Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 1-26. szám)
1890-06-01 / 22. szám
IX. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1890. junius 1. 22. szám. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Dunántúli közművelődési egyesület. A dunántúli országgyűlési képviselők Beksics Gusztáv tollából folyó következő felhívást intézték a Dunántúl egyes társadalmi kitűnőségeihez : A magyar társadalom országszerte megmozdult, hogy támogassa az államot nagy, nemzeti feladatainak megoldásában. Erdély segélyért kiáltott, az ország társadalma nagylelkűen felelt vissza neki. Létrejött az erdélyrészi közművelődési-egylet. A felvidék bajokkal küzd, s megalakult a felvidéki közművelődési-egyesület. Nemzeti célú egyletekkel van behálózva szinte az egész ország, északon, délen, keleten és nyugaton. A magyar társadalom megemlékezett régi nagy szerepéről, melyre nem volt példa a történelemben. Megemlékezett arról, hogy valamikor pótolta az államot, s teljesítette ennek feladatait is. Hogy minden, ami ebben a hazában szép és virágzó, mind azt a társadalom hozta létre. Magát a nemzeti és alkotmányos államot is. Széchenyitől, Deáktól Kossúthig minden nagy emberünk és minden nagy eszménk a társadalom erőire támaszkodott és jutott diadalra. A vezérszerep most a nemzeti és alkotmányos államé. De minden társadalom lemondhat öntevékenységéről s a nemzeti feladatok teljesítését rá bizhatja az államra, csak a magyar tár sadalom nem ! A magyar hazát csak az egységes nemzeti kultura teheti valóban egységessé, magyarrá, nemzetivé, mert a kulturában való szakadás a nemzeti és társadalmi, sőt majdnem az állami szétszakadozottságot jelentené. A nemzeti kultura gyors és hatályos terjesztésére pedig az állam erői csak akkor elégségesek, ha a társadalom erői egészítik ki azokat. Ezért örvendetes a magyar társadalom nemzeti célú mozgalma. Ez a mozgalom azonban, mely a lelkesedés által vitetve, s a hazafiság őrtüzei által vezéreltetve szétáradt Pozsonytól Brassóig, a Vágtól az Öltig, a leghatalmasabb magyar folyónál megállt. A Duna azon határvonalt jelenti, melyet a társadalom diadalmenete még nem lépett át. A Dunántúl társadalma nem mozdult meg, pedig megmozdult maga a nagy magyar Alföld is. Miért nem csatlakozott a Dunántúl társadalma az Erdély érdekében megindult hazafias mozgalomhoz? Mert érezte, hogy neki saját feladata van, melyet saját erejéből kell megoldania. Saját feladata a nemzeti kultura terjesztése a Dunántúl nem-magyar ajkú polgárai közt. A Dunántúl nemzetiségek nincsenek, így nincs nemzetiségi féltékenykedés. A hazafiság nincs nyelvhez kötve az ország egyéb részeiben sem. A Dunántúl azonban a nemzeti kultura teljes diadalának még grammatikai akadályai sincsenek. A szép országrész nemmagyar ajkú polgárai szívesen csatlakoznak a magyar kulturához, csak alkalom kell nekik, ázinte sürgetik, hogy az alkalmat megkapják ! íme, a dunántúli társadalom egyik feladata, mely az egységes nemzetiségi kulturának megvalósítása az ország szinte legszebb, legelőrehaladottabb és politikailag, társadalmilag legfontosabb részében. Másik — az elsőnél szinte fontosabb feladata a kivándorlás kérdésével áll kapcsolatban. A haza virágos és gyümölcsös kertjéből nagymérvű, a népesedés minden tanával dacoló kivándorlás van régóta folyamatban Evenként ezer és ezerre megy azon dunántúliak száma, kik vándorbotot vesznek kezükbe. Csendes, zajtalan kivándorlás ez, de ép ezért, bár sokkal tömegesebb, mint akár a felvidéki, akár az erdélyi. az ország keveset hallott róla. Az első alarmot a phylloxera pusztításai okozták. A közvélemény, a sajtó által fölvilágosítva, most döbbent meg először a Dunántúl miatt, mely a nemzeti erő forrásai közt a legelsők közé tartozik. Mikép oldandó meg a kivándorlás kérdése, mikép vezetendő és irányítandó az, hogy a nemzeti érdekre abból minél kevesebb kár, sőt esetleg haszon háromoljék ? „Zalamegye" tárcája. 1 Szabó Samu 1 18131890. Szabó Samu született 1813-ik évi december hóban Zalamegye Kapolcs községében köztiszteletben állt nemes szülőktől. Szelid természete, szorgalma s a szülők által korán felismert szép tehetsége arra indították a szülőket, hogy szerény vagyoni körülményeik mellett is iskoláztatják és tudományos pályára képeztetik. A szülők reményei teljesültek. A fiú szorgalma, erkölcsi magaviselete és tanulmányai által minden osztályban kitűnt s az ügyvédi vizsgálatot is kitűnő eredménynyel tette le. Mint fiatal ügyvéd egy ideig Légrád városának jegyzője s egyúttal ügyvédje is volt, de csakhamar felismervén benne a megye községe a tehetséget, törekvést és jellemet, a megyei gyámi választmánynak tagjává választotta és Zala-Egerszegre, a megye székhelyére tette át lakását. Akkor t. i. a nemes árvák felett a gyámi hatóság a vármegye közönségét illetvén, ez ezen jogát és nemes kötelességét egy kebeléből kiküldött választmány által (orphanalis deputatio) gyakorlata. E választináuy elnö kéül a megye már akkor t. i. az 1 ö3 2/ ( i-ikí országgyűlés után országos hírre emelkedett legnépszerűbb, a köztisztelet által körülsugározott nagy fértiát: Deák Ferencet kérte fel, ki is ezen tisztet a magasztos cél és teladat tekintetéből elfogadta. Deák Ferenc Szabó Samut itt ismerte uieg közelebbről, akit jeles tulajdonául fogva becsülni és megszeretni tudván, szövődött közöttük azon benső barátság, mely a nagy férfiú haláláig szakadatlanul tartott és Szabó Samut elválalhatlan barátjává ós leghívebb követőjévé tette. Az ügyvédi téren hivatásának tiszta ethikai felfogásával csakis a való igazság, jog és törvényesség védelmére és keresésére vállalkozván s ezt mély törvény tudományával és buzgalmával sikeresen érvényesítvén, már mint fiatal ügy él nagy tekintélyre és ügyvédi hírnévre emelkedett s már fiatal ügyvéd korábau Zalamegye táblabíró jává neveztetett ki, mi akkor a legnagyobb tisztelet és bizalom jele volt, melylyel a legtekintélyesebb férfiakat tüntették ki. Zalavármegye a nemzet ujjászületési mozgalmaiban, a szabadelvű pártnak a conzervat'v párttal heves küzdelmeiben az 1832—1848 iki években vezérszerepet vitt, melyben Szabó Samunak, mint D ák Ferenc barátjának és hű követőjének, ritkábban ugyan a közgyűléseken szónoklatokkai — inert gyenge mell és hang szervezeténél fogva nyilvános szónoklatokra ritkábban vállalkozott, —- de annál inkább a cselekvés terén tekintélyes osztály rész jutott. Amint az 1848-iki évben a camarilla cselszényei folytán Horvátország és a nemzetiségek az ellenszegüléseket megkezdették, a honvédség felállíttatott és Zalamegye egy zászlóalj mozgó nemzetőrséget szervezett. Szabó Samu, bár már akkor nős volt, egyike volt az elsőknek, ki a haza védelmére fegyvert ragadván, a haza szolgálatába állott és századosnak megv ílasztatván, midőn utóbb ezen mozgó nemzetőrség rendes honvéd zászlóaljjá alakíttatott át, állásán inu-idva. az 1848 9 ik évi szabadságharcot — 33 véres Ütközetben véve részt — vitézül vétcig küzdötte. © © Ez a dunántúli társadalom legnagyobb problémája. A társadalomé első sorban, és nem az államé. A két nagy kérdés, illetőleg feladat megbeszélésére gyűltek össze a minap a Dunántúlnak alulírott országgyűlési képviselői. Összegyűltek, hogy tanácskozzanak, mikép volna megindítandó, az említett célokkal / kapcsolatban, a Dunántúl társadalmi actiója. Es azon meggyőződésre jutottak, hogv úgy a megindítás, mint vezetés részleteit csakis a dunántúli társadalom kitűnőségeinek közreműködése mellett állapíthatja meg a sikerre való kilátással. Ez az oka, hogy alulirt képviselők azon bizalomteljes kéréssel járulnak, méltóztassék a hazafias eszmét felkarolni, azt saját körében terjeszteni és népszerűsíteni. Szóval, mindent megtenni, hogy az általános Dunántúli közművelődési egylet még az őszszel megalakulhasson, s a helyi, — törvényhatósági és városi egyletek szintén az alakulás küszöbére léphessenek. Az ősz kezdetén alulírott képviselők Budapesten nagy, alakuló gyűlést fognak összehivni, melyre annak idején külön meghívót fognak kibocsátani, de a melyen való személyes megjelenésre már eleve felkérik. De felkérik egyszersmind a Dunántúl összes társadalmát rang-, osztály- és felekezetkülönbség nélkül. Es remélik, hogy a társadalom lelkesülten fogja nem csak megérteni, hanem teljesíteni is hivatását. A Dunántúl mindig legelső sorban állott, midőn a hazát kellett védeni. Most sem maradhat hátra, midőn a nemzeti eszme kultúrai diadalát kell kiküzdeni. / Es nem fog hátra maradni ! Radocza János választói körében. Ritka választókerület dicsekedhetik oly képviselővel, mint a zala-égerszegi. Az a meleg érdeklődés, melylyel Radocza János, szeretett képviselője, a kerület minden egyes ügyét kiséri; az a fáradhatlan buzgóság, Itt meg kell emlékeznünk azon szelid lélekről, ki a boldogultnak elhunytáig 51 éven át hű angyala volt : áldott lelkű nejéről, kivel 1839: évben lépvén házasságra, a legboldogabb családi életet élte, s ki őt önfeláldozó hűségével a csatákban és csatatéreken, mint őrangyala kisérte. A világosi gyász emlékű katasztrófa után Szabó Samu besoroztatván, másfél évi szenvedés után bocsát tátott el s visszatérvén Zala Egerszegre, az ügyvédséget — emelkedvén tekintélyben, hírben s köztiszteletben — folytatta. Tóbb családnak és uro dalomnak, különösen a herceg Eszterházy liitbizománynak ropp.iut terjedelmű, számos községet magában foglaló csobánczi, alsó lendva-, lentii-, nempthii uradalmainak is, melyekben az úrbéri földteh ermentesítési rendezési és tagosítási ügyeket rövid idő alatt nagy odaadással, eredménynyel, az úrbéresek érdekeinek méltányos tekintetbe vételével és igazságszeretettel, legnagyobb részt egyezségekkel megoldva, vitte keresztül s e működése közben megválasztatott a zalamegyei nemesi pénztárt és nemesi alapítványokat kezelő alapítványi választmány tagjának. Utóbb, midőn az ötvenes években az ügyvédség rendezésével Zala- és Somogymegyére ügyvédi kamara állíttatott tel, mint e két megye legtekintélyesebb ügyvédje, a két megye ügyvédjei által a kamara elnökéül választatott meg, mely tisztet a kamarának az 18tíl-ik évben bekövetkezett megszűntéig viselte. Mily országos tekintély hírében állott az elhunyt mint ügyvéd, mutatja az. hogy midőn az l.s60-ik évi október 20-iki császári diplomi kibocsátása után a törvénykezés mikénti alakítása végett az országbíró elnök lete" alatt az ország leghíresebb jogászaiból az úgynevezett „országbírói értekezlet" egybehívatott, Szabó Samu is az értekezlet tagjául meghivatott, hol az albizuttsági munkálatokban nevezetes része volt. Mai szamunkhoz negyed iv melléklet van csatolva.
