Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 27-52. szám)

1889-10-27 / 43. szám

is kételkedünk benne, hogy ez intézkedésnek meg lesz az óhajtott sikere! Nem egyszer halljuk kereskedők és iparosok részéről a panaszt, hogy ők elküldik tanoncaikat iskolába, de azok oda nem mennek, hanem az iskolára szánt időt elcsavarogják s erről csak akkor szerezhetnek tudomást, ha tanoncaik mulasztása miatt esetleg az iparhatóság részéről megidéztetnek. Megvalljuk, hogy ez állításnak általánosságban hitelt nem adhatunk. Nem adhatunk pedig már csak azért sem. mivel a tanoncoknak van ellenőrzési könyvecskéjük, melybe iskolába menetel előtt a gazda nevét mindig bejegyzi annak igazolásául, hogy tanoncát iskolába elküldötte s az iskolában a tanító ugyanezen könyvben a megfelelő rovatban igazolja, hogy a növendék az előadáson megjelent s így mihelyt a tanonc haza megy. a gazda azonnal meggyőződhetik arról, váljon tanonca volt-e iskolában vagy sem s ha nem volt. rögtön kérdőre vonhatja s ily pontos ellenőrzés mellett a tanonc gyakori kiszökéseit megakadályozhatja. L)e ne feledjük, hogy nincs szabály kivétel nélkül s ép ez okból el kell hinnünk, hogy lehetnek olyan tanoncok, akik ellenében a gazdák ily szigorú ellenőrzése még akkor sem vezet sikerre, ha tanoncaikat kiszökéseikért meg is büntetik. Ily tanoncok ellenében mi csak egy módot vélünk alkalmazhatni sikerrel, azt a módot, melyet, egy időben városunk iparos tanonc iskolájánál sikerrel alkalmaztak t. i. ha a tanonc önhibájából igazolatlan óra mulasztásokat tesz, addig fel nem szabadíttatik, míg az elmulasztott órákat az iskolában helyre nem pótolja, vagyis az esetben tanonc ideje meghosszabbíttatik. Sajnos azonban, hogy ezen, a célt meglehetősen biztosító üdvös intézkedést a földmivelésügyi miniszter a mult évben kiadott egy rendeletével hatályon kivül helyezte, kimondván, hogy az iparos tanonc iskola-mulasztás miatt nem büntethető vagy nem szorítható arra, hogy utólag egy bizonyos időig iskolába járjon. Itt az ideje, hogy az illetékes hatóság a magas minisztériumot világosítsa fel a kiszámíthatóin kárról, melyet e rendelet iparosoktatásunk körében szül s mely a pontos iskoláztatásnak nemcsak útját állja, hanem egyúttal bő takaróul szolgál az iskolát kerülni szerető iparos tanoncoknak és pedig, mint a tapasztalás mutatja, leginkább olyanoknak, kiknek a tanonciskolára legjobban volna szükségük. Nem hiszsziik,] hogy ha az iparhatóság az említett rendelettel szemben a tapasztalásból merített aggályait előadja, hogy a miniszter rendeletét meg ne változtatná; mert e tényével csak is a rendetlen iskoláztatást segíti elő. Összegezve a mondottakat, mi a kereskedő és iparos tanoncok iskoláztatását sikerrel csak úgy véljük keresztül vihetni, ha azon kereskedők és iparosok ellen, kik tanoncaikat az iskolába vagy épen nem, vagy rendetlenül járatják, az iparhatóság a törvény megtelő rendelkezését szigorúan foganatosítja ; ha továbbá mindazon tanoncokat, kik saját könnyelműségükből hanyagolták el az iskolába járást, addig fel nem szabadítják, míg a mulasztást helyre nem pótolják. E kettő nélkül mi sikert nem remélünk s ÍIZ iskolákra fordított költséget olyannak tekintjük. melyet a törvény kényszere folytán ad ki városunk anélkül, hogy a kitűzött, célt elérhetnők. Az illetékes körök hassanak oda, hogy az általunk felhozott akadályok mielőbb eltávolíttassanak s ez esetben nem kételkedünk abban, hogy mindkét iskola megfelel a hozzá fűzött várakozásnak. Zala Egerszeg város jövője. Tudomásomra jutván, hogy a városi közönség azon nézetnek hódol, hogy a Zala Égerszeg város által már felvett és még felveendő kölcsön törlesztése rendkívül I súlvos teherként fog az adófizetők vállaira nehezedni, kötelességemnek tartom részint a közönség megnyugtatására, részint pedig a városi tanács, úgy a képviselőtestület eljárásának igazolása végett a következőket előterjeszteni: Akkor, a midőn a város mindazon kölcsönöket, a melyek megszavaztattak, tényleg felveendi, az összes tartozás leend 532.000 frt, melyből azonban, minthogy a pesti kereskedelmi bank által kibocsátott záloglevelek 90 frt árfolyam mellett adattak át s remélhető, hogy így fognak jövőben is átadatni, a különbözet 2I2S0 frt levonandó s így a készpénzben tényleg felvett kölcsön 510720 frtra tehető. Ezen összegből lett felépítve az olai laktanya, uj raktár és lovarda . . 105.000 frt, lett megvásárolva a regálejog . . . 122.000 frt, lett felépítve a körkemence és hozzá tarozó szárító 19.000 frt, ebből lett, illetve leend fedezve a városi csatornázási költség 30.000 trt, ebből fog vasúti törzsrészvényekre fordíttatni 110.000 frt, a pénzügyü palota építésére .... 37.000 frt, a tervbe vett elemi iskola építésére . 25.000 frt, s végül a „Bárány" vendéglő és boltok átalakítására 80.000 frt. Ezen összegek kitesznek . . 528.000 frtot, mely összeg a fentebb említett készpénz bevételt 172KO írttal haladja meg s így ez vagy pótadó kivetés utján, vagy pedig tényleg nagyobb összegű kölcsön felvétele által nyerhetne fedezetet, mondjuk tehát, hogy ez utóbbi eset álland be s a város tartozása 550.000 frtra rúgna. Ezen összegből is tényleg letörlesztetnék az állam részéről az italmérési jog kártalanításáúl adandó összegből legkevesebbet számítva 45.000 frt — s a megye részére átengedett ingatlan vételára 17.001) frt, összesen 02.000 Irt, maradand tehát tartozás 498.000 trt, melynek 5' 2" ,,-os tőke és kamat törlesztése évenként 27390 forintra rug. Erre fedezetül szolgáland : 1. A napi és orsz. vásár helypénzszedési jogbeli jövedelem kétségkívül azon okból volt oly nagy mértékben fokozható, mivel a város az italmérési joggal együtt az orsz. vásár helypénz szedési jogot megszerezte; tekintve tehát, hogy előbb a napi helypénz szedési jog 2300 Irt bérösszegért lett kiadva, jelenleg pedig a kettő együtt 9175 frtért, a különbözet mindenesetre az orsz. vásári helypénz szedési jog javára számítható, ebből tehát a jövedelmünk évenként .... 0875 frt. 2. Az olai laktanya, a sörház és lovarda bére legkevesebbre téve évenként . . 10850 frt. 3. \ fehérképi korcsma jelenlegi bére 980 frt, vegyünk azonban átlagul csak . . 800 frt. 4. A bárány vendéglő és a hozzá tartozó lakás és boltok utáni bér jelenleg nettó . 2000 fi t. ft. Az ezen helyiségekbe történendő beruházások után pedig a beruházandó 80.000 frtnak 7"/

n-a, mint fizetendő bértöbblet, okvetlen felvehető . . 5000 frt. ti. A pénzügyigazgató és a pénzügyi hivatal helyiségek évi bére 1850 frt. Vilmosnak ez rosszul esett, sokszor kérte, hogy ne tegye azt, hisz a szegény fiú még egy nyájas mo solyát is irigyelte, ha azt más kapta a kedves leánytól. De Etelka a szemrehányásra megneheztelt, most már csak azért is mulatni fog. Erre Vilmos félre vonult. Azt hitte a leány, nem is szerette soha, csak kacérko dott vele. Pedig csalatkozott. Etelka hamar megbánta, arait tett, de dacos lelke nem engedte meg a közeledést, Vilmos pedig hideg közöny alá rejté bánatát és mind jobban elszakadtak egymástól. A leány talán dacból, talán hogy kedvesét gyötörje, vagy talán igaz sem volt, csak egy haszontalan ember aljas hazugsága, aki azzal dicsekedett, hogy Etelka őt megcsókolta. Vilmos fülébe is eljutott, aki hidegen arcába vágta annak az embernek nemtelen lettét, aki nem átalja aljas hazugsággal pellengére tenni egy leány tiszta hírnevét. A leány mitsem tudott az egészről, neki sejtelme sem volt arról, mily végzetessé vált oktalan kacérsága; csak midőn Vilmos haldokló ágyához hívták, tudta meg a valót, aki halálos sebet kapott az érte vivott párbajban. A férfi halvány arcán már ott ült a halál, egy mély sebet kapott, mely átszúrta a tüdőt s a rárakott kötelék alól lassan szivárgott a vér. Szédülve rogyott össze a leány a haldokló ágya előtt; azt hitte, hogy megszakad a szive a kintól A férfi nyájasan nyujtá kezét az érkezőnek és még ő vigasztalta, hogy ne sirjon. Rövid, de kínos percek voltak azok ; a leány ézezte, mint hidegül ol a kezét tartó kéz, milyen fakó sápadt lesz arca, halvány piros hab szakad föl kebléből, aztán bezárja szemeit örökre .... Kétségbe esett fájdalommal veié magát a hidegülő testre, letépte kebléről a kö teléket és csókolta, mint az őrült azt a vérző mély sebet, melyen át kirepült a lélek. Uira átérzi lelkében ama nap borzalmait; szeme előtt lebeg folyton az az iszonyú seb, a megtört fényű szemek, melyek utolsó pillanatig rajta nyugodtak. Újra elvonul lelke előtt a szomorú menet, fülébe cseng a mélabús zene, a szegény özvegy édes anya kétségbeesett sikolya, korán elhalt fia koporsójára borulva, aztán a koporsóra hulló nehéz göröngyök, miknek tompa zuhanása kinosan szorítja össze a lelket. .... Ájultan rogyott össze a leány. Sokáig volt beteg, de nem halt meg. Oh pedig mint könyörgött érte. Borzasztó volt az ő élete ; idegbeteg lelke előtt folyton kedvese véres hullája lebegett és az önvád kínozta szüntelen: ő a gyilkosa egyedül! A gondtalan rózsás arcú gyermek milyen hamar megváltozott, senki sem ismerne rá a halvány, megtört alakban, aki előtt gyűlölt lett a világ, az emberek, i akinek minden öröme, minden gyötrelme ez a virágos sir, ahol az ő eltemetett boldogsága nyugszik. Egymásután alszanak el a mécsek, újra sötét, csendes lesz a temető; tompa, üres köhögés szakad föl a leány kebléből, ajkához nyomja kendőjét, hogy édes anyja meg ne hallja. Oly jól es k lelkének ez a kinos köhögés, elégülten nézi a vérfoltos kendőt, tudja, érzi, hogy a gyűlölt élet már nem fog soká tartani. Es a szegény anya megremeg e kegyetlen hangra, féltve takarja be sápadt, szép leányát, fájó sejtelem támad lelkébe: tudja, hogy el fogja veszteni gyermekét; tudja, hogy a jövő halottak napján már egyedül fog virrasztani kínzó bánatával, melyre nincs enyhülés ! 7. A körkemence évi jövedelme, miután a legutóbbi években is évenként legalább 1 millió tégla égettetett Zala Egerszegen, a jövőre pedig az építkezés okvetlen nagyobb kiterjedést veend — 1 millió tégla után tehető 40o0 frt. Összesen: 31.975 frt. Ezen számítás kimutatja, hogy : A városi képviselő testület által a törvényhatóság jóváhagyása mellett megszavazott kölcsönök oly célokra fordíttattak, illetve fognak fordíttatni, a melyek közül a fentemlítettek jövedelmei nemcsak fedezik, de 4585 trttalmegis haladják az összes létesítendő városi kölcsönök évi tőketörlesztési és kamat fizetési összegét, dacára annak, hogy az állam részéről a fundus nélkül 37.000 frt építési költségbe kerülő pénzügyi palotáért egyelőre (10 évig) 1850 trt évi bérösszeg fog fizettetni s ezeken kivül van 110.000 forint névértékű vasúti törzsrészvényünk, uj, a kor igényeinek megfelelő iskolánk, szállodánk, pénzügyi palotánk s városunk utcái csatornázva leendnek. Világos tehát, hogy a kölcsön törlesztése egy krajcár terhet sem ró az adózók vállaira, a kölcsön felvétele nem adósság csinálás, hanem oly érték cserélés volt, hogy annak következtében városunk 50 év múlva 30, idővel talán 40 ezer frt tiszta jövedelemnek leend birtokában, melynek anyagi hasznait legalább gyermekeink és unokáink fogják élvezni, akik épp oly hálával emlékeznek majd meg apáik-, illetve öreg apáikról, mint a mily keserűséggel kell nekünk azokról megemlékezni, akik a korábbi években a város rovására azon eleggé ismeretes inulasztasokat elkövettek. Zala-Egerszegen, 1889. október hó 25 én. Kovács Károly polgármester. Választási elnökök a megyebizottsági tagok november 4 iki választásánál. A törvényhatósági bizottság választott tagjai sorából hat évi megbízatásuk letelte folytán a f. óv végén történendő kilépés és a jelen óv folyamán tagsági képességük elvesztése, önkényt való kilépés vagy elhalálozás által megüresedettt és megttresölendő tagsági helyeknek választás utján leendő betöltésére az október havi törvényhatósági közgyűlés határidőül 1889-ik évi november hó 4-ét tűzte ki s ennek a választó kerületekben hirdetmény utján való közzétételét elrendelte s a jelzett határnapon a választások vezetésére a választó kerületekben választási elnök és helyettes elnökökül a következők választattak meg: az alsó-őrsi választó kerületben Köves Ede és Biró Dániel: a balaton-füredi választó keriiletbeu Éesy László és Segesdy Miklós; a balaton udvari választó kerületben Simon Zsigmond és Czigány Károly ; a köves-kállai választó kerületben Győrffy Dániel és Vörösmarty József; a monostor-apátii választó kerületben Csendes Jó zsef és Flig József; a káptalan-tótii választó kerületben Saary István és Eőry Miklós ; a tapolcai választó kerületben Skublics Gyula és Miltényi József; a csab-rendeki választó kerületben Bogyay János és Oszterhuber Lajos ; a sümegi választó kerületben Takács Alajos és Surgoth Miksa; a mihályfai választó kerületben Forintos Kálmán és Simon Ferenc; a türjei választó kerületben Rezsőffy György és Zloha Pál; a szent-gróti választó kerületben Kozáry Aurél és Botfy Péter;' a szent-lászlöi választó kerületben Forster Ferenc és Osepy Zsigmond ; a karmacsi választó kerületben Csesznák László és Koller Ferenc; a lesence-tomaji választó kerületben Hertelendy Ferenc és Toreky Aladár; a keszthelyi választó kerületben Pap Sándor és Lénárd Ernő ; a kis-komáromi választó kerületben Bogyay Máté és Talabér Kálmán; a zala-apátii választó kerületben Baan Kálmán és Kránitz Kálmán; a pacsai választó kerületben Dervarics Ákos és Nunkovics Vilmos ; a qelsei választó kerületben Glavina Károly és Pálffy Élek ; a pallini választó kerületben Jnkey László és Blau Pál ; a kapornaki választó kerületben Szűcs Móric és Schoris János: a szepetki választó kerületben Szily Dezső és Háry József; a nemes apátii választó kerületben Csertán László és Ilajik István ; a nagy-kanizsai I. választó kerületben Tóth Lajos és Hirschl Ede; a nagy-kanizsai II. választó kerületben Vágner Károly és Ujváry Illés; a kis-kanizsai választó kerületben Hertelendy Béla és dr. Tuboly Gyula; a baki választó kerületben Szekeres József és Csaby Lajos; a zala egerszegi választó kerületben Balaton József és Handler István ; a ságodi választó kerületben Kőnigmayer János és Jankó János; az alsó-baqodi választó kerületben Skublics Zsigmond és Orosz Pál; a nagy-lengyelt választó kerületben Skublics Jenő és Strausz Sándor;