Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 1-26. szám)

1890-01-12 / 2. szám

segély pénztár létesítését elvben kimondják s küldjenek ki kebelükből egy bizottságot melynek feladata lenne ezen ügyet tüzetes tanulmány tárgyává tenni, e tekintetben alapszabály tervezetet készíteni s azt még az év folytán tartandó rendkivüli közgyűlés elé terjesztem. Üdvös munkát végeznek ezzel és sok szegény áldani fogja őket nemes elhatározásukért . A zala egerszegi kereskedelmi kör közgyűlésé. A zala egerszegi kereskedelmi kör évi rendes közgyűlését Fischer László elnöklete alatt a kör helyisegében f. hó 4-én tartotta. Elnök üdvözölvén a kör tagjait, a közgyűlést az alapszabályok érteliiiéb. n határozatképesnek nyilvánítottá s felkérte Balassa Benő titkárt az évi jelentes előterjesztésére. , f&j , , . , Titkár ezután felolvasta következő, gonddal egybeállított évi jelentését: Tekintetes közgyűlés! Van szerencsenk egyesületünk múlt évi működéséről szóló jelentésünket a következőkben összefoglalni.: Igazgató választmányunk az elmúlt évben 11 rendes gyűlést tartott és lehetőleg igyekezett mindent megtenni, ami körünknek anyagi és erkölcsi tekintetben előnyére válhatott, az évről-évre fennmaradó nagymérvű hátralékokkal szemben erélyesen lépett fel és ha az elért siker még sem egészen kielégítő, ennek oka nem a tisztviselők esélytelenségében, vagy a választmány lanyhaságábau, hanem egyebütt keresendő. Bátrak leszünk ez okra a figyelmet tisztelettel felhívni. Ha összehasonlítjuk az egyesületi életben a tagok igéüyeit azoknak kötelesség teljesítésével, nagyon visszás állapotot találunk. Az igények óriási nagyok, a tagok rendkívül követelők, kényelmükre féltékenyek és az elvállalt kötelesség teljesítéséről igen nehezen, vagy egyáltalában nem akarnak tudomást szerezni. Nagy tisztelet a kivételeknek. E kötelességek közül elhallgatva igen sokat, csak egyet említünk : a tagsági díjak befizetéséi vagy jobban mondva nem fizetését. Azt hisszük, ha valaki bármely egyesületbe belép és azon testület összműködése által létesített előnyökben és jogokban részesülni kiván, akkor eltekintve az alapszabályok kötelező erejétől, amúgy is erkölcsi kötelessége minden kényszer eszköz nélkül tagsági illetékét pontosan lefizetni, mivel egységes egyleti haladás a megkívántató anyagi áldozatok nélkül teljes lehetetlenség. Ilyenkor sok esetben az egylet ép anyagi támogatás hiányában megsemmisül, elbukik. Ilyenkor aztán ép a fizetni nem szerető tagok azok, kik az egylet elbukásáért a tisztviselőséget, a választmányt teszik felelőssé és fennen hirdetik, hogy a választmány nem fejtett ki kellő erélyt. Megengedjük, hogy valamely egyesület választmányának munkaképességétől igen sok függ, de valamint a legjobb hadvezér is életképtelen hadsereggel hátrálni kénytelen: úgy a legbuzgóbb választmány is a tagok túlságos közönye mellett távol kénytelen maradni az elérendő céloktól. Az egyed társadalmi kötelezettségei között foglal helyet az is, hogy féltse és őrizze azon testületnek méltóságát, amelynek maga is tagját képezi és a testületi reputátión nagyobb csorbát nem ejthet, az üsszműküdést semmivel jobban nem zavarja a tag, mint mikor a kötelező anyagi támogatást öntudatosan, vagy öntudatlanul megvonja és ez által sietteti, vagy elősegíti az egyleti működés pangását és sokszor bukását. Teljes tisztelettel kérjük ezutt.il is a tagtárs urakat, szíveskedjenek tagsági díjjaikat pontosan lefizetni, mivel csakis ez által adatik meg a lehetőség a kereskedelmi kör kitűzött feladatát elérhetni és megoldhatni. A lefolyt évben egyletünk társas szelleme, élete az előbbi évekhez viszonyítva hanyatlást mutatott. Az egyletet látogató tagok száma mindegyre gyérül és a figyelmes - Szegény Pacificus, — Úristen ! — hogyan pacificált odaát? Tréfálkozott az egyik fiatal páter. Ebben a pillanatban a refectorium ajtaja fölnyíít. A kilincs csattanásra öszszerezzentünk. Mi az? Talán valami erősebb szélroham nyomta be az ajtót? Az ajtó halkan belebb nyílott. Egymásra néztünk. Olyanok voltunk mindnyájan, mint a viasz. Ivést szúrhattak volna beléuk; egy csép vérünk nem serkent v Ina ki. Most lassan, csendes hangon felhangzott az ajtóban, mintha mély sírból jönne: — De protundis elaniavi ad te Deum. Libera me, dominr! Apage satanas! Apage! Apage! En borzadok a halottól; ezt nem tagadom. De az olyantói, amelyik el tudja énekelni a „De profundist" -- nem! Mindjárt megismertem a Pacificus hangját, oda is szóltam neki: — Megszöktél, Pacificus? Ekkor azután csakugyan belépett a refeetoriumba. A paterok mind a földre hullottak. Én eléje siettem és igazán örömmel üdvözültem. — Hát nem mondtam meg annak a két infamis halottpásztornak, hogy megszököm, ha jól neiu vigyáznak. Ugy alusznak a éjszakalopók, mint a juhászbunda. Végre a paterok is magukhoz tértek. El kezdték ostromolni a föltámadt pátert, hogy mi volt ez? mi baja volt ? — Egy kis szokatlan, hosszú álom ez egész; veszedelmes hasonmása a halálnak. így adta meg nekik Pacificus a magyarázatot. De nekem megsúgta, hogy egy kis' morfium is belejátszott a dologba, hogy a tréfa hatalmasabban el süljön. y szemlélő önkénytelenül kérdezi: mi re való Je díszes helyi- | séo- annak a 8—10 tagnak, kik feljárni szoktak? Okozatok okok nélkül fel uem lépnek és így az említett hanyatlásnak is megvannak a természetes okai. Ezek | közül csak egy re reflektálek t. i. a vendéglősnek folytonos tel mondására, e felmondások visszavonására és az ezekből önkényt származó bizonytalanságra a vele párosult kedvtelenséggel. A vendéglős a kereskedelmi kör ittlétében vagy látja érdekét, vagy nem. Ha nem, úgy telmondása mellett maradna meg és ne gyengítené folyton az egyletet összetartó kapcsot; hja pedig igen, úgy legyen tekintettel száz ember társas igényeire, igyekezzék ezeket tanulmányozni és kielégíteni — haszna lesz ebből magának is, meg az egyletnek is. A jövő választmány feladata lesz oda hatni, hogy az egylet helyiség miatt folytonos rászkódtatásnak kitéve ne legyen. Az év elején előttünk nem ismeretlen egyének actiót fejtettek ki az iránt, hogy minél több tag maradjon ki körünkből. Hogy ezek mi okból cselekedték ezt, nem tudjuk, de csudál kozásunkat nem hallgathatjuk el ez eljárás felett már azért sem, mivel kereskedői: voltak azok. l\i is lépett az egyletből talán lö tag, csupa kereskedő, kiknek értelmiségi fokát eléggé jellemzi az, ha a kereskedelmi körből kilépnek. A kilépett tagok helyett jöttek mások részint az iparos, részint az értelmiség osztályából és ma a tagok száma mnghaladia a százat. Ha egyesületünk társas élete némi hanyatlási mutatott is, azért különösen két irányban egyletünk fon tos missiót teljesít városunkban. Válogatott és jól rendezett könyvtárral a magyarosodás és magyar érzék fejlesztését ma már oly mértékben segíti elő, bogy a terjedelem alig képes a folyton növekvő olvasó közönséget kielégíteni. Most rendeltünk meg 100 írtára könyveket és mindent elfogunk követni arra nézve, hogy e tekintetben is kielégítsük az egyesületi tagok kiváltságait. Másod sorban az alsótokú kereskedelmi iskola fenntartása által egyletünk oly feladatot teljesít, a mely mindenkép vetélkedik jótékonyság tekintetében városunk bármely egyletével. Mert ha fontos és elismerést érdemel pl. a szegény gyermekeket felruházni, a korgó gyomort kenyérrel ellátni, akkor ugyanoly szép, sőt culturális szempontból még talán tontosabb a gyermeki szellemet felruházni, illetőleg a kereskedő inasokat ellátni annyi szakismerettel, a mennyivel a kereskedői hivatást becsülettel betölthetik. Az alsótokú kereskedelmi iskola fejlesztése által egyletünk erkölcsi magaslatára helyezkedik és az onnét kikerülő ifjak hálával fognak visszaemlékezni mindenkor a kereskedelun körre. Jelentésünkben szomorú kötelességünknek teszünk eleget akkor, midőn jobblétre szenderült .szeretett másod elnökünk, Boschán Emil úr, emlékét jegyzőkönyvileg kívánjuk megörökíteni. Kiragadta őt a hideg halál körünkből: ő elköltözött az ismeretlen örök hazába és itt hagyta nekünk drága emlékét, Szép jelleme, párat lan buzgalma, önzetlen barátsága és jósága, kitűnő szive, kristály tiszta lelkülete, humán érzése és nemes gondolkozása mindmegannyi virágszál, melyekből megfonjuk a kegyeletteljes koszorút, melyet drága emlékként fogunk őrizni sziveinkben. Legyen áldott az ő emléke. Végül bátorkodunk a tekintetes közgyűlés figyelmét újra felhívni az alakulásunkkor kitűzött célunkra: az összetartozó erők amaz együtt működésére, melynek segélyével méltó helyet foglalunk el városunk többi egylete között; a testvéri szeretetre, mely egyletünknek népszerűséget fog szerezni, tagtársaink kölcsönös becsülésére és támogatására, miáltal gyarapodni fogunk erőben, szellemben és emelkedni tog a külvilágnak egyletünk iránt való bizalma. Távolítsunk el minden oly kicsinyes és szóra is alig érdemes okot, ini az egyetértést, a társulást megzavarhatná; vezéreljen bennünket igaz honfiúi szeretet; lássék meg minden intézményünkön, cse lekményiinkön, miszerint magyar kereskedelmi köre cimét viseljük és uralkodjék közöttünk mindig amaz egységes akarat és elhatározás, melyek egyletünk társadalmi szerepének betöltéséhez okvetlen megkívántatnak. Boldog új évet kívánunk egyletünk minden tagjának és elég lelki erőt az egészséges haladáshoz." A közgyűlés a jelentést helyesléssel fogadta s Graner Béla indítványára a titkárnak elismerését nyilvánította s elhatározta, hogy a titkári jelentés a közgyűlés jegyzőkönyvébe egész terjedelmében felvétessék. A közgyűlés elfogadta Kohu Samu pénztárnok által egybeállított s a választmány által elfogadásra ajánlott eme költségvetést: Bevételek: <>2 rendes ta<< díja 656 frt, 18 pártoló tag díja 72 frt, várostól az iskolára egély 170 frt, takarékpénztártól 10 frt, tanoncok után tandíj 120 frt, teremért 50 frt, újságokért 40 frt, tagok után inult évi követelés 200 frt, városnál 1889. évi utolsó negyedre hátralék 42 frt 50 kr., összesen 1370 frt 50 kr. Kiadások : vendéglősnek 1889. évre 200 frt, 1890-re 400 frt, iskolára 417 frt, szolgának 46 frt, újságokra 140 frt, könyvekre 100 frt, könyvtárnoknak 50 frt, pincér és levélhordónak 1 1 frt, kisebb kiadásokra 20 frt, a pénztárnok által előlegezett összeg 22 frt 21 kr., öszszesen 1406 frt 21 kr. s igy mutatkozik hiány 35 frt 71 kr., mely a még kint levő hátralékokból s a költségvetés keretén belől eszközlendő megtakarításokból fedezendő. A közgyűlés elfogadta a választmány amaz indítványát, hogy azon tagok, akik három évnegyedre szóló tagsági díjjal hátralékban vannak, az ügyész által tartozásaik kifizetésére fe 1 szólítandók s amennyiben ebbeli kötelezettségüknek a felszólítástól számítva 14 nap alatt eleget nem tesznek, a kör tagjainak sorából töröltetnek. Ezután elnök maga és tiszttársa nevében- a megválasztatásuk által beléjük helyezett bizalmat megköszönve, lemondott s a közgyűlést a tisztújítás foganatosítására kérte fel. A közgyűlés dr. Obersohn Mór indítványára a lelépő tisztikarnak, úgy a választmánynak ügybuzgó működésükért jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét és elismerését, mely után Breisaeh Sámuel korelnökül és Fischer Béla korjegy.zőkül megválasztatott s a szavazás elrendeltetett, szavazatszedő küldötségi tagokúi meg lasztatván Weisz Tivadar, Rozenthál Gyula és Schill Imre. A szavazás befejeztével a szavazók összeszámíttatván, kihirdettetett a választás eredménye, mely szerint Fischer László elnök, Weisz Izidor alelnök, Balassa Benő titkár, Fischer Béla titkár helyettes, Tretter Viktor háznagy, Páuk Ede háznagy helyettes, Magyar Hermán könyvtárnok, Kohn Samu pénztárnok, dr. Hajós Ignác ügyész, Mondscheiu Samu jegyző. Választmányi tagok : Breisaeh Sámuel, Deutsch Ferencz, Graner Béla, Gresz Károly, Grünwald Lajos, lleinrich Vilmos, dr. Obersohn Mór, Ragendorfer Jakab, Rozenthál Gyula, Rosenberger Zsigmond, Schiitz Sándor, Weisz Tivadar. Póttagok •. Biichler Jakab és Schill Imre. TANÜGY. A megyei tantestület köréből A zalamegyei általános tauítói testület központi választmánya Udvardy Ignác tantestületi elnök elnöklete alatt t. hó 5-én központi választmányi ülést tartott. Elnök üdvözülvén a megjelenteket, előadja, hogy Mendly Károly, az egyesület egyik jegyzője, Hódmezővásárhelyre kineveztetvén, városunkból távozott, ajánlja tehát, hogy míg a közgyűlés az üresedésbe jött jegyzői állást betölti, helyébe ideiglenesen Réthy Gábor polgári leányiskolái tanárt kérje fel a választmány jegyzőnek, mit az helyesléssel fogadott. Előterjesztetett a Illik egyetemes tanítógyülés végrehajtó bizottsága nevében a hazai tanító testületekhez intézett felhívás. A központi választmány a IV-ik egyetemes tanítógyülés napjául egyhangúlag augusztus hó 24-ét ajánlotta, mert így előzőleg megtartható a a megyei tanítótestületi közgyűlés, azon az egyetemes ) gyűlésen tárgyalandó tételek megvitathatok lesznek s ' akik esetleg Szent-István napra akarnak felrándulni, azok egyúttal az egyetemes gyűlés napját ugyanakor bevárhatják s azon szintén résztvehetnek. Az 'gyesületek által már eddig ajánlott s szintén a felhívásban foglalt tételek mindegyikét elfogadta a központi választmány s elhatározta, hogy azokat az egyes járásköröknek megvitatás végett kiadja azzal, hogy határozataikat a központtal közöljék s a közpout a megállapodások eredményét a megyei tantestületi ülés elé terjeszti. Hogy pedig az eddig ajánlott 14 tétel mindegyike kidolgoztassák, a központi választmány az egyes tételeket a járáskörök között feloszlottá. Mindegyik járáskör tartozik tavaszi közgyűlésén a részére kijelelt tételeket megvitatni s megállapodásának eredményét a központi választmány nyal tudatni. Az egyes járáskörök — természetesen — a részükre kijelelt tételeken kivül jogosítva vannak esetleg a többi tétel megvitatásába is bocsátkozni. A muraközi járáskor részére kijeleltetett megvitatatás végett: 1. A magyar nyelv tanításának általánosítása a beszéd- és értclemgyakorlatok alapján. 2. A tanítóképző intézetek reformja s a tanítóképző tanárok kiképeztetése. 3. A kézimunka az iskolában. A nagy kanizsai járáskör részére: 1. A népiskolai tanterv módosítása, tekintettel az osztott és osztatlan népiskolákra. 2. A népiskolai tankönyvek s ezek bírálatának kérdése. 3. A tanítói állás biztosítása s a tanítók szolgálati viszonyainak szabályozása (szolgálati pragmatika). A zalaegerszegi járáskör részére: 1. Nemzeti iskolák felállításának kérdése s a neveléstudomány magyar nemzeti alapon való megteremtése és fejlesztése. 2. A z Eötvös alap ügyének rendezése. 3. Iskolai egészségügy. A keszthelyi járáskör; részérefi 1. Az állatni szakszó-:-'i tanfelügyelet szervezése, tekintettel a néptanítók előléptetésére. 2. A rajz- és tornatanítás a leányiskolában. A sümegijáráskör részére: 1. A tanítói közszellem állandósítására vonatkozó elvek fejtegetése. 2. Az általános és kötelező megyei tantestületek szervezése. Az <• só-lendvai járáskör részére: 1. A kisdednevelés ügyéé k országos törvény által leendő rendezése. 2. A re 'ismeretek tanításának módja és eszközei. A járáskörök választmányai leghelyesebben tesznek, ha a járáskürök részére kijelelt tételek kidolgozására előadókat kérnek fel, akik a járásköri közgyűlés elé kész javaslattal járulnak. Elnök előterjeszti Göntér Endre náprátfai tanítónak indítványát, hogy a kántortanítóknál a 300 frt minimum fizetés megállapításánál a díjlevélnek csakis azon tételei veendők figyelembe, melyek a tanítói fizetésre vonatkoznak s e minimum megállapításánál a tanítót, mint kántort illető javadalmai figyelmén kivül hagyassanak, A központi választmány ezen indítványt nagyon is méltányosnak tekinti s a minisztériumhoz felterjesztés intézését határozta el a részben, hogy a kántortanítók fizetésénél annak megállapításánál, váljon az illető tanító fizetése megüti-e a tanítói 300 frt. minimumot, csakis a tanítói jövödelinek vétessenek figyelembe. Elnök előterjeszti, hogy a veszprémi egyházmegyei főhatóság a veszprémi egyházmegyéhez tartozó zalavármegyei községi iskolánál működő kántortanítóktól az 1889. év végén a Ferencz József alapból ez eddig élvezett 25 forintos évi segélyt n egtagadtn. A központi választmány az egyházmegyei főhatóság ezen intézkedéséi sajnálattal vette tudomás.,1. Tekintve azonban, hogy a segélytől megfosztott t: :;ítók legtöbbjénél ezen 25 fitos tételek a díjlevélben fogl. Itatnak s így az illető tanítóknak a dijlevél alapján őke! joggal megillető fizetését képezik: a központi válasz, lány megkeresi a kir. tan felügyelősége t, hogy az ily t. oítók ré '.ére, az egyházmegyei főhatóság által elvont ezen 25 frtet a község részéről biztosíttatni sziveskedjék. Végül a központi választmány az elnök előterjesztésére elhatározta, hogy az 1890-ik évben a megyei tantestület központi választmánya részére a „Ni ;• levelűk Lapjá"-t. mint az egyetemes tanítói gyűlés 1 iratalos orgonumát, járatja.