Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 27-52. szám)

1889-10-06 / 40. szám

affelett, hogy a közel jövő nagy feladatának, a közigazga­tás reformjának előkészítése és majdan életbeléptetése­Nagyméltóságod kezei közé van letéve. Tisztában vagyunk mi azzal, hogy a magyar államnak politikai, nemzetiségi feladatai, gazdasági és kulturális fejlődése, a társadalmi osztályok és érdek­körök uj alakzatai és csoportosulásai elodázhatlanul előtérbe hozták a jelen közigazgatási szervezet reform­jának kérdéseit. Ha valahol, úgy hazánkban ezen kérdéssel az állameszme szempontjából kell foglalkoznunk : ugy tekin­tendő az, mint az állam-élet szerves fejlődésének sza­bályos folyama, mely a létező politikai szervezeteket időről időre átidomítja akként, hogy ncmzetfentartó fel­adatuknak változott' viszonyok között is megfeleljenek. És a reform életrevalóságának legbiztosabb ismér­vét az fogja képezni, ha a közélet éltető ereje a köz­szellem, az nj formák között nem satnyul el, hanem megifjodva munkál és teremt; mert legyen valamely közigazgatási szervezet elméletileg legtökéletesebben kigondolva, ha működésében a társadalom erőire nem támaszkodhatik, gyenge marad az és tehetetlen, mint Antaeus, midőn lábai az anyafölddel érintkezni meg­szűntek. Mi pedig átakarjuk vinni az uj szervezetbe az ősi szellemet, mely a törvényhatósági intézményt száza­dokon keresztül fénynyel övezte körül, s a nemzet történetének változó időszakaiban más és más alakban nyilvánult, de a mely forrásában és lényegében mindig ugyanaz volt: a hazaszeretet és a polgári köteles­ségérzet. És ezért 1111 bizuuk abban, hogy a törvényhatósági intézmény reformja a törvényhatóságok autonom hatás­körének célszerű szabályozása és részben kiterjesztése mellett, a törvényhatóságok önrendelkezési jogát ezen hatáskörön belül a legszélesebb alapon fogja bizto­sítani, és hogy a törvényhatóságot az aktiv közigaz­gatási, ellenőrző és jogszolgáltatási magasabb önkor­mányzati funktiókkal felruházza; kívánjuk, hogy a törvényhozás bölesesége módot nyújtson arra, hogy a közigazgatási tisztviselők működését minden irányban ellenőrizhessük, s ezen ellenőrzést hatálylyal gyakorol­hassuk, a tapasztalható hibák orvosolására s a vissza élések megtorlására tövényes eszközökkel rendelkez­hessünk. Bízunk abban, hogy községi szervezetünk átala­kítása által a községek az államélet hasznos, positiv tényezőivé fognak válni: hogy az értelmes elemek bevo­nása megteremti a községekben az önkormányzat elő­feltételeit, tartalmat ad a községi autonómiának, s ezzel nem csak az administratió színvonalát emeli, hanem a közszabadságnak is hathatós biztosítékot nyújt. Bizunk végül abban, hogy a közigazgatási jog szolgáltatás behozatala után az oly féltékenyen őrzött egyéni ós politikai jogaink minden irányból jöhető tá­madás ellen feltétlen védelemben fognak részesülni és hogy ezen jogszolgáltatásban való részvételünk az intéz­ménynek megnyugtató s a közönség jogérzelét izmo ­sító biztosítékát fogja képezni. Ezek Nagyméltóságú Miniszter Ur azon általános­ságban körvonalozott nézeteink, a melyek érvényre jutása mellett reméljük és hiszszük, hogy a törvényhatósá­gok hagyományos közszelleme a történeti fejlődés megszakí­tása nélkül fogja feltalálni a tért, amelyen közhasznú . tevékenységét gazdag eredménynyel .gyümölcsöztetheti. | j És midőn ismételve is kijelentjük, hogy Nagy 1 méltóságodnak ez irányban való működését is feltétlen bizalommal kisérjük, fogadja Nagy méltóságod mély tiszte­letünk őszinte nyilvánítását. ívelt Zalavármegye törvényhatósági bizottságának 1889. évi október hó 1-én s folytatva tartott ülésében. Zalavármegye rendes közgyűlése. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága október havi rendes közgyűlését f. hó 1-én és 2-án tartotta Svastits Benó főispán őméltóságának elnöklete alatt. Őméltósága üdvözölvén a szép számmal megjelent törvényhatósági bizottsági tagokat, a közgyűlést meg­nyitottnak nyilvánította. A tárgysorozat előtt, örömmel emlékezett meg egy, egész Zalavármegye kulturális érdekeit oly közelről ér deklő s az egész megyére kiváló fontosságú ügyről : a csáktornya-zala-egerszeg-ukki helyi érdekű vasút épí­tési munkálatainak megkezdéséről, melynél az ünnepélyes első kapavágás szeptember hó 29-én történt. Énnek emlékére a társulat egy ezüst kapát készíttetett, melylyel ő, a megye alispánja és Zala-Egerszeg város polgár­mestere tették a hivatal >s kapavágásokat. A társulat által a megyének ajándékozott ezen ezüst kapát a vár­megye levéltárába helyeztette, melyre nézve kéri a köz­gyűlés szives beleegyezését, amit az kézséggel megadott. Kegyelettel emlékezett meg azután őméltósága Kovács Kálmán nyugalmazott miniszteri tanácsos, megyei törvényhatósági bizottsági tag gyászos elhunytáról, in­dítványára a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki fáj­dalmát a veszteség felett s az elhunyt családjához rész­vétirat küldését elhatározta. Olvastatott gróf Teleky Géza belügyminiszter le­irata, melyben tudatja, hogy őt ő felsége a király folyó évi junius hó 10-án kelt legfelsőbb elhatározásával magyar belügyminiszterré legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A közgyűlés a miniszteri leiratot örömmel vette tudomásul s elhatározta, hogy a belügyminisztert feliratilag fogja üdvözölni. (A felirat egész terjedelmé­ben lapunk más helyén található). A tüzrendőrségről alkotott megyei szabályrendelet a belügyminisztérium leiratában foglalt észrevételek él­teimében módosíttatván, megerősítés végett a belügy­minisztériumhoz fel terjesztetik. A községi pénzkezelésre vonatkozó szabályrende­let tervezete bemutattatván, a bemutatott szabályrende­let kinyomatását, annak a főszolgabiróságokhoz és köz­ségi, valamint körjegyzőkhöz való megküldését a tör­vényhatósági közgyűlés elhatározta azon célból, hogy a községi és körjegyzők azokat tanulmányozva, ha köz­ségeik viszonyaihoz mérten a tervezet egyes pontjainak esetleges megváltoztatása érdemében javaslataik volná­nak, javaslatukat a szolgabiróságok utján terjeszszék be­olvastatott a zalamegyei gazdasági egyesületnek a megye törvényhatóságához intézett kérelme a megyénk területén legnagyobb részt tapasztalható és nagy károkat ekozó szőlőpenész ellen való általános védekezés behoza­tala tárgyában. Ezzel kapcsolatban felolvastatott Orosz Pál egyesületi titkárnak az egyesület megbízásából a szomszédos Stájerországban a szőlőpenész ellen ott fo­ganatba vett védekezés tanulmányozása céljából tett kőrútjában szerzett tapasztalatairól szóló részletes jelen­tése. Ezek alapján a közgyűlés az általános védekezés behozatalát szükségesnek és elodászhatlannak jelentette ki s elhatározta, hogy a minisztériumot feliratilag meg­keresi az iránt, hogy a védekezéshez szükséges kék gálienak a jövő évre nagy mennyiségben való előállítá­sáról gondoskodni kegyeskedjék s hogy azt gazdaközön­ségünk a védekezésre lehetőleg olcsón kaphassa; to vábbá a szomszédos vármegyék törvényhatóságai hasonló általános védekezés behozatalára átiratilag megkerestet­nek, végűi Csertán Károly alispán elnöklete alatt Máczkv Kálmán, Orosz Pál, Koller István, Kozáry Aurél, Szigethy Antal és Szmodics Viktor törvényhatósági bizottsági tagokból álló bizottság azzal küldetik ki, hogy a szőlő­penész ellen való általános védekezés módját tüzetesen megállapítván, javaslatukat a decemberi rendes köz­gyűléshez beterjeszteni szíveskedjenek. A törvényhatóság állapotáról szóló alispáni jelentés Blazsincsics a városház átellenében levő ház udva­rába ugratott. A katonák utána rohantak; de mire oda értek, csak lovát találták. Szegény Muci csendben, le­horgasztott fővel állott az udvar közepén. Füléből csur­gott alá a vér. Felkutattak ott a legulolsó zeg zugig mindent, de Blazsincsicsnak nem volt se híre, se pora. Mucit zsákmányul ejtették a horvátok, kik most azután cl kezdtek basáskodni, pedig félóra előtt még valamennyi a lelke üdvösségeért imádkozott ott a her cegi udvarban, hova — miután menekülésre már nem volt idejük — beszorultak. Onnan lesték a zárt kapú kulcslyukán át, hogy mi történik kiviil ? s hogyan marsol be az a regiment huszár, akiknek már csak birok 4000 horvát vitézt fujt ki a sormási mezőkre ? Persze: hamar észrevették a csinyt, látván a han­dabandázó hét huszárt ott a városház kapuja előtt. Ekkor a tiszt a kaput rögtön föltáratta s rátüzeltetett a hét huszárra. Ez azután igen goromba beleszólás volt Blazsin­csics őrmester úr dikciójába, amivel a magistratust fogadta. Hanem ezt még valahogy csak megtudta volna bocsátani a horvátoknak, de hogy kedves Muciját el­vitték, — azt nem soha. Harmadnapra, ahogy végig ment a városon, irgal matlanul emlegette a szentek tárházát. — Végem vau; meghalok. Nem élhetek nélküle, nem én! Ki beszél most hozzá édes szóval? Ki ciró­gatja meg azt az aranyos kis okos pofácskáját? Ked­ves Mucim, édes elveszett Mucikám! Ne félj, utánad megyek. Fölkereslek. Meg is tette. Addig bujdokolt utána, mig meg nem tudta: hol van? Letenyén volt. Utána ment Blazsincsics is. Szép, csendes holdvilágos éjszaka volt, mikor oda ért. A város közepében táborozott az ellenséges had. Bizonyos távolban megállott. Egyszer az éjszaka csendjét lónyerítés szakította meg. Olyan bánatosan rezegte be az éjszakát Blazsincsicsnak kigyúlt az arca erre a hangra. Szivéig hatott. Nem jöhetett az mástól, csak Mimiká­jától. Válaszul elkezdte azt a szép szomorú dalt fütyölni, hogy: „Isten hozzád szép talum határa!" Még sűrűbb nyerítések következtek erre, telvék az állat sejtelmes örömével. Pár pillanat múlva lódobogás hallatszott. Muci vág­tatva jött gazdája felé. Az elszakított kötőfék szára röpült mellette a levegőben. Blazsincsics felugrott; szaladt eléje. Mikor talál­koztak, megálltak mindketten. A huszár átölelte Mucija nyakát, csókolta, cirógatta, öntözte öröme könnyeivel. Nagy lehetett az az érzés, amitől annak a mar­cona huszárnak kicsordult a könnye. A nemes állat is oda simult okos fejével gazdája vállára s mintha az ő szép nagy szemeiben is köny fénylett volna. Nem sokáig örülhettek a viszontlátásnak, mert néhány svalixsér sebes vágtatva közeledett a szökevény Muci elfogására. Hanem ezzel az utjokkal aligha az ördögnek nem tartoztak. Blazsincsics felugrott Mucijára. Azután kár lett volna akármi fecskeseregnek azok után fáradni. Egy óra múlva már Kanizsán voltak. Blazsincsics összeszedte hat pajtását; jelentkezett velők s végig küzdötték a szabadságharcot. Az a szomorú, nagyon szomorú idő, mikor kardok helyett rabláncok csörrenése szántotta a szabadságsze rető honfiak idegét, már Blazsincsicsot a kanizsai kór­házban találta súlyos, nagyon súlyos betegen. Mucija elesett valamelyik csatában. Mit csinált volna szegény a nélkül ebben a felfordult világban ? Utána halt ő is. —y. az ügyrend értelmében kinyomatva a bizottsági tagok­nak ínegkiildetvén, az tudomásúl vétetett. Az alispáni jelentésből értesülvén a közgyűlés arról, hogy az utfentartási-, betegápolási-, valamint a katonabeszállásolási alapoknál tetemes hátralékok van nak : az alispán felhivatik, hogy az előző évi hátralékok egyéni leszámolására a megyei főszámvevőséget utasítsa. A vármegye 1890-ik évi költségvetése elfogadta­tott azzal, hogy a belügyminisztérium rendeletével az 1890 ik évtől kezdve a megyei árvaszéknél alkalmazás­ban levő ideiglenes ülnöki állomásnak megszüntetése mellett a gyámpénztári tartalékalap terhére rendszere­sített tj-ik ülnöki állomással járó javadalmazás is a költségvetésbe felveendő. S minthogy a vármegye 1890-ik évi költségvetésénél 1728 frt 54 kr. hiány mutatkozik, a belügyminisztériumhoz felirat intéztetik az iránt, hogy a kitüntetett hiány fedezhetése végett a törvényben biz­tosított 106.100 frt állami javadalmazást 1728 frt 54 krral szaporítani kegyeskedjék. A kir. építészeti hivatal által elkészített és bemu­tatott 1890-ik évi utfentartási költségelőirányzatot 85.650 forint bevétellel és 91.720 forint 33 kr. kiadással a köz­gyűlés elfogadta s a kereskedelemügyi minisztériumhoz indokolt felterjesztés intézését határozta el az iránt, hogy a hiányzó 6076 33 krt az országos útalapból enge­délyezni kegyeskedjék. Ezzel kapcsolatban a közgyűlés a közmunkaváltság árakat az 1890-ik évre a kettős fogatú igás után 2 frtban, azon közmunka kötelezettekre nézve pedig, kik igás közmunka szolgálmányukat egészben kivánjáK meg váltani, a második fél szolgáhnány után fogatonként 4 frtban az egyes fogatú igás után 1 frt 20 krban és a kézi napszám után 32 krban állapította meg. Tekintve, hogy a kereskedelemügyi minisztérium a megye területén levő államutak tenlartására az 1890 —1895. években szükséges fedanyag felállítását a t. évi julius 25 ón tartott versenytárgyalásra beérke­zett ajánlatok közül a legkedvezőbben tett egység árak mellett a megyének átengedni hajlandó s mivel az állami kavics szállítás elvállalásával a megyének évenként néhány ezer forint haszon biztosítható : a közgyűlés a miniszteri rendeletben foglalt egység árak mellett a megye területén átvonuló államutak fentartására éven­ként szükséges fedanyag szállítását az 1890 -1895. évig terjedő időtartamra a megye részére elvállalni elhatározta. A vármegyei utszemélyzet és arra felügyeletet gyakorló állainépitészeti hivatal és a vármegyei útfel­ügyelők hatáskörének és feladatának megállapítására vonatkozólag alkotott szabályrendelet a kereskedelem­ügyi minisztériumnak rendelete értelmébeu módosíttat­ván, helybenhagyás végett nevezett minisztériumhoz felterjesztetik. Felemlíttetett, hogy a megyénkben a szarvasmar­hák között járványszerüleg fellépett száj- és körömfájás alkalmával — dacára az alispán által kiadott rendelet uek — a marhajárlati levelek egyes járványlepte helye­ken nem szedettek be. A közgyűlés ez esetből kifolyó­lag utasította az alispánt, hogy a rendeletet meg nem tartott közegek ellen vizsgálatot indítson s egyúttal a megye legnagyobb részében fellépett betegség ellen saját hatáskörében a legszigorúbb óvintézkedéseket ren delje el és szükség esetén a szarvasmarha behozatalá nak tilalmát is eszközöltesse. A megyebeli helyi érdekű vasutak segélyezésére szükséges kölcsön felvételét illetőleg előterjesztetett, hogy a telliivásra 3 ajánlat érkezett. Mind három 50 évi törlesztésre 98 frt árfolyam mellett volt hajlandó vállal­kozni olykép, hogy a pesti magyar kereskedelmi bank a kölcsönt 5.35° „, a magyar jelzálog hitelbank 5.40"/,, és az első hazai takarékpénztár 5'60"/o'kal ajánlotta. A közgyűlés a pesti magyar kereskedelmi banknak aján­latát, mint legkedvezőbbet, fogadta el. A 600.000 frtos kölcsönből 15000 frt a keszthelyi vasútra, 48.000 frt a boba—sümegi vasútra, 60.000 frt a sümegh—tapolczai vasútra, 300.000 frt a Csáktornya—szent iváni vasútra, 119.444 frt 50 kr. a szt.-iván—ukki vasútra fordíttatik, a megmaradandó összegből pedig a balatoni gőzhajózási társulat részére tiz évre megszavazott évi 2000 frt segély fedeztetik. Mivel pedig a boba—siimeghi vasútra a me­gye a 48.000 frtot tiz évi 4.8000 frtos részletben sza­vazta meg 1888. évtől kezdve, ezen összeg 10 évenként ugyanoly részletben fizettetik ki, ha pedig a társulat a bankkal ezen összeg leszámítolására vonatkozólag egyez­ségre jönne, a leszámítolt értéknek a bank részére való kifizetése után fenmaradó részösszeg a részvénytársulat céljaira fizettetik ki. Egyúttal a felveendő kölcsönösszeg céljaira fordí­tása tekintetéből Csertán Károly alispán elnöklete alatt Árvay Lajos t. ügyész, Czukelter József megyei fő­számvevő. Skublies István, Isoo Alajos ós Szigethy Antal bizottsági tagokból álló bizottság küldetett ki s a pénz­ügyminisztertől ezen egész kölcsönügyletre nézve a bélyeg- és portómentesség kéretik. A helyi érdekű vasutak segélyezésére felveendő kölcsön törlesztésére az 1890. évre szükséges megyei pótadó 2 l/ni°/( )-ban szavaztatott meg. Előterjesztetett és tudomásúl vétetett a megyei igazoló választmánynak jelentése, mely mellett a legtöbb adótfizető megyei bizottsági tagok 1890-ik évi névjegy­zékét bemutatta. A tisztviselői fizetések felemelése tárgyában a t. évi május hóban tartott közgyűlés határozatából kiren­delt küldöttség javaslatához képest a közgyűlés elhatá­rozta, hogy a járási főszolgabirák uti általánya 300 írtról 500 frtra emeltessék fel, hogy hivatalos helyisé­gükről a törvényhatóság gondoskodjék s irodai általá­nyukat természetben kapják. Kgyuttal a belügym'ni-z­terium feliratilag megkerestetik, hogy az igy előálló költségtöbbletet fedezni kegyeskedjék. A letenyei járás főszolgabírójának előterjesztésére a letenyei közegészségi kör a bánok-szent-györgyi köz­egészségi körtől elválasztatik s a letenyei járásorvos a letenyei közegészségi kör ellátásáért 120 frt évi uti áta­lányban részesül, mely összeg a bánok-szent-györgyi

Next

/
Thumbnails
Contents