Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 1-26. szám)

1890-05-25 / 21. szám

A ,,Zalamegyei gazdasági egyesület" hivatalos értesítője. Jegyzőkönyve a „Zalamegyei Gazdasági Egyesület" 1890. évi május 4-én Zala-Egerszegen tartott rendes közgyűlésének. (Vége). 30 27. Olvastatott a nmlts. földmivelésügyi miniszter ur 8714 III 9 számú leirata, melyben a phylloxera elleni védekezésre alakult vagy alakulandó vidéki szövetkezetek alapszabályait s védekezési módozatait {elküldeni kéri, liogy azokból a helyes védekezés és lehető egy üntetüség elérhetésére kellő tájékozás nyervén, azt az országos phylloxera bizottságnak rendelkezésére bocsáthassa. A közgyűlés a miniszteri leiratban foglaltakra azon felterjesztést határozza felküldeni, hogy Zalamegyében megalakult szövetkezet jelenleg nincs, egy vau alakú lóban a Balaton melléken, ennek alapszabályai pedig a magas minisztériumnál vannak jóváhagyás végett. Ezen miniszteri leirat folytán Skublics Jenő tagtárs ur indítványozza, hogy a megye minden bor vidékén alakíttassanak szövetkezetek, ott is, a hol még egyátalában nyoma sincs a phylloxerának, hogy igy, a hol szükséges a védekezés, mindig résen találva a szőlősgazdákat, bármikor kellő tájékozottsággal s szakértelemmel megkezdethessék. Ezen inditványt a közgyűlés elfogadja s ez érdem ben javaslat tételre egy bizottságot küld ki, s kér fel Skublics Gyula tagtárs ur elnöklete alatt, melynek tagjaivá választattak: Skublics Jenő, Bogyay Málé, Isoó Alajos, br. Fntheani Géza, Plihál Ferencz, Barcza László, Koller István, Zigler Kálmán és Orosz Pál egyleti ta gok. A közgyűlés felkéri a kiküldött bizottságot, hogy javaslatát a jövő gazdasági közgyűlése beterjessze. Ezen határozat Skublics Gyula bizottsági elnök urnák kiadatni határoztatik. 31. Svastics Benó főispán ur és gazdasági egyesületi elnök inditványozza: minthogy a balatonfüredi szeretetház az állami kezeléssel újra szerveztetik, alkalomszerű lenne, hogy a nmlts. földmivelésiigyi miniszter ur az egyesület által megkéressék, hogy érintkezésbe lépne a nmlts. vallás és közoktatási minisztériummal s az eddig haszontalannak bizonyult földmives iskolát, mely évi 2800 frtba kerül, megszüntesse és vincellér iskolává alakítsa át, hogy onnét szakszerűen képzett vincellérek kerüljenek ki, milyenekben ez idő szerint még nagy hiány tapasztalható. Az inditvány egyhangúlag elfogadtatik s a magas minisztérium az indítványhoz képest feliratilag megke restetni határoztatik. 32/29. A nmlt. földmivelésiigyi miniszter ur azon megyei földbirtokosok névjegyzékét kívánja fel terjesztetni, kik gazdaságukban a mély mivelést huzamosb időn át rend szeresen alkalmazzák; inert a mély ínivelésnek napról I napra növekedő jelentősége kívánatossá teszi, hogy a mély miveléssel foglalkozó gazdák által elért eredmények s tapasztalatok minél tágabb körök tudomására jussa nak és igy követőkre találjanak. A közgyűlés az egyesületi titkárt bizza meg az adatok beszerzésével s felterjesztésével. 33/31. A nmlts. földmivelésügyi miniszter ur tudatja, hogy phylloxerás szőlőknek gyérítés utján való fentartását lehetőleg terjeszteni óhajtja s e célból szakközegei vezetése alatt gyakorlati szaktanfolyamokat kiván tartani akként, hogy midó'n a kiküldött szakközeg által a gyérítő eljárás bárhol foganatosíttatik, ezen alkalmat az illető szakközeg ilyen gyakorlati tanfolyam tartására is használja lel az által, hogy az érdekelt környező vidék jó eleve lehető alkalmas módon erről értesíttessék, hogy a szőlő birtokosok vagy munkások, kik az eljárás gyakorlati kivitelét megtanulni óhajtják, a helyszínén megjelenhessenek; az állami szakközeg pedig köteleztetik őket ugy az eljárás mikénti kivételére, valamint a szénkénegező készülékkel való bánásmódra és a kisebb kijavításokra gyakorlati uton megtanítani. Ezen intézkedés nagyobb sikeressége kedvéért utasíttattak az illető közegek, hogy minden egyes esetben, midőn vezetésük alatt gyéritő eljárás foganatosittatik s igy azzal együtt ilyen gyakorlati tanfolyam is tartatik, erről ugyan akkor a gazdasági egyesületet is jó előre értesítsék. Fölkéri egyúttal az egyesületet, hogy ily esetben a szakközegeket eljárásukban támogatni s a birtokosokat saját részéről részvételre buzdítani szíveskedjék. A leirat a közgyűlés által köszönettel fogadtatik, az egyesület pedig kötelességének ismerendi adandó alkalomkor a leiratban kifejtettekhez képest a legkész ségesebben eljárni. 34 32 Ugyan a földmivelésügyi miniszter ur megküldi a peronospora viticola káros penészgoinba elleni védekezésre vonatkozó utasítását. Az egyesület ez irányban már szélesebb körű intézkedéseket foganatosított — a leirat közgyülésileg tudomásul vétetik. 35'33 A nagy mélt. földmivelésügyi miniszter ur az állattenyésztési alapról 1889 ik évre vezetett s felterjesztett számadásokat jóvá hagyja. Tudomásul szolgál. 36/35 A nmlts. földmivelésügyi miniszter ur körrendelete, a szarvasmarha tenyész apa állatok beszerzése és kihelyezése, ugy a beszerzési alap kezelésére vonatkozólag. Tudomásul vétetik. 37/36. Ugyan a nmlt. földmivelésügyi miniszter ur a mindinkább nagyobb mérvben használt különféle műtrágyák vegyelemeztetésére buzditja a gazdaközönséget, mert a fokozott igényekkel szemben sok silány gyártmány is hozatik forgalomba. Az egyesület által a ifiült évben beszerzett s köz vetített műtrágyák már akkor vegyelemeztettek s a beszerzendők a jövőben is vegyelemeztetnek; a leirat tudomásul szolgál. 38/37. A földmivelésügyi miniszter ur felhivja az egyesületek figyelmét azon körülményre, hogy Amsterdamban mindinkább fokozódik az élelmi czikkek, jelesen a tojás iránti kereslet s hogy a tojáskereskedésse! nagyban foglalkozó „Gebriider Weunink, Geisen und Jausen, Amsterdam'sche Eierhandel-Vereinigung" cziinü czég pedig azon kérelemmel fordult a kir. kereskedelemügyi miniszter úrhoz, hogy közölné azon magyarországi czégek, egyének jegyzékét, kik tojás kivitelre vállalkoznak. Ennek folytán felkéri az egyesületet, hogy a tojás kereskedéssel és kivitellel foglalkozó egyének és czégek, valamint olyan termelők neveinek és lakóhelyeiknek jegyzékét felterjeszteni szíveskedjék, kik ily nemű szállításokra hajlandók lennének. Az egyesület jelenleg nem bír tudomással hasonló üzlettel nagyban foglalkozókról, mert a megyében a tyukászok faluról, falura járva szedik össze a tojásokat, ha azonban ily féle vállalkozó jelentkezik, azt azonnal a magas minisztérium tudomására hozandja. 39/30. Az országos gazdasági egyesület átirata a raűtrá- I gvákhoz szükséges csont hulladékok összegyűjtése tár- | I gyában. Tudomásul szolgál. 40,28. Viosz Ferencz pacsai lakós kérvénye, melyben néhai édes atyja Viosz Lajos ur után az alapitó tagságot reá átruházni kéri. A közgyűlés a kérelemnek helyet ad s az alapitó tagságot néhai Viosz Lajosról, annak utódára, Viosz Ferencz úrra átruházza, miről folyamodó és az egyesület pénztárnoka végzésileg értesítendők. 41/42. Az egyesületi követelések között behajthatlanná vált összegek törlésére kiküldött bizottság jelentése. Ezen bizottság f. évi április hó 29-én Z.-Egerszegen tartott üléséből felvett jelentés szerint, az egyesületi ügyész ur által beterjeszteti kimutatás átvizsgálása alapján, vagyontalanság következtében behajthatlanná vált következő egyesületi követeléseket javasolja törölni : 1. Vaduay Rudolf alapitó tag után 1. Baán László rendes tag után, 2. Becker Antal rendes tag után, 3. Rumpf Ágoston rendes tag után, 4. Schwarzenberg Dávid rendes tag után, 5. Deák József rendes tag után. A közgyűlés Vaduay Rudolf alapitó tag után fennmaradt egyesületi követelés törlését nem fogadja el, hanem nevezett alapitó tag utódát a követelés kiegyenlítésére az egyesületi ügyvéd ur által felhivandónak határozza, ellenben a többi, számszerint üt rendes tag után fennálló követelés törlését elfogadja. Miről az egyesületi pénztárnok ur végzésileg értesítendő azzal,hogy nevezettek a tagok névsorából is törlendők. 46/39. Mayer Jakab z.-egerszegi lakós alapitó tag kérvényére, melyben alapitó tagsági tőkéje után felmerült kamat tartozásának elengedését, az alapitó tőkének pedig részletekbeni lefizethetését kéri, határoztatott. : A közgyűlés a kérelmet elutasítja azon okból ; mert folyamodó nem vagyontalan, és mert ezen követeli s jelzálogilag is biztositva van már. Erről folyamodó és az egyleti pénztárnok ur végzésileg érttesítetni rendeltetik. 43/41. Egyesületi titkár jelentése arról, hogy Mayer István zalaegerszegi, Szentmihályi Dezső gyürüsi, Gajer Lajos reszneki, Tamás Gyula (Ádám fia) letenyei és Szommer Ignácz csapii lakósok az 1890-ik év január 1-től a gazdasági egyesület rendes tagjai sorába felvételre jelentkeznek. A közgyűlés jelen határozatával a jelentkezőket 1890. január 1-től az egyesület rendes tagjai sorába felveszi, részükre a felvételi okmány, a biztosítási díjkedvezmény jegyzék és a szőlőszeti pálya munka megküldését elrendeli. Felvételükről az „Első m. ált. biztositó társaság főügynüksége" Nagy Kanizsán és a „Zalamegye" czimü lap és gazdasági „Értesítő" kiadótulajdonosa Z .Egerszegen, úgy az egyesületi pénztárnok végzésileg értesítendők. 44/38. Zala-Szántó község az egyesülethez egy folyamodást nyújtott be az iránt, hogy az egyesület utján részükre, a jelen év tavaszán beszerzett tenyész bika, mint hogy tenyész képtelen, megvizsgáltatván, ennek constatálása után más állattal cseréltessék ki. Az egyesület elnöksége a kérvény sürgőssége folytán azonnal intézkedett és egy bizottságot küldött ki Zala-Szántóra. Az állat orvosi vizsgálat két orvos által teljesítettvén, a felvett s a közgyűlés elé terjesztett jegyzőkönyv szerint: a tenyész bikán semmi rendelle nesség nem észleltetett. Mindezek alapján s mivel már több esetben is tapasztaltatott, hogy egyes községek az egyesület áldozat készségével rútul és csalárd módon visszaélni igyekeznek, kéri az egyesületi elnökség a közgyűlést, hogy 1 Zala-Szántó küzséget a felmerült 5 frt költségnek a tek. megyehatóság utján leendő befizetésére kötelezze. A közgyűlés az előterjesztés értelmében elhatározza, j hogy a tekintetes alispánság felkéressék arra, hogy az

(5 j frt költséget Zala-Szántó községen bevegye s az egye I sülét pénztárába beszolgáltassa. Czélszeriinek véli a közgyűlés még arra is felkérni a tekintetes megyehatóságot, hogy hatóságilag szíveskedjék azon községeket, melyek az egyesület utján kedvezményes árban vagy részlet fizetésre kaptak te nyészbikát, figyelmeztetni illetve utasítani arra, hogy a részükre beszerzett bikát csak is alapos ok mellett és a hatóság küzbenjöttével, illetve engedelmével adhatják el, — s ha ily körülmény elő nem fordul, a tenyészbibikát 3 évig tartani köteleztessenek. 45/43. Jelentés az 1890-ik év tavaszán beszerzett s kihelyezett tenyészbikákról. Egyesületi titkár jelenti, hogy a f. év tavaszán az egyesület utján általa 31 drb. tenyészbika vásároltatott a mai napig, összesen: 5200 frt ár és költséggel, ezekből 5 drb. magán tenyésztőknél, 26 drb. pedig községeknél helyeztetett el. Megjegyzendő, hogy a beszerzett tenyészbikák között van 7 drb eredeti berni, melyek darabonkiut 200 frt árban és összesen 95 frt beszerzési költséggel szereztettek be. Ézekből 3 drb. községek részére magánosok által tartatik, 4 drb. pedig magán tenyésztőknél helyeztetett el. A beszerzési költség 95 frt a közgyűlés által azon 3 darabnál, melyek a községek részére tartatnak, azegyesület által viseltetik, ellenben a magánosok által vásároltak után visszatérítendő az egyleti pénztárba. 46/44. Előfizetési felhívások. Tudomásul szolgál. Egyéb tárgy nem lévén, az ülés befejeztetik, a jegyzőkönyv pedig bezáratik. Kmft. Jegyezte: Orosz Pál Háczky Kálmán titkár. űgyv. elnök. Koller István földbirtokosnál A'só-Rajkon (u. p. Gelse) eladó egy pár kocsis-ló és pedig egy 5 éves 16' 1" pej herélt és egy 16' markos 8 éves fekete kanca. — Áruk 550 frt. A zala-egerszegi tűzoltó egyesület közgyűlése. A zalaegerszegi önkénytes tűzoltó egyesület évi rendes közgyűlését Boschán Gyula elnök elnöklete alatt t. hó 18-án 'tartotta. Elnök az egyesület megjelent tagjait üdvözölvén, kijelentette, hogy az alapszabályok értelmében a köz gyűlés határozatké, es s a tárgysorozat értelmében felolvastatta az 1889. évről készitett jelentést. Főbb adatait a következőkben központosítjuk: A jelentés első sorban kegyelettel emlékezik meg a veszteségről, mely az egyesületet Hárich Béla alparancsnok s egyleti jegyző gyászos elhunytával érte, akiben az egyesület páratlan hűségű és lelkiismeretes pon tosságú tisztviselőjét, a csapat pedig szeretett s kiválóan szakképzett bajtársát veszítette el. — A parancsnoki teendők ideiglenesen vezetésével Grünvald József bízatott meg, azouban a csapat kiképzése majdnem lehetetlen, meri szertár nincs, a tűzoltó szerek teljesen rendetlen állapotban s a város különböző részein vannak elhelyezve. A választmány ugyan mindent elkövetett ezen türhetlen állapot megszüntetésére, azonban az egylet önerejéből szertárt létesíteni képtelen; mivel a szertáralap csak 779 frt 22 kr., melyen az építési költség, úgy a terület vételára nem fedezhető, miért is a választmány kérvényileg megkereste a várost és a nemesi pénztár választmányát, hogy a tulajdonukat képező, a sétatér alatt levő üres térséget a szertár felépítése céljából az egyesületnek rendelkezésére bocsátani szíveskedjenek, azonbac a nemesi pénztár az egylet kérvényét teljesithetőuel nem találta, a várostól pedig a kér vény elintézése tá'

0-yában végzés még nem érkezett, noha úgy a korm tny által kiadott rendelet, valamint a vármegye tüzrendészeti szabályrendelete is első sorban a község feladatául tűzi ki a tűzoltó szerek eltartására szolgáló helyiségről gondoskodni. — S valószínű, hogy a város által alkotandó tüzrendészeti szabályrendelet módot fog találni atekintetbeD, hogy az egylet mielőbb ily helyiség birtokába juthasson. — A jelentés ezután részletesen elősorolja az 1889. évi tüzeseteket. Igy február 25-én Menyhárd Andrásnak a kaszaházi utcában levő házának tetőzete égett le, ápril 1-én Horváth Ferenc és Kickenveisz András cigány utcai házánál tető tüz volt, április 9-én Pataky Ferenc cigány utcai házánál tető tüz ütött ki, augusztus 16-án Tuba Károly háza égett le, október 23 án Szigethy Antal hegyi épületét hamvasztotta el a tüz, október 11-én az egerszegi határban levő nekeresdi majornál mintegy 1449 frt értékű szalma égett el. A hat tűzesetnél a pusztító elemnek áldozatul esett mintegy 4011 frt érték, mely azonban majdnem a kár erejéig biztosítva volt. A csapat minden tűzesetnél kivonult s a kellő odaadással működött közre a tűzoltásban és sikerült minden egyes esetben a tüz tovaterjedését megakadályoznia. — A csapat 11 gya korlatot tartott, mely alkalmakkor főleg a szerek kezelésének begyakorlása képezte a parancsnokság fő feladatait. — A választmány öt ülést tartott, melyen 40 ügydarab intéztetett el. —- A jelentés ezután részletesen elősorolja az 1889-ik évi bevételek és kiadásokat, melyek összegezve 1542 frt 18 kr. bevételt, 620 frt 20 kr. kiadást és igy 921 frt 98 kr. pénztármaradványt tüntetnek fel. — Ugyaucsak a jelentés felsorolja az egyesület által kezelt egyes alapoknak állagát az 1889. év végén u. m. a zene alap vagyona 33 frt 90 kr., szertár alapé 779 frt 22 kr., Hanthy alap egy 200 frtos zala egerszegi takarékpénztári kötvény és 167 frt 74 kr., a lóbeszerzési alap 191 frt 08 kr., a betegsegély ző alap vagyona 1838 frt 17 kr. s végül a pénztári 921 frt 98 kr s az egyesület ingó vagyona leltár szerint 4763 frt 10 krt képvisel. — Az egyesületnek az 1899-ik végén volt 10 alapitó, 209 pártoló, 12 segélyező és 57 működő tagja. A működő tagok közül az egylet költségére 46 tűzoltó kapott ruházatot.