Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 1-26. szám)

1890-04-27 / 17. szám

A hasznos háziállatok járlati és kereskedelmi tor galinát illetőleg tisztelettel jelentem, hogy a mult évi szeptember hó 1 tői folyó évi március hó végéig a köz pontból kiadatott 103,517 drb 5 kros, 30.043 drb 3 kros marha járlati űrlap, melyikért 6077 frt 14 kr. bélyegilleték szolgáltatott át a m. kir. adóhivatalnak. Színészet. -i • ! Színészeinknek a lefolyt hét sem igen volt ked- | ] vező. Csupán vasárnap és kedden volt nagyobb számú i közöuség, legfőképen pedig kedden, midőn az „Uj házi ! ur" előadása alkalmával a szinház zsúfolásig u>egte.lt. Ezt az újdonságnak kell tulajdonítanunk s nem kételkedünk a felett, hogy ha a társulat az előkészületen levő újdonságokat előadja, hasonló telt háza lesz. Szombaton (19-én) A suhanc operett került szinre. Erdélyi Margit (Józsi) szép éneke és eleven játékával tapsot aratott; Korcsek Vilma (Ehz) helyesen játszott; Moory (Bizot) kitűnően alakított szerepébén többször keltett élénk derültséget; Mátray (Emil) szerepét jól adta; Mooryné (özv. Meunierné) a gyeugédszívű nagy anyát, Jeszenszky (Durand) a szerelmes füszerárust, Bessenyey (Morén) az agg tábornokot jól személyesítették. Vasárnap (20 án) Csiky „Szökött asszony

u hatásos népszínművét adták. Az előadást teljesen sikerültnek mondhatjuk. A szereplők mindegyike jól megállta helyét. Erdélyi Margit Klárit hatásosan s a közönség tapsai közt adta; Jeszenszky Boglár Bálint szerepében a csavargót oly élethű alakításban mutatta be, bogy többször nyilt jelenetben is megtapsolták ; Hevesy (Kapor) a zsugori tőkepénzest, Moory (Kapor Miksa) az izgékony természetű borbélyt, Mátray a csendbiztost, Besseni/ey a zugprókátort helyesen személyesítették. Héttőn v2l-én) Don Caesar de Bazán vígjátékot adták. Közönség igen csekély számban. Ennek a hatása azután meglátszott a szereplőkön. Az előadás nagyon vontatottan ment, egyesek nem egyszer akadoztak szerepeikben, minek folytán e különben klasszikus vígjáték csekély hatással volt a közönségre. Kedden (22-én) „Az uj házi ur

a 5 felvonásos bo hózat került szinre telt ház mellett. A darab gazdag kacagtató jelenetekben s elejétől kezdve egész végig leköti a közönség figyelmét és érdeklődését, mit elősegített az összevágó előadás. Moory (Blondo) a borbélyból lett gazdag háztulajdonost, Mátray a feleségétől minden áron válni törekvő végrehajtót, Jeszenszky az ábrándos irodaigazgatót, Bessenyey a volt ezredest, Hevesy az olasz tenoristát helyes és gondos alakításban mutatták be; Nagy Ida nagyvilági hölgy szerepéi helyesen oldotta meg. Szerdán (23-án) közkívánatra csekély számú közönség részvéte mellett „Suhanc" operettet adták ugyan azon szereposztással, mint szombaton. Csütörtökön (24-én) „Felhő Klári1- énekes népszínművet adták. Mult évben a fehérvári társulat is adta itt e darabot, azonban minden habozás nélkül elmondhatjuk, hogy nem oly sikerrel, mint most láttuk. Ki kell emelnünk különösen Mátraynét, ki Viola szerepét oly bensőséggel, közvetlenséggel és melegséggel adta, hogy a közönséget egészen magával ragadta. A közön ség nem is késett szűnni nem akaró tapsokban kifejezést adni elismerésének. Erdélyi Margit (Felhő Klári) érzéssel játszott, Mátray (Fátyol Ferkó) szerepében teljesen megállta helyét; Jeszenszky (Aba András) helyesen alakított; Moory (Istók) szerepét kitűnően adta; Moóryné (özv. Aba Gyürgyné), Nagy Irma (Felhő Katica), Bessenyey (Tenger Ádám), Dunai (Csik Vendel), Várady Józsefné (Rokkáné) jól betöltötték szerepüket. Helyi, megyei és vegyes hirek. Gyászhír. Mélyen megdöbbentette Keszthely város összes lakosságát héttőn, f. hó 21-én d. u. 6 órakor azon hír, hogy Farkas Miklós, a keszthelyi kir. kath. gymnásium érdemdús igazgatója, váratlanul, hirtelen meghalt. Az erőteljes férfiú a húsvéti szünidők óta betegeskedett ugyan s utóbbi időben baja komoly fordulatot vett, mind emellett katasztrófára gondolni sem lehetett. A beteg Budapestre készült gyógykezelésre, csak ücscsét várta, ki elkísérje. Hétfőn délután személyesen átszámolt a „Társaskör" vagyonával, mire hirtelen roszszul lett s szívszélhűdés kioltá életét. A megboldogult Pápán szü letett 1840-ben. A premontrei rendbe 1862-ben lépett be s már 1865-ben a keszthelyi gymnásiumban a tanári pályára lépett. Áldozó pappá 1867-ben szenteltetett s Keszthelyen mondott új misét. A rend prépostja Keszthelyről a szombathelyi főgyinnásiumhoz helyezte át, ott működési ideje alatt a budapesti egyetemen tanári oklevelet szerzett. 1884-ben ismét Keszthelyre tért tanárkodni s dr. Lipp Vilmos igazgató halálával 1887-ben igazgatója lett azon intézetnek, hol tanárkodni kezdett. Ugy tanári, mint igazgatói minőségében példányszerü ügybuzgalommal és szakértelemmel, tapintatos békeszeretettel működött. Legfőbb vágyát, ambícióját képezte a vezetésére bízott intézetnek virágzása, főgymnásiummá való kiegészítése. E körül sokat buzgólkodott. Fájdalom, fáradozásának gyümülcsét nem láthatta. Már beteg volt, mikor hire jött, hogy a keszthelyi gymnásium kiegészítésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter a jüvő 1891. évi állami költségvetésbe felveszi a kívánt összeget. A megboldogult, polgártársai bizalmából, Zalamegye köztörvényhatósági bizottságának, Keszthely város képviselő testületének és községi iskolaszékének tagja, utóbbinak aleluüke volt; a keszthelyi „Társaskör"! és „Korcsolyázó egylet"-et ő teremtette meg s mindkét egyletnek mindvégig lelkes vezetője volt. Halálhírére azonnal kitűzték a fekete zászlót a gymnásium, a küzségi elemi iskola, a városház, gazdasági tanintézet, a társaskör és plébánia épületeire. Gyászravatalára a gymnásiumi tanári kar, a gynin. tanuló ifjúság, Keszthely város, a társaskör, a szombathelyi főgymnásiumi tanári kar, a rokonság s mások helyeztek szebbnél szebb koszorúkat. A boldogult lelkiüdveért az engesztelő szent-mise áldozatok f. hó 23-án 9 órakor mutattattak be. A temetés ugyanaz nap d. u. 5 órakor ment végbe. A csornai házat Fábry Pál és Rezsőfy György, a szombathelyi főgymnasiumot Kőfalvy Vidor igazgató és Csuday Jenő tanár képvi selte a temetésen; a vidékből az üsszes papság jelen volt. Megjelentek a nagy számú közönségen kívül a temetésen : Keszthely város képviselő testülete, a kir. járásbiróság és közig, bíróság, a lionv. tisztikar, a tanintézetek tanárai, tanítói és a tanuló ifjúság, az ünk. tűzoltó-testület stb. A temetési szertartást fényes segédlettel dr. Dunst Ferenc apát végzé infulával. Egynegyed G órakor megindult a menet a premontrei társház elől a Szent-Miklósról nevezett sírkertbe, hol örök nyugalomba helyeztetett. Nyugodjék békében ! — A csornapremontrei rtnd a következő gyászjelentést bocsátotta ki : „A csórna premontrei kanonok-rend keszthelyi társ házának tagjai fájdalomtelt szívvel jelentik, szeretve tisztelt házfőnökük és rendtársuk főtisztelendő Farkas Miklós gymnásiumi igazgató, megyebizottsági tag, városi képviselő és az iskolaszék alelnökének t. hó 21-én délután 5 és 3/

4 órakor, életének 50-ik, áldozó papságánák 23 ik évében, szivszélliüdés küvetkeztében hirtelen történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak liült tetemei folyó hó 23-án délután 5 órakor fognak a Szent-Miklósról nevezett temetőben örök nyugalomra helyeztetni, az engesztelő szent-mise áldozat pedig ugyanazon napon délelőtt 9 órakor fog a plébánia templomban az Urnák bemutattatni. Keszthely, 1890. ápril hó 21-én. Áldás és béke lengjen porai fölött! A megyei allando valssztmany f. hó 17-én tar tott ülésén megvizsgálta az 1889. évi megyei házi pénztári , utfentartási-, betegápolási-, katonabeszálásolási-, közigazgatási fogház , erdészeti- és ineteralap zárszámadásokat, továbbá a Zalavánuegyei gyámpénztári, valamint Zala-Egerszeg és Nagy-Kanizsa rendezett tanácsú váró sok gyáinpénztári számadásait s azokat helyeseknek találván, a májusi közgyűlésnek elfogadás végett ajánlja E számadások a közgyűlésig megtekinthetők a megyei másod aljegyzői irodában. IVleyhivo. A zala-egerszegi tanitói járáskör tavaszi közgyűlését május hó 8 án d. e. 9 órakor Szepetken az iskola helyiségében fogja megtartani, melyre a rendes és pártoló tagok, valamint a tanügy iránt érdeklődők is tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. Sárváry József helybeli tanító gyakorlati tanítása: „A közönséges törtek ismertetése a IV-ik osztályban." 2. Bődy József zala egerszegi polgári és középkereskedelmi iskolai tanár értekezése „Az Eötvös-alap ügyének rendezéséről." 3. Nóvák Mihály andráshidai tanító felolvasása : „Az állami szakszerű tanfelügyelet szervezése, tekintettel a néptanitók előléptetésére." 4. Kovács Gyürgy a.-nunesapátii tanító értekezése: „A tanitói állás biztosítása s a tanítók szolgálati viszonyainak szabályozása (szolgálati I ragmatika), külünüs tekintettel a tanitói oklevél értékére." 5. Folyó ügyek s indítványok. Zala-Egerszeg, 1890. ápril 24 én. Kiss Dénes, járásköri elnök. Gyaszhir. Vettük a következő gyászjelentést: Szigethy Elemér és Szigethy Elvira maguk, valamint a szé eskürü rokonság nevében mély fájdalomtól megtört szívvel jelentik felejthetetlen jó atyjuknak és rokonuknak Szigethy Sándor kir. törvényszéki irodatisztnek f. évi ápril hó 26-án reggeli 2 órakor, hosszas szenvedés után élte 58 ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi maradványai f. évi ápril hó 27 én délután 5 órakor fognak a zala-egerszegi sírkertben örük uyugalomra tétetni; — az engesztelő szent mise-áldozat pedig f. évi ápril hó 28 án d. e. 1 28 órakor fog a róm. katli. templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Áldás és béke lengjen drága hamvai felett! Zene-proba. Schleininger Ernesztin helybeli zenetanító növendékeivel az Óvoda javára zenepróba estélyét t. hó 19 én az „Arany Bárány" kaszinói helyiségében szép számú közönség jelenlétében tartotta meg. Á növendékek a programúiba felvett darabokat jól eljátszották. A próbát táncnak kellett volua követni, de táncosok hiányában csak rüvid ideig tartott a tánc. A jótékony célra az estélyen felültizettek : dr. Mangin Károly 3 frtot, Skublics Zsiginondné, Balaton József, Willert N., dr. Háry István, Schleininger Cornél, dr. Surgóth Miklós 2—2 frtot, Skublics Imre 1 frt 60 kr., Özv. Tahy Rozália, Schütz Sándor, Lóskay Jeromos, Szabó Samu, Klosovszky Ernő 1 — l frtot, N. N., 85 krt, Vizy Gyula, N. N., Weinberger Jakab 50—50 krt, N. N., 05 kr., összesen 24 frt. Jegyek után befolyt 108 frt 60 krt., a bevételek összege 132 trt 60 kr., melyből a 78 frt 85 kr. kiadást levonván, maradt tiszta jövödelem 53 frt 65 kr., mely az óvoda alap javára beszolgáltatott. Az óvoda elnöksége ezen összeg szives átadásáért ez uton mond hálás köszönetet. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést. „Österreicher Sándor saját és gyermekei Natália dr. Viola Ödönné, Berta, Samu, Rezsin, Adolf, Ödön és 1 Gyula ugy az összes rokonság nevében szomorodott J szívvel jelenti telejthetlen drága nejének Österreicher Sándorné szül. Rosenthál Etelkának f. évi ápril hó 22-én reggeli 6 órakor, élte 53-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei f. évi ápril 23-án délután 3 órakor fognak örök nyugalomra helyeztetni Zala Egerszegen, 1890. évi ápril hó 22-én. Áldás és béke hamvaira. Jutalomjáték. Moóry Sándor a színtársulat ügyes rendezője és kitűnő komikusa, szerdán vagyis i. hó 30 án tartja jutalomjátékát „Fiam nagyon ostoba" cimű kitűnő szalon vígjátékkal. Ajánljuk őt, mint a társulat egyik legtehetségesebb és legbuzgóbb tagját a közönség figyelmébe és pártfogásába. Búcsú ismeréseimtől. Sümegk város t. küzönségének azon része, melynél az idő rövidsége miatt nem lehettem szerencsés személyesen bucsutiszteletemet tehetni, fogadja ezen uton szívélyes búcsúmat. Pacsa, 1890. április 23-án Dr. Froinmer József járásorvos. Hymen. F. hó 23 áll vezette oltárhoz Sümegben Szlávicsek Béla szolnoki állami postatiszt Jenvay Cornélia kisasszonyt, dr. Jeuvay Géza süineglii ügyvéd kedves nővérét. A násznagyi tisztet Szelyely Gusztáv püspöki urodalmi számtartó s a menyasszony tivére teljesítették. Diszes esküvő. Bóry Imre, keszthelyi küzs. isk. tani tó, folyó hó 21-én tartá esküvőjét Illy Emma k. a., ottani tanítónővel. Ezen alkalomból a keszthelyi tanítótestület *zép jelét adta kartársi szeretetének. Az esküvőn nemcsak hogy testületileg megjelent, hanem elvezette a templomba az üsszes tanuló sereget, hogy ezek is tanúi legyenek tanítójuk, illetve tanítónőjük örömünnepének ; aztán 40 fehérruhás tanulóleányka virággal hinté meg a templomban azon utat, melyen az ifjú pár a nászkisérettsl együtt be- és kivonult. Az esketósi szertartást Kriszt Jenő segédlelkész, hitoktató végzé, ki esketés után remek beszédet intézett az új házaspárhoz. Az esketésnél mint tanuk szerepeltek : dr. Csanády Gusztáv iskolaszéki elnök és llly József polg. isk. tanár, a mecyaszszony testvérbátyja. — Ugyanaz napon és helyen egész csendben, reggel 6 órakor, esküdtek egymásnak örük hűséget Szegleth Mihály akai bérlő és Sleffanics Mariska k. a., kik esküvő után azonnal Akára utaztak. Sümeghröl Írjak, hogy Balog Árpád színtársulata Sümegben változatos műsor és összevágó előadásaival élvezetes estéket szerez a közönségnek, „A királyfogás", „Nebántsvirág", „A Náni" „Az árendás zsidó" — mind jól sikerültek. Balog Árpádné a színpadon otthoniasság, operettben biztos énekével, Monori nemcsak kitűnő szerephez alkalmazott alakítás, de sikeres modorával is, Szepesiné a minta mama, Balog Árpád jellem szerepekben, sőt legutóbb Marosi J. (Száli) az árendás zsidó felesége is, helyén volt; a közönség tetszését élénken szokta nyilvánítani. K. Molnár Vilma ujonan szerződtetett tag könnyű modora, naiv, kellemes hangsúlyozásával kiváló tetszésben részerült. A színtársulat, bérletét lejátsztván, még néhány előadás után Z.-Szent-Gróthra távozik körünkből. jegyzői szlporlat. Május hó 9. és 10-én jegyzői szigorlat tartatik, melyre ez ideig öten jelentkeztek. Vasút Balaton-Füredig. „Veszprémi Közlöny" laptársunk irja, hogy Tolnay Lajos országgyűlési képviselő, az államvasutak volt igazgatója, Veszprémben időzött s onnan Balaton Füredre ment Freystedter megbizott ügyvédjével együtt a Veszprémtől Keszthelyig a Bala ton partján vezetendő vasútvonal bejárása ügyében. Olacigányok gazdalkodasa. Nagy-Lengyelből veszszük a következő tudósítást: „Folyó hó 22-én érkezett határunkban egy tiz sátoralja úgynevezett kolompáréi gányliad nem tudóin hány pár lóval és mennyi szekérrel. Mint éhes és mérges darázsok rögtön ellepték a falut, követelve, szemtelenkedve és erőszakoskodva mindenütt Nyolc-tiz tagból álló erőteljes marcona férficsa pat, fehérnéppel rohant meg egyszere egy-egy házat és ez egész napon át igy ment minden negyed órában, ínég alkonyat felé sem akartak a községből tanyájukra távozni. Egy uri háznál bár apránként 20 kr. osztatott ki nekik — a házőrző kutyát, világos nappal megétettek, a teljesen ép egészséges eb a cigányok távozása után 10—15 percre kinosan eldöglött; gyomrában a cigányoktól vetett kenyér találtatott, de hogy mivel volt keverve azt nem lehetett fölismerni. Egy másik uri házuál egy cigányasszony, ki — a több kielégített zsaroló után — csak egy kreárt kapott, gúnyosan röhögve és szemtélenül fenyegetve ezt mondá : „ezen a krajcáron majd veszek gyújtót, aztán, akár száz majorságnak is beadom !" Ha uriházaknál igy mertek garázdálkodni a polgárházaknál nem tudom mennyire szentelenkedtdí. Es ezen ellenséges megszállás igy tartott a megtelepedésre engedett 24 órán túl is, a község érdemes bírája semmi kedvet sem m utatott — a meginterpellás dacára is — őket tovább utasitaní. A faluban maguk zsaroltak nappal, lovaik pedig a vetést pusztitották éjei. — Oh magas kormány és tekintetes vármegye ! ily gaz hordák zaklatásaitól mikor leszünk már megszabadítva?" Tüz volt Szent-Gyögy napján Bessenyőben. A tüz este 9 óra után ütött ki Faliner földbirtokos cselédházában. A tüz tovaterjedését sikerült megakadályozniok, miben nagy segítségre volt az újonnan szervezett tűzoltóság és a legközelebb beszerzett fecskendő, azonban a szegény cselédségnek mindene bennégett ; mivel az épület padlása lesározva nem volt, ami elég gondatlanságra mutat. A tüz keletkezésének oka ismeretlen. Veszett eb. Csehi községben a napokban veszett eb kóborolt, mely okból a járási főszolgabíró a falubeli kutyák lelüvetését rendelte el. Sümegben óvó intézkedésből a kutyákat nem szabad az utcára ereszteni. Zala-egerszegi Weisz Jonas unokaócscse cég ajánlja a nagyérdemű közönségnek a legjobb szőlőkötő sásnak kilóját 52 krajcárért; továbbá megérkeztek nála mindenféle friss töltésű ásványvizek, melyeket az idén, főképen pedig a Mohai Ágnes vizet, sokkal olcsóbban fogja számítani, mint eddig. Ugyanezen alkalommal még ajánlja a Regedei vizet, mely víznek egyedüli főraktárosa. A maga-magat örökké megifjitó természet! A vér egész éven át, a Íj) nem használható anyagokból folyvást váladékokat készít, a melyek ha idejekorán nem távolittatnak el a testből, különféle súlyos betegségeket okozhatnak. Tavaszkor és őszszel van az arra való helyes idő, hogy az év folytán testünkben lerakódott fölösleges és az egyes szervek (epe és nyálka) szabályos, a testet nem rongáló, tisztító kúrával eltávolítsuk s ezáltal más súlyos bajoknak, melyek ez anyag lerakodásokból könynyen keletkeznek, elejét vegyük. Nemcsak azoknak, kik emésztési zavarokban, székrekedésben, kólikában, bőrkiütésekben, vértorlódásban, szédülésben, a tagok elzsibbadásában, hypochondriában, hystéríában, aranyérben, gyomor-, máj és bélbajokban stb. szenvednek, — hanem az egészségeseknek vagy a magokat egészségeseknek hívőknek is sürgősen ajánlanunk kell : bogy azt a drága, piros életnedvet igyekezzenek a maga teljes j tisztaságában és működésének erejében célszerű és sza| bályosan használt kúrával föntartani. Erre nézve, mint legjelesebb szert, a Brandt Richárd gyógyszerész-féle I svájci labdacsokat, melyeket legtekintélyesebb orvosaink