Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 27-52. szám)

1889-11-03 / 44. szám

Hagy tii7.i kot gyújtatott s az őrüket megkettőztette, bár bizonyosak voltunk abban, hogy e vaddús vidéken táborunk meglesz kímélve a támadástól, miután ez egy magaslaton feküdt, melynek lejtője — tehát a téljáró — el volt torlaszolva a szekerekkel. Az oroszlán ordításokra kutyáink is rémítő vonítás és ugatásban törtük ki s két nagy véreb ki is ugrott a kocsiból s a kikö tiití örebekkel dühös marakodásba elegyedtek. Alig lehetett szétválasztani őket, annyira neki voltak dühödve, sőt egyikök „Ajax

u, a lejtőn is lerohant s ott csaholt a legnagyobb dühvel s csak hosszabb hivogatással le betett vissza csalni. Már lemondtunk az alvásról, mert llavell majd az egész tábort íélveretto álmából, hogy a mindinkább megriadó állatok cl ne tépjék a kötelékeket s nagyebb zavart ne okozzanak. Csak úgy 11 óra felé távolodott el az ordítozás s tartott nagyobb szüneteket. De alig csendesedett el ez, , megkezdődött egy másik. Táborunk alatti téren, setét alakok suhantak el jobbra-balra s kiállhatatlan röhögésszerű csaholás, nyújtott vonító, üvöltöző, ugatásszerű I bőgésben a sakálok, hyenálc és a vadkutyák hangjaira ismertünk. Számosan ólálkodtak a tábor körül, mert siirün kereszteződtek, — mintha páros gyerty ács kákát hordoznának — zöldes villogásu szemeik ragyogásai. A pokolban, az elkárhozottak kinsajtolt gúnykacaja és üvöltő hahotája nem lehet borzalmasabb, mint a hycnák rekedt röhögése. Valami idegráz ó, vérfagyasztó van e hangokban, a mint az alaktalan sötétségből ki kitörnek. Pokoli kardal volt ez, a sakálok, vadkutyák üvöltéseivel együtt. Visszahúzódva a kocsinkba, vártuk, hogy végo lesz e s tudunk-e aludni ? A helyett azonban, hogy szűnt vagy csillapult volna, még haugosabb és kiállhatatlanabb lett az ordítozás; úgy látszott, a táborunk magasából alácsillámló tüzfény nem tetszett nekik s a ki-kitörő ugatás és ökürbŐgésre még vadabb, még dühödtebb ri adallal teleltek. De mint a molnár megszokja a malom kelepelést, a mi láradt érzékeink is beletörődtek ez ordításba s a nappali bágyasztó meleg és törődöttsóg elaltatott bennünkot ringatás nélkül is. Még félálomban hallottam, hogy táborunktól bár messze, ogy oroszlán ordítása harsant tel újólag, mire az egész üvöltöző banda egyszerre úgy elhallgatott, mintha valamennyinek egy rántással torkába fojtották volna a haugot, — de kevés vártatva újra kezdte, de én és társaim, dacára ennek, mélyen elaludtunk.. Reggel, azaz hajnalban szolgáink suttogása és járkálása ébresztett tel, kik, mint otthon Európában, itt is rendesen kifényesíttették hosszú szárú czizmáinkat, a mi pedig Afrikában — a Limpopotól délre, délnyugat nak a Kalakari pusztaságtól — több a satrapai fényűzésnél. Nem csak a sok későbbi nélkülözés és veszély, hanem már az ut, Hamburgtól Zanzibárig hármunkat, York-Wartenburg grófot, lovag Felsersheimet és engem a legbensőbb barátokká forrasztott össze, mit részemről neui csudálok, mert úgy a gróf, mint a lovag a legtökéletesebb gentlemannek s legkedvesebb, legvonzóbb inodoru társalgók, e mellett három francia szellemessége szorúlt mindegyikbe. E szoros barátságért, azt hiszem — ha nem is jelentettük ki — de magunkban többször hálát adtunk Istennek, mert a későbbi sok veszélyből legtöbbször ez mentette ki egyikünk, vagy másikunkat. Mikor Orauje szélón felszereltük az expeditiót szekerekkel és vonó ökrökkel, elhatároztuk, hogy hárman közösen lakunk egy szekéren. Es ezt oly lakályosan rendeztük be, a mint csak lehetett. Hogy az olvasónak íogalina legyen egy Capföldi utazószekérről, melyet 9—10 pár, süppedékesebb uton pedig 12—15 pár ökör von, röviden leirom. Ezek valóságos mozgó házak, óriási kerekekon; egy egy kereket egy jó erős ember alig bir felemelni. Utazó szekerünk belseje egy jó téres lakószobáuak felelt meg; tetejét boltozatosán, olyan erős és sűrű vessző fonás, — mely kivülről-belülről vastag, erős szövésű ponyvával volt fedve — képezte, hogy 2—3 heti esőzést sem eresztett keresztül. A gróf még Oranjeban az expeditió asztalosaival ablakokat vágatott oldalaira, melyet kovácsunk sürü rácscsal s ezenkivül drótfonadékkal látott el. E mozgó házban volt asztalunk, a pamlagokat ágyaink pótolták, melyek ugyan egyszerűen a földre voltak vetve, de az e célra készült madracok magassága megfelelt három egymás fülé helyezett közönséges madracnak, Ágyaink fölé voltak fegyvereink aggatva, ezenkivül a töltényes ládákon kivül egyéb sok más apróság, részint egy kisebb álló szekrényben, részint pedig a ládákban. Á gróf és lovag vadászai, kitömői s az inasok egy másik szekérben voltak, mely még nagyobb volt a miénknél. A kiszolgálatot is közösen osztottuk be. A gróf egyik vadásza kitűnő szakács volt; ez főzött számunkra; a német szolgám főzte a kávét vagy tlieát, a lovag inasa tisztogatott reánk, inig a többiek a lovakat, kutyákat, fegyvereket látták el, vagy a bőrök kikészítése és kitömésénél segédkeztek. Hogy minő a képe egy ilyen oxpeditiónak egy-egy tábor helyen, azt az olvasó elképzelheti; ott voltak a teherkocsik, melyeken ogy ilyen expeditióhoz megkíván tató minden kellék, élelmiszer, fel volt halmozva, noha ezenkivül még öszvérek és négerek is hordtak csomagokat. Szétszedhető vaskalitok és kalit-kocsik ; kocsik a madarak számára. Sátorkocsik, két kocsin egy 30 emberre való szétszedhető nagy személy- és málha csónak, négy kisebb, szerfelett könnyű készítésű csónak, egy kocsin a kovács műhely, más kocsin az asztalos műhely, stb. stb. Es mikor hosszabb tartózkodásra egy-egy helyen tábort ütünk s a sátorkocsikból összeállították az expeditió európai emberei számára a sátrakat, a nagy Capföldi koenikból pedig megcsinálták a szekérvárat, mely ki lett tolva a tüskés akác, (Acacia horrida) s a megközelíthetetlen óriás tüskéjü kaktos és Euphorbia fajokból készült széles, magas sövénynyel s összeállították a kovács- és asztalos műhelyt, az egész egy kis városhoz hasonlított, melyben az utcákat a felütött sátrak, a méhkas alakú fii, a csúcsostetejü galygunyhók, az álla tok számára készült leveles színek képezték, itt-ott egy egy otromba szekérrel tarkítva. Elénk sürgés-forgás uralkodik, a kovács műhely galyoldalain átcsillámlik a fujtató tüze, csattog az üllő ós kalapács, az asztalos műhelyből a gyalú és fűrész harsogása hallik, itt-ott nagy tűzök égnek, asszonyok, gyermekek vizet, tát, galyat hordanak, kemencéket építenek, sütnek főznek, a bejárat ós kerítés körül az őrök járnak kelnek, a ketrecekben, kalitokban állatok, madarak ugrálnak, visítanak, ordítanak, ezek körül az ápolók sürögnek, forog nak, az olvasó maga elé képzelheti elég hűen ama mozgalmas képet, melyet egy egy ilyen tábor nyújt. Az Európából hozott kávé, cukor, thea, liszt, szárított zöldségek s egyéb százféle más cikkek mellett élelemről a vásárolt marhákon kivül az expeditió vadá- I szai gondoskodtak ós a vaddús vidékeken táborunk húsban hiányt nem szenvedett soha, mert c vadászok egyedüli kötelessége — a szükség eseténi védelmezése!) kivül, a hus beszerzése volt. Ezen lehetőleg összevont leírással azt hiszem mégis I elegendő hű képét nyújtottuk az oxpeditiónak, melynek ) célja oly ritka madarak, ragadozók, emlősök, elevenen ! ós holtan, etnographiai tárgyak, madárbőrök, hüllők stb ' gyűjtése, melyek eddig csak nagy ritkán kerültek Európába, akkor is egyesen, vagy csekély számban; s mikor már bizynyos mennyiség összegyűjtve lett, a leg közelebbi kikötőbe s innen Zanzibárba lett szállíttva, hol már várták a főnökeinktől küldött ápolók és gon dozók, kik azután Európába szállították a küldeményeket. Gróf York-Wartemburg ós lovag Felsersheiin von Drachsteín, mint dilettáns, de azért hírneves ornithológusok, tudomány- és gyűjtési szomjból csatlakoztak az expeditióhoz, személyzetükkel együtt és hogy az expeditió mint és mennyit nyert e derék férfiakkal, az a következőkből majd eléggé kiviláglik. Ha netán a térképen követné az itt leirt utakat a t. olvasó, ne ütközzék meg az itt ott feltűnő hézagosságon, miután ezen utiélmények egy nagy három kötetes munkának a részei, melyből inkább csak az érdekesebb. mint a tolytonos és tudományos leírások vanna' felsorolva. (Folytatása köv.' Budapesti levet A zónatarifa által alkotott élénkebb utazási kedv, minden bizouynyal nagyobb hasznára van a fővárosnak, mint az egyes vidéki városoknak. Ez azouban nein is lehet máskép, inert az ország központja a főváros, hol mindent olcsón és célszerűen bevásárolhatunk és jól értékesíthetjük termésünket vagy egyéb eladni valónkat. A vidékiekre nézve tehát kétségkívül jó befektetésnek mondható az útiköltség cimén elfogyott pénz, mert a fővárosban sokat lehet tapasztatni és látni aránylag rövid idő alatt és a mi a fődolog, mindenki szükségleteit kívánsága szerint fedezheti. Bevásárlásaink nál azouban csak jó hírű üzleteket keressünk fel. — Néhány ilyen megbizható céget a közönség szíves figyelmébe ajánlani, célja jelen sorainknak. A női kézimunka cikkek, ugy előrajzolt, mint kezdett és kész áruk terén, a régi közkedvelt Wald Mihály cég (Budapesten, VII. király-utca 21. sz.) vivta ki magának a legjobb hírnevet. E cég a fenteinlített árucikkeket a legpontosabb kivitelben és a legkülön télébb alakban szállítja. Miután a cég áruit önmaga, gyártja, szállítási képesség tekintetében, az összes belsőt a külföldi versenynyel is legalább egyenrangúnak tekinthető. Bármi néven nevezhető kézimunka-kellékek itt a legkiválóbb gyártmányokból raktáron tartatnak, miért is e céget ezúttal a t. c. hölgyvilágnak, valamint ipariskoláknak és leánynevelő intézeteknek kölünüsen ajánlhatjuk. Az őszi és téli idény közeledtével tanácsos meleg alsóruhákról idejekorán gondoskodni, az ilynemű cikkek bevásárlására Jáger tanár társulata, tulajdonos Jordán Károly (Budapest, váci-utca 30.) céget legjobban ajánl hatjuk. Az eredeti normál gyapjú cikkek egyedüli főraktára Magyarország részére. Normál alsó ruhanemű férfiak, nők, és gyermekek számára, valamint felsőm hák mértékszerinti készítése saját műtermében. A sok értéktelen utánzatoktól óva intjük a közönséget és kérjük a védjegyet megfigyelni, a melyen Jitger tanár aláírása látható. — A cég szívesen küld kívánatra árjegyzéket. Drágakő-, arany-, ezüst-, ékszeráruk, különleges, ségek és órákat Zirner Zsigmond IV., váci-utca 26szám alatti jó hírnévnek örvendő üzletében dús választékban és legjutányosabb ár mellett lehet beszerezni. Órák és mindennemű ékszerek javítását, továbbá címe rek, monogramok stb. vésését szintén clválallja. — Minden áruja a m. k- fémjelző hivatal által hitelesítve van. Az eladott órákért 2 évi írásbeli jótállást nyújt. — Levelezés minden nyelven. —- Karácsonyi-, újévi-, keresztelési-, menyaszonyi-, névnapi-, és alkalmi ajándékok stb. mindig a legújabb és leguagyobb igen jutányosán számított ár mellett készletben tartatnak. Képes árjegyzéket kívánatra bérmentve küld. Az oly jelentékeny érdemeket szerzett Testorycég (Budapesten, Gizella-tér), melynek főnöke máinem egy iparágat honosított meg hazájában és jelenleg már hónapok óta Párizsban tartózkodik, hol számos javításokat tanulmányoz, ez idén a legolcsóbb lámpákat ajánlja, melyek gyönyörű kiállításuk mellett teljesen veszély- és szagtalanok. Pineegazdászati cikkekből igen dús raktárt tart Nagy Ignác (Budapesten, Károly körút, 9. sz.). A Nagy-féle üzletben mindenféle pineegazdászati cikkek, parafa dugók, palackok, palackkupakok, vizahólyag, csersav, dugaszoló és kupakoló gépek, « legjobb minőségben találhatók. — Raktáron tartja továbbá a Matievitz-léle hordómérőket és valódi Juliién port. — Fenti cikekkről képes árjegyzékét kivánaira bárkinek szive sen küldi meg. Az őszi és téli idényre különösen érzékeny lábakra való cipőket a legjobban lehet bevásárolni a karlshddi cipők ülönlegességek raktárában doroftya-utca 8. szám alatt. E régi jó hírnevű üzletben a legnagyobb válasz lókban és legjobb minőségben kaphatók mindennemtf úri, női és gyermekcipők a legolcsóbb árak mellett, Különlegességek tiszti és vadász cipókban, valamint bakancsok és bagaria csizmákban. Vidéki megrendelések a legpontosabban eszközültetnek és lábbelik mérték után készíttetnek ; árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmetve küldetnek. Helyi, megyei és vegyeshirek. Főispáni latogatás. Svastits Benó, Zalavármogye főispánja, okt. hó 28. és 29-én Keszthelyen időzött, mely alkalommal 28-án a járási főszolgabírói hivatalt látogatta és vizsgálta meg hivatalból, — 29-ón d. e. 9 órakor pedig dr. Dunszt I'srenc apátplébános, Ileischl V. biró, dr. Gsanády Gusztáv isk. széki elnök, Lénárd Ernő, v. ügyész, Takách J. főszolgabíró, dr. Hanny Ö. járási orvos és Csirke Iván városi jegyző kíséretében meglátogatta főispán ur őméltósága a községi elemi fiu iskolát, hol a tanítás ép folyván, meghallgatta a tanulók feltételeit s aztán megszemlélte az egész, újjáalakított iskolai épületet, miközben dicsérte a helyes, célszerű építkezést és a tantermek felszerelését. „Szeretné — niondá — lia a megye többi városai is ilyen iskolákkal b írnának." „Azoknak nincs gróf Festetics Tassílójok" — jegyzé meg Reischl v. biró. Főispán ur szívélyes bucsu után ígérte az isk. igazgató- és tanítóknak, hogy legközelebb hoszabb időt fog köztük, az iskolában tölteni. A tanulókat főispán ur az „Isten, haza és király" iránti szeretetre és tiszteletre buzdította. Halottak estéjen, a keresztény világ eme kegyeletes napján, városunkban a közönség sűrűn hullámzott ki a temetőbe, a megholtak e csendes birodalmába. A kegyelet koszorúkkal ékesítette fél az örök álomban nyugvók sírjait. Este kigyúltak a kis mécsek, gyertyák, a sok fáklya s egész fénytengerbén úszott a máskor k oly elhagyott hely, hol ma a sebzett szív hő imában küldé tel küuyürgését a magasba a rideg hant alatt nyugvók örök üdveért. Halottak estéjet szokásos kegyelettel ülték meg N.-Kanizsán. A gymnasium ifjúsága d. u. 2 órakor kivonult gyászlobogóval Grossman Ignác gym. tanár, kegyesrendi áldozópap sírjához s ott gyászénekekkel, emlékbeszéddel rótta le a tanítványi kegyelet adóját. Este az egész temető fényárban úszott. Az érdeklődők valóságos zarándokmenetet jártak. Az idő is meglehetős kedvező volt. A törvényhatósági bizottsági tagok választása megye szerte t. hó 4-én lesz. Városunkban négy bizottsági tagsági hely töltendő be. A kilép? 4 bizottági tag; dr. Czinder István, Kovács Károly, Sipos János és Udvardy Ignác. A választás a városháza tanácstermében reggel 9 órakor kezdődik és délután 4 órakor fejeztetik be. Eljegyzés. Bertalan Pál zalaegerszegi pénzügyigazgatósági számtiszt jegyet váltott Zala-Lövőn Marton Jolán kisaszonynyal, Marton Lajos földbirtokos kedves leányával. Ismerkedési estely. A keszthelyi in. kir. gazd. tanintézet hallgatói október hó 26-án tartották meg az „Amazon szálloda nagytermében szokásos óv eleji ismerkedési estélyüket, melyen az összes hallgatókon kivül jelen volt — szokás szerint — az int. igazgatója és a tanári kar. Az első éves hallgatók részéről a beköszöntő beszédet Lainpert gazdász tartotta, ki kérte a tauárokat, hogy őket, mint az intézet uj hallgatóit, atyai szeretetükbe, a II. és III. éves hallgatókat pedig, hogy barátságukba fogadni szíveskedjenek. Felküszüntőket mondattak Deiuinger Imre igazgató és a tanárok, a hallgatók közül is többen. Legközelebb, nov. 9-én is tart az itjuság ismerkedési estélyt tánccal egybekötve, mikor majd a gazdászok a nőkkel óhajtanak ismerkedni. Meghivás. A zalamegyei általános tanítói testület z.-egerszegi járásköre november hó 21-én délelőtt 9 órakor tartja Z.-Egerszegen a polgári iskola épületében őszi közgyűlését, melyen Tikk László zala-egerszegi elemi iskolai tanító gyakorlati előadást tart a növendékekkel, Kiss Dénes és Schmidt József zala egerszegi polgári iskolai tanárok kísérleti előadást tartanak a természettudományok köréből. Folyó iigyek tárgyalása, indítványok. E közgyűlésre a járáskör rendes és pártoló tagjait, úgy a tanügy barátokat tisztelettel meghívja Kiss Déues járásköri elnök. Választások. A keszthelyi m. kir. gazd. int. kebelében fcnálló „Segély egylet

u ez idei elnökét az ifjúság legközelebb választja meg. Elnök jelöltek: Pencz, Kukurelly és Szép ILI. éves hallgatók. TŰZ esetek. Felső Zsíden okt. 25-én éjjel Kovács József örökhagyó hagyatékához tartozó présház a szőlőhegyen leégett. Allítatólag gyújtogatás folytán keletkezett a tűz, de a tettest eddig nem fedezhették fel. — Egregyen okt. 28-án volt tűz. Több ház égett el. A phylloxera ellen alkalmazott gyóritési eljarasra a szőlőbirtokosok által szükségelt szénkéneg leszállítása tárgyában a földmivelésügyi m. kir. miniszter a következő hirdetményt bocsátotta ki: A szénkéneg beszerzési ára, mely eddig az állami, nevezetesen a ménesi szénkéneg-raktárnál métermázsánkint 22, a tarcali és budafoki szénkéneg raktároknál métermázsán kint 24 forintban volt megállapítva, ezentúl mótermá zsánkint 15 forintra szállíttatik le. A szénkéneg leszállított ára az említett raktárok helyén értendő; a raktárokból a megrendelési helyre való szállítás, valamint a kiürült szénkéneg-edényeknek visszaszállítási költségei a megrendelőt terhelik. Azok, kik szénkéneget megren delni szándékoznak, a minisztériumhoz, esetleg a ménesi-rak tárra nézve a ménesi; a tarcali raktárra nézve a tarcali; a budafoki raktára nézve a budapesti vincel-