Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 1-26. szám)

1890-01-19 / 3. szám

Zsila-Egerszeg, 1890. január 19 8. szám. i A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Az ifjúság érdekében. Csáky Albin gróf vallás- és közoktatási miniszter nem régiben felszólítást intézett a középiskolák tanári testületeihez, azon tárgyban, hogy a szülőkkel egyértehniileg hassanak oda, hogy a vezetésökre bizott ifjak lehetőleg visszatartassanak az északai mulatozástól, nyilvános mulatságban való részvételtől, dorbézolástól. Ma, midőn a tanuló ifjúságnak úgyis túlságos szellemi munkát kell végez iie, hogy kitartó küzdelemmel valamely közpályán állást foglalhasson s annak hasznos munkása lehessen ; midőn a napi lapok légió számra közlik a testben lélekben megtörött öngyilkosok, őrültek, sikkasztok borzalmas statisztikáját : nem lehet elég örömmel üdvözölnünk e felszólítást, mely a fejlődő testet és forrongásban levő lelket egyaránt védeni kivánja az elsatnyulástól. Kétségtelen igaz, hogy a gondos szülő és lelkiismeretes nevelő ezen felszólítás előtt is, e nélkül is, károsnak tartva fiának, növendékének korai mulatozását — ettől őt szeretettel és szigorral, könyörgéssel és erőszakkal visszatartani igyekezett. — De az ilyetén kérdésekről, melyek hivatva vannak úgy az egyes egyén boldogságát, mint az egész nemzet fejlődését biztosítani: nem lehet eleget elmélkedni, gondolkozni, töprengeni ; nem, különösen napjainkban. Nem azért, mintha a mai fiatalság akár testben, akár lélekben gyöngébb volna a megelőző időkéinél ; hanem azért, mert az emberiség fokozatos fejlődésével az egyes élete mind nehezebbé válik, magasabb fokú értelmi képzettséget, nagyobb szellemi munkát követel; ami pedig egyáltalán lehetetlenné lesz, ha a lélek hamis ideák után indul, avagy a testi szervezet megtagadja a szolgálatot. A korán kifejlődött érzéki vágyok, dorbézolások számos ifjú ember életét ragadták el még a férfi pálya megkezdése előtt ; mások a meggyöngült szervezet kórságát átvitték gyermekeik vérébe s megmérgezték nemzedékük O o életét. Ilyen jelenségek ma is fordulnak elő s lesznek talán az idők végtelenségéig; épen azért kell kétszerezett buzgalommal arra törekednünk, hogy a mennyire mííködésünk köre kiterjed, mérsékeljük, meggátoljuk, nemcsak az egyén jövője, hanem nemzetünk fejlődése érdekében. Nem vallunk szigorú askéta elveket; ismerjük az emberi természetet s tudjuk, hogy az ifjú lélek a rendes munkán kiviil szórakozásban keres táplálékot; azt is tudjuk, hogy külső ügyesség, társadalmi jártasság — melyet, ezen korban kell megszerezni — később az életben nem egyszer járulnak hozzá a szerencse, jólét megalapításához ; magunk sem gyönyörködnénk olyan ifjú ember látásában, ki iskolai dolgain kiviil közönyös minden élvezet iránt, mit a társadalmi élet nyújt. Mi azon szórakozást, azon élvezetet Ítéljük el, mely a test vagy a jellem fejlődésére káros hatású. Elitéljük sok gondatlan szülőnek eljárását, midőn gyermekét 6 —10 éves korától gyermekbálokban s később más nyilvános mulatozásokban egész északán át szerepelni engedi ; és ha gyermekét a szülői háztól kibocsátva, a szállásadó gazda megválasztásában nem jár el szigorú körültekintéssel; elítéljük az ifjút, ha férfiaskodást akarván játszani — és szokszor természeti hajlamai ellenére — korcsmározásban, részegeskedésben, vagy másnemű kicsapongásban keres élvezetet ; elitéljük a tanítót, felügyelőt, ha növendéke ilyetén hibájára rájővén, akárminő okból elpalástolni, elsimítani törekszik s meggátolásában nem jár el megfontolással, szeretettel. Nyújtson az iskola, nyújtson az élet tanuló és minden rendű ifjúságnak szórakozást, élvezetet; ám nyújt is. Es ha gonddal fölkeressük, hogy egyéni hajlamainál fogva mikben találja az ifjú nagyobb kedvtelését, bizony az érzéki vágyok fölébredése későbbre marad, azon időre, midőn már nem romboló hatású. Részünkről az olyan szórakozást találjuk legiidvösöbbnek, mely a test mozgásával, az izmok fejlődésével párosul. Ilyet pedig iskolában és iskolán kiviil, télen és nyáron, falun és városon bőven találhatni. Labdázás s az iskolai játékok számos neme : vivás, céllövészet, úszás, korcsolyázás, lovaglás, kerékpározás, versenygyaloglások ; felügyelet mellett billiárd, tekézés, tánc- ; — s a szellemiekből : szavalás, ének, zene s a természet örök szépségeit megismertető kirándul/tsok, bizony letudják kötni és szórakoztatni a fejlődő ifjú lelket. Ezek mellőzése nélkül az érzéki vágyok könnyen jutnak uralomra s ha vasmarokkal megragadták áldozataikat, szép szó és durva szigor egyaránt hasztalan ; az áldozat nem menekszik, hacsak a lélek törekvését valamelv nemes irányban kiragadni, fölemelni nem tudjuk. A természet nem hagyja magát boszúlatlan ! A természet megboszúlja magát az egyesen ; egyesek romlása idézi elő a nemzetek hanyatlását ; az egyes élete küzdelem a létért; a nemzetek élete küzdelem a faji fenntartásért, polgárai jólétéért, dicsőségéért. A küzdelem fokozódott értelmi műveltséget, a szellemi munka ép ideget követel : szülők és nevelők egyforma gonddal buzgólkodjatok gyermekeitek testi és lelki kiképeztetésén ! R. P/legyei élet A megyei közigazgatási bizottsáq január havi ülését Svastits Benn főispán Őméltóságának elnöklete alatt f. hó 14-én tartotta. Őméltósága üdvözölvén a megjelent bizottsági tagokat, az ülést megnyitotta. Felolvastatott és helyeslőleg tudomásul vétetett az alispáni havi jelentés. Előterjesztetett és tudomásul vétetett a megye törvényhatósági bizottságának jegyzőkönyvi átirata, mely szerint a december havi rendes közgyűlésen a közigazgatási bizottság tagjaivá Koller István, Skublics István, Eperjessy Sándor, dr. Gyöinörey Vince és Farkas József választattak. Az 1890-ik évre az egyes bizottságok következőleg alakíttattak meg: Az 1877. évi XV. t. c. 21(1. §-a értelmében ala| kított gyámi fellebbviteli küldöttség tagjai: (Jsertán KáI roly alispán, Gózony László főjegyző, Csesznák Sándor 'árvaszéki elnök, Árvay Lijos m. t. ügyész — hivatal I ból; Eperjessy Sándor, Skublics Jenő, Skublics L tván „Zalamegye" tárcája. Bál utáni álom. . — A „Zalamegye'' eredeti tárcája. — Sümeg, 1890. január 11-én. Üt nyalka rendező vidáman társalog a fényesen kivilágított, élő virágokkal díszített nagy terem előszobájában. Miről beszélgetnek? Nem vagyok Eva leánya, de mégis feléjük közeledtem. Vesztemre; kicsinybe mult, hogy bal fülem dobhártyája nem adta meg az árát, melybe a nagy hangú,Jani barátom bele rivalta, hogy „tegyek igazságot Én, aki a légynek sem szeretek véteni, én békítsem ki a két háborgó ifjat? Nem volt menekvés, kihallgattam őket. Nagy dologról folyt a vita: ki lesz a „bál-királyné" ? Jani a „gyöngyvirágot" ajánlotta. Elmondta, hogy szőke haja, kék szeme, édes mosolya, kedves csevegése . . . elvitázhatlan érdemek a bálkirálynői méltósághoz. Jancsi barátom opponált. Az ő jelölt je az „ibolya"", kinek karcsú termete, élénk társalgása, holló haja s halvány arca van ; őt illeti az elsőség. Gondolkodtam a dolog lelett s ők feszülten vál tak, váljon az „ibolya" v;igy a „gyöngyvirágára adom e dönlő szavazatomat? Rettenetesen felültek. Nagy fon toskodással szóltam s kapacitálni kezdtem őket. KI mondtam, hogy szép az „ibolya", szép a gyöngyvirág", de már az elsőség a kis „nefelejcset" illeti, kinek ragyogó fekete szeme, kitűnő tánca túl tesz mind kettőn. Nagy riadalom lett erre. Nyomban lógtak <?gy negyedik birót, kinek kandidálni nem szabad s kinek egyedül, tiszte: a I árom közül egyet választani. Az agglegényből lett biró komoly állásba helyezi magát, nagyot sodorint bajuszán, elíveszi ujdonat-új selyem zsebkendőjét, egyet köhicsül s egész páthoszszal készül az ítélet kimondásához. Már megnyílik ajka s mi hárman szívszorongva lessük a elöntő szót. Di"- iine rohanva fut be a Sándor rendőr s lihegve kiáltja: „Rendező urak — hölgyek érkeztek". Vége lett a vitának; siettünk hölgyek fogadására. Ki-ki kötelességéhez látott. En jegyzőkönyvem után nyúltam, hogy feljegyezem az érkezőket. Hladny Hermin k. a. halvány sárga atlasz ruhában, illusion áthuzat, tliea rózsa és hímzett csipke díszszel. Bogyay Irén k. a. (Sármellék) halvány kék atlasz, selyem gase áthuzat sötét csipke díszszel. K/asz Vilma és Joldnlca k. a. (Szalapa) fehér atlasz, pöttyös selyemgase áthuzat, fehér gyopár virággal. Bogyay Irma k. a. (Csab-Rendek) krém atlasz selyem-gase áthuzat. Bogyay Ida k. a. (Csáb Rendek) rózsaszín atlasz selyem-gase áthuzat. Mojzer Mariska k. a. tengerzöld atlasz selyem gase áthuzat, virág díszszel. Mojzer M, deleine k. a. élénk virágos szüstszin-selyem. Kovács Mathild k. a. kék atlasz setét csipke betét és szalag díszszel. Forintos ,lenni k. a. (Mihályfa) fehér atlasz illusion áthuzat virág díszszel. Takács Irén k. a. (Szt.-Békálla) fehér atlasz illusion áthuzat virágdíszszel. Eihier Ztigáné uraő páva kék selyem rózsaszín csipke fukszia virág és uszálylyal. Glazer Sándomé uj-nő (Tapolcza) fehér szatin-melveliure gyöngyhimzés, vörös szegfű és uszálylyal, Pintér Lajosné urnő (Deáki) fekete szatin-melveliure, rózsaszín betéttel és uszálylyal. Kijácz Llekné urnő kék selyem krém csipke áthuzat, világos ki k szalag dísz és uszálylyal. Dr. Keltemen Károlyné urnő bordeaux selyem rózsaszín betét uszálvlyal. Dr. Jenvay Oézáné urnő zöld selyem krém csipke áthuzat uszálylyal. Székely Gusztávné urnő piros csíkos szürke 'selyem uszálylyal. Ozv. Bogyay Jánosné urnő fekete szatin inelvoiieure arany gyöngy hímzéssel. Raile Józsefné urnő rózsaszín csíkos, zöld selyem uszálylyal. Ozv. Bogyay Antalné, Damay Kajetánné, Hladny Jánosné, Bükhely Antalné, Forintos Kálmánné, Smith Ferenczné, Kovács Lászlóné úrnők fekete selyemben uszálylyal. A felkelő nap elküldi első sugarát, hogy aranyozza be azon szürke ház ablakát, hol édes álmát aluszsza a tánc fáradalmaitól kimerült „gyöngyvirág". Álma oly édes; végig élvezteti vele az elinnlt kedves estély minden örömét és búját; végig álmodja azt a nehéz percet, midőn a „nefelejcset" látja ünnepelni, körülrajongni; csak az az egy vigasztalja, hogy a dicsőség megoszlik, mert ha a „nefelejcs" iinnepeltebb is, ő nyitotta meg a bált. Sokáig zúgott a fülembe a supe csárdás „hogy volt" zenéje, míg végre engem is elnyomott az álom. Az álom sebes szárnyán ismét a baráti körbe repültem, végig álmodtam a gyöngyvirág, nefelejcs és ibolya harcát; láttam ismét azt a negyediket, a béke birót, amint készült kimondani a döntő szót. Már felnyitja száját, már érezzük lehelletét. Oh fátum. E pillanatban nyílik az ajtó, belép a szoba cicus e szavakkal: „Tessék felkelni, a leves az asztalon". Mámoros pillantást vetve magam körül, sem a „gyöngyvirágának, sem az „ibolyá"-uak lovagját nem láttam, sőt a béke biró is eltűnt. Megkönnyebbülve veszek lélekzetet és átnyújtom a báikirálynői koszorúi .... a „nefelejcsnek". . . . .y K. . . . Mai szamunkhoz fel iv melleklet van csatolva.