Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 27-52. szám)

1889-09-22 / 38. szám

Néhány igaz szó iparunkról. (Vége.) Helyesebben cselekszik Tarnóczy Gusztáv, ki gazdasági gyárát előbb gépgyárrá ós legújabban tűzi fecskendő gyárrá fejlesztette és rövid idafclatt már is annyira vitte, liőgy amint egy f. hóban tartott kísérletnél sze-' mélyesen meggyőződtem, fecskendői nemcsak elérték az eddigi gyárakban készültek minőségét, hanem felül is multák, így azok, melyeknek kísérlete mellett jelen voltam, amint a gyárból kikerültek, 100 ram. cilinderbőség mellett 33 méter távolságra lüvelték a vizet 12 mm. sugárcsővel. Igaz, minden uj gyárnak kim nyű a régieket felülmúlnia, mert az ujaknak a meglevők mintául szolgálnak. Ennek nem kell egyebet tennie, mint hogy a létező legjobb rendszereket összehasonlítsa és m iga azt készítse, ami ezek között legjobbnak bizonyult, illetőleg a különféle rendszereknek legjobb részeit összeegyeztetve, egy jó egészszé alakítsa és az ujabb készletekkel tökéletesbítse, illetőleg az ujabb találmányokat ezeknél érvényre juttassa, ami a régieknél a megszokott, megrögzött conservativ szellemen kivül még azon nehézségbe is ütközik, hogy ezek az aránytalanul sok pénzbe kerülő mintáknak megsemmisítésére és ujaknak beszerzésére nem olyan könnyen határozzák el magukat: és így bár nekik meg van régi hírnevüknek előnye, de minőség tekintetében soha sem versenyezhetnek az uj vállalatoknak tükéletesbített rendszereivel. E nélkül soha sem keletkezhetnék uj gyár és a régiek a versenytől való félelem hiányában megörökítenék régi, kényelmes rendszereiket és lehetetlenné tennének minden haladást, enélkiil még ma is fűzfa fecskendőkkel oltanánk a tiizet, úgymint azt őseink tevék. Amint alkalmam volt arról meggyőződni, Tarnóczy nem kímél semmi áldozatot — meghozatta a leghíresebb világhírű fecskendőgyáraknak legújabb gépeit, hogy ezeknek alapján construálhassa rendszerét. E célból személyesen tanulmányozta a párizsi világ, a vindsori országos és a berlini mentő s tűzoltó kiállításokat és az ott legjobbaknak ítélt találmányokat nálunk megho nosította; saját maga részéről pedig két javítás szaba dalmazásáért folyamodott; ezek között van a valóságos hiányt pótló uj dugattyúja, mely az eddigi összes ösmert rendszereket messze túl fölülmúlja, különösen faluk számára, hol a fecskendőkkel való bánásmó 1 sok kívánni valót hagy — nagy hiányt pótol; mert ha évekig is gondtalanul áll ezen dugattyú, mindig légmentesen fog működni; de csakis ily utánjárással, ily költség nem kíméléssel és szakgépészmérnök segélyével lehetett ezen eredményeket elérni. Eldig ezen életbevágó szakmával leginkább csak harangöntők foglalkoztak ; hogy ezek nem birták a külföldi versenyt legyőzni, az természetes. Knnek tulajdonítható, hogy ha Magyarországon valaki biztosan jó fecskendőt kívánt vásárolni, hát Bécsbe, j Brünnbe, vagy Prágába folyamodott, ha a Noel szivattyú költségeit sajnálta. E részben a statisztika igen szomorú adatokat tüntet fel, a hazánkban működő fecskendők telénél több küllöldi, többnyire rosz cseh és morva gyártmány. Most azonban már segítve van e bajon és bármit moudjanak is a megnyert úgynevezett szakértők — még ha tűzoltói mezbe rejtőztek is — hogy ma máinem kell külföldre vándorolnunk jó fecskendők végett, sőt biztou remélhetjük, hogy a külföld is ott fog vásárolni, ha a legtökéletesebb fecskendőt kívánja bírni. Ebben a káros ür a lehető minimumra van leszo ritva, a szelepház pedig oly egyszerű, hogy azt a leg egyszerűbb falusi ember is két perc alatt felbonthatja és ismét beteheti, ha szennyes vi/.nek használata által esetleg valami baja történt volna. Bámulatos annak szerkezeti egyszerűsége. A gyár két tűzoltó parancsnok szakvezetése alatt áll, melyből a fecskendő csak a legszigorubb kísérletezés után ada tik ki a vevőnek. Ára pedig a normális általános magyar csavarral ellátva körülbelül 200 frttal olcsóbb, mint az eddigi árak voltak. Lehetetlen tehát, hogy a többi gyárak is föntarthassák eddigi jogosulatlanul magas áraikat, melyekből aztán, a magyar szójárás szerint — jutott is, maradt is. Már ez egymagában mutatja, hogy mily jótékonyan hat a verseny, különösen ha azt a műveltség bizonyos fokán álló egyén érvényesiti. \ 10 évi részletfizetési hitelkedvezmény pedig, melyben ezen közkedveltségü cég évek óta részesiti vevőit, könnyűvé teszi a beszerzést; mert már a fecskendő ára bőven kikerül azon kedvezményből, melyben a tűzbiztosító társulatok részesítik azon községeket, melyek fecskendőkkel el vannak látva. Már ez az egy példa is eléggé igazolja, hogy mivé fejlődhetnék a magyar ipar, ha más téren is akadnának, kik hasonló műveltség mellett, azzal nem restulnének foglalkozni. Nem, tisztelt olvasóim, igy nem fogunk nagy ipart fejleszteni; igy az iparral csak azok fognak foglalkozni, kik másként nem tudnak megélni. Ipar nélkül pedig magyar vagyonosság nem lesz; a mai haladásnak alapja pedig a vagyonosság — e nélkül elmarad a jó igazságszolgáltatás, a jó közigazgatás, a jó közoktatás stb. stb., mert az mind csak sok pénzen szerezhető meg. Ezért vagy iparos-néppé kell lennünk, vagy össze fognak felettünk csapni a polgárosodás hullámai. Itt más választás nincs. El tehát az előítéletekkel — becsüljük mi is iparosainkat ugy, amint ezt a művelt nyugotiak teszik és fejlődni fog az ipar, mint haladásunknak egyedüli hathatós eszköze. p.yft

v j

en(j Előfizetési felhívás! F. évi október hó 15 ig megjelenő: Gazdasági könyvvitel zsebnaptár az 1890. évre. Szerző igyekezett e művecskében egy oly gazdasági naptárt juttatni a. t. gazdaközönség rendelkezésére, a melyben különösen hazai gazdasági viszonyainknak meg felelőleg a gazdaságban minden előfordulható fela nagyobb, mint kisebb gazdaságban. Egyaránt nélkülözhetetlen zsebnaptár ugy gazdaságukat önállóan vezető földbirtokosoknak, mint különösen gazdatiszteknek. E inűvecske bomutattatott a keszthelyi gazdasági intézet tanárainak, a keszthelyi gazdakörnek és a Zalamegyei gazdasági egyesületnek és mindegyik által melegen ajánltatott. Kivonat: Zalamegye gazdasági egyesületének 1889. évi julius hó 7-én Keszthelyen tartott rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből: Egyesületi titkár bemutatja, Hertelendy Ferencz tagtárs által szerkesztett „gazdasági jegyzék zsebnaptárt." A közgyűlés e célszerű és hézagpótló gazdasági munkáért az ügybuzgó tagtárs urnák köszönetét jegyzőkönyvileg határozza kimondani. E mű a keszthelyi országos gazdasági tanintézet tanári kara, a keszthelyvidéki gazdakör, és a megyei anyaintézet több tagja által alaposan átvizsgáltatván, igen célszerűnek s a gazdasági szakmában érezhető hiányt pótlónak találtatott; miért is az egyesület e művecskét némely kisebb pótlásokkal bővítve, melegen ajánlja s annak minél -aélesebb körben leendő terjesztésére szívesen köroműködik. A közgyűlés e határozata a mű szerkesztőjének kiadatni rendeltetik. A művecske ára 1 frt 60 kr. és 1.") kr. póstabélyeg. Megrendelhető akár az 1 frt 75 kr. póstautalványi beküldésével, akár levelezőlapon való megrende léssel iitánvételi felhatalmazással, a szerzőnél Hertelendy Ferencznél, Leseneze-Tomajon Zala-megye. Midőn gazdatársaink szives pártolását kérem, egyúttal ez által nekik használni is remélek. L. Tomaj, 1889. szeptember hó. Hertelendy Ferencz földbirtokos. Helyi, megyei és vegyes hirek. Az új évnegyed közeledtével tisztelettel kérjük lapunk előfizetőit az előfizetés szives megújítására, hátrálékos előfizetőinket pedig kérjük a hátralékos összegnek, mielőbbi beküldésére. A lap kiadóhivatala. Baró Hornig Károly megyés í ur o ni I tsga í. hó 19-én magas látogatásával szerencséltette Keszthely városát. Ez alkalomból Keszthely ünnepi szint öltött, zászlók lengtek alá a házakról, a város határán, Keszthely és polgárváros közt díszes diadalkapu állíttatott „Isten hozott Fó'pásztorunle!" fölirattal. A püspök elé 9 órakor hosszú kocsi soron vonultak ki a város előkelő, Vezérszerepet vivő férfiai s a (lobogói dombon várták a Sümegről jövő főpásztort. Itt üdvözlő beszédet tartott Reischl Venczel városbíró, mire a püspök röviden telelt. \ püspök, ki Palotay Ferencz kanonokkal jött, 10'/

4 órakor érkezett be a városba, hol épen orsz. vásár lévén, tengernyi nép képezett az utcákon sorfalat s mindenfelé lelkes éljenzés követte. A püspök dr. Dunszt Ferencz apátplébános urnái szállott meg, hol tíz és fél órától tizenegy és fél óráig a tisztelgő küldöttségeket fogadta. Tizenegy és 1 2 órakor Palotay kanonok kiséretében ő méltósága Festetics Tassiló grófnál tett látó gatást s ott villásreggelizett, egy és 1 '

2 órakor a gróf viszontlátogatást tett a püspöknél az apáti lakáson. Ez után a püspök megnézte a plébániai templomot és meglátogatván az irgalmas nővéreket, 3 óra után elhagyta Keszthelyt és Tapolczán át Sümegre tért. Magas vendégek. Tolnai Festetics Tassiló grófhoz Keszthelyre a mult héten következő vendégek érfo&ztek: Tolnai Festetics Jenő gróf Csáktornyáról, Ii/u<5z herceg német nagykövet, Sir Paget angol követ snnások. A keszthelyi erdőségekben nagy szarvasvadászatok tartatnak. Nagy lévén a vadállomány, ez őszön 20 i szarvastehenet fognak lelőni. Eljegyzés. Dr. Szigethy Elemér zala-egerszegi közés váltó ügyvéd f hó 12-én Veszprémben eljegyezte Farkas Cornelia kasasszonyt, Farkas Ferencz veszprémi káptalani urodalini számtartó kedves leányát. Gyászhír. Vettük a következő jelentést: „Tőttőssy Mihályné született Karácson Krisztina maga, úgy gyermekei : Tőttőssy Béla, Tőttőssy Mari, özv. Pap Gyuláné született Tőttőssy Irén ós unokái: Pap Ferencz, Pap Margit, úgy sógora Gelsei Biró Vincze és ennek fia Gelsei Biró Vince nevében mélyen megszomorodott szivvel jelenti, hogy szeretett férje, apjuk, nagyanyjuk, sógora, illetőleg nagybátyja Egyházfalvi Tőttőssy Mihály hites ügyvéd, Sopronvármegye volt főbírája, Veszprém vármegye volt törvényszéki birájá, utóbb árvaszéki ülnöke f. évi szeptember hó 14-ik napján, esti 8' ., óra kor a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének ek 83-ik évében, jobblétre szenderült. A boldogult hiilt tetem-'i f. évi szeptember lö-án d. u. 5'/

2 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint az alsóvárosi sírkertben .örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent miseáldozat szeptember 17-én d. e. 10 órakor fog Mindenhatónak bemutattatni. Veszprém, 1889. szeptember 15-én. Az örök világosság fényeskedjék neki !

u A boldogultban Tőttőssy Béla, a nagy-kanizsai kir. törvényszék küzkedveltségii birája, atyját gyászolja. A zalamegyei községi és körjegyzők egylete szeptember hó 23-án d. e. 10 órakor Nagy-Kanizsán, a Korona vendéglő nagytermében tartja évi rendes köz gyűlését; az azt megelőző ugyana

zn

aP d. e. 8 órakor választmányi ülését. A közgyűlésnek Itíbb tárgyai: I. Elnöki évi jetentés és a mult évi közgyűlési jegyzőkönyv felolvasása. 2. Az egylet 1888. évi számadásának megvizsgálása és jóváhagyása. 3. Az egyleti 1890. évi költségvetés tárgyalása és jóváhagyása 4. Az 1888. évi országos jegyzői egylet közgyűlése jegyzökönyvének s az annak kapcsán megküldött s a kihágási ügyek s a községi biróság tárgyában készített „emlékirat" bomu tatása. 5. Pál Pongrácné, özvegyült jegyzőné segély iránt kérvénye tárgyalása. 6. A z.-egerszegi járási jegyz'íegylet azon indítványának tárgyalása, hogy a marhalevelek kiállításának a jegyzőktől történt elvonása által megcsorbított javadalom kártalanítása iránt a törvényhatósághoz felterjesztés intéztessék. 7. Ugyanennek indítványa, a megyei jegyzői nyugdíj kezelő bizottságba 3 tagnak megválasztása iránt. 8. Ugyanennek indítványa, illetve kérelme elhalt Illés Lőrinc nemes-apátii jegyző hátramaradt két kiskoni árvája segélyezése iránt. 9. Ugyanennek indítványa a községi tisztujításokuak oly időben való megejtését célzó félterjesztésének beadása tárgyában, hogy az újonnan választott községi bírák és elöljárók hivatalaikat mindig az év első napján már elfoglalhassák. 10. Megemlékezés Illés Lőrinc n.-apátii volt jegyzőről. (Irta : X.; felolvassa az egyleti főjegyző). 11. Az idei országos közp. jegyzőegyleti közgyűlésre szóló meghívó bemutatása s az egyletet képviselő két tag megválasztása. 12. Általános tisztújítás. Halalozas. Özvegy Kaiser Sándorné született Kolisits Júlia úrhölgy f. hó 14 én reggel 2 órakor Zala Egerszegen 64 éves korában tüdővizenyőben elhunyt. Temetése f. hó 15-én volt nagy részvét mellett Nagv Kanizsán. Béke poraira. Iskola megnyitás. A keszthelyi községi elemi fiú iskola újjáalakított épületének megnyitási iiunepe diszes közönség jelenlétében folyt le mult vasárnap, szeptember 15-én. Jelen voltak: Tolnay Festetics Tassiló gróf képviseletében Pap Sándor jog- és jószág kormányi elnök, id. Reischl Venczel városbíró és az elöljáróság, dr. Csanády Gusztáv iskolaszéki elnök, az iskolaszék tagjai és a tanítói testületek. Az ünnepély az épület egyik termében ment végbe; dr. Csanády Gusztáv iskolaszéki elnök emelkedett szellemű beszédet tartott, melyben vázolta az iskola történet fejlődését. Lelkes szavakkal szólt az iskola jóltevőiről, nevezetesen néhai Tolnai Festetics Tassiló gróf cs. és kir. tábornokról s annak utóda Tolnai Festetics Tassiló cs. és kir. kamarásról s a város áldozat kézségéről, melyért az iskolaszék köszönetét tolmácsolta. A tanítói testülethez fordulva kérte azt, hogy buzgalommal és odaadással nevelje és oktassa az ifjúságot, hogy egykoron ezen épületből kikerült ifjúság díszére, javára váljék a város és az édes hazának. Bányay Károly, az iskola igazgatója átvéve az épületet rendeltetési céljának megfelelő használatra, a maga és tanítótársai nevében Ígérte, hogy az iskola jóltevői iránti hálát tanítványaik szivébe becsepegtetni és őket Isten, haza, király iránti szeretetre, tiszteletre fogják oktatni, nevelni. Végül éltette az iskola érdekében buzgolkodókat. Az ünnepély ezzel véget ért; a jelen levők bejárták az épületet, megszemlélték a termeket és azok berendezését, melyek általános tetszésre találtak. Van az iskolaépületben 6 nagy tanterein, kettő első, kettő második, egy harmadik és egy a negyedik osztály számára. Ezeken kivül van egy igazgatói iroda, egy tanítók szobája, egy tanszertár és szolgalakás, tágas folyosók a földszinten és emeleten cementlapokkal kirakva. Az árnyékszék az épülethez hozzáragasztott pav Ilonban van elhelyezve, igen célszerű berendezéssel. Az épület külseje igen ízléses. A tanítás őzen épületben szept. 16-án kezdetett. Hymen. Egyházas büki Dervarics István zala lövői gyógyszertár tulajdonos eljegyezte Pinkafőn Kapler Róza kisasszonyt, Kapler János takarékpénztári igazgató és földbirtokos kedves leányát. Valasztas. Mendly Károly zala-egerszegi polgári iskolai tanárt s az ipartanműhely vezetőjét a hódmezővásárhelyi községi iskolaszék az ottanijpolgári leányiskolához rendes rajztanárrá megválasztotta. A kisdednevelósi kiállítás október 15-én véget ér. Az érdekes kiállítás meglátogatására ismételve felhívjuk olvasóinkat. A sok tanulságos dolgon kívül, mely e kiállításnak főkép orvosi s ethnografiai csoportjában van s mely külföldi tudósok figyelmét is nagyban felkeltette, igen sok itt az érdekes látni való. A kisdednevelósi kiállításból láthatjuk először többek között, hogy a magyar ipar mily uagy haladást tett már a gyermekjátékok készítésében. A nagyszebeni faipariskola, Zahora szélaknai gyermekjáték készítő tanműhelye s mindenekfelett Maugcsh bártfai intézete oly csinos magyar jellegű tárgyakat készítenek, hogy valóban kár minden krajcárért, melyet külföldön készült gyermekjátékokért kiadunk, melyek épen nem ügyesebbek, nem tartósabbak s mindenek felett drágábbak s nem magyar jellegűek Hasonlókép nagy haladást tüntet fel a kiállítás a gyer. niek ápolására vonatkozó iparcikkek tekintetében. A A nagyérdekű kiállítást eddig is tízezernél többen látogatták, nagyon óhajtandó, hogy a bezárás előtt minden művelt szülő felhasználja tapasztalok gyűjtésére ezt a ritka alkalmat, melyhez hasonló eddig nem volt s ezut is bizonynyal évekig nem lesz. Belépti díj 24 éves korig, tehát gyermekeknek s ifjaknak 10 kr., felnőtteknek 20 kr., oly csekély összegek, melyek senkii sem gátolhatnak ineg, annyival kevésbbé, mert a kiállítás a főváros egyik központján, a volt B-jleznay-kertben, a nemzeti szinház meílett van. Postatakarókpénztarak A k ereskedelemügyi m. kir miniszter f. évi november hó 1-től kezdve további rendelkezésig megyénkben a Ián gvizi, szent-adorjáni és nagy bakónaki postahivatalokat a m. kir. postatakarékpénztár közvetítő- hivatal teendőivel megbízta. Országos vásár. Mult csütörtökön Keszthelyen orsz. vásár volt. Azonban a városban uralgó száj- és körömfájás miatt marhavásár nem tartatott. Véletlen szerencsétlenseg. F. hó 3-án Degyek Jakab murakereszturi lakós a beleznai szőlő birtokára zsuppot ssálított, két kis gyermekét is magával vivén. A szőlőbe vezető ut egy része igen meredek, Desgyek azonban ennek dacára — a szokás ellenére — nem kötött kereket, hanem egyenesen előre haladt, minek folytán a lovak megbokrosodtak s a kocsit megrántva