Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 1-26. szám)

1890-03-16 / 11. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1890. évi 11-ik számához. Ii.-in noru állithat fel, mert annak székhelye Budapest le.*/.; kilátásba helyezte azonban az osztálymérnökségnek felállítását, valamint a »Szent-Ivánnal való egyenes csatlakozást, mely örömmel vétetett tudomásul. Az iskolaszék és középítészeti bizottságnak az elemi iskola tervezete elfogadása tárgyában f. hó !• én tartott ülésének jegyzőkönyve előterjesztetvén, az azokban foglalt módosításokat a képviselőtestület elfogadta, az árlejtés foganatosítására határnapúi f. hó 23-ika tüzetett ki. A részletes tervek kidolgozásával és az építészeti felügyelettel 400 frt tiszteletdíj mellett Schadl János keszthelyi gazdasági tanár, az építés technikai felügyeletével a városi mérnök bízatott meg. A városi képviselőtestület tudomásul vette a városi közkórházi bizottság üléséről felvett jegyzőkönyvet, melyben dr. Háry István kórházigazgató főorvos a kórház 1889. évi működéséről, bevétele és kiadásáról s a vagyon és egyéb, a közkórházat érdeklőkről jelentést tesz. Minthogy a városi közkórházon csak ezen felirat : „Közkózház" létezik, lsoo Alajos képviselő azon nenieslelkü ajánlatot tette, hogy ezen felirathoz: „Zala-egerszegi városi közkórház" — a még hiányzó és sziiksé ges betűkét saját költségén fogja meghozatni. A képviselőtestület ezen szives adományért lsoo Alajos képviselőnek jegyzőkönyvileg fejezi ki köszönetét. Felolvastatott a belügyminisztériumhoz a kórházgondnok fizetésének 500 frtra leendő felemelése tárgyában a kórházi bizottság által készített kérvény, melyet a képviselőtestület indokainál fogva elfogadván, annak felterjesztését elrendelte. Ugyancsak a kórházi bizottság jegyzőkönyvében foglaltatik, hogy dr. Háry István igazgató főorvos tudomására adja a kórházbizottságnak, miszerint arról értesült, hogy a legközelebb elmúlt számvizsgálat alkalmával a számvizsgálók egyike olynemü kifejezést használt volna, hogy a kórházi orvosok fizetéseiket saját tetszésük szerint emelik évről évre s ha igaz ezen értesülése, ezen sértésért a képviselőtestülettől elégtételt kér. Mint hogy a számvizsgáló bivot ság elnöke kijelentette, hogy sem általa, sem pedig a bizottság többi tagja által ilynemű kifejezés nem tétetett és a sérteni akarásnak n ég nyoma sincs és nem is lehet, a képviselőtestület örömmel elhiszi, sőt felteszi a számvizgáló bizottság minden tagjáról, hogy ilynemű kifejezést nem használt és sérteni egyátalán nem akart, ha azonban mégis meg történt volna, a képviselőtestület sajnálatának adna kifejezést. ÜJ tekintve az igazgató főorvos és orvos társai ügy buzgóságát és lelkiismeretes működését; tekintve a számvizsgáló bizottság soha nem lankadó ügyszeretetét és kiváló szorgalmát, a képviselőtestület úgy az egyik, mint a másik iránt teljes és osztatlan bizalmát fejez ki. Előterjesztetett és elfogadtatott a gazdasági bizottság iák azon javaslata, hogy a városi téglagyárnál a körkemence mellett levő téglaszárogató szín egy más, alkalmasabb helyre tétessék át s ennek költségeire 40 fr. szavaztatott meg. A gazdaságügyi bizottság véleményéhez képest, a téglásoknak qz évre a homokhordásért 00 frt állapíttatott meg. A polgármester előterjesztésére a gazdaságügyi bizottság javallatához képest a tégla ára — ezeret számítva —- 13 írtban állapíttatott meg, bele értve ez eddig olvasó pénz cimén fizetett 20 krt; a vidékre szállítandó tégla ezere pedig 14 írtért adatik. A képviselőtestület megbízza a városi tanácsot, hogy a városi mérnök és az illető szakértők meghallgatása- és közbenjöttével Wojácsek J. H. körkemence készítővel a leszámolást minél sürgősebben eszközölje. A „kis temető" utca befásítása elrendeltetett, ellenben a körmendi utca folytatólagos befásítása azon időre halasztatik, ha ezen utca, illetőleg megyei ut a kívánalmak szerint felemelve, szabályozva és helyreállítva leend. Polgármester előterjesztő, hogy a vasúti állomásnál egy csinos díszkertnek létesítéséhez szükséges és a bemutatott vázrajzon kitüntetett területnek átadása illetőleg megszerzése végett a helybeli építkezési vezetősé get megkereste, amely hivatal késznek nyilatkozott a körülbelül I kat. liofd területet a kisajátítási áron, mely körülbelül 400 Irtot tesz, átengedni. A szóban forgó ! területnek megvételét és díszkertté leendő átalakítását a képviselőtestület elhatározta. A város tulajdonát kép 'ző, úgynevezett Sörház kert háta mögött és Farkas János háza melletti utca sziure nyitó házhelyre, mely a szombathelyi megyés püspök tulajdonát képezi, a városnak úgy azolai iskola épület helyéül és átalakítandó torna helyiségeid szüksé ge levén, a gazdaságügyi bizottság annak megvásárlá sát h >zta javaslatba. A képviselőtestület megyés püspök Oméltóságát kérvényileg megkeresi, hogy a szóban forgó házhelyet a városnak iskolai célra legkegyeseb ben adományozni méltóztassék. A város utcáinak, úgy a házak számának jelzé sére szolgáló táblák közül a képviselőtestület úgy az alak, mint az ár tekintetében Knopp és Steiuer budapesti gyáros mintáit fogadta el. Az idő előrehaladván, a tárgysorozatba felvett többi ügy folytatólagos tárgyalására f. hó 15-én déle lőtt 9 óra tűzetett ki. Helyi, megyei és vegyes hirek. A kormány lelepett. Amint a budapesti lapok egy hét óta élénken megbeszéltek, t. hó 13-án tényleg megvtdósúlt. Tisza Kálmán 15 évi miniszterelnöksége után t. hó 13-án a képviselőháznak bejelentette, hogy ütelségéuek beadta mind az ő, mind az egész minisztérium lemondását. Az új minisztériumban csekély változás lesz, amennyiben Teleky belügyminisztert kivéve, ki szintén távozik, a többiek megmaradnak. Szapáry Gyula gróf lesz a miniszter elnök s egyúttal átveendi a bel iigji tárca vezetését, inig helyébe földmivelézügyi miniszter .Bethlen András gróf lesz. Az új minisztérium kinevezése 1(3 vagy 17-én biztosra várható. Zaszioanya. A zala egerszegi iparos ifjak önképző és betegsegélyző egyesülete a pünkösdkor tartandó zászlószentelési ünnepélyére zászlóanyául Radocza Janómé Őnagyságát, közszeretetben álló országgyűlési képviselőnk kedves nejét kérte fel, aki — mint bennünket értesítenek — a legnagyobb készséggel volt szives ezt elfogadni. Képviselőtestületi Ülés. A képviselőtestület a f. hó 12-én felfüggesztett ülését folytatólag folyó hó 15 én tartotta, melyen elhatározták, hogy a kaszárnyánál eszközölt építések átvétele végett a régibb bizottságot azzal küldik ki, hogy az átvételt az eredeti tervek alapján eszközölje. —- A városi italmérési jog kártalanítási eljárás uiegejtésére kiküldött bizottság jelentése felolvastatván, mivel a kincstár képviseletében 1900 Írttal kevesebb kártalanítás igértetett be, a képviselő testület elhatározta, hogy e határozatot az albizottsághoz fellebbezi. Tárgyalás alá vétetett a községi népiskolai tanítók folyamodványa lakbérük felemelése és az ötöd éves korpótlék adományozása tárgyában. A képviselő testület elhatározta, hogy 1891. évi január 1-től a lakbért 30 Írttal felemeli illetve 150 frtra kiegészíti; azon tanítók, kik 1880. előtt alkalmaztattak a városnál, első ötödéves (50 frt) korpótlékukat 1891. január 1-től, kik pedig 1880. után nyertek alkalmazást, 1895. január t-től fogják kapni. A rendőri bejelentés kötelezettsége tárgyában, valamint a városi mérnök teendőire vonatkozólag alkotott szabályrendeletek némi módosítással elfogadtattak, míg az építési szabályrendeletnek kinyo niatása határoztatott el, hogy az a képviselőknek előleges tanulmányozás végett kiosztassék. Az 0 felsége Erzsebet királyné védnökségé aiatt ailo országos vörös kereszt egylet zalaegerszegi fiókja 1890. évi március hó 23-án délután 3 órakor a megyeház nagytermében évi rendes közgyűlést tart, melyre az egylet tagjait tisztelettel hivja meg az elnökség. Tárgysorozat: 1-ör elnöki jelentés, 2 or pénztánoki jelentés, 3 or hat választmányi tag választása, 4-er indítványok tárgyalása. Vambery Ármitl jon. Kitűnő orientálistánk, Vámbéry, tudatta a keszthelyi kereskedő segédek önképző egyletével, hogy legközelebb Keszthelyre jön s megtartja igért felolvasását. Felolvasas. N/jári Sándor, városunk szülötte, műtörténetíró, a zala-egerszegi nőegylet felkérésére, az egylet javára t. hó 8-án a kereskedelmi kör helyiségében szép számú közönség jelenlétében felolvasást tartott e címmel : „A szerelein a művészetben." A jelen voltak az érdekes felolvasást figyelemmel hallgatták s felolvasást végezetül zajosan megéljenezték. Az összes bevétel 170 frt, a kiadás .J0 irt, s így a felolvasás tiszta jövedelme 12(3 frt volt, mely összeg a helybeli szegények között, felosztatott. Feliilfizettek: Svastits Benó, Bognár Géza, Handier István, Rozenberg Sándorné, dr. Czinder István 2-2 frt, dr. Hajós Ignácné 1 frt 50 kr., dr. Mangin Károlyné, Part Sándorné, Wolf mérnök, özv. Farkas Dávdné, Szigethy Antal, Marton talvy Annin, Pauk Edéné, Erdősi Ignácné, Weisz Edéné, Weinberger Jakab, Fürst Benedek, l-l frt, Fischer Béla, Osterreicher Sándor, 50-50 kr., összesen 23 frt 50 kr. Köszönetnyilvánítás. Fogadják mindazon hölgyek, kik a zala-egerszegi nőegylet t. hó 8-án tartott estélyéuek sikeréhez hozzájárulni szívesek voltak, úgy az egylet, mint saját nevemben is fáradozásukért legmélyebb köszönetemet, liozenberg Henriette a zala-egerszegi nőegylet elnöke. Eljegyzes. Bóry Imre keszthelyi községi iskolai tanító eljegyezte Illy Emma kisasszonyt, ugyanazon is kola egyik igen derék és kedvelt tanítónőjét. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést : „A tapolczai alesperesi kerületi paptársak és alulirottak fájó szívvel jelentik Szabó Ferenc Veszprém-egy ház megyei áldozó papnak, uemes-tördemiczi plébánosnak, életének 42., áldozárságának 17. és lelkészkedésének 5. évébeD, a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után, tüdőgümőkórban folyó évi márczius hó 7 én reggeli 5 órakor az Úrban történt elhunytát. Hűlt tetemei folyó hó 9-én délután 4 órakor fognak a neines-tördemiczi temetőben örök nyugalomra eltétetni; az engesztelő szentmiseáldozat pedig ugyan e hó 10 én délelőtt 10 órakor fog az irgalmas Istennek a plébánia templomban bemutattatni. Szabó József édes atyja, Szabó Károly nyug. plébános nagybátyja, Mari, Anna, Francziska, Josela, Ilona, Teréz, Gyula testvérei, Baödi Balog Gyula, Pásztory István sógorai, itj. Pásztory István unokaöcsé." Temetése t. hó 9-én délután volt nagy részvét mellett. Béke poraira ! Halalozas. Oberschal Kálmán, Keszhely városnak egyik igen derék iparos polgára 50 éves korában f. hó 9-én meghalt. Nagy részvét kisérte örök nyugvó helyére. A ker. postaigazgatjsag korsbol. Tóth Lajos pécsi posta- és távirdatiszt a csáktornyai posta- és távirdabivatal vezetésével bízatott meg. Az iskolaszékek figyelmebe ajánljuk a vailás-és közoktatásügyi miniszternek f. 1890. évi február 13-án 56.040, 1889 sz. a. kibocsátott következő rendeletét : „Az állami, államilag segélyezett községi népiskolák egy részének 1889 9 . tanévi költségvetése eddigelé ide be nem érkezvén, felhívom a kir. tanfelügyelőséget, intézkedjék sürgősen, hogy a még fel nem terjesztett költségvetések szabályszerűen kiállítva s fel-szerelve, haladéktalanul ide mutattassanak be, jövőre pedig az lö74. évi augusztus hó 12-én 21.556 szíin alatt a kir. tanfel— Endre! ha még egyszer ilyesmivel áll elő, én komolyan megharagszom. — Hát mondja meg most igazán: miért szereti annyira a magányt; miért nem kíván velem fürdőbe utazni, vagy legalább néha . a városba, emberek közé menni. —- Ezt a kérdést igazáu meguntam már ; engedjen meg, de ha szeret, ilyet többé tőlem ne kérdezzen. Hát nem megyek, inert nem megyek. S azért nem megyek, mert én itt is nagyon jól érzem magamat; embereket látok itt is, magán kivül mást úgy sem óhajtok látni, s ha szeret, maga ebben nekem engedni fog Édes, kedves egyetlen Rózsám, hiszen lehetséges-e még jobban is szeretni valakit, mint én magát. Hiszen ez mindennapi imádságom: szeretlek, édes, imádlak szivem legforróbb szerelmével. Szeretlek ! Ez az egy szó a hitvallásom, a többi, ami még lelkemben él, mind semmi ez egyen kivül. De kérlek, könyörgök neked egyetlen öröme életemnek, ne légy hát oly magadba zárkózó, sokszor olyan aggodalmas, búslakodó, mert mindig azt hiszem, hogy valami hiányzik, vagy bánt. Szólj, mivel nem vagy megelégedve . . . Tovább is epedett volna még Endre, ha a száját egy vérforraló csók le nem zárja ; a kert egy szép pagonyához értek, ahol az árnyékban leültek a kis asztal mellé. — liégen nem volt már vendégünk; nem óhajtja, hogy valakit meghívjunk. Tán jó lenne, ha írnék Dezsőéknek Héthársra, azok sem mennek fürdőre az idén. — Megvallom, azok nem mulattatnak ; mindig termés, takarmány, lovak, cselédek körűi foly a beszéd, ha azokkal kell találkozni. — Hát akkor Sándorékat hivnánk tán meg; azoknak jól esnék a városi levegőt néhány napra fölcserélni a mi falus' jó levegőnkkel. — Legjobb 'lesz, senkit. | — Hát már Sándor sem kell; olyan jól nem mu- ; látsz egy barátunkkal sem, mint Sándorral és felesé- j gével, mikor előhozzátok gyermekkori éleményeiteket. I — Jól van, az igaz, de én most nem unatkozom. Maradjunk csak magunkra. Ha pedig maga unattkozik, barátom, ez rám nézve nem lehet nagyon hizelgő. Unatkozni, maga mellett, a maga kedves körében, ahol a mennyországot találom fel! — Haha! —- No az egyszer olyat mondott édes, hogy maga sem hiszi el. Ugy-e? — Ott hozzák a postát; vajon kapok-e levelet, j Fogadjunk, hogy kapok. — - Fogadjunk, hogy én kapok. Fogadtak, még pedig nagyon kedves lehetett a fogadás tétele, mert Endre csaknem futva ment a postát hozó cseléd elé. — Megnyertem a fogadást. Itt a levél ! s öröm mel hozta Rózsa elé az egész postai szállítmányt. — Kitől hozott levelet? — Magam sem tudom. Az irás nem ismeretlen. Miután egy ideig tanakodtak a levélíró kiléte fölött, de eredménytelenül, Endre mohón tépte fel a borítékot. — Ali! . . . Servus ! . . . Nézze csak nézze, édes, mekkora meglepetés! — Kedves Laci barátom . . . — Ki az? kinek örül úgy? — Egy régi, régi jó pajtásom, de akit épen tiz esztendeje, hogy nem láttam, sőt azt sem tudtam, él-e még. Valamikor iskolatársak voltunk Eperjesen, s ott váltunk el utoljára. De lássuk, mit ír. — Hogy hivják ? — Cserpataky László, Laci, az én egykori kenyeres pajtásom; nos, mit ir a fiu. A Cserpataky név hallatára Rózsa csakhogy föl nem sikoltott meglepetésében. Erőt vett magán s kissé fátyolozott hangon mondá a levélbe mélyedt férjnek : — Én is régóta ismerem. --Az ám, édes, hisz magának meg földije . . . — Az. Hahá! brávó ... Ez aztán örvendetes hir. Hallja csak kedves :„ . . . Tiz esztendő nagy idő; de j ha még tizakkora lenne, sem tudnám elfelejteni az I eperjesi szép időket s ber.nök téged, régi jó cimborám. | —• De mit hallok felőled: hogy te már asszonyra is 'szert tettél? Lám, Iáin; te csak mindenben megelőztél ' engemet. No várj, ha meglátogatlak, — pedig rövid idő alatt megteszem" . . . Hallja édes, meglátogat! . . . „akkor agyon ölellek, csókollak — tán mind a keltőtöket. Lesz sok beszélni valónk" stb. stb. — No, nem mondtam, hogy valami nagy öröm ér még ma. Ennek igazán szívből örülök. Csak már itt volna az én kedves Laci barátom! Az ám a víg gyerek; az les-. aztán kedves vendég, Hiszen ismeri, édes; nem szükséges előre bemutatnom. —- Ismerem, régóta ismerem. — És nekem soha sem szólt felőle egy szót sem. — Nem foglalkoztam vele, maga pedig sohasem tett emütést Laci barátjáról. A kis menyecske e hirre egyszerre kiesett tónusából. Izgatott, zavart hangulat vett rajta erőt, hanem ügyesen tudta palástolni. Hiszen a nő sorsa Arajiy János szerint: „csupa kényszerűség." Tettetni, azt jól tud mindegyik. Szerelmét, gyűlöletét úgy elrejti, hogy indulatának tárgya maga sem ismeri tol benne a valóságot. Ali de ha szabadon nyilváníthatja érzelmeit! akkor a férfi tudománya mérő ostobaság mindezekhez képest, Rózsát a meglepetés szülte elfogultság menti ki, hogy ez egyszer nem mondott igazat férje előtt. Oh, dehogy nem foglalkozott vele. Szerelme legelső álmaiba a Cserpataky László alakja volt beszőve; így nőtt fel, ez a szerelem fészkelte be magát lelkébe, a legédesebb szerelmi ábrándok homályos köde a László alakjat bontotta ki előtte, ha néha úgy rajtakapja magát az oly elmaradhatlan ábrándozás útvesztőin. Gyermeki éveiben alig ismert más valakit, aki ifjúkori ábrándjainak megfelelő kép lehetett volna. László, László! Ez volt a kis leányka legkedvesebb játszótársa akkor is, mikor még csak a szülők jóakaratából s a gyermeki pajtáskodás vonzalmából szövődött a barátság.