Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 27-52. szám)

1889-09-22 / 38. szám

Képviselőtestületi ülés. A városi képviselőtestület folyó lió 14-én és foly­tatólag folyó hó 16-án Kovács Károly polgármester elnöklete alatt rendes ülést tartott, melyen a következő ügyek nyertek elintézést: Olvastatott és tudomásul vétetett a m. kir. bel­ügyminiszter leirata, melylyel a néhai Stern Bernát jogutódai részéről a zala-egerszegi közkórház javára tett alapítványról kiállított alapító levelet m-gerősítette. A városi közkórház részére az 18«9. évi segélye­zéshez mérten 284 frtos évi járulék megszavaztatott s ez összegnek az 1890-ik évi költségvetésbe való telve tele elrendeltetett. Ugyancsak az 1890-ik évi költségvetésbe felvétetni , rendeltetett a z.-egerszegi illetőségű Gőgc Veronika után felmerült 387 frt 26 kr. közkórházi tartási díj. A városi tanács által beterjesztett, a szakbizottsá­gok által az 1886. évi XXII. t.-c. 125. §-a értelmében felülvizsgált, a képviselők között tanulmányozás végett ' kiosztott, közszemlére kitett, de felebbe/.éssel meg nem ( támadott 1889. évi pótköltségvetési előirányzat és az j 1890-ik évre elkészített költségvetési előirányzat melyet lapunkban egész terjedelmében közöltünk előterjesztetvén s pontonként felolvastatván, változatlanul elfogadtatott. Az elfogadott költségvetés .szerint a jövő évr« a városi pótlék minden forint után 30 krajcár. Előterjesztetett a f. hó 9-én a középítészeti bizott­ság által megtartott nyilvános árlejtésen a pénzügyigaz­gatósági épület építésének kiadása tárgyában felvett jegyzőkönyv, mely szerint Morandini Bálint az előirány­zott 37.107 frt 03 krból 8'',„" ,,-ot vagyis 3116 frt 98 krt, a zala egerszegi iparosok pedig — egymásért egye­temleges felelősséget vállalva — a különböző munkákra tett leengedéseik alapján összesen 315:) frt 67'., krt, vagyis 38 frt 69'/ 2 krral többet voltak hajlandók le­engedni. Tekintve azonban, hogy a vállalkozók egyike az árverési feltételekben előirt 5%-os bánatpénzt teljesen megfelelő összegbeu nem tette le, hanem 47 frt 02 krral kevesebbet, ez kifogásoltatott s azon kérdés tétetett fel, váljon a szóban forgó egyén ajánlata elfogadható e vagv sem — s a szavazásnál 13 képviselő 12 ellenében a i szóban forgó ajánlatot elvetendőnek nyilvánította s így I városunk iparosai egyik társuknak ezen hibája folytán az építés megnyerésétől elültettek. Előterjesztetett a fehérképi korcsmának árverése és a városi kis korcsmák bérbeadásáról felvett versenytár­gyalási jegyzőkönyv, mely szerint a fehérképi korcsma az eddigi 300 Irt évi bér helyett 980 forinton adatott ki, bérlő köteleztetvén egyúttal az állami, megyei és városi adók fizetésére. A bérbeadási szerződést a képvi­selőtestület jóváhagyta. Ez ügygyei kapcsolatban polgármester előadta, hogy a képviselőtestülettől nyert megbízatásához képest az „Arany Bárány- vendéglő bérlőjével érintkezésbe lépett az iránt, mennyivel hajlandó az 1890. évben az épületek után eddig fizetett 1250 fi t évi bér helyett többet fizetni s a tárgyalás eredményeként tudatá, hogy ujabbi egy évre az illető 1500 frt bért kész fizetni. Felolvastatott egyúttal a gazdaságügyi bizottság véle ménye, melylyel ezen bérösszeg elfogadását ajánlja. Te­kintve azonban, hogy a fehérképi korcsma az árverés alkalmával 980 írton adatott ki s a bérlő ezenfelül az összes adókat is köteles fizetni, a képviselőtestület egyes tagjai ezen korcsmának is árverés utján való kiadását javasolták, azonban névszerinti szavazás rendeltetvén el, 9 szóval 7 ellen a gazdaságügyi bizottság javaslata fogadtatott el. Olvastatott a gazdaságügyi és pénzügyi bizottság jelentése a városi téglagyárnál egy szárogató sürgős fel­építése iránt. Mivel a szárogató már tényleg felépíttetett, azonban, hogy a házilag kezelt felépítés mennyibe került, az iránt a költségjegyzék nem terjesztetett elő, e tárgy azzal vétetett le a napi rendről, hogy a jövő gyűlésre részletesen kimutatandó, mennyibe került a szárító fel­építése, egyúttal határozatikig kimondatott, hogy jövő­ben ily beruházások csak is a képviselőtestület jóvá hagyó határozatai után foganatosítandók. A városi temetőhöz szükséges földek beszerzésével a polgármester által tett előterjesztés alapján a városi tanács megbízatott. Egy állandó tiszti lakás bérbevétele tárgyában, valamint az elemi és polgári leányiskolák, úgy az ipar­tanműhely számára felvett helyiségekre vonatkozólag kötött szerződéseket a közgyűlés jóváhagyta. Előterjesztetett dr. Szlávy Olivérnek, mint a vasút építő társaság megbízottjának és jogtanácsosának ké­relme, melyben a vasútépítő társaság részére a városi legelő azon részét, mely az építendő vasút vonalba bele esnék, ingyen átengedni kéri. A városi képviselőtestület ez ügyre vonatkozólag érintetlenül hagyja a korábbi ülésén hozott azon határozatát, mely szerint a rétek holdját 200 frt kedvezményes áron engedi át. A vasútépítési vezetőség a várostól 2 1 , hold föld kavicsbánya területet s egy hold vágány lerakási terü­letet óhajtván kibérelni, a kért földet — holdját 250 forinttal számítva — a közgyűlés hajlandó bérbe adni. A vásártér megnagyobbításához szükséges telek megszerzésével — a már korábban hozott képviselőtes­tületi határozathoz képest — a tanács megbízatott, vala­mint azzal, hogy a vásártért az állategészségügyi köve­telményeknek megfelelőleg rendezze be. Végül olvastatott a város 200 polgárának aláírá­sával ellátott s a képviselőtestülethez intézett kérvény városunkban egy főgymnasium létesítése tárgyában. A képviselőtestület áthatva ezen, városunkat oly közvetle nűl érdeklő ügynek kiváló fontosságától és messze kiter­jedő nagy horderejétől, a főgymnasiumnak létesítését elvben elfogadta, arra a viszonyaihoz mért áldozat meg hozatalát kimondotta, egyúttal a polgármestert a szük­séges kezdeményező lépések megtételével megbízta. Bérmálás Sümegen. Sümegh ünnepi köntöst öltött magára a folyó évi szeptember 16. és 17 én megtartott bérmálás napján; de készült erre már előzőleg is. A sümegi plébánia 14. századbeli, 1760-ban ujjá alakíttatott, anyakönyve 1673­ból var.; a templom maga értékes freskókkal vau festve, de külsején igen meglátszott már az idő nyoma. Hornig báró őméltósága, Veszprém egyházmegye püspöke, a kegyúr a sümegi templomot renováltatta úgy, hogy most a város di-szét méltán képezi. Ezt megelőzőleg is történtek a templomtér csino­sítása érdemében egyes'intézkedések. Ugyanis Wittman István postamester néhány évvel ezelőtt egy szépészeti egylet létrehozásán fáradozott; az egylet virágzásra nem jutott, azonban első működésének eredménye volt: a templomtér planírozása, betásítása, fallal, ahol kellett, bekerítése, ami tehát az ő fáradozásának és egyúttal áldozatkészségének is eredménye. Az ut megtöretett, az egyengetésben osztályrésze volt Mild Mihály prépost plébános őnagvságának és most bérmálás előtt a városi hatóság hozzájárulásával valóságos dísztérré tétette Kon­József fáradhatlan városbíró. . Sürgés forgás volt mindenfelé Sümegen. A házakat, utcákat tisztították, egy diadal kaput állítottak a bel­város bejáratnál ezen fölirással . „Áldott, ki az Ur nevé­ben jön;" „Aldj meg minket jó atyánk." — A másik a templom téren, egyik oldalán : „Venni fogjátok erejét a felül rátok jövő Szentléleknek", a másik oldalon : „Állhatatosak legyetek a hitben". Hétfőn 16-án pont 8 órakor jelent meg a püspök őméltósága Vogronits és Palotay kanonok kíséretében. A templom ajtónál várta a helybeli és kerületi papság, valamint fehérbe öltözött leánykák az igazgató tanító és Gállik Mari k. a. tanítónő vezetésé mellett gyönyörű csokrot nyújtottak át a leánykák, mindkét nap virágot szórván a főpásztor előtt az oltárig. Szentmise végezté­vel Hornig püspök őméltósága prédikált első nap a bérmálás szentségét és a ténykedést magyarázta meg, második nap pedig a Szent Háromság, a Szent Lélek Istenről könnyen érthető s logikai leszármaztatássál mon­dott beszédet, melyen nemcsak a katholikiisok, hanem a templomban volt más vallásbeliek is épültek s magasz­talni nem szűntek meg püspök őméltóságát. A bérmálás szentségét Sümeg és vidékének hivői — mintegy 2500-an vették föl. A város föllobogózva, falakon és ablakokon szőnyegek diszlettek. Este fáklyás menet vonult a püspöki lakhoz, hol Barkóczi Károly ügyvéd tartott beszédet, hivatkozva a történelmi időre, midőn a Sümeg északkeleti részén emelkedő várnak püspök urai, ha kellett, karddal is készek voltak Sümegért és a hazáért tenni, örvend szó nok, de vele a város lakói is, hogy most a béke idejé­ben oly nemes érzelmű püspököt, mint báró Hornig Károly, üdvözölhet falai közt a vár tövében épült diszes lakban, mint ki a nyáron, úgy most is hosszasabban tartózkodik sümegi diszes lakában, miből reménye van a városnak, hogy őméltóságát máskor is igen sokszor üdvözölheti körében a hazafias szellemű és vallásos lelkületű lakósság s hogy ez történhessék, kéri szónok az ég urát, hogy őméltóságát, a kegyes főpásztórt, a város kegyurát az egyház, a haza és Sümeg díszére s javára tartsa meg ! Orr éltósága a meghatottság hangján, de ezért érces hangon mondott köszönetet a kitüntetésekért, melyekkel a város fogadja, környezi s kijelenté, hogy örömmel van Sümegen, jó akaratáról biztosítja a várost és érte tenni, ha kell. szivescu kész. — Mindkét tartalomdús beszédet lelkes éljenzése!? szakítottak meg és a menet - elől a tűzoltókkal — a legnagyobb rendben, szűnni nem akaró éljenzések közt, ért a városházhoz, hol Kon­dor József v. bíró köszönte meg a polgárságnak, hogy leikérésére oly tömegesen és készséggel jelentek meg ezen lefolyt, valóban megható ünnepélyen. A város áldozatkészsége, a tűzoltóság oda-adó mű­ködése az ünnepélyek alatt valóban dicséretre méltó. Mltsgos Hornig püspök Fűzik Gyula tűzoltó főparaucs noknak külön is köszönetét fejezte ki a ténykedésért, e mellett 50 frtot bocsátott a tűzoltóság rendelkezésére, 100 frtot pedig a város bírónak adott át, hogy azt a város szegényei között valláskülönbség nélkül ossza szét. Áldja Isten őméltóságának szív jóságát, tartsa és hozza őt minél többször Sümegre! Alispáni jelentes Zalamegye törvényhatósági bizottságánál1- folyó évi október hó l-én tartandó Közgyűlésére. Méltóságos Főispán ur! Mélyen tisztelt közgyűlés ! A törvény által tisztemül szabott köttelességemhea képeit van szerencsém a törvényhatóság állapotáról és a közigazgatási hivatalos ügyvitel körében tett intézke­désekről szóló jelentésemet — mely ezen évi április hó 1-től augusztus hó 31 ig terjedő időszakot foglalja ma­gában — a következőkben mély tisztelettel előter­jeszteni : A közegészségi állapot ápril elején általában kielé­gítő volt, utóbb különösen május hónapban — a midőn megbetegedés egyáltalán kevés fordult elő — az teljesen kedvezővé lett és ez állapot kitartott junius közepéig, ekkor a nyári időszak beálltával ismét több helyen szaporodott a kóresetek száma és julius, valamint augusz­tus hónapokban a közegészségi állapot a megye külön­böző részeiben egymással ellenkező képet mutatott. Ugyanis mig a keleti és éjszaki vidéken kielégítő, sőt helyenkint teljesen kedvező volt, a déli, nyugoti járá­sokban nem volt kielégítőnek mondható. A gyógykezelés tárgyat képezett különféle kór­nemek közt ápril és május hónapokban a légzéii szer­vek bántalmai szerepeltek legnagyobb százalékkal, utóbb előtérbe léptek az emésztőszervi bajok; külö­nösen felemlítendőnek tartom, hogy a váltóláz, mely az utolsó években alig egy-két enyhe lefolyású esettel merült fel itt-ott, a folyó év nyarán bármely kimutat ható tájgerji ok nélkül nagy számban került gyógy ke zelés alá. Ezen kivül némely vidéken véiíiasuak és hasi hagy máznak esetei is észleltettek, nevezetcsen ez utóbb nevezett betegség júniusban Bessenyőn, augusztusban pedig Nagy-Kanizsán rövid idő alatt több esettel merül vén fel, az orvosrendőri óvintézkedések életbe lépteté­sét tette szükségessé. A heveny fertőző kórnemek közül a hökhurut, mely szórványosan a megye egész területén észleltetett, 1 1 községben öltött járványos jelleget, e I 1 (Senye, Almás, Csány, Nemesbükk, Lovászi, Kútfej, Dobri, Pince, Kerka-Szent-Király, Kerka-Szent-Miklós, Lendva, Új­falu) községnek összesen 4360 főnyi lakosságából meg betegült 529, vagyis a lakók 213"'„-ka; a betegek közül meggyógyult 511 (96.60"',,;) meghalt 18(3.40",,). A vörheny Szent Gróthon uralkodott járványosán 28 kóresettel, mi a 2115 főnyi lakosság 1-32" ,,-káuak felel meg, a betegek közül meggyógyult 22 (78-93", „), meghalt 6 (21'7" „). Himlőnek öt esete merült fel Pórszombaton, ezek közül 3 beteg meggyógyult, 2 meghalt. Jelenleg a megye területén heveny fertőző kór járványosán nem uralog. A szemcsés köthártyalob állásáról van szerencsém jelenteni, hogy a vármegye főorvosa augusztus végén bejárta a perlaki járás járványlepte községeit és meg vizsgálta a rendelési központokra alig egy-két kivétel lel majdnem mind megjelent szembeteget, a gyógy ke zelés eredménye kielégítő, inert dacára azon körülmény­nek, hogy nyáron a szabadban dolgozó munkás nép szemére izgatólag ható nagy hőség és por beha­tása hátráltatja a gyógyulást, mégis 154 gyógyult meg a tavasz óta. A számadatokat részletesen előadva: 1889. év tavaszán maradt gyógykezelés alatt tökéletes tra­choma 531, kisloku 307, összesen 838. Azóta uj beteg felvétetett tökéletes trachoma 2, kisloku 105 107. — Gyógykezeltetett összesen tehát 945. — Ezek kö­zül meggyógyult tökéletes trachoma 38, kisfokú 1 16 154; véglegesen eltávozott tökéletes trachoma 5; meghalt más baj folytán 2; összesen fogyaték tökéle­tes trachoma 45, kisfokú 116 161. Gyógykezelés alatt maradt tökéletes trachoma 488, kisfokú 296 784. Ezek közül ideiglenesen távol van Barcson 21. A szemcsés köthártyalobnak a csáktornyai járás­ban is lehető kipuhatolása céljából, habár az illető járási és körorvosok által a járás lakóssága már elő­zetesen megvizsgáltatott, folyó évi junius hónapban Ivanovecz község lakosságát veite a vármegye főorvosa vizsgálat alá, ott 2 egyént talált kisfokú trachomában szenvedőnek, szeptember I-ső napjaiban pedig ismét megjelenve a Csáktornyái járásban, különösen a járási főszolgabíró általi intézkedés és az ő személyes jelen­léte következtében a iakósok majdnem mindenütt tel­jes számban megjelenvén, Drávavásárhely, Pusztafa, Tótfalu, Nagyfalu, Gardinovecz, Bel cza, Szent-Rókus, Mura-Szilvágy és Bottornya községekben mintegy 5150 megvizsgált egyén közt 67 legnagyobb részben kis fokú trachomában szenvedőt talált. A illetők azonnal rendszeres- és hatósági felügyelet melletti gyógykeze­lésbe vétettek. A járás többi községeiben is újra tolv­tatni fog a vizsgálat, ez azonban a hegy kerületekben nagy nehészséggel járván, lassabban tör'én hetik a köz ség házainak szétszórt és egymástóli távol helyzete miatt. A lendvai járás területén ápril hónapban beteg volt 80, azóta felvétetett 23, összesen kezeltetett 103; ezek közül meggyógyít t 14, maradt gyógykezelés alatt 89. A balaton-füredi szeretetház növendékei közt fel­fedezett trachoma állásáról meggyőződést szerzendő, julius 4-én és augusztus 26-án megjelent a megye fő­orvosa a nevezett intézetben, hol 2 fiút talált szemcsés köthártyalobban szenvedőnek, ezek a többiektől elkülö nílye, az intézeti orvos által gyógykezeltetnek. A védhimlő oltás a megye egész területén befe jeztetett, egyes helyeken azonban, hol a közbejött nyári mezei munka miatt az eljárás teljes erodményrj nem vezethetett, most pótlólag folytattatik. Bonc vizsgálat teljesíttetett 53 esetben és pedig huszonegyszer törvényszéki megbízás folytán, 32-szer pedig rendőri tekintetből. A. halál legközelebbi okai voltak a törvényszéki boncolatoknál: 1 tüdőlob, 4 sziv­hiidés, 6 agy vérömleny, 3 agylob, 2 mérgezési gyomor­lob, 3 elvérzés, 1 fulladás és l halvaszületés; a rendő­rieknél: 13 fulladás, 6 agy vérömleny, 2 mérgezési gyomor­lob, 5 eivérzés, 3 szívszélhűdés, 2 tiidővész és I tüdő­hiidés. Külső hullaszemle rendőri tekintetből teljesíttetett 41 esetben, súlyos sértés bejelentetett 41. Öngyilkosságot 19 egyén követett cl, kik közül 5 magát felakasztá, 4 vizbeugrótt, 1 phosphoroldatot ivott, 3 nyakát átmetszve elvérzett, 1 a robogó vasuti vonat elé feküdt s elgázoltatott, 5 pedig fegyverbőli lövés által vetett véget életének. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 46 egyén esett áldozatává és pedig: vizbefult 28, kocsi által elgázoltatott 3, malomkerék által összezúzatott 2, tehén által agyon szúratott 1, lórugás folytáni sérülés követkéz. ­keztében meghalt 1, vasúti vonat által elgázoltatott 1, elégett 3, villáin által sújtatott agyon 3, gép által összezúzatott l, magasróli eséskor agy rá/, ód ás t szenve­dett 2, leomló szikla által összezúzatott 1. Elmekórnak 15 esete lett hivatalo* beavatkozás tárgya, ezek közül 1 meggyógyult, 4 mint csendes őrült házi gondozás alatt hagyatott, 6 mint köz vészé lyes, tébolydába szállíttatott, 4 pedig kórházi megfigyelés alatt van. Folytatás a mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents