaárak. Azon reményünk tehát, melyet az elmúlt tavaszon a jégszövetség hódító képességébe vetettünk, jogosultnak bizonyult. Szövetségünk a 20°/ l lkal leszállított díjtételeket 12 éven belül semmi szin alatt sem emelheti fel. Teljesen megóvja tehát azon eshetőségtől, — melynek minden
