Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 1-26. szám)

1890-01-26 / 4. szám

modern üzérkedési nyilvánulnia — megszűnjenek és ezek helyébe az egyetértés, a tagok kölcsönös bizalma, tisztelete, és szeretete lépjenek. És végre a testület feladata lenne jobb köz szellem létesítésére törekedni és az évi munkálkodásról, nemkülönben minden fontosabb testületi mozgalomról a kamarákat értesíteni. Á r v a ü g y. (jsesznák Sándor árva-izéki elnöknek a közigazgatási bizottság január havi ülése elé terjesztett féléves jelen tése alapján megyénk árvaügyeire vonatkozólag közöljük a következő adatokat: J ijijámoltak és gondnokoltak létszámát illetőleg 1889. év julius l-én gyámság alatt maradt 22.020, az 1889-ik év Ilik feléljen gyámság alá kerüli 1007, összesen 23.627. Ezek közül az 1889 ik Ilik felében gyámság alól felszabadult 8u7 teljes nagykorúság következtében, 82 nagykorúság következtében, 64 férjhez menetel, 11. elhalálozás következtében s így összesen 1.023 s így 1890 ik év január l-én gyámság alatt maredt 22.604. Az 1889. évi julius l -én gondnokság alatt maradt 171, az 1889-ik év Il ik felében gondnokság alá helyeztetett 15, összesen 186, gondnokság alól a félév alatt felszabadult 3 s így 1890. január l-én gondnokság alatt maradt 183. Gyám és gondnok volt 1889. julius l-én 11.068, az év második leiében a gyámok és gondnokok száma szaporodott 470-nel s igy összes szám 11.538, megszűnt gyám és gondnok lenni 271 s így 1890. január 1 én maradt gondnok és gyám 11.267. A számadást illetőleg 1890. január l-ig számadással tartozott 1377 gyám, 1889-ik évben számadást adott 879, hátralékban maradt a számadással 498 gyám. A hátralékos számadásokból 78 esik 1887-re, 420 pedig 1888-ra. A hátralékban levő gyámok ellen — a jelentés szerint — a számadások beadása végett a törvényszerű intézkedés megtétetett. A gyámi pénztár állását illetőleg 1889. junius végén maradt l.í.054 fr. 56 kr. készpénzben, 795.813 fr. 74 kr. magán telek által* kiállított kötelezvényekben, 31.595 fr. értékpapírok- s takarékpénztári letéti könyvecskékben, 852 fr. 06 kr. drágaságokban és ékszerekben, összesen 841.315 frt 36 kr. Az 1889 ik év Ilik felében befolyt 162.079 fr. 93 kr. készpénzben, 30.680 fr. 85 kr. magán kötelezvényekben, 2.335 fr. értékpapírokban, 326 fr. 47 kr. drágaság- és ékszerekben, összesen 195.422 fr. 25 kr. s így az összes bevétel 175.134 fr. 49 kr. készpénzben. 821.494 fr. 59 kr. magán kötelezvényekben, 33.930 fr. értékpapírokban, 117$ fr. 53 kr. drágaság- és ékszerekben s így összesen 1,036.737 fr. 61 kr. Ebből az 1889 íki év Ibik felében kiadatott 157.525 fr. 59 kr. készpénzben, 45.011 fr. 38 kr. magán kötelezvényekben, 1100 fr. értékpapírokban, 21 fr. 52 kr. drágaság- és éi tékpapirokban összesen 203.657ti-.94 kr. Maradt az 1889-ik évi december végén 17.608 fr. 90 kr. készpénzben, 791.482 fr. 76 kr. magán kötelezvényekben, 32.830 értékpapírokban, 1.157 fr. 01 kr. drágaság és értékpapi- rokban s igy összesen 833.078fr. 67 kr. A magán feleknél kamatozás végett 1889. év junius végén elhelyezve lett 795.813 fr. 74 kr., az év második felében kölcsön adatott 30.680 frt 85 kr., összesen 826.494 fr. 59 kr., az év II ik telében visszafizettetett 4d.011 fr. 83 kr s igv december végén maradt 781.482 fr. 76 kr. A magán feleknél elhelyezet tőkepénzek után ka mat fejében 1889. év junius végén hátralékban maradt 23.936 fr. 97 kr., az 1889. év 11-ik felében befizetendő volt 18.223 Irt 37 kr., összesen 42.160 fr. 34 kr., az 1889. óv 11-ik telében befizettetett 21.420 fr. 47 kr. s az 1889. év december végén hátrálékban maradt 20.739 frt 87 kr. A gyámok és gondnokoltak tulajdonához tartozó ingatlan vagyonnak értékét illetőleg 1888. év december vé.'én nyilvántartásban maradt 3,818.600 frt 30 kr. becsértékü ház- és földbirtok, 46.626 fr. 09 kr. becsértékű csupán házbirtok, 210.534 fr. 96 kr. becsértékü csupán földbirtok, összes becsérték 4.075,161 fr. 35 kr Az 1889. év január 1-től december végéig nyilván tartás alá került 296.380 fr. 22 kr. ház és földbirtok, 2.989 tr. értékű házbirtok, 24.808 fr. 5 kr. értékű földbirtok, összesen 324.177 tr. 27 kr. érték, tehát összesen 4,114.380 fr. 52 kr. becsértékü ház- és földbirtok, 49.615 fr. 09 kr. értékű házbirtok, 235.343 fr. 01 kr. értékű földbirtok, összesen 4,399.338 frt 62 kr. becsértékben. Az év folytán kivezettetett nyilvántartás alól 142.511 tr. 41 kr. értékű

1 told és házbirtok, 1.018 fr. 50 kr. értékű házbirtok, 16.264 frt 76 kr. értékű földbirtok, összesen 159.794 fr. 67 kr. becsértékben. Az 1889. év december végén nyilvántartásban maradt 3,971.869 ír. 1 1 kr. értékű föld- és házbirtok, 48.596 fr. 59 kr. értékű házbirtok, 219.078 tr. 25 kr. értékű földbirtok s így a zalamegyei gyámoltak és gondnokollak tulajdonához tartozó ingatlan vagyon összes érték® 1889. év végén 4.339.543 fr. 95 krt tett. Munkarend a salaegerszegi kir. törvényszéknél 1890. évi február hó 1 só' napjától kezdve. 1. Tanácsok beosztása. 1. Büntető tanács (a büntető felebbviteli ügyekben is). Elnök: Bognár Geiza törvényszéki elnök. Bírák: Mihálovics Károly, Gidró László törvényszéki bírák. Jegyző: Gombás Aladár törvényszéki aljegyző. 2. Polgári tanács (polgári peres- és perenkivüli, úrbéri, kereskedelmi, váltó, csőd és kisebb polgári perekben felébbviteli ügyek). Elnök : Bognár Geiza törvényszéki elnök. Bírák: Mihálovits Károly, Somogy János, Nagy Géza törvényszéki bírák. Kereskedelmi ülnökök: Fischer Miksa, Fangler Mihály, Horváth Miklós bejegyzett kereskedők. Jegyző: Eőri Szabó Jenő törvényszéki aljegyző. 3. Fegyelmi tanács. Elnök: Bognár Geiza tszéki elnök. Rendes bírák: Mihálovits Károly, Somogy János, pótbirák: Gidró Lás'zló,

1 Nagy Géza törvényszéki bírák. Vizsgáló biró: Baumgartner József törvényszéki biró. Jegyző: Eőri Szabó Jenő törvényszéki aljegyző. Telekkönyvi eyyes biró: Hrabovszky Flóris törvényszéki biró. Törvényszéki vizsgáló biró: Baumgartner József törvényszéki biró. Csődbiztos: Mihálovits Károly törvényszéki biró. Pertárnok: Nádasdy Aladár tszéki jegyző. II. Ugybeosztás. a) Büntető tanács: Bognár Geiza tszéki elnök a vég árgyalások vezetője és a büntető folyó és telebbviteli ügyeket elintéző tanács elnöke. Mihálovics Kárólv tszéki biró a büntető- és büntető felebbvitelő ügyek 1 ,-ad részének előadója. — Gidró László törvényszéki biró a büntető és büntető felebbviteli ügyeknek -/,-ad részében mint előadó működik. b) Polgári tanács. Elnök: Bognár Geiza törvényszéki elnök. — Mihálovics Károly törvényszéki biró a váltó ügyek V-^-ed ''észében, a hagyatéki és csődiigyekben mint kizárólagos előadó működik. — Somogy János tszéki biró a polgári peres- és perenkivüli, kisebb polgári felebbviteli, úrbéri- és váltóügyek fele részbeni előadója. — Nagy Géza törvényszéki biró a polgári peres és peren kívüli kisebb polgári felebbviteli, úrbéri ügyek felerészbeni és a kereskedelmi ügyek kizárólagos előadója. III. Tanácsok napirendje. a) Büntető tanács. Végtárgyalásokat minden hétfőn és csütörtökön; a folyó és felebbviteli ügyekben pedig ülést minden szombaton tart. B) Polgári tanács. Nyilvános és nem nyilvános üléseit minden kedden, folyó ügyekben minden csütörtökön tartja. Soron kivtil előadandó ügyekben bármely napon ülések tartatnak. A törvényszéki elnök a feleket a tanácsülések tartania kivételével a hivatalos órák alatt mindenkor elfogadja. A letét nyilvánítási napló a felek által a hivatalos órák alatt mindenkor betekinthető. Az elnököt akadályoztatása esetében a tanácsülések ben Mihálovics Károly törvényszéki biró: szabadságon távol létének ideje alatt peuig a nagymélt. igazságügyminiszter által az 1887. évi 30. t.-e. 14. §a alapján kirendelendő törvényszéki biró helyettesíti. Zala-Egei-szegen, 1890. január 20-án. Bognár Geiza kir. törvényszéki elnök. Közegészségügy. Dr. Mamiin Károly megyei főorvos Zalamegye területéli. az 1889, év december huniban észlelt közegészségi állapotról és egyél, a közegészségügyet érdeklőkről a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság január havi ülésére: „Az időjárás az egész hónapban az időszaknak niegfelelőleg állandóan hideg és száraz volt; a hónap ele jén és végén csekély havazással és az utolsó héten gyakori ködökkel. A feljegyzett metcrologia.i észleletek szerint a hőm érsek maximuma volt +.2- 7 „C, minimuma — 10.8

nC, havi közép —- 3'8"C. A nedvesség középértéke százalékokban 89" (|, e -npadék összege 17*G 111 in. A szelek irányát illetőleg leggyakrabl an észleltetett ENy, azután É, 1), DK és EK. A közegészségi állapot az egerszegi, letenyei és szent-gróthi járások kivételével a megye többi részén általában kielégítő volt. A légzőszervek hurutos lobos bántalmai szaporodtak ugyan mindenütt, különösen a most Európa-szerte uralkodó náthaláz, a kórlefolyás azonban mindenütt enyhe irányt vett és a megbetegedések nagy számához aránylag a halálozás csak csekély százalékot mutat. Az említett lázas hurutoi: kivül ínég a tüdőlob is meglehetős számban képezte gyógykezelés tárgyát, e kórnemnek több súlyos esete észleltetett a letenyei és szent gróthi járásokban. Mikefa községben hasi hagymáznak négy esete merült tel, az ugyanezen községhez tartozó zágorhidai gőzmalomban pedig 2 eset. A kór keletkezési módját kipuhatolni nem lehetett; a a kellő óv és gyógyintézkedések azonnal alkalmazásba vétettek. Gyermekek közt A.-Lendván 4 torokgyik eset került gyógykezelés alá, melyek közül három gyógyulással végződött. Baksán 4 gyermek dyphteritiszben halt meg. Ez esetek csak akkor jelentettek be a hatóságnak, amidőn már miden orvosi beavatkozás eredménytelen volt. Nagy-Kanizsán az iskolás gyermekek közt legutóbb több esetben lépett fel kanyaró, de oly enyhe alakban, hogy a baj I az nélkül folyt le es alig tartott néhány napig. Mindennek dacára a népiskolák és az izr. iskola összes tantermének felmosása és ehlózgőzökkel való ki füstölése elrendeltetett. A közös hadseregbeli katonák között NagyKanizsán novemberben uralgott typhus megszűntnek mondható. A heveny fertőit) kórok közül, a himlő Szent- Rókuson, a roncsoló toroklob Arácson öltött járványos jelleget. A himlő a beérkezett zárjelentés szerint megszűnt; megbetegült 6 egyén, meggyógyult 5, meghalt I. Dyphteritiszben pedig Arácson megbetegült 8, meggyógyult 7, meghalt 1. Ujabb betegedés tíz nap óta nem történvén, a járvány itt is megszűntnek tekinthető. Boncvizsgálat összesen 9 esetben teljesítetett, hét szer törvényszéki megbízatás folytán, kétszer rendőri tekintetből. A halál legközelebbi okai voltak a törvényJancsi egyenesen a csordás portája felé tartott. Mivel azt kerítéssel a község' tartozott ellátni, minden égtáj felé nyitva, szabadon állott. A porta szélén megáll, szétkandít, tompa cicogást hallat; mire az ól mögől elővánszorog életunt nyújtózkodással az éhségtől szédelgő kandúr. Mivelhogy fekete, alig látható az éjszakában ; csak szemei villognak, mint két hamvadó üszök. Jancsi fölemeli a bögrét s kevéskét kilocsesant tartalmából. Az éhes kandúr szakértő szeme és még szakértőbb orra megérzi a tejfölt; éledni kezd s egy gyors iramlattal ott terem és mohón nyaldossa a földre hullott tejfölt. Erre Jancsi sarkán fordul és tart vissza a mezőnek; a fazékból 15—20 lépésnyi közökben kilocscsant kevéske tejfölt. A fekete kandúr bizonyos tiszteletteljes tartózkodással követi s jóízűen nyaldossa fel a tejfölt. Kiérnek igy, elül: Jancsi, hátul: a kandúr, egész a rátóti határi;*. Akkora már pitymallott. A rátóti kolera-őrök rendületlenül megálltak helyüket; teljes vastag éjszakán át gyökeres lábakon várták a lekete szörnyeteget. Jancsi — amint a 13 rátóti dorongost meglátta, vizszinnek fordította a bögrét és sebes-nvaríralva futni kezdett. ° A tejföl — természetesen mind a földre folyt. Mikor a bögre kiürüli, az utszéki árokba vetette és futott egyenesen a rátóti őrük félé. A kandúr ez alatt iinnepies nyugalommal nyaldosta föl az ellhullatott tejfölt. Mire l'ikula a rátóti határszélt — ahol az őrök álltak — elérte, már alig lelkendezett. — Jaj, jaj nekem, sziiz Mária, édes anyám I nyögte s lerogyott. A rátóti kolera-őrök oda futottak hozzá. — - Mi baj ? Mi történt veled. Jancsi szógám ? kérde a jóakaró Csörömpő. Jancsi úgy tett, mintha minden szó a mellébe szorult volna; csak zihált, nyögött és siralmas rettegéssel mutogatott a kádártai határ felé. — Hát szólj már édes Vszógám, ha csak két szájfogásnyil is! szólt egyik érdemes atyafi. — Jön, jön! nyögte .Jancsi. — Mi jön? talán csak nem a . . . . — Az, az? a kolera! — Hol? — Nizzík, keetek ott ni! v — Tyiih, szent ugysij! igaz nt ! — kiált Csörömpő az országútra nézve, ahol a fekete kandúr éppen akkor végezte be a tejföl lakomát. — Aszték, nizzík csak keetek ;• hogy habzik a szája! Bion ronda állat, teringettét! Akár egy rühes macska. Veszett vóna országába! Gyűjtenek keentek, verjük agyon! Igv hallatszott a hősies biztatás, dV. Jancsi úgy félfektéből közbeszólt: — Jaj, az Istenért meg ne tegy-ék kerttel; ! — Hát mi ménkiit csináljunk vele? l'yiih, iszen drága lesz ennek a bőre várine gyén. Tudják keetek, hogy ebből még sziVtelenül meggazdagodhatk a község? \ — Hogyan? \ — Hát iszeg látják keentek, hogy csontra szViradt a bőre. Egy kis élet köíj bele; ugy kell bemutatni, hogy lássa a vármegye, hogy . . . hát izé . . . a kolera n-ieg van fogva; ha tetszik a vármegyének, megkapja - 1 zsák lázsiásért; ha pedig nem, hát neki eres/tik keentek, osztég nézhet utána a vármegye. Tessék nekik választani! — Biz igaz a' te, szógám. Ejnye be fránya okos fejed van! Kár hogy kádártai vagy. Csakhogy azt má' te se tod, hogy mivel él, he?! — Igy szóla Csörömpő. — Megvan az, Csörömpő bácsi, abban az Írásban , akit bíró-uram kapott! — Meg-e ? — Meg a' szorul szóra! - Na jól van. Hanem hát — izé — hogyan fog juk meg ezt a rettentőséges szörnyeteget? Meg nem érinti ezt anyaszült ember ! — Könnyű lesz az, Csörömpő bácsi, csak egy tiszta ketrec köll hozzá, ahová belecsalogatjuk. Igaz biz a, szógám! Ejnye he fránya okos fejed van neked ni! ... . Na atyafiak, keetek közöl kettő bémegyen tüstént tőben a biró komámhoz, osztég jelenti, hogy a kolera itt van; fogasson be egy négyökröst, rakasson föl egy ketrecet és jöjjön minden lelkes emberi állat a világ csodájára. Két rátóti atyafi azonnal útnak indult a falu felé. Egy óra alig folyt le, már az egész község kiin volt. Hanem Jancsi tanácsára tisztes távolban maradtak mindannyian, nehogy megvaduljon a kolera. Az eltogás, a ketrecbe csalás dicsősége Jancsié lett, ki erre a célra már tartogatott tarisznvájában néhány falatka szalonnát. Az elfogott kolerát azután nagy ünnepélyességgel, a nép örömrivalgása között kisérték be líátót községének házához. Ide nézzen most a kerek világ! Ilyen diadalútja csak Rátótnak lehet. Az érdemes elöljáróság, Csörömpő uram vezetése mellett újra hivatalos tanácskozás tárgyává kívánta tenni a rendeletet, hogy mit javasol a kolerának?A biró elővette a rendeletet és okos szemmel kikeresvén az ide vágó részt, olvasni kezdé: Ahol kolera-járvány mutatkozik, szükséges a tisztaság, rendes jó életmód, hnslélékkel való táplálkozás és tiszta egészséges vörösbor élvezése. Rögtön intézkedés történt, hogy kellő mennyi Kségii hús és elegendő vörösbor szereztessék be a „koI flera" számára.